Ügyvéd Podcast

123. Újabb szinten a világkereskedelmi háború: mire kell készülni ügyvédként az FSR kapcsán, mit tegyünk egy hajnali rajtaütés esetén? – 32 perc

· PT32M6S

Összefoglaló

Az Ügyvéd Podcast 123. epizódjában dr. Vajda János és dr. Keller Anikó ügyvédek az Európai Bizottság külföldi támogatásokról szóló rendeletének (FSR) gyakorlati tapasztalatairól és az ügyvédi felkészülésről beszélgetnek. Az FSR célja a tisztességtelen verseny megelőzése, mivel a…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 11. 12.
Hossz
32 perc
Szereplők, említett nevek
Vajda János, Keller Anikó, Lőrik József, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Méhes Dávid
Témák
világkereskedelmi háború, fsr, európai bizottság, tisztességtelen verseny, ügyvédi felkészülés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos világ képviselőivel a hivatásukról én vajda jános vagyok és most az fsr rendelet gyakorlati tapasztalatait vitatjuk meg keller anikó ügyvéddel röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés kellerik ügyvéd vezeti a szecskai ügyvédi iroda versenyjogi és compliance csoportját a who is who legal és a legal 500 elismert versenyjogi szakértője szakterületei a klasszikus versenyjog állami támogatások tisztességtelen verseny és kereskedelmi gyakorlat fogyasztóvédelem reklámjog mely területeken rendszeresen képvisel ügyfeleit antiözt illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos eljárásokban az európai unió bizottsága a gazdasági versenyhivatal és a bíróság előtt akkor kezdjünk bele versenyjogi kézikönyv nagycsongor istván professzor ügyvédkönyve a magyar versenyjog alapműveként kimerítő jelleggel összesíti a terület elméletét és gyakorlatát a versenyszabályok autentikus értelmezését adó bírósági esetjog alapján keresse az orak.hu oldalon a gazdaság versenyjogkategória alatt [Zene] üdvözlöm mai vendégemet keller anikó a szecskai ügyvédi iroda versenyogi csoportjának vezetőjét és a mai témánk az az európai bizottság külföldi támogatásokról szóló rendelete hangzatos nevén ez az fsr ez bár ugye 23 elején lépett hatályba de az alkalmazása az kicsit váratott magára és ilyen szakaszosan történt kicsit beszéljük hát ennek a hátterét és hát ami nyilván a hallgatókat érdekelheti hogy ennek milyen gyakorlati következményei vannak egy magyar gyakorló praktizáló ügyvédre nézve kezdjünk egy általánosabb kérdéssel egyáltalán a versenyjognak mi a teendője az állami támogatásokkal és akkor azon belül majd beszélhetünk a külföldi állami támogatásokkal úgy is kérdezhetném hogy mi a baja a versenyjognak az állami támogatásokkal alapvetően az állami támogatásokkal az a probléma hogy olyan előnyt biztosítanak bizonyos piaci szereplőknek amely nem áll rendelkezésére a további piaci szereplőknek és ugye ezáltal könnyen olyan helyzetbe kerülhetnek hogy versenyelőnyt szereznek ez több formában nyilvánulhat meg egyrészt elősegíti azt hogy alacsonyabb árakat tudjanak kínálni több befektetést eszközöljenek olyan innovációkat hajtsanak végre amit a többiek ezen eszközök híján nem tudnak tehát összességében ronthatja a hatékonyságot és ugye elősegíti azt hogy olyan szereplők maradjanak piacon akik kevésbé versenyképesek tehát nem a leghatékonyabb piaci szereplők maradnak a porondon ugye nem véletlen hogy az európai unió már nagyon régóta szabályozza azt a versenyok keretében hogy az állami támogatások az unión belül milyen módon oszthatók alapvetően ugye tilos a tagállamok részére az hogy állami támogatásban részesítsék a vállalkozásokat vannak bizonyos szigorú követelmények amik esetén ilyen támogatások engedélyezhetők de ez elég korlátozott és ugye a fő probléma az az hogy abban az esetben hogyha egy harmadik ország által támogatott vállalkozás az eus piacon tevékenykedik akkor ő versenyelőnyhöz juthat amiatt hogy ugyanezt a támogatást az eun belüli vállalkozások nem kaphatják meg és akkor jól értem hogy maga ez az állami támogatás amit nyújt az állam esetleg egy vállalkozásnak akkor ez nem csak egy ilyen konkrét pénzügyi donáció vagy egy szubvenció hanem ez más formákat öltett pont a napokban olvastam akkor lehet hogy ez is ide tartozik hogy az appleel kapcsolatban született egy döntés és hört ez is az állami támogatásokhoz vonatkozik hogy ott például milyen formában valósult meg akkor ez az állami támogatás igen igen abszolút és ez egy nagyon érdekes pont ugye szeptember 10-én került napvilágra a az európai bíróság ítélete ezzel kapcsolatban és ez arra világít rá valóban amit te is mondtál hogy európai unión belül is vannak szigorú szabályok amiket érvényesítenek itt arról volt szó hogy az apple gyakorlatilag igen kedvezményes társasági adó kulcsokat kapott írországtól és így tudott adózni hosszú éveken keresztül erre mondta azt először az európai bizottság hogy ez egy tiltott állami támogatásnak minősül most egy több éves jogi csatározás lezárult és a végső fórum ezt megerősítette tehát írországnak vissza kell követelnie