Az álomidők után – Hogyan éltek Ausztrália őslakói?

Összefoglaló

Dr. Antoni Judit régész, néprajzkutató az ausztrál őslakosok életmódját, családszerkezetét és párválasztási szokásait mutatja be a Szexkultúra podcast vendégeként. A beszélgetés kitér a gyermeknemzéssel kapcsolatos elképzelésekre és az északi törzsek gyakorlatára, ahol a férfiak…

Röviden

Műsor

szexkultúra podcast

Megjelenés

2024. 11. 28.

Hossz

35 perc

Témák

ausztrál őslakosok, életmód, családszerkezet, párválasztási szokások, szexkultúra

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] üdvözlünk mindenkit ez a szexkultúra podcast és a stúdióban ismét hárman vagyunk tehát van vendégünk aki nem más mint anthoni judit dr antoni judit régész néprajzkutató és akik kérdezzük szilágyi szilárd és lassányi gábor juditot azért kerestem meg h mert olyan egzotikus témáknak szakértője amire talán még nem volt példa itt az adásainkban a következő epizódban most ez először is ausztráliát vennénk korcső alá amiről szerintem talán hallgatóinknak csak töredékének van közelebbi információja fejünkbe milyenképp él én se jártam ausztráliába ugye ez egy olyan különleges kontinens aminek talán teljesen más a eredeti története vagy talán sokkal kevesebb az írott története mint a többi kontinensnek itt elsősorban a szexkultúra podcastban hát elsősorban itt ugye a bennszülött ausztráliai őslakóknak egy kicsit az életéről szeretnénk kérdezni és arról hogy mit találtak itt az európaiak egyáltalán van-e arról információnk hogy mit találtak az európaiak amikor megérkeztek milyen jellegű milyen életmódot folytató törzsek éltek itt csoportok éltek itt és mondjuk ezekből ből milyen életmód maradt a 20-21 századra amely a mondjuk a a bennszülött ausztráliaiakat illeti köszönöm szépen a lehetőséget tehát nem vagyok szexológus azzal kezdem és soha nem is váltam semmi ilyesmire tehát az ismereteim azok elsősorban régészettel és néprajzzal kapcsolatosak bocsánat de ezzel együtt azért érdemes megjegyezni hogy már nagyon korán a 80-as évek elején az élet és tudományban volt egy nagyon komoly ciksorozat amit jeles kutatók közözött te is írtál és hát ebben például akkor voltak egy olyan nagyon izgalmas ciksorozat ezeket be is linkeljük az arkánumon megtalálhatóak ahol például ezeknek az egzotikus területeknek is a családszerkezetéről és a szexuális szokásairól is írtak kutatók úgyhogy többek között ennek kapcsán is jutottál eszembe hogy mindenképpen meg fogunk hívni az adásba igen hát ez 81-től kezdődött az élet és tudományb és azt hiszem hogy a élet és tudomány ö számaiban ez volt a leges leghosszabb sorozat ami létezett és a világ minden tájáról fogalkozak vele kutatók néprajzosok szociológusok akármik és hát rám azzárult hogy kezdjem a nem ádámtól évátó de a kezdet kezdetén tehát a ausztráliai őslakosok utána következtek a ujgíaiak melanézek polinézek mikronézek és ez négy darab volt végül is ez a sorozat pár évvel később nem tudom pontosan mikor de megjelent könyvalakbaan is ahol az volt a kérése a szerkesztőnek hogy ezt a négy részt ezt próbálja meg összesűríteni hát én akkor elég pimasz módon azt találtam mondani hogy két mondatban is össze tudom sűríteni de lényeg az hogy végül is egy elég jó könyv sikeredett belőle aminek aiszem hogy nagy közönség visszhangja is volt ezt mindenképpen linkelni fogjuk a akkor majd az oldalainkon ezt a könyvet mert az antikváriumokban am a mai napig megtalálható viszonylag jó áron egyébként lehet ezeket ezt megvásárolni na hát ennek örülök hogy ezt hallom tehát a lényeg az hogy én mindig úgy indultam hozzá hogy nem szexszel óhajtok igazán foglalkozni legalábbis gyakorlatban nem soha nem jártam ausztráliába az összes többi helyen se szerettem volna valamikor eljutni újgvineába melanéziába végül is polinéziába azért mégis csakcsak került valahogy eljutnom és mint mondtam nem ádámtól évától de majdnem azzal szeretném ezt a műsort is kezdeni hogy az állatokból indulunk ki és úgy haladunk a az emberi faj felé tehát eredendően ez egy ösztön tehát egy biológiai ösztön az állatoknál ami az állatoknál az bizonyos időszakokra korlátozódik amikor petteérés van tehát tűzelés ezt a szót mindenki ismer meri na most mi abban különbözünk hogy kiemelkedtünk ugye idézőjelben az állat fajó közül és nálunk bármikor bármikor bárhol bárkivel ezt meg lehet ismételni ezt az akciót na most ez az ösztön azért él az emberben de természetesen ezt mindig is társadalmi formák és rendszer be kellett szorítani a leg első társadalmaktól kezdve mert a káosz az valahogy soha nem működik hosszú távon gyakorlatban most a társadalmi szabályok köré rengeteg képzett társul végül is mindenütt ez az alap alap dolog így például ausztráliában is ahol és hát itt kell megjegyezni azt hogy rendkívül változatos ezért is volt érdekes ez a kötet mert a társadalmi rendnek a szabályozása és az erkölcsi kérdések azok népenként változnak