E74 Szabadulás a toxikus családi mintákból: ki lehet heverni az elrontott gyerekkort?
· PT33M48SÖsszefoglaló
Az adásban a toxikus családi minták és a gyerekkort meghatározó sémák feldolgozásával foglalkoznak. Kiemelik, hogy ezek a minták hogyan befolyásolják a felnőttkori önértékelést, párkapcsolatokat és az önmagunkkal szembeni kritikát, beleértve a maximalizmust és bizonyítási…
Röviden
- Műsor
- Tervezd magad újra
- Megjelenés
- 2025. 02. 19.
- Hossz
- 34 perc
- Szereplők, említett nevek
- Csekovszky Anna
- Témák
- toxikus családi minták, gyerekkor, önértékelés, párkapcsolatok, maximalizmus
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
sokszor csinálunk olyan dolgokat amiknek az okát nem igazán értjük ha például te évek óta nem tudsz arra rájönni hogy miért nem vagy soha igazán elégedett a saját eredményeiddel miért vagy állandóan végtelenül kritikus magaddal honnan jön az a perfekcionista hozzáállásod hogy te csak akkor érdemelsz meg valamit hogyha tökéletesen csinálsz mindent és mindent te csinálsz meg például hogy esetleg van benned egy olyan ké eres bizonyítási vágy amivel nem tudsz mit kezdeni vagy mondjuk nem érted hogy miért mindig ugyanazt a típusú párt választod akivel aztán boldogtalan vagy és újra és újra ismétlődik ugyanaz az ördögi kör vagy éppen rettegsz az elköteleződéstől és nem tudod magadnak se megmagyarázni hogy miért van ez így nos lehetséges hogy ilyenkor a gyerekkorodat meghatározó családi mintákban kell keresni a probléma gyökerét és a magyarázatot sajnos ezek nem olyan dolgok amik maguktól megoldódnak és persze egy félórás adástól sem lehet azt várni hogy meg fogjuk őket oldani hogyha így nőttél fel akkor ez az adás ez a podcast epizód legföljebb a felismerés útján tud elindítani és akkor egy kicsit jobban megérted hogy hogyan szabotálod magadat a családodból hozott minták miatt lehet hogy mondjuk olyan módon teszed ezt hogy nem tudsz senkiben igazán megbízni vagy úgy hogy leértékeled magadat nincs önbizalmad vagy nem szereted magadat mélyen igazán hosszú távon ezekből a dolgokból csak úgy lehet meggyógyulni hogyha aktívan dolgozol rajtuk de azért néhány ötletet fogok mondani aminek mentén el tudsz indulni és el tudsz gondolkodni de a mai adás célja mégis csak elsősorban az hogy megértsd hogy mi történt és hogy történt és miért van az ami ma van mindenek előtt kezdjük azzal hogy a család az egy rendszer ez ugye rendszerszemléletben gondolkodnun a családról ez azt jelenti hogy a rendszernek az elemei együttesen vezetnek egy bizonyos fajta működéshez ezek az elemek kölcsönhatásban vannak és folyamatosan alakítják a rendszer működését egy rendszer vagy a család akkor diszfunkcionális tehát akkor toxikus mérgező ártalmas hogyha a családtagoknak vagy legalábbis eg egyes családtagoknak nem az egészséges működését segíti elő hanem kifejezetten a nehézségeket hozza az életébe a toxikust most olyan értelemben használom hogy az egyén számára mérgező tehát azt jelenti hogy egy vagy több családtagnak ez egy egészségtelen működési forma ami negatívan hat az ő pszichéjére az ő lelki állapotára a toxikus család vagy az aki éppen egy toxikus szülő nem feltétlenül tehet róla hogy ilyen sőt azt mondanám hogy az esetek legnagyobb többségében egyáltalán nincsen benne rossz szándék de ettől még árt úgyhogy ezt a toxikus szót egy kicsit óvatosan használom de a te szemszögödből beszélek rólaad tehát hogyha te az vagy aki elszenvedte mondjuk gyerekkorában ezt a toxikus családi környezetet akkor ez neked ártott én nem kategorizálni akarom az embereket hogy vannak a jó szülők meg a rossz szülők vagy a jó családtagok rokonok és a rosszak mert hogy nem csak szülőkről lehet szó de a könnyebb érthetőség kedvéért mégis csak ezt a szót fogom használni nézzük