ezt a kedvezményt amit az apple-nek nyújtott igen és ha jól látom egyébként hogy írország nem nagyon akarja ezt visszakövetelni minthogyha ezt is láttam volna hogy ők egyébként kitartanak amellett az álláspont mellett hogy itt nem volt semmilyen donáció és hogy nem akarják ezt a pénzt ami egy ilyen elég érdekes helyzetet eredményez mert hogy kötelesek ugye visszakérni és akkor kicsit áttérve arra amit itt a végén mondtál a külföldi támogatásokról ami tehát akkor harmadik országokból tehát eun kívüli országokból érkezik azért azt lehetett látni itt az elmúlt években akár fél évben hogy elég intenzív lett itt a bizottságnak a munkája és nagyon a fókuszába kerültek a bizottságnak ezek a harmadik országból érkező támogatások ennek mi az oka egyébként miért van az most hogy ennyire kiéleződött erre az európai bizottság igazából ez már egy hosszú évek óta tartó folyamat betetőzése tehát magának ennek a rendeletnek a külföldi támogatásokról szóló rendeletnek a megszületése ez egy folyamat vége illetve egyútal nyilván kezdete is és ennek az az oka hogy egyre inkább erősödik a globális verseny és egyre több ország részéről figyelhetők meg protekcionista intézkedések világszerte és az európai unió realizálta azt hogy tekintettel arra hogy unión belül nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a támogatásokra ezért az euró európai vállalkozások versenyképessége szenvedhet csorbát és úgy érezték az utóbbi években hogy ez igenis egyre láthatóbb versenyhátrányt okoz az európai vállalkozásoknak tehát tulajdonképpen magának a rendeletnek is az a célja hogy ezt a jogszabályi hézagot próbálja kitölteni ami ugye abban nyilvánul meg hogy amennyiben külföldről kap támogatást harmadik országoktól akár egy en belüli vállalkozás is akkor arra nézve igazából nincs szabályozás ennek egy aspektusa van jelenleg is szabályozva a világkereskedelmi szervezet a vto keretében ami azonban csak termékek belső európai belső piacon történő megjelenését tudja valamilyen szinten ellenőrizni de minden más formája ezeknek a külföldi támogatásoknak ellenőrizetlen marad így például hogyha felvásárol egy eu-n belüli vállalkozást egy külföldi vállalkozás vagy közbeszerzési eljáráson indul vagy akár megépít egy gyárat az eu-n belül kicsit ebbe a körbe tehát az új versenypolitikai trende vagy irányba tartozik az is hogy lehetett olvasni a hírekben hogy volt ugye pótvám kivetése kínából érkező elektromos autókra egyes tagállamok is most már azért taratnak attól hogy akár ezeket a szabályozásokat előveheti a bizottság ezen új versenypolitikai trend alapján milyen külföldről érkező támogatás milyen támogatási formákról van itt szó és hát nyilván ami érdekes lehet hogy azonosít egy ilyet a az európai bizottság akkor akkor igazából mit tehet illetve hát mivel ugye ügyvédek hallgatják a műsort akik esetleg képviselnek olyan cégeket akiket ez érinthet mit tehet a cég abban az esetben hogyha a bizottság azonosít egy ilyen külföldrő érkező támogatást a külföldi támogatás fogalma a rendeletben igen tágan kerül megfogalmazásra alapvetően külföldi támogatásnak számít minden olyan pénzügyi hozzájárulás amit valamilyen harmadik tehát nem eus tagállam nyújt közvetlen vagy közvetlenül egy vagy több vállalkozásnak vagy akár ágazatnak és amely egy vagyoni gazdasági előnyt biztosítani nak aki ezt kapja ahogy azt már te is említetted a pénzügyi hozzájárulás az igen sok fajta lehet tehát azon túlmenően hogy nem visszatérintető támogatás az nyilván annak minősül de egy kamatmentes kölcsön egy adókedvezmény egy bármilyen termék vagy szolgáltatás nem piaci feltételek mellett történő nyújtása itt mondjuk akkor arra lehet gondolni hogy bő van mondjuk kínában egy anyavállalat és akkor mondjuk a termékeket ami szükséges ahhoz hogy nem tudom az európai iconal amit ebből csináljon a a leányváat azt mondjuk nagyon alacsony áron adja át ha jól értem így van tehát az a fontos hogy maga ez a támogatás betudható legyen egy harmadik államnak és valóban amit mondtál az nem szükségszerű hogy közvetlen a harmadik állam vagy annak hatóságal legyen az aki ezt effektíven nyújtja hanem ez lehet egy magánszervezet vagy közjogi szervezet is a lényeg az hogy valamilyen módon ez tulajdonítható legyen annak a harmadik államnak tehát alapvetően ez a k külföldi támogatás a pénzügyi hozzáérás sok faajta lehet ugye fontos az akkor hogy kinyújtsa és akkor ezek után azt vizsgáljuk hogy mennyiben valószínű hogy ez a külföldi támogatás torzítja a versenyt a belső piacon és a rendelet szerint vannak ennek olyan formái amiknél nagyon is valószínűsíthető hogy ez torzítani fogja a versenyt ilyen például hogyha ez a támogatás közvetlenül egy összefonódás megvalósításához társul vagy azt segíti elő hogy egy közbeszerzési eljáráson részt vegyen a vállalkozás tehát egy jogtalan előnyt jelent neki a közbeszerzési eljáráson történő részvételben itt egyébként nagyon széles mérlegelési jogköre van a rendelet szerint a