Hányféle lehet a férfiasság?
· PT24M49SÖsszefoglaló
A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társadalmakban az ideális férfi képének változását, a fizikai erő és az agresszió szerepét, valamint a női…
Röviden
- Műsor
- szexkultúra podcast
- Megjelenés
- 2025. 02. 27.
- Hossz
- 25 perc
- Szereplők, említett nevek
- Szilágyi Szilárd, Lassányi Gábor
- Témák
- férfiasság, modern férfi szerepek, ideális férfi kép, fizikai erő, agresszió
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
[Zene] üdvözlünk mindenkit ez a szexkultúra podcast és a stúdióban ketten vagyunk szilágyi szilárd és lassányi gábor folytattuk adásunainkat amiben olvasói levelekről beszélgetünk és valószínűleg a mai epizódban több hasonló témakörben érkező levelet fogunk földolgozni az elsőt azt balázstól kaptuk aki az alfahímek sorozat kapcsán javasolt nekünk témát ami a azt hiszem a netflixen látható itt ő azt írja hogy ez a film ez nagyon viccesen dolgozza föl dolgoz föl izgalmas témákat miszerint mint például a leszámolást a régi típusú férfiassággal úgy látja hogy az értelmiség 4050-es korosztályban sokan küzdenek foglalkoznak ezzel a problémával emellett azt látja hogy hogy sokszor az é generáció már teljesen máshogy áll a nemi szerepekhez mint mondjuk a six rájuk mintha nem lenne olyan jellemző az a fajta macsóság mint a szülei generációjára női szempontból szintesen ránézne erre a kérdésre hogy a mai nőknek bejönnek-e a férfias vagy ezek a klasszikusan férfias férfiak vagy most már inkább a femininebb típusa menő esetleg a szeretőm legyen macsó a férjem meg inkább kedvesebb és lágyabb szerintem ezzel a témakörrel részben már foglalkoztunk korábban de hát szerintem ez évek alatt újra és újra újra felmerül és ebben a témakörben szerintem egész jól el tudunk vitatkozni mert nem teljesen egyformán látjuk amennyire ismerlek téged szilárd ezeket a kérdéseket de szerintem kezdte hogy te mit gondolsz így a levél kapcsán női szempontot nem fogunk tudni nni igen így van balázsnak és köszönjük a levelét de evolúciós szempontot igen nem hiszem hogy le kéne számolni a régi férfizerepekkel de azt is gondolom hogy nagyon megváltozott az a világ amiben élünk és mi meg egy aptív faj vagyunk állandóan én központúan gondolkozunk a saját életem szempontjából a saját korom szempontjából nézem a világot és hogy én hogy gondolom ezt helyesnek de amit én gondolok helyesnek azt leginkább gyerekkoromban a szüleimtől tanultam el hogy mik azok az értékek és a külvilágtól tanulom el hogy mi az amit díjaz mi az amit fontosnak tart és már akkor a gyerekkori párkapcsolati próbálkozása nál az óvodában meg az iskolában kiderül az hogy mi az amire a az én vonzódásom szerinti partner az egy pozitív visszajelzést ad évszázadokon keresztül nekünk az adaptív viselkedés az az erőszakos férfiasság volt hát ha csak a magyar történelmet nézzük akkor azt mondom hogy 50 pluszosan én vagyok az első generáció amelyik harcoló tankokat meg harcoló embereket et nem látott az utcán a szüleim generációja még bőven látta 56-ot a nagyszüleim generációja látta a második világháborút a détszüleim megélték az első világháborút előtte is folyamatosan háborúságban éltünk és ez amit mi macsóságnak nevezünk ez a fizikai túlélésnek volt a zálloga illetve ugye beszélhetünk még arról is hogy azért erről sokszor beszéltünk már hogy azért a lakosságnak egy jelentős része az fizikai munkával teremtette meg a napi kenyeret és nyilván egy paraszti társadalomba de akár egyébként bármilyen más két kétkezi munkával foglalkozó ember embernél a fizikai erő a fizikai erőlét az egy életben tartó dolog volt tehát nagyon kevés ember volt aki akkor akkor mondjuk az eszéből vagy a intellektusából tudott kizárólag megélni évszázadokon vagy évezredeken keresztül plusz ugye a ház körül is el kellett végezni a munkát nem tudtam külön mesterembert hívni arra hogy faragjon egy kapanyelet nem tudtam mester embert hívni azt hogy tapassza a házat nekem egy olyan univerzális tudásra volt szükségem amit mi most a macsósághoz társítunk nekem le kellett ölni a disznót el kellett vágni a kacsának a nyakát ahhoz hogy én életben tudjak maradni ad abszurdum amikor betörtek a házamba és nem egy ilyen volt akkor meg kellett védjem a családomat attól ami ami őket fenyegeti igen és hát azért az ezzel párhuzamosan azt se szabad elfelejteni hogy a nők is rettenetes kemény fizikai munkát végeztek ezzel párhusamosan tehát egyébként ha úgy vesszük a női szerepekben is egy igen igen nagy rétegben az ideál az egy kőkemény munkabíró nő volt akár akár mezőgazdasági környezetben akár hogyha a legnagyobb elitet leszámítva a a más környezetben is tehát hogy ez hogy hogy ha csak mást nem mondok már a mosásnak egyébként a folyamata a kézzel való mosásnak a folyamata már egy brutál kemény dolog volt és akkor a többi ház körüli munkáról nem is beszélve óriási volt a csecsemőhalandóság több mint 25%-os volt 100 évvel ezelőtt a csecsemőhalandóság egy nőnek fizikailag is olyannak kellett lennie aki ki tudja hordani a gyereket nagyon sokan haltak meg gyermekágyilázban nekik tehát tök más elvárásaink voltak az egyes szerepekkel kapcsolatban világos én és én én én ezt elfogadom ezt a ezt az adaptív ha dolgot és azt mondani hogy itt nagyon sok minden változott és ennek párhuzamosan ugye át változnak a férfi szerepek is mint ahogy sokan hangsúlyozzák ezt a dolgot ezzel együtt azok a évezredes vagy 10 több 100z éves vagy 100zezer éves habitusok amivel milyen mire reagál az ember az nem biztos hogy olyan gyorsasággal változik azt gondolom hogy ez egy nagyon szűk rétegre korlátozódik le akik akik azt gondolják hogy hogy agyi szinten nem másképp reagálnak mondjuk a kevésbé macsó férfiakra ó tehát hogy ez egy izg tehát hy ezy izgalmas kérdés hogy egyik oldalról próbáljuk ezt a újfajta férfiszerepeket vagy próbálják egyesek eztz újfajta férfiszerepeket kihangsúlyozni hogy ez hogy új mintákat és új új új szerepeket vegyenek fel és ugye úgy fogalmaznak hogy le kell számolni a régi típusú férfiassággal a másik oldalról meg azt gondolom hogy ez egy nagyon nagyon szűk réteget érint a az azok akik akik azt mondják hogy ők hogy ők nem az ilyen típusú férfiakra hoz vonzódnak zsigerileg nem az nem a túltolt agresszívóra gondolok meg a nem a túltolt macsózásra de hogy alapvetően hogyha megnézzük helyzetekben akár különböző kísérletekben hogy milyen típusú férfiakra reagálnak látatlanul a nőknek a többsége akkor azért még mindig az van hogy magas jobb testfelépítésű sportosabb férfiak azok akik elsődlegesen az elsődleges információk szerint jobban jobban reagálnak a nők a heteronők többsége úgyhogy ezek a dolgok szerintem nagyon mélyen vannak kódolva valahol és itt érintök egy másik olvasói levelet a gyerekvállalással kapcsolatban mert amiről te beszélsz igen az a genetikának az átvitele nevezhetjük ezt aeg zigeri öztönnek hogy hogy én olyan genetikát szeretnék tovább örökíteni amelyik nagy valószínűséggel túl fog élni ez valóban egy nagyon ez ez az állati ösztönlénynek az a fajta gondolkozása amelyik azt mondja hogy én attól szeretnék gyereket akinek a genetikája jó és azt választom partnerként aki és ez lehet két különböző is akinek egyébként a viselkedése az suppportívabb a gyerek irányába és irántam igen ez szerencsés esetben összeér szerencsétlen esetben nem e igen ez ez ez ez így tehát nagyon leetszerűsítve ugye hogy akkor azt valami olyasmit mondanát