először azt hogy miből lehet tudni hogy egy család egyáltalán toxikus nos az egyik eléggé kézenfekvő jel az az hogyha bántalmazás van a családban legyen az fizikai vagy verbális tehát nem csak arról van szó hogy ha vertek téged gyerekkorodban akkor természetesen toxikus volt a családi környezet de hogyha verbálisan bántalmazt azaz állandóan a rossz indulat a piszkálódás áldozata voltál állandóan kritizáltak pellengérre állítottak esetleg kigúnyoltak valakinek a gyengeségeit a sérülékenységét kihasználják kihasználták és azért beszéltek vele úgy hogy ezzel büntessék fenyegessék megfélemítsék rosszul érezze magát megszégyenítsék akkor ez egy egy egyértelműen egy családi toxikus környezetnek a jele ugyanígy az is egy toxikus családi környezetre utal hogyha mondjuk nem lehet felvállalni az érzéseimet tehát hogyha én nem lehetek dühös mert akkor rögtön meg vagyok büntetve nem mondhatok ellen nem lehetnek bennem félelmek vagy nem lehetek szomorú vagy éppen nem lehetek nagyon boldog sem ezek mind-mind olyan dolgok amiknek hogyha az autentikus kifejeződését a te családodban kifejezetten büntették vagy rossz szemmel nézték akkor azt lehet mondani hogy sajnos a család az nem épített hanem ártott olyan család is van ahol bizonyos családtagoknak a kihasználása zajlik vagy egymás manipulálása egymásban a bűntudatkeltés különféle mondvacsinált indokból és egyáltalán egy ilyen érzelmi káosz kiszámíthatatlan viselkedés jellemző a családtagokra vagy egyes családtagokra ez szintén annak a jele hogy ez bizony egy nagyon rossz ártalmas családi környezet egy másik jel lehet az hogy mondjuk egyes családtagokat folyamatosan kihasználnak más családtagok vagy manipulálják egymást például bűntudatkeltéssel ne menj el itthonról mert akkor én rosszul érzem magam ne találkozz a barátaiddal mert akkor egyedül hagsz hogyha például egy ilyen érzelmi káosz jellemző a családra kiszámíthatatlan a családtagok viselkedése ez is mind-mind toxikus családi környezetre utal sajnos például vannak függő vagy alkoholista szülők akiknek ugye egyértelműen kiszámíthatatlan a viselkedése a gyerekek számára ez már egy toxikus családi háttérnek a táptalaja egy másik jele ennek az erős kontroll tehát hogy van valaki vagy egy vagy több családtag aki más családtagok at irányítani akar akár érzelmi zsarolással például a szeretet az egy nagyon gyakori zsarolási eszköz hogy ha nem teszed ezt vagy azt akkor nem is szeretsz engem igazán tehát hogyha egy szülő így kommunikál például akkor ez nem egy egészséges kommunikáció nem lehet így nevelni egy gyereket és nagyon ártalmas is hogyha így zsarolom és manipulálom és akkor visszatérve arra hogy mi mindent akarhatnak kontrollálni ami már nem tartozik bele abba amibe egy szülő még beleszólhat egészséges módon hogyha mondjuk meg akarják mondani hogy kik legyenek a barátaid kivel járhatsz milyen döntéseket hozzál az életedről hogy ha merre akarsz tovább tanulni mit fogsz csinálni mi lesz a munkád mit veszel föl mit eszel milyen sportot őzöl ezek mind-mind olyan területek amikben azért szabadságot kell engednünk legalábbis bizonyos kor fölött a gyerekeinknek és a merev szabályok azok nagyon ártalmasak hogyha pedig az a jellemző egy ilyen toxikus családi környezetre hogy hogyha nem alkalmazkodsz ezekhez a merev szabályokhoz akkor bizony nincs kegyelem tehát akkor nagyon nagyon kemény büntetésre számíthatsz valamint ehhez még az is hozzátartozik hogy egy toxikus családban annyira merev a működés a rendszer hogy lehet hogy ugyanazt várják tőled 40 évesen is mint amikor 10 éves voltál vagyis hogyha nem engedelmeskedsz az irányításnak a kontrollnak akkor akkor nagyon-nagyon kemény büntetésre megtorlásra számíthatsz tehát nem változhatsz nem engedi ez a rendszer hogy az elemei a maguk módján épüljenek fejlődjenek és mondjuk akár átalakuljanak az életük során aztán a hibáztatás amikor állandóan úgy érzed magad hogy védekezned kell hogy te mindig rosszat csinálsz hogy mindig ki kell magadat magyaráznod ez is egy jele lehet a toxikus családi környezetnek a testvérek közötti egyenlőtlen bánásmód tehát hogy az egyiket nagyon szeretjük a másik az egy rossz gyerek az azzal állandóan csak a gond van vagy akár az hogy erősítik a versengést a testvérek között ez mind olyan elem ami hozzájárul ahhoz hogy egy családban toxikus legyen a légkör és hát természetesen a biztonság és a támogatás teljes hiánya is jellemző lehet az ilyen családokra hogy úgy érzed hogy mindig összeszorul a gyomrod amikor együtt vagy a családtagjaiddal amikor valahogy a közelükben vagy akkor össze vagy érzelmileg is zavarodva fárasztó együtt lenni lehúzzák elrontják a hangulatodat akár depresszió is kialakulhat egy ilyen toxikus családi környezetben ami még jellemző és ez nagyon fontos és szerintem egy erős megkülönböztető jele ezeknek a családoknak hogy bizonyos dolgokról nem szabad beszélni például arról ami otthon történik arról a külvilágban nem szabad beszélni tabu sőt tagadás is nagyon sok van ebben ami megtörtént az valójában nem történt meg aztán vannak ilyen családi titkok amikről szót sejtünk még egymás között sem ez mind-mind nagyon-nagyon nehéz teher óriási stresszt okoz főleg a gyerekeknek egyébként akik ugye nem tudnak még ezzel a stresszel sehogy sem megbirkózni és ugye jellemző az is hogy múltbeli sérelmekről sem beszélünk nem dolgozzuk föl azokat szőnyeg alá söpörjük nincsen bocsánatkérés nincsen visszatérés arra ami régebben vagy akár a közelmúltban történt tehát a családtagok még egymás között sem beszélnek például a bántalmazásról ilyenkor az történik hogy általában van egy domináns toxikus családtag akinek a narratívája átírja a valóságot tehát ez azt jelenti hogy mindenki azt fogadja el amit ő mesél lehet hogy azért mert így megmarad a békesség lehet hogy azért mert meg vannak félemítve de valahogy a valóság a háttérbe szorul és azt a történetet fogadjuk el amit a domináns családtag állít egy ilyen család egyébként kívülről teljesen normálisnak is látszódhat de ez valójában egy álca egy kívülre vetített kép egy imázs egy felépített kép ami mögött hát sajnos ott van a cudar valóság amit viszont csak azok tudnak akik benne élnek ebben a családban tehát mondtam hogy általában van egy szülő aki mondjuk domináns például agresszív ő az aki odacsap hogyha nem tetszik neki valami dükitör i vannak lehet hogy nem csap oda hanem mondjuk ordibál aztán az is lehet hogy egy nárcisztikus személyiség az illető vagy ahogy mondtam ilyen lehet például a függő szülő ugye aki valamilyen szerhasználat miatt nem tud igazán épülő épületes tagja lenni ennek a családnak de az is lehet hogy depressziós az a családtag aki dominálja a többieket a saját pszichés állapotával ilyenkor az történik hogy valamilyen pszichés egészségügyi problémája van egy családtannak amit nem kezeltek és minden ő körülötte forog mi az eredménye annak hogyha valaki egy ilyen családban nő föl hát természetesen sajnos a gyerek lesz az aki bizonyos szerepeket magára vesz illetve akire ki lesznek osztva ezek a szerepek lehet hogy ő lesz például a megmentő vagy a békéltető a családban lehet hogy ő lesz a beteg a problémás a probléma hordozója lehet hogy ő lesz a fekete bárány a lázadó a rossz gyerek akire haragudni lehet ezek mind-mind olyan szerepek amiket a család oszt rá beszéljünk egy nagyon-nagyon kicsit ezekről a szerepekről például a problémás a lázadó gyerekő általában egy erős személyiség aki egy idő után nem bírja magában tartani és amikor elkezd kamaszodni és felismeri hogy ami otthon zajlik