Szexualitás szülés után
· PT40M17SÖsszefoglaló
Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitását és szexualitását járja körül, különös tekintettel a lelki hatásokra, a császármetszés utáni…
Röviden
- Műsor
- szexkultúra podcast
- Megjelenés
- 2025. 09. 04.
- Hossz
- 40 perc
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
Ez a Szexkultúra podcast, és a stúdióban ketten vagyunk.
Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor.
Mai adásunkban is hallgatói levellekkel vagy levéllel fogunk foglalkozni, és egy nagyon hosszú és szerintem nagyon izgalmas témákat tartalmazó levelet kaptunk Antónniától, aki szoptatási segítőként is dolgozik, és ugyan már érintettük ezt a témakört, ami a szexualitásról és annak a megváltozásáról szól a egy születés vagy egy szülés után.
Mennyire érinti ez egy kisgyerekes párt?
Mennyire változik meg a szexualitásuk?
Milyen hatásai vannak a különböző szülési formáknak?
Szerintem nagyon sok olyan aspektust itt felvetett ezzel kapcsolatosan, amirről érdemes beszélgetni.
És természetesen megkaphatjuk a kritikát, hogy itt megint két férfi beszélget szüléstől, szülési utáni állapotokról, de itt alapvetően mi ezt a néhány testi dolgon túl alapvetően inkább mint párkapcsolati dinamikára szeretnék kihegyezni illetve foglalkozni egy pár olyan jelenségrel, amitől Antónia is írt.
Ugye azzal kapcsolatosan, hogy egy párkapcsolat mennyiben alakul át egy gyerek születésével.
Erről szerintem sokat beszélgettünk.
Nyilván az mindenki számára köztudott, hogy rengeteg fizikai változás éri egy nőt szülés vagy terhesség közben, és utána pedig a szülés után is.
De hogy ezek a hatások, ezek mennyire alakítják át a párkapcsolatot, a párkapcsolati szexet és egyébként ennek milyen hosszútáv kihatásai vannak. szerintem lehet egyrészt nem is nagyon lehet eleget beszélni, másrészt ezzel szerintem nagyon kevés fiatal pár van pár van részletében menő tisztában, hogy mennyi fajta változás lehet.
Antoni érték például néhány tévh hitről.
Az egyik ilyen dolog az, hogy ugye a császármetés most a pontos statisztikákat nem tudom, de igen jelentős a magyar kórházakban a szülések és születések kapcsán, hogy nagyon sokan úgy gondolják, hogy ha egy sászármetszéssel szült valaki, akkor szinte alig történik változás a nőnek a alsó testében.
Nyilván a hasfalat átvágták, hogy a Hasfalnál történt egy bemetszés, de hogy akkor azt gondolnánk, hogy a hogy a lent a hüvely környékén szinte változatlan maradt minden, hiszen ott nem volt komolyabb tágulás, nem történtek szövetbeli változások.
És hát ezzel kapcsolatosan írja azt, hogy ez ez egy nagyon fontos téfit, hiszen hogyha belegondolunk itt magát a méhet is éri metszés, és hogy maga a ezután a szülési időszak után a nyilván a a gyógyulás vagy hát az elsődleges gyógyulás után is maga például a közös üléses együttlét az nagyon sok ember számára sokkal fájdalmasabbak is bizonyulhat, mint mint mondjuk azok számára, akik hüvelyi úton szültek.
Nyilván ez nagyon egyénfüggő, de nagyon sokan nem tudnak róla, hogy ez mennyire mennyire problémás vagy nagyon türelmet és nyilván ráhangolódást igénylő dolog lehet egy szülés utáni időszakban.
De hát a másik ilyen témakör, amit amit felvetett, az a pedig egy anya gyermek vagy egy olyan újszülött kapcsolat, és hogy ezzel kapcsolatosan ennek milyen hatása lehet egy párkapcsolatra. adott esetben az intimitásra, vagy akár bővebben a szexualitásra. >> Egy picit visszautalnék arra, amit mondtál, hogy két férfi beszélget.
Azt gondolom, hogy nem a szülésről beszélgetünk, >> hanem arról, hogy szak szakmailag beszélgetünk arról, hogy miképpen változtatja meg egy harmadik személy, vagy egy negyedik személy jelenléte azt a kapcsolatot, amiben egészen addig ketten voltunk.
És mivel mind a ketten apák vagyunk, ezért nem csak elméleti síkon beszélünk, hanem van gyakorlati tapasztalatunk is erről.
De most a szakmai tapasztalatainkról fogunk beszélni.
Ez pedig az, hogy azok a az elképzelések, amikkel belevágnak egy gyerekvállalásba, azok általában nagyon idealizáltak, hogyha az első gyerekről van szó.
Nem igen tudjuk férfiadgyal fölmérni, hogy milyen az, amikor egy élet kezd el bennünk fejlődni, mert nekünk nincs ilyen tudásunk, a nőknek van.
Gyorsan kialakul szerencsés esetben egy olyan kapcsolódás anya és magzat között, amit mi nem tudunk férfiként megérteni.
Nem vagyunk együtt ezzel a magzattal.
Nem lélegzünk együtt, nem mi tápláljuk a testünkből.
Egy olyan kötelék jön létre, ami érthetetlen egy férfi számára.
Már akkor, amikor még belül van, meg sem kellett születnie.
Amikor megszületik egy gyerek, és én végigvajódom vele azt a napot, mindegy, hogy ez egy fél óra, kettő óra, három óra, vagy ennél, vagy hogy 26, >> vagy ennél sokkal több persze, de az, hogy én megszülök egy gyereket, ketté válik a testünk, és mégis belőlem van, ezt mi maximum elképzelni tudjuk.
Mi csak azt látjuk, hogy az a kapcsolat, amiben mi addig ketten voltunk, nagyon-nagyon megváltozik, mert jön valaki, aki a nem tudja szabályozni magát, b ránk van szorulva, tehát nem tudjuk azt mondani, hogy akkor most három napig nem akarlak látni.
C szerencsés esetben az anya legalább annyira kötődik hozzá, és legalább akkora figyelmet fordít rá, mint mondjuk rám.
És ha erre valaki azt mondja, hogy ez nem hat a kapcsolatra, akkor azt gondolom, hogy más műsort nézünk.
Ezzel kapcsolatosan egyébként, hogyha már kifejezetten itt a férfi szemszöget említi, Antonia írt még egy szerintem egy nagyon izgalmas jelenségről, amiről szintén keveset szokás beszélni, elintézve azzal, hogy nyilván a szülés és a szültés körüli dolgok azok az anyáról és a gyerekről szólnak.
Ez bizonyos szempontból, természetesen fókusz szempontjából igaz.
Más szempontból viszont, hogy lelkileg és egyéb szempontból hogyan érinti egy apát, hát erről sokkal kevesebbet szokás beszélni, és nem elvitatva annak a jelentőségét, hogy egy szülésnél és az anya és a gyerek van a középpontban, ha már párkapcsolatilag vesszük, apák számára is nagyon sokszor pont az egészségügyön keresztül, az egészségügyi rendszerbe bekerülve, hát nagyon sok sokkolug vagy.
Ö. ö felkavaró élmény lehetséges.
És most nem is arról akarok beszélni, amiről talán még valamilyen szinten szokás beszélni, hogy szerencsésen mondjuk, hogyha egy apa van és lát mindent testközelből, premier plánból a szülésnek a vérességéből, a testi testi valóságából, hanem arról, ahogy mondjuk egy egészségügyi rendszerben, mondjuk a konkrétan mondjuk a magyar egészségügyi rendszerben, vagy ebből a futószagszorú egészségügyi rendszerből az apánnak milyen szerep jut, milyen módon érzi azt, hogy ő nem tudja megvédeni a szeretteit, érzi, éli át azt a kiszolgáltatottságot, hogy ő akkor ott valahol kusoljon és akkor maximum maradjon a sarokba, és és fogja be a száját, mert itt mindenki jobban tud nála mindent, és >> és és ez egy ez egy nagyon erőteljes traumaérzés lehet, ahogy adott esetben a szülészeten, ahol tudjuk, hogy egyébként is sok helyen, sokfajta formában előfordulnak nagyon traumatikus élmények a szülőnők számára, hasonló, nyilván nem első esdlegesen testileg, hanem inkább lelkileg hasonló dolgokat férfiek is megélnek.
És ennek szintén van egy hatása azzal kapcsolatosan, hogy adott esetben ők is úgy ezt érezik, hogy elvesztették azt a fajta védő óvó kontrollt, amivel adott esetben a saját gyereküket vagy a saját párjukat meg tudják védeni, hanem azt, hogy ők valamilyen módon teljesen kiszolgáltatottá válnak. >> És van egy kompetencia, hiányérzés is, hiszen még nem apák.
Van egy elképzelésük az apaságról, és az apaságról azért, amit az Általad is említett, elsősorban egy védelmező, támogató szerep jut az eszébe, az ott teljesen kizárásra kerül. >> Igen.
És ebből a szempontból nyilván nehéz különböző kulturális közlegeket összehasonlítani, és ez azt gondolom, hogy teljesen egy szubjektív dolog, amit most én mondani fogok.
Azt gondolom, hogy a tradicionálisabb társadalmak többségében még akkor is, ha egészségügyi szempontból nyilván egy természetközeli szülés rengeteg veszélyt jelentett, de azért azokkal a szerepekkel, hogy megvolt a dolog, hogy a Japának mi a dolga, hogy mi az a női szféra, vagy az a bábákkal vagy szülő szülésznőkkel vagy egyebekkel, mit kell csinálni, hol van, miket kell végrehajtania, milyen fajta dolgok vannak, feladatok, ilyen Ilyenkor azért egy valószínűleg egy harmonikusabb belső érzések keletkezhettek egy emberekben, hogy akkor itt akkor én ezt teljesítem, akkor nem tudom, rendbe teszem ezt, ilyen módon megszervezem azt, ezt ezt ezt csinálom, vizet forral satöbbi, hogy ez ez valahol ez egy picit azért helyre tette a dolgokat. több olyan novella is eszembe jutott, amelyik a szülésnek a folyamatát írta le akár más kultúrában, mondjuk a görög kultúrában 60-70 évvel ezelőtt, vagy a magyar kultúrában 100 évvel ezelőtt.
És az a hasonlóság, hogy közösségi élmény volt. >> Ühüm.
Alapvetően nem orvos jelenlétében szült, bábaasszony jelenlétében szült, és olyan családtagok, rokonok környezetében, akik tudták, hogy mi fog történni, és a legritkább esetben volt három-négy embernél kevesebb a szobában, >> üüm, >> akik érzelmi támogatást is tudtak nyújtani, és bizonyos szempontból fizikai támogatást is tudtak nyújtani.
Nagyon örülök annak, hogy kezd visszajönni az, hogy dullával szülnek, hogy hogy van egy érzelmi kísérője valakinek, aki a szülésnél.
Örülök, hogyha bent tud lenni egyik vagy másik nagymama, mert mert akkor akkor egy közös segítségben tudják részesíteni a szülőnőt, mert ez szerintem egy rettenetesen magányos és nehéz dolog les.
És de nyilván ideális esetben azért ennek ezeknek a személynek, vagy ezeknek a személyeknek olyan személyeknek kell lennie, akik valódi érzelmi támogatást tudnak adni, és nem fajta valamifajta hatalmi kontrollt gyakorolnak így a nő fölött, és azért nyilván túl túlzás lenne idealizálni tradicionális falusi vagy éptársadalmakban, hogy mondjuk az anyós vagy a nem tudom én kicsoda, aki ott volt, az feltétlenül mindig egy kedves és empatikus és nem tudom, hogy milyen ember lett volna.
Nem, de ezért volt ott a vába, aki egyébként a szakmai tudásával ezt háttérba tudta szorítani.
És hogy ott voltak a férfiak, >> akik a házon kívül gyűltek össze, akár egy másik háznál gyűltek össze, és a leendő kispapát egyébként érzelmileg szintén támogatták. >> Most azért nagyon ritka az, hogy azt, hogy egy férfi bárkire támaszkodhatna a amíg mondjuk a felesége szün.
És hát nyilván itt ami nagyon fontos, az a fajta tapasztalati jellegű támogatás, hogy olyan emberek legyenek, akik már maguk átmentek, ott vannak, megélték, tudják, hogy milyen ez, és pontosan ezt tudják mondani, hogy mondjuk adott esetben, hogy mi a természetes, és akkor azt egy kicsit normalizálni.
Igen, csak ha belegondolsz, akkor mindezek úgy mentek végbe, hogy nem csak azok voltak ott, akik már átestek ezen és tudtak egy tapasztalati segítséget nyújtani, hanem ott voltak azok a siederek is, akik még nem estek át ezen, és tudták, hogy mi mi vár rájuk.
Tudták, hogy ott lesz a közösség megtartó ereje, és lányként is bekukucskáltak az ablakon, és volt fogalmuk arról, hogy mi fog történni.
Igen igen. >> Most nincsen. >> És nincs nincsen.
És nyilván nagyon sok adott esetben maga módján a férfiasságát és a férfi szerepeket jól megélő férfi is így hát azért eléggé traumatikus élményeket tud átélni azáltal, hogy itt egy ilyen nem teljesen a helyét veszti vagy nem találja meg ebben a helyzetben, ahol úgy érzi, hogy nem nagyon tud segíteni aktívan a feleségének, hogy mikor hogy egyébként neki semmi dolga nincsen, akkor kezdje magával valamit, >> és inkább inkább inkább azzal foglalkozzon, és ott marad egyedül ebbe a szituációba, ami amit persze le lehet egy egyéssel söpörni, hogy mi ez az a nő női élményhez és a szülőnőhöz képest egyik oldalról, másik oldalról meg hogyha azt nézzük, hogy ezzel azért valahol valamit kezdeni kell, és egyik ez nem segíti a jól az apává vagy a családdá válállásnak a kezdetét, azzal súlyosbítva, hogy nyilván utána mer pedig mindennel lehet foglalkozni, de ezzel ez az egyik utolsó dolog, amivel foglalkoz zni kéne, azért az az nyilván nem egy kedvező tényező. >> És akkor most a kedves női hallgatók, akik fölhorgadnak, hogy mi most arról beszélünk, hogy a férfiaknak milyen nehéz, akkor ez szerint nem tisztába tenni, hogy nem a nőknek összehasonlíthatatlanul nehezebb a szülés.
Mi most arról beszélünk, hogy mi megy végbe egy férfiban akkor, amikor a felesége szül, mert erről nem nagyon szoktunk beszélni.
És azért beszélünk róla, hogy legyen egy képünk arról, hogy hogyan történik a kapcsolat megváltozása.
És mostanában gyakran szembesülök azzal, hogy kérdezik, hogy mitől lesz jobb a párkapcsolatunk.
És pont ezt szoktam mondani, hogy a másik megértésétől >> Igen. >> Ha én értem, hogy mi történik a másikban, és ha én azt mondom, hogy nekem szar volt a szülés, bár nagyon sok hölggyel beszélgetek, és azt mondja, nem, nem volt rossz. akkor is ott megterhelő volt és fájdalmas volt, de nem volt rossz.
Persze van, aki meg az ellenkező mondja, tehát hogy itt nem arról van szó, hogy elvitatnánk, >> hanem arról, hogy megértést próbálunk adni arra, hogy a másik oldalnak is vannak megélései.