bizottságnak tehát amellett hogy bizonyos összeghatárok felett van egy bejelentési kötelezettség alapvetően van egy hivatalbóli vizsgálódási joga is tehát tulajdonképpen bármely gazdasági cselekményt az unión belül megvizsgálhat hogyha fölmerül az a gyanú hogy egy-egy vállalkozás ilyen külföldi támogatás segítségével tud abban eredményesen részt venni talán az összeghatárok érdekesek lehetnek mert ugyan elég magasak de tekintettel arra hogy jellemzően az eu piaca is ugye hatalmas cégeknek a játéktere ezért ez talán nem olyan kivételes tehát összfonódások esetében akkor van egy kötelező bejelentési előírás amennyiben legalább 500 millió eurós árbevétel van az unión belül plusz ehhez társul egy 50 millió eurós külföldi támogatás közbeszerzési eljárások esetén pedig a szerződéses értékkel hogy 250 millió euró fölött legyen és legalább 4 millió euró külföldi támogatást kell kapni a jelentkezőnek a megelőző három éven belül tehát ilyenkor neki kötelező bejelentenie ezt a bizottságnak amely elkezd vizsgálódni ez egy kétrészes vizsgálat egyébként a felépítése magának az eljárásnak nagyban hasonlít az összefonódás ellenőrzési eljárásokhoz tehát először van egy egy előzetes felülvizsgálat amelynek során eldöntésre kerül hogy érdemel- az ügy további vizsgálódást ez lesz a részletes vizsgálat és ami nagyon fontos hogy egész addig az összefonódás nem valósulhat meg illetve a közbeszerzésnél a szerződé nem lehet odaitélni amíg nem születik döntés határidőben erről a támogatásról egyébként mennyi ideje van vizsgálódni a a bizottságnak most arra gondolok hogy visszamenőleg is vizsgálódhat van itt esetleg valamilyen elévülés vagy van esetleg valamilyen objektív határidő ami nem nyúlhat túl alapvetően van igen ez azonban elég hosszú tehát 10 év attól a naptól számítva hogy ez a külföldi támogatás odaítélésre vagy nyújtásra került a vállalkozásnak ez az az időtartalm ami alatt még a bizottság vizsgálódhat ahogy említettem akár hivatalból is ugyanha már megvalósul egy közbeszerzés magát a szerződés odaítélését nem lehet visszavonni de hát azért lehetnek más szankció ó is ugye maga az eljárás lezárása az úgy néz ki hogy nyilván van az az eset amikor úgymond engedélyezi az összefonódást vagy a közbeszerzési eljáráson történő részvételt mertogy nem torzítja a versenyt azonban hogyha mégis úgy látja hogy a versenytorzulása fennáll a külföldi támogatás miatt akkor viszont jogosult arra hogy korrekciós intézkedéseket írjon elő a vállalkozásnak ilyen például az hogy hozzáférést kell adni a vállalkozásnak mondjuk infrastruktúrához egyébként ezek az intézkedések korrekciós mechanizmusok nem kerülnek kimerítő módon felsorolásra a rendeletben tehát kifejezetten példározó jellegű de mondjuk olyan is van közte hogy el kell idegenítenie az adott valamely vállalkozás részét vagy pedig vissza kell fizetnie a külföldi támogatást tehát számtalan módja lehet ennek arra is lehetősége van a vállalkozásnak hogy kötelezettségvállalást ajánljon fel amelyel ő maga próbálja orvosolni az azokat az aggályokat amiket a bizottság felvet egyébként említetted hogy itt van egy bejelentési kötelezettség de azt is említetted hogy vannak olyan esetek amikor hivatalból jár el a bizottság erről arra következtetek hogy itt vannak bizonyos felügyeleti vagy ilyen vizsgálati jogosultságai tehát hogyan szerez tudomást a bizottság mondjuk egy ilyen külföldi támogatásról abban az esetben amikor ezt nem jelentik be neki tehát valaki ezt mondjuk eltitkolja vagy nem tud róla akkor ezt hogyan történik a bizottságnak itt vannak esetleg valamilyen jogosítványai vizsgálódhat ezeknél a szerveknél e ez hogy néz ki igen a bizottságnak jogosultsága van arra hogy információt kérjen gyakorlatilag bárkitől ugyanakkor a piaci szereplőknek és a tagállamoknak arra is lehetőségük van hogy ők maguk bejelentést tegyenek arról hogyha úgy látják hogy vannak esetleg külföldi támogatásra utaló jelek bizonyos eljárásokban vagy bizonyos tranzakciók kapcsán nagyon fontos hogy ezekhez a vizsgálati jogosítványaihoz a bizottságnak bírság olási jogosultságok is társulnak tehát amennyiben nem tesz eleget a felhívott fél az adatszolgáltatásnak akkor akár az előző évi nettó árbevétel 1%-át elérő bírság is kiszabásra kerülhet rá sőt akár olyan bírság is elképzelhető ami napi összegben kerül meghatározásra és egészen a teljesítésig a teljes időtartamra terhelni fogja a vállalkozást ami egyébként itt még érdekesebb azok az előzetes ért ítés nélküli helyszíni szemlék amikre szintén jogosultsága van a bizottságnak tehát bármely olyan vállalkozásnál ahol felmerül egy ilyen gyanú előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartat amelynek során szintén köteles együttműködni a vállalkozás és itt gyakorlatilag nagyon hasonló módon a versenyhatósági downridekkel hajnali rajtaütésekkel gyakorlatilag minden elektronikus vagy papíralapú iratot lefoglalhat helységeket tárolhat járműveket is akár megnézhet magánhasználatú…