hogy a gyerekem gyerekemnek a gondoskodó szerepében legyen egy egy támogatóbb férfiszerep aki aki gyengédebb aki figyelmesebb akik aki hosszabb távon elkötelezett de hát a genetikailag állományban meg olyat szeretnék aki azért ilyen nagyon élettel teli és és hozza ezt a nagyon erőteljes vonásokat itt azért jobb a túlélési esélye jobb a túlélési esélye csak azért egy dolgot nem szabad elfelejteni és ilyenkor szoktam azt mondani hogy ezért ez ha a valósággal ütköztetjük és azt és és levesz azt a 20-30 40 évnyi békésebb időszakot ami mondjuk itt európát érintette vagy mondjuk észak-amerikát érintette vagy a világnak bizonyos régióit nagyjából békésen érintette az elmúlt elmúlt évtizedekben ez egy nagyon-nagyon keskenyhély és egy nagyon keskeny máz ami rárakódott szerintem a kultúránkra ez a ez az időszak a mélyben a valóságban ott van az a fajta dolog hogy fizikailag is meg kell tudni védeni a a család családunkat és az a kedves gyengéd férfi az nem biztos hogy meg meg fogja meg fogja védeni a családomat meg fogja védeni az utódaimat és azt gondom hogy ez nagyon mélyen van kódolva egy csomó nőben szerintem nem mi fajunk azért tudott nagyon adaptív lenni mert míg más fajoknak alapvetően egy genetikai módosulást kell elszenvednie ahhoz hogy ő adaptálódjon egy megváltozott környezethez nekünk van egy gondolkozásunk egy nagyon struktúrát gondolkozásunk amelyik egy de legfeljebb két generáció alatt képes nagyon megváltozni a tekintetben hogy mit tekint ő fontosnak és mit tekint kevésbé fontosnak a mi evolúciónk az egy gondolkozási evolúció is nem csak arról szól hogy mi fizikailag adaptálódunk egy környezethez hanem viselkedésünkben és válaszreakcióinkban is adaptálódunk a minket körülvevő világhoz amiről te beszélsz az a mi megélésünk ne mi még éltünk meg ha nem is háborút de fizikai konfrontációt gyerekkorunkban mindenképpen felnőtt korunkban is kerültünk olyan helyzetbe amikor magunkat kellett megvédeni ezért számunkra ez egy olyan megélt dolog ami egyértelművé tette hogy nekem fizikailag is helyt kell tudnom állni egy ilyen helyzetben van egy olyan generáció amelyik nem keveredett ilyen szituációban neki számára az az adaptív viselkedés hogy szól valaki k inek aki majd ezt megteszi helyette és elérhetővé váltak az amikor beszélgetünk arról hogy hát engedje ki a fiát valahova sétálni azt nem fogom kiengedni mert a flórián téri aluljáróba ki tudja mi történik vele hát semmi olyasmi nem fog vele történni de van egy félelmem a saját világomban és a saját világomban van egy adaptív válasz és az a az az adaptív válasz az hogy nem fogja tudni megvédeni magát de a fiamnak már nem is biztos hogy meg kell védenie magát mert tele van kamerázva minden eleve lecsökkent egyébként ezeknek az atrocitásoknak az esélye amikor megélnek egy ilyet akkor nagyon sokszor azt látod ha magyarországon még lehet hogy nem de amerikai videókon azt látod hogy jön egy támadás és fölemeli a telefonját hogy azzal kérjen segítséget vagy levideózza mert azt hiszi hogy ezzel lesz egy visszatartó erő de itt van az hogy általános iskolában az hogy fizikai konfrontációra kerüljen sor az nagyon sokszor kizárással jár k már kirúgják az iskolából azt a gyereket értem értem amit mondasz és és elfogadom hogy ez egy nagyon szép ideákon alapuló dolog de valójában azt gondolom hogy sajnos ez középtávon sem lesz adaptív a társadalmunk számára merthogy a világ nem azt mutatja hogy hogy a hogy a hogy az agresszió az az az az középtávon vagy hosszabb távon csökkenne magyarán azok a csoportok ahol ennek az agressziónak nem találják meg a normális elvezetését nem elvezetését becsator ázását és alapvetően nem készülnek fel azok a társadalmok egy megfelelőönvédelemre