És azért, mert az egyiknek egy nagyon nagy bevonódása van a szülés élményébe, ez a nő, attól az még hat a másikra, és ahogy a másikra hat, ezáltal hat a kapcsolatunkra.
Jó, gyakorlatilag gyakorlatban van nézve két két dolog jut még ehhez a témakörhöz eszembe, és aztán szerintem mehetünk is tovább a férfi férfiak szülés körüli szerepével a kapcsolatban.
Az egyik dolog az, hogy soha nem tudhatjuk, hogy milyen lesz maga a szülés.
Elképzelések lehetnek, hogy az apa majd így így lesz, meg ez egy csinálja, meg azt csinálja, meg ott lesz.
A valóság az általában ezt nagyon sokszor felírja, és onnantól kezdve ezek váratlanok lesznek.
Te csak hopph hirtelen ideális esetben, ami egészséges a gyerek és az anyuka, pár napon belül ott lesz, hogy így oké, de akkor most itt megváltozott minden, és ez volt az, és akkor most itt túl vagyunk rajta, és akkor most csináljunk valamit, és mi az, amin ezen segíthet?
Nyilván elsősorban az az segíthet, most a férfiról beszélünk, vagy az apáról beszélünk, az hogyha olyan típusú jól jól körülhatárolható feladatokat tud-e ilyen esetben egy férfi kapni, vagy intézni, ami hasznos a család számára, amiben ő is úgy érezheti, hogy itt legalább ha nem is abban az…
Említett entitások
Szervezetek, cégek
- Szexkultúra podcast
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Szexualitás szülés után”
Miről szól ez az epizód: „Szexualitás szülés után”?
Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitását és szexualitását járja körül, különös tekintettel a lelki hatásokra, a császármetszés utáni… Az epizód a szexkultúra podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 04..
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Szexualitás szülés után”?
Megjelenés: 2025. 09. 04.. Hossz: 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szexkultura-podcast/146-szexualitas-szules-utan-odep2778
Több epizód a szexkultúra podcast-ből
- Mi a csuda az a szerelem?
A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, p…
- Szex és konszenzus
A Szexkultúra podcast e heti adásában a konszenzus fogalmát vizsgálják Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Újra és újra felmerül a téma, különösen új kapcsolatok vagy alkalmi kala…
- Milyen a jó szexuális nevelés?
A szexkultúra podcast e heti adása a jó és életkornak megfelelő szexuális nevelés céljait és témáit tárgyalja, az UNESCO ajánlásaira is kitérve.
- Szexualitás és agyi szinkronizáció
Az agyi szinkronizáció, vagyis az interperszonális neurális szinkronicitás jelenségét járja körül ez az adás. Két ember agyműködése elkezd szinkronban lenni, amihez két agyi terül…
- Miért jó, ha meg tudjuk nevezni az érzelmeinket?
Az adásban a műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor az érzelmi felbontás és granularitás témáját járják körül. Az érzelmek keletkezésének evolúciós hátterét vizsgálják,…
- Amikor egy férfinak nehéz az orgazmus
A Szexkultúra podcast mai adásában a férfiak orgazmussal kapcsolatos nehézségeit járják körül Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Szó esik a jelenség lehetséges okairól, mint péld…
- Szexualitás és a hormonok
Az adásban a hormonok és a szexualitás összefüggéseit járják körül, különös tekintettel a libidóra és a potenciára. Tisztázzák a hormonális háttérrel kapcsolatos tévhiteket, és ki…
- Hányféle lehet a férfiasság?
A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társad…
- Hol kezdődik a zaklatás?
A Szexkultúra podcast legújabb adásában a szexuális zaklatás és annak határai kerülnek terítékre egy hallgatói levél apropóján. A műsorban a beszélgetés érinti, hogy mi számít zak…
- Lehet-e szex nélkül is teljes egy párkapcsolat?
A hallgatói levél a párkapcsolat szexualitás nélküli működéséről kérdez. A műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor elmondják, hogy bár nem minősítik mások kapcsolatát, a…