Említett entitások

Témák

  • világkereskedelmi háború
  • fsr
  • európai bizottság
  • tisztességtelen verseny
  • ügyvédi felkészülés

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „123. Újabb szinten a világkereskedelmi háború: mire kell készülni ügyvédként az FSR kapcsán, mit tegyünk egy hajnali rajtaütés esetén? – 32 perc”

Miről szól ez az epizód: „123. Újabb szinten a világkereskedelmi háború: mire kell készülni ügyvédként az FSR kapcsán, mit tegyünk egy hajnali rajtaütés esetén? – 32 perc”?

Az Ügyvéd Podcast 123. epizódjában dr. Vajda János és dr. Keller Anikó ügyvédek az Európai Bizottság külföldi támogatásokról szóló rendeletének (FSR) gyakorlati tapasztalatairól és az ügyvédi felkészülésről beszélgetnek. Az FSR célja a tisztességtelen verseny megelőzése, mivel a… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „123. Újabb szinten a világkereskedelmi háború: mire kell készülni ügyvédként az FSR kapcsán, mit tegyünk egy hajnali rajtaütés esetén? – 32 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Vajda János, Keller Anikó, Lőrik József, Gerő Tamás, Retteghy Dóra, Méhes Dávid.

Milyen témákat érint ez az epizód: „123. Újabb szinten a világkereskedelmi háború: mire kell készülni ügyvédként az FSR kapcsán, mit tegyünk egy hajnali rajtaütés esetén? – 32 perc”?

Fő témái: világkereskedelmi háború, fsr, európai bizottság, tisztességtelen verseny, ügyvédi felkészülés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „123. Újabb szinten a világkereskedelmi háború: mire kell készülni ügyvédként az FSR kapcsán, mit tegyünk egy hajnali rajtaütés esetén? – 32 perc”?

Megjelenés: 2024. 11. 12.. Hossz: 32 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/123-ujabb-szinten-a-vilagkereskedelmi-haboru-mire-kell-keszulni-ugyvedkent-az-fs

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból