Szűcs Sándor

Ezért ne hívd fel kötelességből a szüleidet!

· PT10M31S

Összefoglaló

Az epizód arról szól, hogy miért ne hívd fel a szüleidet pusztán kötelességből. A műsorvezető, Szűcs Sándor saját és kliensei tapasztalatai alapján beszél arról a bűntudatról és megfelelési kényszerről, ami sok felnőttet arra késztet, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson…

Röviden

Műsor
Szűcs Sándor
Megjelenés
2025. 04. 24.
Hossz
11 perc
Témák
családi kapcsolatok, bűntudat, megfelelési kényszer
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ne hívd fel a szüleidet kötelességből.

Ebben a videóban pedig arról fogok beszélni, hogy mégis miért ne hívd fel a szüleidet kötelességből.

Ezt a videót az inspirálta, hogy egy kliensem megosztotta velem, hogy rendszeresen bűntudatot érez, hogyha mondjuk már eltelt egy hét, és nem hívta föl az anyját vagy az apját.

Ezt nagyon nagyon nagyon sok kliensemnél látom, és azt látom, hogy az életkortól független.

Tehát van olyan 60-hoz közeli kliensem, aki ugyanúgy csinálja ezt a 80 éves anyjával.

Van olyan kliensem, aki 40 éves, és csinálja ezt a 60 éves anyjával, és van olyan 20 éves kliensem, aki csinálja ezt a 40-50 éves anyjával, vagy apjával.

És annyit még hozzáteszek, én is csináltam.

Jó, tehát nem úgy beszélek erről, hogy én itt egy ilyen megmondó ember vagyok, aki nem tapasztalta volna azt, amiről beszél, hanem úgy beszélek erről, hogy én is csináltam, csak rájöttem, hogy semmi értelme.

Tehát a jelenség maga az, hogy van egy bűntudat érzet, egy ilyen tartozok a szüleimnek azzal, hogy érdeklődök felőlük, vagy tartozom a szüleimnek azzal, hogy meg kell osztanom velük azt, hogy hogy mi történik az életemben.

Máskülönben nekik ez fájni fog, vagy én fogok bűntudatot érezni.

Ugye alapvetően mindenki öncélúan működik.

Tehát be lehet ezt állítani úgy, hogy azért hívom a szüleimet, mert nekik ez fontos, de a valódi érzelmi indíttatás, én azt látom, hogy az egyén szintű, vagyis az, hogy te azért hívod a szüleidet minden egyes héten, vagy nap, vagy mindegy, hogy mi a rendszer, mert nem akarod azt a bűntudatot érezni, amit akkor éreznél, ha nem hívnád őket föl.

Tehát lehet velem veszekedni, de nekem az a tapasztalatom, magamnál is ez volt.

Ez van, ez a klienseimnél lévő tapasztalatom is, hogy ezt ezért csinálod.

Azért, mert bűntudatod van, hogy nem számolsz be a szüleidnek arról, hogy mi történik veled, vagy nem kérdezed meg őket, hogy velük mi történt.

Ezért small talkolsz a szüleiddel, ezért pazarlod arra az idődet és az energiádat, hogy semmit mondó beszélgetéseket folytatsz a szüleiddel, és pazarlod az energiádat, és fenntartasz egy látszat kapcsolatot, de valójában arról van szó, hogy mit ettél ebédre, hogy vannak a gyerekek, mizóu a párkapcsolatoddal, tehát alapvetően azon túl, hogy jól, jól van a kapcsolatom, a gyerekek jól vannak és túrós csuszát ettem ebédre. lószar nem történik ezekbe a beszélgetésekbe.

Tehát az én megélésem szerint teljesen felesleges és értelmetlen.

Az a helyzet, hogy én szoktam azt mondani, hogy ha ilyen helyzetben bűntudatot érzel, akkor a bűntudat a helyes irány.

Tehát ha alapvetően azt érzed, hogy valamit nem csinálsz meg a szüleiddel, és amiatt te bűntudatot érzel, akkor kövesd ezt a bűntudat irányt, és minél nagyobb bűntudatot érzel, annál nagyobb valószínűsége van annak, hogy ez az önkorlátozó minta meg fog benned halni.

Hiszen semmivel nem tartozol a szüleidnek, és semmivel nem tartoznak ők se neked onnantól kezdve, hogy felnőttél.

Felneveltek nyilván ezért tök fontos, hogyha van benned egy hála.

Nyilván, ha egy traumafeldolgozás közepén vagy, és nem tudsz hálát érezni a szüleid felé, akkor amiatt se kell magadat szarul érezned, mert teljesen érthető, hogy nem tudunk mindig hálásak lenni a szüleinknek, ha ébb dagonyázunk a szarba, amit tőlük kaptunk.

