szexkultúra podcast

Mi a csuda az a szerelem?

· PT33M38S

Összefoglaló

A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, pszichológiai és kulturális szempontból, illetve szó esik a kötődési mintákról, a vágyról és a…

Röviden

Műsor
szexkultúra podcast
Megjelenés
2025. 10. 30.
Hossz
34 perc
Témák
szerelem, biológia, pszichológia, kötődési minták, vágy
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ez a Szexkultúra podcast, és a stúdióban ketten vagyunk.

Szilágyi Szirád és Lassányi Gábor.

Arra gondoltam, hogy a mai adásunkban beszéljünk egy olyan alaptémáról, amit szerintem mindig így kicsit szörmentér érintettünk a szexkultúra podcastnak a több mint 150 adásában, aki sokak számára alapvetően összekapcsolódik a szexszel.

Ez pedig az a fogalom, amit szerelemnek nevezünk, hogy egyáltalán tudjuk-e definiálni, hogy mi az a szerelem, és tudományosan vagy segítő szakmában egyáltalán tudunk-e ezzel valamit kezdeni.

Én nekem nyilván a saját tapasztalataimmal meg a közel 50 évem alatt így sok minden változott ezzel kapcsolatosan, de minél többet beszélek emberekkel arról, hogy amit ők szerelemélménynek neveztek, vagy szerelemélménynek neveznek, vagy szerelmi bánatnak, vagy szenvedésnek neveznek. egyre kevésbé tudom ezt a fogalmat így körbeírni, vagy vagy megfogalmazni, vagy egyre inkább azt gondolom, hogy ez annyira egy szubjektív konstrukció, amit amit amit amivel amivel nagyon nehéz, egy nagyon ingumányos talajnak érzek, hogyha erről beszélni kell, van-e benned egyértelmű kép, meg szerintem érdemesen ezt akár nagyon tudományos alapon mondjuk kémiailag is megnézni, hogy mi ez a szerelmi állapot, amit mondjuk így >> jaj >> igen.

Pont ez a fajta redukción a gondolkozás amelyik amelyik nem fog választ adni. >> Ühüm. >> Mertogy nem csak neurobiológiailag létezik a szerelem. >> Ühüm.

Nem csak pszichológiai létezik a szerelem, nem csak szociokulturálisan létezik a szerelem, és nem csak filozófiailag létezik a szerelem, hanem ezeknek az összessége.

És innentől kezdve lehet látni, hogy egyrészről a szerelem az egy univerzális dolog, mert megjelenik minden kultúrában és minden korban.

Másrészről pedig egy nagyon egyedi dolog, hogy ki miképpen éli meg a szerelmet.

És mert én azért itt a adás előtt beszélgettünk és mondtam, én attól tartok, hogy itt mivel mindenkinek van egy személyes megélése és a személyes megélésem az nagyon erős.

Az [Zene] itt én itt csak azt kérem a hallgatóktól hogy picit a nagyobb nyitottsággal hallgassák azt, amiről mi itt beszélgetünk, mert nem az ő tapasztalatát szeretnénk megkérdőjelezni, hanem egy tágabb kontextusba helyezni.

Amikor azt mondtad, hogy 50 év, hát ugye én azt a példát szoktam mondani, hogy 50 év tapasztalata az, hogy az ember az fehér és magyarul beszél, miközben az emberek jelentős része nem fehér és még kisebb része beszél magyarul.

Tehát a saját személyes tapasztalatom, azaz saját életem szempontjából valid, a tudomány szempontjából pedig hát erősen megkérdőjelezhető állításokat tartalmaz.

És ez lenne az a nyitottság, amire kérem, hogy a saját tapasztalatom érvényes.

Valóban kimegyünk az utcára, mindenki magyarul beszél körülöttünk, majdnem mindenki fehér, de a saját valóságom az nem fedi le a tudomány valóságát, hanik azt mondja, hogy ezek az arányok torzítanak a saját személyes tapasztalataim alapján.

Szóval a szerelemnek van egy pszichológiai összetevője, amelyik ugye klasszikusan a vágy, az izgalom és az elköteleződés háromszögére próbál valamilyen módon fókuszálni.