azokat azok azokat valószínűleg el fogják söpörni azok a agresszívabb társadalmak ahol viszont ezek a nagyon zsigeri dolgok megmaradtak ez mindig így volt hát így van magy magyarán magyarán lehet vinni ezeket a főleg amikor meg nekem számomra nagyon nagyon nagyon riasztó és risszonáns amikor megpróbálják mondani hogy hogy a fiúkatból is ezt az agressziót próbálják meg neveléssel kiölni meg meg nem teret adni az azoknak akár óvodában iskolákban egyebekben hogy a fiúk rivalizáljanak és legyen egy pozitív versengés akár fizikai értelemben is a a fiúk között de ez valójában egy lefelé vő spirál lesz minden szempontból ezt én értem és igazat adok neked csak én ezt nem tartom problémának mármint az hogy az hogy az a társadalom amit amit az emberek megpróbálnak egy egy ilyen nagyon mesterkét módon kiherélni most és nem a nem a túltolt macsóság értelemben hanem az önvédelem értelemben az a a az az nem lesz halálra ítélve aká de halára lesz ítélve de ezt nem tartom problémának így működött az egész világ évezredek óta így működik hogy vannak adaptívabb szervezetek vannak adaptívabb törzsek vannak adaptívabb nemzetek meg vannak kevésbé adaptívak és az hogy melyik lesz adaptív azt meg pontosan azt fogja eldönteni hogy milyen irányba fogunk menni nem tudhat hogy valójában mi fog történni van egy elképzelésünk de az elképzelésünk az a saját tapasztalatainkból származik a mi tapasztalatunk az hogy igen az agressziót nem lehet kiölni a világból de ez a saját tapasztalatunk és egyáltalán nem biztos hogy az az irány amiben megyünk az az lenne hogy ne lehetne ezt az agressziót kiölni a világból ugye szerintem valamelyik korábbi adásunkban nem olyan régen emlegettem egy csodálatosan jól megért főemlős kutatónak a könyvét ez a fran devfal nevű holland származású főemlésskutatónak a könyvét őt azért itt a legközelebbi rokonainknak a különböző csimpászbanobó és egyéb főemlős fajtáknak a viselkedésének nagyon-nagyon sok eleme ugye megfigyelhető az emberiségben is mint lenyomat mint lenyomatóban vagy nagyon érdekes párhuzamokat lehet benne látni hát gyakorlatilag itt azért vane vannak alapvető működései annak hogy mondjuk egy hímegyedek hogyan működnek és hogy egy fiatal fiúk hogyan működn ének harmonikusan megtalálva a különböző problémendezési módokat azzal együtt hogy a fizikai rivalizáció és egyéb dolog az az az az az ott marad ezek nem praktikusan nem kiölhető dolgok vagy vagy vagy vagy vagy vagy nem nem tesz semmi seót vagy nagyon erőteljesen megerőszakolja azoknak a gyerekeknek a karakterét hogyha folyamatosan azt kapják az iskolákban és mindenféle nevelési intézményekben hogy hogy ez elfogadhatatlan az a viselkedés hogy mit tudom én birkóztok vagy vagy vagy vagy bármilyen módon fizikailag rivalizáltuk egymással hát amennyiben a környezetem nem teszi szükségessé ezeknek a tudásoknak az elsajátítását és napi szintű használatát az nem adaptív tehát hogyha én egy olyan környezetben vagyok ahol ezzel én nekem nem kell szembesülni én azt nem fogom használni és nem nem lesz hiányérzetem egy egy főemlősnél ott szembesülni fog ezzel egy főemlő és ez fog találkozni olyan más fajokkal akiknek akik ellen fognak állni neki egy átlagember egy átlag gyerek most nem találkozik ilyennel hát ért értelek amit mondasz de egy olyan realitás közben amikor 1000 kmre a határainktól a nyilván ennek európai háború legvéresebb háború folyik európa területén egy olyan korszakban az hogy nem adaptív az a skill hogy az emberek fizikailag alkalmasak legyenek…
Említett entitások
Témák
- férfiasság
- modern férfi szerepek
- ideális férfi kép
- fizikai erő
- agresszió
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hányféle lehet a férfiasság?”
Miről szól ez az epizód: „Hányféle lehet a férfiasság?”?
A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társadalmakban az ideális férfi képének változását, a fizikai erő és az agresszió szerepét, valamint a női… Az epizód a szexkultúra podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 27..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hányféle lehet a férfiasság?”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Szilágyi Szilárd, Lassányi Gábor.
Milyen témákat érint ez az epizód: „Hányféle lehet a férfiasság?”?
Fő témái: férfiasság, modern férfi szerepek, ideális férfi kép, fizikai erő, agresszió.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hányféle lehet a férfiasság?”?
Megjelenés: 2025. 02. 27.. Hossz: 25 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szexkultura-podcast/144-hanyfele-lehet-a-ferfiassag-odep2754
Több epizód a szexkultúra podcast-ből
- Mi a csuda az a szerelem?
A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, p…
- Szex és konszenzus
A Szexkultúra podcast e heti adásában a konszenzus fogalmát vizsgálják Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Újra és újra felmerül a téma, különösen új kapcsolatok vagy alkalmi kala…
- Milyen a jó szexuális nevelés?
A szexkultúra podcast e heti adása a jó és életkornak megfelelő szexuális nevelés céljait és témáit tárgyalja, az UNESCO ajánlásaira is kitérve.
- Szexualitás és agyi szinkronizáció
Az agyi szinkronizáció, vagyis az interperszonális neurális szinkronicitás jelenségét járja körül ez az adás. Két ember agyműködése elkezd szinkronban lenni, amihez két agyi terül…
- Miért jó, ha meg tudjuk nevezni az érzelmeinket?
Az adásban a műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor az érzelmi felbontás és granularitás témáját járják körül. Az érzelmek keletkezésének evolúciós hátterét vizsgálják,…
- Amikor egy férfinak nehéz az orgazmus
A Szexkultúra podcast mai adásában a férfiak orgazmussal kapcsolatos nehézségeit járják körül Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Szó esik a jelenség lehetséges okairól, mint péld…
- Szexualitás szülés után
Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitásá…
- Szexualitás és a hormonok
Az adásban a hormonok és a szexualitás összefüggéseit járják körül, különös tekintettel a libidóra és a potenciára. Tisztázzák a hormonális háttérrel kapcsolatos tévhiteket, és ki…
- Hol kezdődik a zaklatás?
A Szexkultúra podcast legújabb adásában a szexuális zaklatás és annak határai kerülnek terítékre egy hallgatói levél apropóján. A műsorban a beszélgetés érinti, hogy mi számít zak…
- Lehet-e szex nélkül is teljes egy párkapcsolat?
A hallgatói levél a párkapcsolat szexualitás nélküli működéséről kérdez. A műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor elmondják, hogy bár nem minősítik mások kapcsolatát, a…