tehát soha nem lehet azt mondani hogy általánosítani mert minden népnél másak a szokások másak az elképzelések úgyhogy ez rendkívül változatos téma most ausztrália az annyiban érdekes hogy valóban ott lehet tapasztalni egyrészt régészeti és néprajzi alanyag alapján hogy hogy nem azt mondom hogy hogy primitív szinten mert lászló gyula most itt forogna a sírjában ő mindig ezt mondta hogy az adott nép amelyik akármit is produkál és több évig vagy évtizedig évezredig fennmarad az éppen azt a terméket illetőleg azt a kultúrát testesíti meg ami erre a legalkalmasabb volt na most ausztráliából annyi ismeretem van hogy én magam ugye nem jártam ott de közelmúltban feldolgoztam egy néprajzi anyagot ami a tatai múze ban van és egy nagyon jó barátom akivel viszont nagyon sokáig nagyon jó barátságban voltunk tatai illetőségű ő kinn élt ausztráliába és pedig pontosan azon a területen az északi területen ahol akkoriban a lehető leg nehezebb körülmények között éltek a az őslakosok ez az akkoriban ez mit jelent körülbelül mikor volt ez a gyűjtés ez az akkoriban ez egy körülbelül 60 évvel ezelőtt és amiket ő gyűjtöt ott ez rég részben régészeti részben néprajzi anyag tehát azok meg még jóval messzebbre nyúlnak vissza mint a 6070 év a kiállítás az most is tart magyarországon jelenleg a turkevei múzeumban tekinthető meg és március 8-ától ha minden igaz akkor a gödőlői múzeumba fog átköltözni és ott asszem körülbelül hat hónapig lesz látható igen most a természeti népeknél mielőtt még rá ráttérnék arra hogy mi van ausztráliában természeti népeknél azt általánosságban azért én azt tapasztaltam hogy a természetesség az ez egy alapdolog tehát nem cizellálják annyira a szexualitást mint mint nálunk európában vagy amerikában aztán semmiféle túlzás és túlkapás és és deviancia és nem nagyon ismert és náluk ez egy természetes dolog mint ahogy az evés ivás levegővétel és már félék a társadalmi viszonyok rendezettsége az mindig összefüggött a nemek közötti viszonnyal ez egy alapdologog pontosan ezért hogy ne legyen túl zűrös az élet hát ausztrália az arról is nevezetes legalábbis amit mi ismerünk amit meg tudtunk ismerni hogy rendkívül rendkívül szigorú szabályok uralják az egész rendszert az ausztráliai őslakosoknak csak nagyon-nagyon kis töredékét sikerült megismernünk kutatóknak a munkái alapján tekintve hogy amikor 1770-es években odaérkeztek az első európai főleg angol telepesek akkor első dolguk az volt hogy ami azóta is a gyarmatosítás egyik alap tétele hogy aki ellenáll vagy rossz helyen van akár az 1000er éve is az ő földje azt onnal el kell takarítani tehát rengeteg olyan népcsoportot törzset megőltek és fizikailag elpusztítottak akiknek még a nyelvét se ismertük tehát a a kultúrájuk az nem hogy a kultúrájukat nem ismertük de azt sem tudtuk hogy milyen nyelvjárást beszélnek a másik pedig az hogy ezeket visszaszorították olyan területekre ami nekik nem igazán volt megfelelő tehát ahol nem lehetett a behurcolt állatokat szarvasmárát egyebeket tenyészteni így kerültek a az őslakosok akikkel a pinter laci találkozott az ő északi területen egy olyan vidékre ami a lehetőleg kíméletlenebb természeti körülményeket nem biztosítja az embereknek hanem azért ez van ott akkoriban amikor oda vissza szorították az őslakosokat akkor ott tényleg alig volt növény alig volt élelem meg minden de itt kell megjegyezni hogy az ausztráliai őslakosok azok durván 50000 évvel ezelőtt terepedtek ott le amikor én egyetemista voltam akkor pont lászlógyula segített abban hogy szakirodalmat beszerezzek egy magyar kutató galus sándor tárta föl az egyik barlangot ott ausztráliában ami az egyik legkorábbi dátumot adta na most akik 50000 éve ezen a területen ausztráliában meg tudtak élni mindenféle különösebb tudom én nehezítő körülmények ellenére is azok rendkívül életképesek és rendkívül fantasztikus kultúrával rendelkeznek hogy ezt meg tudták tenni európaiak azok ha két hétig egyedül maradtak akkor meg is haltak ausztráliával kapcsolatosan ugye él az a toposz hogy hát ausztráliában szinte minden minden növény és minden állat vagy egy jelentős része a az veszélyes halálos tud tud lenni rengeteg ugye rengeteg olyan növényfaj faj van állatfaj van amivel érintkezve rosszul érintkezdve rossz helyre lépve az embert tényleg nagyon sok veszély fenyegeti akkor azt mondod ugye hogy hogy ezek a népek akik 50000 éve megérkeztek erre az ausztrál kontinensre tudtak adaptálódni ezekhez a nagyon szélsőséges vagy európai szemmel nézve nagyon szélsőséges körülményekhez igen pontosan ez hogy nem csak a tehát a mindenféle természeti körül beleértve a az éghajlatot a óriási aszályokat az óriási árvizeket és minden egyebet az hogy maga a termőföld az szinte nem is létezett állatok nem nagyon voltak domesztikálható állat egyáltalán nem volt hát kengurukat meg egyebeket nem igazán lehet domesztikálni tehát ugrabugrálnak szóval az ez nem nem olyan nem véletlen az se hogy itt nem alakult ki se növénytermesztés igazából se földművelés se se állattartás se semmi ilyesmi hiába is erőí nem is hogy erősítették hanem a európaiak azt szerették volna hogy áttérjenek akik lehet azok térjenek át állattartásra növénytermesztésre minden egyébre nem voltak erre adótak a természeti körülmények tehát nem azért nem csinálták mert mert nem voltak eléggé idézőjelbe civilizáltak hanem egyszerűen nem volt semmiféle természeti adottság egyébként a az európaiak is jobbára azokon a területeken telepedtek le tehát ausztráliának főleg a keleti partvidékén északi és a keleti partvidékén nem túl messzire a kontinens belsejében ahol az őslakosok is laktak hát itt ma már őslakosokat még mutatóba se lehet látni és a az északi területet ahova laci eljutott azt messze elkerülték egészen addig és így került ki a laci is amíg föl nem fedezték hogy ugyan a természeti körülmények az emberi megtelepedéshez rendkívül rosszak viszont tele van fantasztikus ásványokkal és és mindenféle olyan anyagokkal amire akkor már az európaiaknak szükségük volt ez aztán végképp betette ott a a kulcsot a természeti népeknek világos de akkor ha jól értem a ha össze hogyha összefoglalva azokkal a népekkel akikről egy vannak adataink tehát akik mondjuk túlélték az első 100 évet az európai ódításnak ezek a népek nagy nem se nem nem foglalkoztak földműveléssel nem nem voltak állataik vagy amiket tartottak volna hanem akkor alapvetően ugye valami fajta vadászatból és vagy mondhatjuk azt hogy gyűjtögetésből ehető növények gyűjtéséből táplálkoztak és akkor ez egy mobilis életmódot is jelentett számukra igen tehát és ez már kapcsolatban van a valahol a szexszel is tehát gyűjtögetés halászat vadászá halászat természetesen ott ahol erre volt lehetőség vadászatra meg mindenütt volt lehetőség na most ez egy olyan hát elég nagy azért ez a kontinens és mindig arra mentek ahol éppen volt mit gyűjtögetni tehát több 100 kmeket begyalogoltak és amit észrevettünk illetőleg amit lehetett látni az anyagból is hogy ideillenes táborhelyeket alakítottak ki ahol a laci is mesélte hogyha ő talál egy nagy őrlőkövet például val ahol ott a homokba akkor az azt jelzi hogy ott volt egy tábor mert a mobilitáshoz az is szükséges volt egyrészt hogy ne cipeljenek magukkal olyan tárgyakat ami nehéz vagy tú hiszen nincsenek hátasállataik amiket amikel nem volt semmi semmi ilyesmi tehát ne cipeljék és a kisgyerekeket se tehát valahogy úgy volt a rendszer is hogy nagyobb gyerekekkel már el lehetett indulni de lehetőleg ne csecsemőket cipeljen mindenki magával a gyűjtő és biztosította aredendően a az élelemellátást tekintve hogy a vadászat ugye a férfiak dolga volt na most ezek vagy sikerült vagy nem sikerült az asszonyok és a gyerekek segítségével azon viszont rengeteg olyan dolgot össze lehet-e gyűjteni növényi terméseket levelet gyökeret virágot minden egyebet meg kisebb állatokat is tehát mindenféle rákcsálókat és egyebeket amik a földben éltek vagy lehetett őket kapni tehát ők biztízelt lábóat is ettek egyébként ízelt lábókat is ettek tehát különböző ilyen vagy mindenféléket tehát hernyóktól kezdve azok se mindé teremtek és nem mindenhol tehát amikor tudták hogy mit tudom mer 100 évvel később vagy 100 kmrel arrébb egy olyan növény éppen virágzik vagy olyan állatok hernyók elkezdenek nyüzsögni akkor odamentek tehát e folyamatosan körbe-körbe jár és mindig visszatértek azokhoz a telephelyekhez ahol ott hagyták a hatalmas nagy őrlököveket aha aha és a a család volt a társadalom alapja tehát a család az állt egyszer egy férjből a feleségből vagy több feleségből és a gyerekekből most ilyen családoknak a több család az együtt amikor összeálltak alkotta a hordát ez a horda egy ilyen nem tudom 50- 100 embernél több nem lehetett és amikor több ilyen rokon horda összeállt az alkotta a törzset na most ez is nagyon nehéz volt az európaiaknak ezt kideríteni a nyelvi problémáktól kezdve rengeteg különböző nyelvjárásban beszéltek és végül is az alapcsalád az ami ami számunkra igazán érdekes mert minden ebben történt most az hogy a szexualitás az mennyire kapcsolódik tehát egy nagyon-nagyon szabály ot rendszer volt amit bevallom hogy én még mindig nem láttam át teljesen és nem is vágyom rá ez is hozzátartozik hogy egyetemista korunkban oktattak minket erre is tehát minden törzs két félből állt jó esetbe de jó eset az ritkán volt inkább több félből hat-nyolc félből állt és ezek megszabott rendben házasodhattak egymással tehát ha mondjuk alapvetően van két tősfél akkor az egyik törzsfél tagjai akár férfiak akár nők csak a másik törzsfélből vehettek maguknak házastársat tehát amikor valaki megszületett az az már eleve meg volt határozva hogy honnét házasodhat tehát itt nem volt olyan hogy szerelembe esik xy-nal és adj neki hanem egyszerűen az volt hogy te majd amikor felnőssz eléred az érettséget akkor csak itt…