A korai kötődésről is beszéltünk, de és a a az interperszonális neurális szinkronnál beszéltünk arról, hogy alapvetően mi arra vagyunk tervezve, hogy kölcsönösen szabályozzuk egymást.

És a szerelem az egy nagyon jó összehangoltság, amiben én tudom szabályozni a másikat, ő meg tudott szabályozni engem, és megteremti ez a fajta kölcsönös szabályozás, azt a biztonságérzetet, amiben én jól tudom magam érezni, és erre rakódnak még rá a dolgok.

Van egy neurokémiai, neurobiológiai háttere, melyik azt mondja, hogy a szerelem első szakaszában valóban létrejönnek azok a hormonális változások, ami ilyen nagyon nagy jutalmat ad az agynak.

Pontosan úgy néz ki egyébként, mint egy ilyen függőség, tehát jutalmazza az agyat, és egyébként lekapcsolja a kritikai gondolkozást.

Tehát valóban a szerelem az vak, és hogy rejtőt idézzük, emellett ugye még süket is és falában van.

Tehát, hogy ezek valóban mérhető jelenségek.

Van egy szociokulturális része, amelyik azt mondja, hogy mit nevezünk mi szerelemnek ebben a kultúrában.

És ebben a kultúrában már eltérő definíciókat tanálunk, mert a nagymagyar kultúra az eltér régióként is, eltér vallásonként is és koronként is, hogy mi mit nevezünk szerelemnek.

Tehát ebbe ebbe a kategóriába is, a szociokulturális kategóriába is érdemes gondolkozni.

És akkor van egy filozófiai része, amelyik ugye a nagy gondolkozók is megpróbálták definiálni a szerelmet.

Ennek az egyik leg szebb és legelgondolkoztatóbb iránya, amikor azt mondja, hogy én nem a másikat szeretem, hanem azt, aki lenni tudok mellette.

Tehát, hogy ez a négy dimenzió egyben írja le azt, hogy egy egyén számára és kulturálisan is ebben a kultúrkörben mit jelent a szerelem.

Ez azért az egyéni megélésben nagyon különböző tud lenni életkortól függően is. >> Szuper, köszönöm.

Én azért itt az elejére visszatérnék. ez a kölcsönös szabályozással kapcsolatosan.

Oké, tehát akkor nem beszélhetünk szerelemről, vagy beszélhetünk ez alapján, hogyan beszélhetünk ez alapján szerelemről mondjuk olyan esetben, amikor az a szerelem egyoldalú.

Tehát csak az egyén éli meg azt, hogy ő szerelmes, de valójában ez egy viszonyzatlan szerelem.

Hol van itt a mondjuk a szabályozás, a kölcsönös szabályozás? >> Ebben teljesen igazad van.

És itt mondom azt, hogy ez egy szociokulturális konstrukció, amikor azt mondom, hogy létezik olyan szerelem, ami valójában nem egy szerelem, hanem egy vágyakozás és egy idealizált személy iránti vágyakozás. ebben a kultúrkörben ilyen létezik, tehát hogy itt itt itt itt ütik egymást a az egyes dimenziók, hiszen én nem azt mondom, hogy ez nem valódi szerelem, hanem a szerelemnek az a fajta pszichológiai, neurobiológiai hatása, ami egyébként egy párkapcsolatban létrejön, az ebben a szerelemben nem jön létre.

De hát ezt nem lehet nem szerelemnek nevezni, hiszen ebben a kultúrkörben nagyon nagyon erős ez a fajta megnyilvánulás.

Hát ugye ezt látjuk valójában ez a szerelem tanulása, amikor igenis én nekem a szerelmemért rajongani kell, de ez nem egy kölcsönös szabályozás.

Én pontosan ettől fogok szenvedni valójában, hogy én rajongok.

Hát ez minden korban megvolt, mármint a minden korban az mint az elmúlt 60-70 évben.

Tehát ettől kaptak agybajt, ugye a a szüle generációjának nagy szakértői, akik tépték a hajukat, hogy a lányok visítoznak a Beatles koncerten, merthogy vágytak ezekre a fiúkra.

De hát ez egy egyoldalú vágyakozás volt.

Bizonyos szempontból ez egy ilyen nyugati kultúra terméke, de hát ez egy olyan tanulási folyamat, hogy igen, én vágyom valakire.

Igen, én mint ahogy nagyon sok hölgynek meg még még még fiúnak is megvolt az az élménye mondjuk általános iskolában, hogy ő kvázi szerelmes volt valakiben.

Tanuljuk azt, hogy milyen milyen ennek a fajta jutalmazó rendszernek a működése.

A neurobiológiai rendszerünknek az a tanulási folyamata, amikor igen, amikor rámosolyog, akkor meggyutalmazódom, de ez hozzá hoz meg kell tanuljam ezeket a végig kéne menjek ezeken a fázisokon ahhoz, hogy nem nem azt mondom, hogy egy ér, hanem egy másfajta kiteljesedő két emberen alapuló szerelmet tudjak megélni.

Ö abszolút egyetértek szinte mindenben, amit mondtál.

Azért azt azt azért egy picit kiterjeszteném, hogy ez a mi kultúrkörünknek a része.

Nem, ez a típusú szerelemnek nevezett dolog, ez a és akkor mondjuk ma beszélünk itt vágyakozásról idealizálásról egyébről azért ezt ez ez végigkísért nagyon sok kultúrában, akár ókori, akár korábbi, akár akár más kultúrákban, akár a ez azt a képet, hogy emberek vágyakoznak.

Ugye a még a korai a iszlám költészetnek is egy jelentős része még amikor vagy nem iszlám még az Iszlám kor előtti mondjuk arabköltészetnek is egy jelentős része tele van amik fenn maradtak ilyen ilyen vágyakozó szövegekkel ahol valaki valaki után vágyakozik és erő erről szól a történet nyilván ismerünk Sámos ilyen archaikus szöveget és hát más kultúrá küben is ott van ez a rajongó férfinek vagy a elbívölt nőnek a képe aki csak vágyakozik és ott van és és mindent megtesz azért még nem történt semmi még nincs kölcsönösség még Csak csak a aik látja a másikat, de már már otthon megjelenik ez a ez a fajta dolog.

Nyilván mi ezt nevezhetjük másnak, mi nevezhetjük ezt vágynak, ezt nevezhetjük idealizálásnak, nevezhetjük egy csomó mindennek.

Valószínűleg ennek egy jelentős része sokkal inkább szól arról, aki aki aki érzi ezt, mint arról a személyről, akivel esetleg még egy szót se váltott. >> Amikor ezt mondtad, akkor pont a versekről jutott eszem, hogy szenvedés nélkül nincs művészet. >> Ühüm.

Ez egy olyan szerelem, amiben megvan a szenvedés.

Nyilván valamilyen módon ez a szenvedés manifesztálódik.

Tehát ez egészen nyilvánvaló, hogy olyan nagyon beteljesült szerelem, amiben megvan a kölcsönös szabályozás, az pontosan azért nem fog szenvedéssel eltölteni, és nem fog nagyon szép verseket eredményezni, merthogy abban én rendben tudok lenni.

Hú, ez egy izgalmas történet, mertogy ugye kulturálisan ezért szerintem nagyon nagyon erőteljesen ott arra vagyunk definiálva, vagy arra arra vagyunk behúzalozva, hogy itt azért a szerelemben kell lennie valamifajta szenvedésnek is.

Sőt, mintogyha pont az a szenvedés lenne az, amire így emberek rá vannak kattanva erre a erre a meg nem a nem teljes a nem teljességre arra, hogy valamit nem lehet teljesen megkapni, hogy van valahol valami bizonytalanság.

És ez a is mintogy a bizonytalanság egy nagyon fontos ilyen tényező lenne egy csomó ember életében ahhoz, hogy ezt a szerelmet, amit ő ő szerelm nevez tudja érezni.

És akkor megint a szerelem egyik dimenziójának egyik rész szegmenséhez nyúlunk ahhoz, hogy mit jelent a biztonságos kötődés.

Hát kimondtad, amikor valaki a bizonytalanságra vágyik, akkor reprodukálja azt a fajta bizonytalan kötődést, amikor a gyerek korábban jelen volt az életében.

De akkor valami olyasmi mi következne ebből, hogy aki alapvetően nagyon biztonságos kötődésben nőtt föl, az nem tudja ezt a nagyon, és most akkor nyersen fogok fogalmazni, nagyon szenvelgős ilyen szenvedős vonalat képviselni mondjuk a saját érzelmi spektrumán, tehát hogy ő ő ő mondjuk nem hajlamos arra, hogy így vágyakozzon az elérhetetlen iránt és és ne csodródjon bele ilyen egyoldalú vagy nagyon ambivalens viszonyokba.

Hát gondolj bele, hogy a bizonytalan kötődés most mindegy, hogy olyan aranyos volt.

A múltkor volt nálam egy kolléganő is beszélgettünk, és ő azt mondta, hogy ilyen elcseszett kötődésem van, és azért mosolyogtam, hogy teljesen igaza van, tehát nem nem kell nekünk a bizonytalan kötődés különböző formáit per definíció, hanem megjel megneveznünk, hanem azt mondjuk, hogy elcseszett kötődésem van.

Szóval az elcseszett kötődésem az pontosan arról szól, hogy én szenvedek, hiszen nem tudom, hogy a az első számú gondozómat azt én látni fogom, vagy nem fogom látni, reagál-e, nem reagál. sajnálatos módon, amikor én egy elcseszett kötődéssel növök föl, én azt fogom normatívnak tartani.

Tehát ez a ez az egyik legnehezebb dolog megérteni, hogy mivel nekem van egy nem normatív viselkedésem, a nem normatív viselkedésem programozott föl engem, és azt fogom normatívnak tartani. >> Oké, azért ez egy somó ember számára egy elég szerelem gyilkos gondolat, hogyha ha ezt vesszük.

De akkor még egyszer ezt megerősítve, tehát azt akkor valahogy úgy látod, hogy mondjuk akinek alapvetően egy biztonságosabb kötődési mintája van az életében jelen, az az ember alapvetően kevésbé ezt a szenvedős vonalat tudja megélni, sokkal inkább ezt a, hogy mondjam, arra reagálni, ahol kölcsönösség van. arra arra reagál, ahol ahol ahol létre tud jönni ez a ez a kétoldalú kapcsolódás, ahol ahol valamennyire harmónikusabb már önmagában ezeknek a megélések, >> ahol ahol jobban szabályozzuk egymást.

Persze. >> Hát most gondolj bele, hogy egy olyan ez a rajongószerelemnek enik ennek egyik része a a bizonytalan kötődésnek az, hogy elérhetetlen számomra a gondozóm.

Tehát egy biztonságos kötődésben én megtanultam, hogy ő ott van, jelen van és szabályoz.

Hát igen, nem tud nem tudok szerelmes lenni egy olyan, vagy nem tudok vágyakozni egy olyan dologra, ami nem elérhető, mert az én szabályozó rendszeremben az egy nem létező fogalom. >> Hm.

Na de akkor akkor egy picit a azok akkor, hogyha nagyon nagyon szélsőségeken fogalmazzunk, akkor biztonságosan kötődő emberek kevésbé romantikusak, kevésbé kevésbé kevésbé kevésbé szenvednek.

Oké, de akkor való mintogyha kevésbé lennének szenvedélyesek is ilyen szempontból, mert vagy kevésbé lenne ez a viharosak a a viszonyrendszereik, ezek a ezek a nag nagyon nagyon akkor ezek a nagyon nagy amplitúdújú érzéshullámok, ami a romantikus kapcsolataikat illeti, nem lennének jelen, merthogy merthogy nem vágynak olyanra, amit nem kaphatnak meg. >> Ezt azért így nem nem mondanám.

A következő van, amikor amikor valaki egy nagyon elcseszett kötődéssel jön, >> akkor >> ő neki vagy van, vagy nincs. >> Ühüm. >> Tehát ezt mondhatod úgy, hogy szélsőséges, vagy pedig ilyen nagy amplitúdójú, de kicsit azt mondanám, hogy >> ahoz hasonlítanám, mint amikor hallgatok egy zenét, és föltekerem annyira a hangerőt, hogy már torz. >> Ühüm.

Tehát, hogy már nem tud túllendülni, ezek az emberek torz hangokat hallanak, mert mert ahhoz szoktak hozzá.

Egy biztonságosan kötődő ember meg tud élni nagy amplitúdó érzelmeket, csak nem fog torzítani. >> Ühüm. >> Mert benne mindig megle, tehát hogy nem nem lesz nem lesz az a két, hogy a másik eltűnik az életéből, nem lesz elérhető.

Tehát ő a nagy amplitudót a azért hoztam ezt a példát, mert mind a kettő ugyanakkora amplitúdóval szól. >> Ühüm. >> Csak az egyik az torzon, mert már nem tud többet kihozni belőle. >> Hm.

Most az amikor elkezdtünk erről beszélgetni, nem is gondoltam, de hogy te továbbvve a dolgot akkor biztonságosan gyakorlatilag egy biztonságos kötődés ugye egyfajta kölcsönösséget feltételez és ezzel együtt nyilván nincsenek vegytiszta helyezetek, hiszen nem biztos, hogy két biztonságosan kötődő ember…

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mi a csuda az a szerelem?”

Miről szól ez az epizód: „Mi a csuda az a szerelem?”?

A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, pszichológiai és kulturális szempontból, illetve szó esik a kötődési mintákról, a vágyról és a… Az epizód a szexkultúra podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 30..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mi a csuda az a szerelem?”?

Fő témái: szerelem, biológia, pszichológia, kötődési minták, vágy.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mi a csuda az a szerelem?”?

Megjelenés: 2025. 10. 30.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szexkultura-podcast/152-mi-a-csuda-az-a-szerelem-odep2840

Több epizód a szexkultúra podcast-ből

  • Szex és konszenzus

    A Szexkultúra podcast e heti adásában a konszenzus fogalmát vizsgálják Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Újra és újra felmerül a téma, különösen új kapcsolatok vagy alkalmi kala…

  • Milyen a jó szexuális nevelés?

    A szexkultúra podcast e heti adása a jó és életkornak megfelelő szexuális nevelés céljait és témáit tárgyalja, az UNESCO ajánlásaira is kitérve.

  • Szexualitás és agyi szinkronizáció

    Az agyi szinkronizáció, vagyis az interperszonális neurális szinkronicitás jelenségét járja körül ez az adás. Két ember agyműködése elkezd szinkronban lenni, amihez két agyi terül…

  • Miért jó, ha meg tudjuk nevezni az érzelmeinket?

    Az adásban a műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor az érzelmi felbontás és granularitás témáját járják körül. Az érzelmek keletkezésének evolúciós hátterét vizsgálják,…

  • Amikor egy férfinak nehéz az orgazmus

    A Szexkultúra podcast mai adásában a férfiak orgazmussal kapcsolatos nehézségeit járják körül Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Szó esik a jelenség lehetséges okairól, mint péld…

  • Szexualitás szülés után

    Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitásá…

  • Szexualitás és a hormonok

    Az adásban a hormonok és a szexualitás összefüggéseit járják körül, különös tekintettel a libidóra és a potenciára. Tisztázzák a hormonális háttérrel kapcsolatos tévhiteket, és ki…

  • Hányféle lehet a férfiasság?

    A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társad…

  • Hol kezdődik a zaklatás?

    A Szexkultúra podcast legújabb adásában a szexuális zaklatás és annak határai kerülnek terítékre egy hallgatói levél apropóján. A műsorban a beszélgetés érinti, hogy mi számít zak…

  • Lehet-e szex nélkül is teljes egy párkapcsolat?

    A hallgatói levél a párkapcsolat szexualitás nélküli működéséről kérdez. A műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor elmondják, hogy bár nem minősítik mások kapcsolatát, a…