De hogy alapvetően ők se tartoznak már neked semmivel, ha elmúltál 18 éves és leváltál róluk és felnőtt vagy, mert hogy felnőttnek lenni azt jelenti az én értelmezésem szerint, hogy saját magadért vállalod az érzelmi és anyagi felelősséget, vagyis magadat tartod el, te gondoskodsz arról, hogy hol laksz, te fizeted a lakbért, te fizeted a hiteltörlesztőt, te fizeted a számlákat, te gondoskodsz arról, hogy mit eszel, mit iszol, hogy a szükség kielégítsd, és te gondoskodsz érzelmi szinten is arról, hogy te stabil legyél, hogy te rendben legyél, hogy te érzelmileg és mentálisan egészségesen élj.

Fontos, ha a párod főz, az nem azt jelenti, hogy nem vagy felnőtt, de akkor ott van egy közös háztartás.

Ha igénybe veszed azt az érzelmi szükségleteid miatt, hogy valakivel beszélgess, mondjuk a pároddal, egy barátoddal, az is teljesen rendben van.

Az itt igazából a zsákutca, hogyha a szüleidhez rohangálsz és tőlük próbálsz meg ilyen érzelmi morzsákat begyűjteni, annak ellenére, hogy te felnőttnek gondolod magad, de valójában függsz attól, amit soha nem adtak meg neked, és a mai napig azt várod, hogy majd azt egyszer megadják, majd egyszer fognak úgy szeretni, ahogy te arra mindig is vágytál, de nem jöttél rá a 20, 30, 40, 50, 60 éved alatt, hogy 50, 60, 30, 20, 30, tök mindegy hány éve a semmire vár.

Merthogy ez nem fog megtörténni, de te még mindig jársz vissza koldulni a szüleidhez az ő figyelemenergiájukat, és ezért hajlandó vagy smalltalkolni velük a semmiről, hagyni, hogy neked ventilláljanak és meghallgatod őket, és semmi értelme nincs annak a beszélgetésnek.

Vagy épp te mesélsz kényszerből olyan dolgokat el nekik, amit lehet, hogy meg se akarnál velük osztani, mert kéretlen tanácsokat adnak.

Tehát az egész ezzel a ne hívd fel a szüleidet akkor, ha az csak kötelességből teszed dologgal azt akarom neked átadni, hogy ne csináld.

Ne csináld, ha kötelességből jön.

Ne csináld, ha olyan érzelmi dolgokat akarsz begyűjteni a szüleidtől, amit nem tudnak megadni, mert újra és újra bele fogsz szaladni ugyanabba a pofonba.

Na és beszéljünk kicsit arról is, hogy mit lehet csinálni ehelyett, hogyha most magadra ismertél, és lehet, hogy széttriggereltelek, és az összes gombodat benyomtam, és lehet, hogy még dühös is vagy rám, hogy jó, de akkor mit csináljak meg?

De igenis kötelességem a szüleimet felhívni, mert tartozok nekik ennyivel, mert milyen hálátlan lennék, ha nem hívnám őket föl.

Tehát ha ilyenek jönnek föl benned, azt is értem, de továbbra is azt mondom, hogy ne csináld kötelességből.

És akkor mit lehet ehelyett csinálni?

Én azt mondom, hogy nézd meg azt, hogy a szüleiddel ki tudsz-e alakítani olyan kapcsolatot, ahol rendben van az, hogy vannak határaid, van a szülő részéről egy érzelmi intelligencia, lehet nemet mondani anélkül, hogy sértődés és manipuláció legyen.

És egyébként megjelenik-e benned az a szándék, ha mondjuk egy-két hete nem dumáltatok, hogy helló, amúgy ez van velem, gondoltam, megosztom, meg te hogy vagy?

De ha ez nem jön jó érzésből, ha te nem érzed magad komfortosan a szüleiddel való kapcsolatba, akkor akkor ne rakj bele energiát.

És ez nagyon népszerűtlen lesz, de én ezt gondolom, és én így csinálom.

Nekem az apámmal van egy olyan kapcsolatom, ami tök jó, fenntartható.

Vannak konfliktusok, de vannak mindig határhúzások az ő részéről is, az én részemről is.

Ha küldök neki valami olyan önismereti dolgot, ami ami neki nem tetszik, vagy elmondja, én nem sértődök meg, nem akarom megváltoztatni.

Hogyha pedig ő ventilál nekem egy olyan magánéletbeli dolgáról, amit nem akarok meghallgatni, akkor szólok neki, hogy figyeljebb ebben ennyit tudtam befogadni, váltsunk témát.