az nincs rendben akkor kimondja az igaz ágot és nem fél vagy hát fél lehet hogy fél de mégis csak nem hajlandó elfogadni a rendszert úgy ahogy van ő keményen meg lesz érte büntetve az első dolog amit mondtam tagadni fogja mindenki amit ő állít mindenki azt fogja mondani hogy ő eltúozza a helyzetet ez nem így van régen ezeket a családtagokat egyébként a gazdag családok diliházba zárták akik mondjuk így fel mertek szólalni a fennálló rend ellen ha például több gyerek is van akkor a testvérek között lehet hogy lesz egy akit kiválasztottak kedvencnek és lesz egy rossz gyerek aki mindig le van maradva ővele csak a problémák vannak de ezek szerepek tehát ezek nem valós identitások csak sajnos mivel gyerekekről beszélünk magunkra vesszük ezeket a szerepeket és egy idő után azonosulunk is velük most nehogy azt higgyük hogy például a kedve cnek sokkal könnyebb a dolga ő rajta például hatalmas elvárások vannak úgy érezheti hogy ő az akinek a szülei álmait teljesítenie kell vagy állandóan meg nem érdemelt dicséreteket kap a rávetített projekciókért tehát amiket a felnőttek mondanak és és gondolnak róla ez az én fiam büszke vagyok rá ő aztán tényleg olyan amilyennek lennie kell hogyha ebben ő föl valaki akkor csak az elismerések fognak neki számítani hiperérzékeny lesz a kritikára és legbelül pedig nem lesz saját belülről fakadó önbizalma aztán az is egy szerep amikor a gyereket kijelölik mint békéltetőt vagyis parentifikálva van ami azt jelenti hogy felnőtt szerepbe kényszerítik tulajdonképpen ő az akinek gondoskodnia kell a többiekről vagy akár a szülőkről és az ő kapcsolat ban ő szerepet játszik például békéltetőként vagy gondviselőként felnőtt feladatokat kap és magáévá teszi ezt a szerepet és aztán felnőttként is nehezen tud kilépni belőle például mondjuk egy párkapcsolatban is ő gondoskodó szülőként fog viselkedni na most egy kis kitérő a párkapcsolatok felé ugye mondtam hogy az is egy jele lehet annak hogy toxikus családban nőttél fel hogyha mindig egyfajta típussal hoz össze úgymond a sors ugyanakkor nem vagy igazán boldog ezekben a kapcsolatokban például mindig olyan férfiakkal vagy nőkkel jössz össze akik mondjuk saját magukat mindenek elé helyezik neked pedig valamilyen csodálói támogatói szerep jut amiben neked az a dolgod hogy te állandóan dicsérd a szolgálatára álljál és egyáltalán alárendeld magadat neki ennek a gyökerét is lehet a saját család történetedben keresni vagy hogy például mondjuk nagyon kritikus szülők mellett nőttél fel és végül olyas valaki mellett kötsz ki mondjuk ő lesz a férjed vagy a feleséged aki szintén folyton leértékel leszíd sőt akár megalázóan beszél veled ha mindig ugyanazt a számodra toxikus személyiségtípust választod vagy nagyon hosszú ideig benne maradsz ezekben a kapcsolatokban akkor lehet hogy tudattalan szinten bármilyen paradox is ez az állítás valójában ezt keresed ez azért van mert hajlamosak vagyunk újr tereremteni felnőttként azokat a típusú kapcsolatokat az életünkben amik gyerekkorunkból már ismerősek vagyis tudat alatt például lehet hogy magad is elhitted hogy értéktelen vagy annyit hallgattad a kritikákat a rosszindulatú megjegyzéseket és egy olyan társat választasz aki mint egy megerősítebben ezt a hiedelmedet tükrözi vissza mert ez az ismerős bántás ez egyszes mint vonzóvá is teszi és ha olyan emberrel találkozol akinek a viselkedése a gyerekkorodból ismerős számodra akkor minden józan ész ellenére úgy érezheted hogy végtelenül vonzó és villámcsapás szerűen…
Említett entitások
Témák
- toxikus családi minták
- gyerekkor
- önértékelés
- párkapcsolatok
- maximalizmus
Személyek
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „E74 Szabadulás a toxikus családi mintákból: ki lehet heverni az elrontott gyerekkort?”
Miről szól ez az epizód: „E74 Szabadulás a toxikus családi mintákból: ki lehet heverni az elrontott gyerekkort?”?
Az adásban a toxikus családi minták és a gyerekkort meghatározó sémák feldolgozásával foglalkoznak. Kiemelik, hogy ezek a minták hogyan befolyásolják a felnőttkori önértékelést, párkapcsolatokat és az önmagunkkal szembeni kritikát, beleértve a maximalizmust és bizonyítási… Az epizód a Tervezd magad újra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 02. 19..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „E74 Szabadulás a toxikus családi mintákból: ki lehet heverni az elrontott gyerekkort?”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csekovszky Anna.
Milyen témákat érint ez az epizód: „E74 Szabadulás a toxikus családi mintákból: ki lehet heverni az elrontott gyerekkort?”?
Fő témái: toxikus családi minták, gyerekkor, önértékelés, párkapcsolatok, maximalizmus.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „E74 Szabadulás a toxikus családi mintákból: ki lehet heverni az elrontott gyerekkort?”?
Megjelenés: 2025. 02. 19.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tervezd-magad-ujra/e74-szabadulas-a-toxikus-csaladi-mintakbol-ki-lehet-heverni-az-elrontott-gyerekk-715951a4
Több epizód a Tervezd magad újra-ből
- E91 Hogyan ne szorongj többet (az 5 legjobb pszichológiai módszer)
Az adásban szó esik a szorongásról, mint egy evolúciós túlélő mechanizmusról, amely ma már irreleváns veszélyekre reagál. Bemutatásra kerül öt pszichológiai technika a szorongás k…
- E89 A mesterséges intelligencia és az emberi értelem: Mi vár ránk az MI korában?
Ez az epizód a mesterséges intelligencia mélyebb pszichológiai és társadalmi hatásait, valamint az emberi identitás válságát vizsgálja. Szó esik a diplomás, szellemi munkakörök ve…
- E88 Karrierváltás felnőttként: Az 5 legfontosabb lépés
Ez az epizód 5 lépéses útmutatót kínál a felnőttkori karrierváltáshoz, 10+ év karriertanácsadói tapasztalat alapján. Segít elkerülni a hibákat és megtalálni a hozzád illő szakmát,…
- E87 A kapcsolatgyilkos unalom és amit tehetsz ellene
Ez az epizód a párkapcsolatokban felmerülő unalom okait és a leküzdésének módjait tárgyalja. Tanácsokat ad arra, hogyan lehet újra fellángolni a szerelem és hogyan tehetjük tartós…
- E86 A Stockholm-szindróma
1973-ban Stockholmban egy bankrablás során Jan Erik Olson túszokat ejtett. A helyzet eszkalálódásával a túszok, különösen Kristin Enmark, kezdetben jó viszonyt alakítottak ki túsz…
- E85: 7 fejleszthető készség, aminek hála az online vállalkozásomból élhetek
Sokakban felmerül az önálló vállalkozás gondolata, de a bizonytalanság gyakran visszatart. Ez az adás bemutatja, mi kell a sikeres vállalkozáshoz, megvizsgálja a megélhetést, az ö…
- E84 Ez a szokás éveket vesz el az életedből
Az adásban arról van szó, hogy a bosszankodás milyen káros szokás, amely kutatások szerint évekkel rövidítheti meg az ember életét, növelve a depresszió, szorongás és magas vérnyo…
- E83 Ezért lehetsz lehangolt, motiválatlan, vagy akár depressziós
A podcast e heti adása a motivációhiány, lehangoltság és koncentrációs nehézségek hátterében álló agyi dopaminrendszer egyensúlyának felborulásával foglalkozik. Megvizsgálja, hogy…
- E82 Dolgok, amiket csak 40 fölött tanultam meg, pedig jó lett volna korábban
A beszélgetés a 40 év felett tanult életsajátosságokat járja körül, melyeket a műsorvezető korábban is jó lett volna tudnia. Az adás apropóját egy személyes élmény adta, ahol azon…
- E81 Így találtam meg újra a motivációmat
A pszichológus Csekovszky Anna ebben az epizódban arról beszél, hogyan találhatjuk meg újra a motivációt, ha elveszettnek, céltalannak érezzük magunkat. Elmondja, hogy ő maga is á…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Megsebzett gyermekkor --
| és a gyógyulás szenvedélybeteg családokban felnőtt gyerekek számára — Kerengő - közéleti beszélgetések
Hoffmann Kata klinikai szakpszichológus a Kerengő podcastban beszél a szenvedélybeteg vagy más okból diszfunkcionális családokban felnőtt emberek nehézségeiről. A beszélgetés a "M…
- 17. Hogyan alakulnak ki a negatív programok gyerekkorban? — Manifesztálj Prepok Zsuzsival
Ez az epizód a gyerekkorban kialakuló negatív programokkal foglalkozik, és segít megérteni, hogyan hatnak ezek a felnőttkorra. Hasznos szülőknek a neveléshez, és mindenkinek a saj…
- Gyerekkorunk tükrében – Ahogy a múlt formálja a jelent — Pszichológia, önismeret és gyereknevelés
Ez az epizód azt vizsgálja, hogyan formálják a gyermekkori élmények a jelent, miért emlékezünk bizonyos dolgokra erősebben, és hogyan változik a szüleinkről alkotott kép az évek s…
- TEA 4. Epizód: A családi minták — Érzelemsuli Podcastok
Ez az epizód a családi mintákról szól, és arról, hogyan befolyásolják személyiségünket a szülőktől vagy tekintélyelvű emberektől gyűjtött minták. Megvitatja, hogyan kezeljük az el…
- A túlélés múlhat rajta – 3 rejtett veszély, ami rád és a gyerekedre is hat — Benne vagyok - Tudomány, tapasztalat, pszichológia
Ebben a részben dr. Hárs Anikó gyermekpszichiáter, Kapitány-Fövény Máté klinikai szakpszichológus és dr. Vén Gabriella előadásában három olyan rejtett veszélyről esik szó, amelyek…
- Túl hamar nőttél fel, vagy még mindig gyerek vagy? – Bibók Bea | Krizsó Szilvia — Kösz jó(l) vagyok!
Bibók Bea szexuálpszichológus és családterapeuta Krizsó Szilviának vendége a Kösz jó(l) vagyok! podcastban. Az adás a parentifikációról és az infantilizációról szól, olyan témákró…
- Ki merem mondani (2023. augusztus 02., szerda 19:00) — Ki merem mondani
Dr. Berentés Éva, a pszichológiai tudományok kandidátusa a gyermekkori élmények felnőttkori hatását vizsgálja, különös tekintettel a személyiségfejlődésre és a döntéshozatalra. Az…
- Hogyan legyünk bántalmazott gyerekből nem bántalmazó szülők? Vendégünk: Záborszky Zsófia, pszichológus — Mesélj, Anyukám!
Az epizód a gyermekbántalmazás témáját járja körül, és azt vizsgálja, hogyan válhatnak a bántalmazott gyerekekből nem bántalmazó szülők. Záborszky Zsófia pszichológus segítségével…