Említett entitások

Témák

• ausztrál őslakosok
• életmód
• családszerkezet
• párválasztási szokások
• szexkultúra

Személyek

• Antoni Judit

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Az álomidők után – Hogyan éltek Ausztrália őslakói?”

Több epizód a szexkultúra podcast-ből

• Mi a csuda az a szerelem? 2025-10-30

  A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, p…

• Szex és konszenzus 2025-10-17

  A Szexkultúra podcast e heti adásában a konszenzus fogalmát vizsgálják Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Újra és újra felmerül a téma, különösen új kapcsolatok vagy alkalmi kala…

• Milyen a jó szexuális nevelés? 2025-10-10

  A szexkultúra podcast e heti adása a jó és életkornak megfelelő szexuális nevelés céljait és témáit tárgyalja, az UNESCO ajánlásaira is kitérve.

• Szexualitás és agyi szinkronizáció 2025-10-02

  Az agyi szinkronizáció, vagyis az interperszonális neurális szinkronicitás jelenségét járja körül ez az adás. Két ember agyműködése elkezd szinkronban lenni, amihez két agyi terül…

• Miért jó, ha meg tudjuk nevezni az érzelmeinket? 2025-09-25

  Az adásban a műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor az érzelmi felbontás és granularitás témáját járják körül. Az érzelmek keletkezésének evolúciós hátterét vizsgálják,…

• Amikor egy férfinak nehéz az orgazmus 2025-09-11

  A Szexkultúra podcast mai adásában a férfiak orgazmussal kapcsolatos nehézségeit járják körül Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Szó esik a jelenség lehetséges okairól, mint péld…

• Szexualitás szülés után 2025-09-04

  Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitásá…

• Szexualitás és a hormonok 2025-03-06

  Az adásban a hormonok és a szexualitás összefüggéseit járják körül, különös tekintettel a libidóra és a potenciára. Tisztázzák a hormonális háttérrel kapcsolatos tévhiteket, és ki…

• Hányféle lehet a férfiasság? 2025-02-27

  A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társad…

• Hol kezdődik a zaklatás? 2025-02-20

  A Szexkultúra podcast legújabb adásában a szexuális zaklatás és annak határai kerülnek terítékre egy hallgatói levél apropóján. A műsorban a beszélgetés érinti, hogy mi számít zak…