És azt mondja, hogy oké, az apámmal van egy ilyen kapcsolatom, tök jól működik.

Az anyámmal ez egyelőre nem alakult ki.

Az is oké, hogyha ez soha nem fog kialakulni.

Ott egyszerűen azt érzem, hogy annyira máshogy működünk, és annyira más energiában vagyunk, hogy beszélünk időnként.

Van, hogy csak havonta, van, hogy nem is találkozunk annyira.

Nem mondom azt, hogy nincs bennem ott az, hogy de jó lenne, ha ez működne máshogy, de el tudom fogadni, hogy itt nem alakult még ki ez a dinamika.

És azzal is teljesen békében vagyok, ha ez örökké ilyen marad, mert egyszerűen ez most így tud működni.

És és ehhez kell a tudatosság, hogy lásd azt, hogy milyenek a szüleid, és ne azt lás ne azt lásd bele, hogy milyennek akarod, hogy legyenek, hanem milyenek, és amilyenek most neked, ahhoz jó-e kapcsolódni, vagy nem?

Ahol, ahol jó lenni, ahol örömteli, ahol építő az a kapcsolódás, oda érdemes energiát tenni.

És érdemes, érdemes foglalkozni vele, de ahol nem, azt meg érdemes elfogadni, hogy az olyan, amilyen, és nem erőtetni.

És ehhez az kell, hogy elfogadd azt, amit kaptál.

Tök jó azt, ami jó dolgot adtak neked a szüleid, és azért hálás vagy, de le kell mondani arról, amit nem adtak meg, mert ameddig ezt kunyerálod, addig nem felnőtt vagy, hanem egy felnőtt testbe lévő sérült kisgyerek vagy, aki a mai napig a szüleihez megy koldulni.

Nagyon erős, nagyon kemény, de azt érzem, hogy ezeket muszáj kimondanom, mert mert mert van akinek ez csak így fog tudni átmenni.

Akinek nem inge, ne vegye magára, de akire meg igaz és tudatos, és elbírija az igazságot, az még az ilyen kemény mondatokat is tudja hova tenni, és tud belőle épülni.

Fogok csinálni egy másik videót is, ami ehhez fog kapcsolódni.

Most elfelejtettem a témáját, de lényeg a lényeg, hogyha ez tetszett és betalált, akkor közvetlen az ezután lévő videómat is érdemes megnézned, mert kapcsolódni fog ehhez a témához.

Illetve amit nagyon nagy szeretettel ajánlok, a Humánia platformon összeválogattam a legnépszerűbb YouTube videóimat családi témák kapcsán.

Ez egy tök ingyenes kihívás, tök jó, mert ha a humánt csinálod, akkor ki tudod pipálni, hogy melyik videót nézted már meg. illetve van benne olyan bónuszelőadás is, ami nem elérhető nyilvánosan, de ha belépsz a Humánián keresztül ebbe a kihívásba, akkor azt is meg tudod nézni.

Ez egy tavalyi előadás, ami ugyanúgy ezekről a dolgokról szól.

Úgyhogy beteszem ide alulra a linket, hogyha megszólított, akkor akkor gyere a Humániára és csináld meg ott ezeket a kihívásokat úgymond a videók megnézésével, meg nézd meg a pluszanyagokat, illetve egyéni konzultációra továbbra is tudsz jelentkezni, ahhoz is itt van lent a link.

Hasonló videókért pedig kövesd be, és ha tetszett és hasznosnak gondoltad, dobj rá egy lájkot.

Hogyha pedig kérdésed van, akkor írd meg kommentbe, és ha meginspirál a kérdésed egy videóra, akkor videót fogok róla készíteni ide YouTube-ra vagy Spotify-ra, mert amúgy ott is fenn vannak a hanganyagok.

Említett entitások

Témák

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Ezért ne hívd fel kötelességből a szüleidet!”

Miről szól ez az epizód: „Ezért ne hívd fel kötelességből a szüleidet!”?

Az epizód arról szól, hogy miért ne hívd fel a szüleidet pusztán kötelességből. A műsorvezető, Szűcs Sándor saját és kliensei tapasztalatai alapján beszél arról a bűntudatról és megfelelési kényszerről, ami sok felnőttet arra késztet, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson… Az epizód a Szűcs Sándor című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 24..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Ezért ne hívd fel kötelességből a szüleidet!”?

Fő témái: családi kapcsolatok, bűntudat, megfelelési kényszer.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Ezért ne hívd fel kötelességből a szüleidet!”?

Megjelenés: 2025. 04. 24.. Hossz: 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/szucs-sandor/ezert-ne-hivd-fel-kotelessegbol-a-szuleidet-d22b5e58

Több epizód a Szűcs Sándor-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból