Ügyvéd Podcast

126. Mindent az e-ingatlan-nyilvántartás gyakorlatáról: új eljárási módok, új jogok, új lehetőségek! - 59 perc

· PT59M20S

Összefoglaló

2025. január 15-én hatályba lép az új ingatlan-nyilvántartási törvény, amely az 1997-es jogszabályt váltja fel. Az új törvény célja az elavult informatikai rendszerek modernizálása és az egységes elektronikus ügyintézés bevezetése. Papp Iván, a jogszabály kodifikációjában és…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 12. 18.
Hossz
59 perc
Szereplők, említett nevek
Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Lőrik József, Gerő Tamás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast ahol nem csak ügyvédekkel beszélgetünk a hivatásukról én méhes dávid vagyok mai vendégünket a jövő év elején hatályba lépő új ingatlannyilvántartási törvény apropóján hívtuk meg pap iván 75-ben végzett pécsen 83-tól földhivatali vezető vett a 97-es vhr kodifikációjában és szakértője volt az új vhr-t véleményező mük munkabizottságnak írt a témában egyetemi tankönyvet valamint az orak hamarosan megjelenő új i tv kommentárjának egyik szerzője akkor kezdjünk is [Zene] bele az új é tv január 15-én lép hatályba kommentárját szerzőként korábbi földhivatali vezető bíró ügyvéd és kodifikátor jegyzi keresse az orok.hu weboldalon orac.hu mi volt a legfőbb indítéka ennek az ingatlannyilvántartási törvénynek hogy módosítani kell milyen okai voltak ennek az első ingatlannyilvántartás szabályozó törvény az 1997 évi 147-es törvény a 2000 január 1jén lépett hatályba és 20 év után váltja fel az elektronikus ingatlannyilvántartásról szóló 2021 évi 100-as törvény az eltelt időszakban jelentős változások következtek be egyrészt a társadalmi viszonyokban másrészt a legkülönbözőbb jogterületeken megjelentek az elektronikus eljárások elektronikus cégeljárás a bírósági eljárások elektronizációja a hagyaték eljárás hasonlóképpen illetve egyes nemperes eljárásá felszámolás satöbbi satöbbi ez a kihívás azt eredményezte hogy igény fogalmazódott meg egy új ingatlan nyilvántartási törvény megalkotására ennek egyik oka alapvetően az volt hogy a jelenlegi információtechnológia elavultnak tekinthető például az egyik ilen jellemző hogy budapest esetében és vidék eltérő mind az ingatlannyilvántartás elektronikus feldolgozása mind pedig a térképkezelés budapesten egy úgynevezett budapesti ingatlannyilvántartási rendszer van vidéken pedig az úgynevezett takaros a térképen alapuló rendszer míg a térképi kezelő budapesten a topobée illetve vidéken pedig a do r a digitalizációs alapon működő rendszer ez az egyik a másik hogy papíralapú ügyintézés folyik ugyan elektronikus feldolgozás van jelen pillanatban is az ingatlannyilvántartásban de minden papír alapon történik az ügyfelek is és a hatóság részéről is ennek következtében egyfajta átfogó vagy részleges ingatlannyilvántartási reformban gondolkodott a jogalkotó az átfogó az teljesen megváltoztatta volna az eddigi rendszert még a digitál zációs megoldás pedig amelyet a törvény majd január 15-étől bevezet milyen alapvető változások történtek az előző szabályozáshoz képest ezeket a legújabb változásokat vagy alapvető változásokat négy csoportra bontottam az első és talán legfontosabb hogy elektronikus nyilvántartási rendszer bevezetésére kerül sor amely támogatja mind a hatóság az ingatlanügyi hatóság mind pedig az ügyfelek tevékenységét a másik jellemző változik némileg az ingatlannyilvántartás alapelvi rendszere marad az a hat törvényi úgy is fogalmazhatunk a régi fogalmazással hogy az úgynevezett telekkönyvi alapelvek rendszere a bejegyzéselve amelyben a változá ás a legnagyobb mértékű a nyilvánosság elve fennmarad korlátozással azzal hogy a személyes adatok védelme érdekében a tulajdoni lapról bárki csupán a jogosult nevét és lakcímét ismerheti meg természetesen azok akik ingatlannyyilvántartási eljárás kezdeményezésére jogosultak így például az ügyvédek az ő számukra a tulajdonilag teljes tartalma megismerhető úgynevezett ügyleti tulajdoni lap formájában az okiratelve úgyszintén felmarad ami változás az hogy a bejegyzés alapja az úgynevezett elektronikus okilat lesz a közhitelesség tekintetében érdemi változás nem történik a jelenlegi hatályos szabályozás érvényesül annyi jegyzendő meg hogy az adatokra is kiterjed a közhitelesség a kérelemhez kötöttség elve marad azzal hogy az elektronikus űrlap bevezetését tervezi a törvény és a beadványt ennek megfelelően elektronikus úton és elektronikus űrlap segítségével kell benyújtani rangsorelve úgyszintén változatlan azzal hogy másodperc alapú érkeztetés fog történni miért pont másodperc alapú azért mert a rendszer tudja a másodperc alapú érkeztetést és ennek megfelelően a ranghely a benyújtás másodperc időpontjának felel meg ugye ennek akkor van jelentősége hogyha több bejegyzési kérelem érkezik ugye korábban a bejegyzés jelv vonatkozásában ugye azt mondtuk a jogok esetében van egy konstitutív hatály tehát bejegyzés létesíti keletkezteti a jogot más esetekben pedig deklaratív hatályú illet ve a tények esetében pedig bizonyos tények csak akkor fejtelnek ki joghatást hogyha azt az ingatlan nyilvántartásba feljegyzik itt például az elidegenítési és terhelési talmat említeném illetve vannak olyan tények amelyek bejegyzés pontosabban feljegyzés nélkül is kifejtik az új ptk módosítás tehát amelyet az ingatlan nyilvántartási törvény vezet be és január 15-től hatályos a bejegyzés elve vonatkozásában egy úgynevezett hármas tagoazódást alakít ki ennek a lényege hogy az úgynevezett dologi jogok esetében tehát tulajdonjog keletkezése átruházás alapján a jelzálogjog a haszonélvezeti jog használat joga a szolgalmi jogok telkiszolgalmi jog illetve ugye új jogként megjelenik az építmény jog az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti ezeket a jogokat tehát ezek konstitutív hatályként határozhatók meg a jogoknak és tényeknek a második köre azt fejezi ki hogy az ingatlan nyilvántartásban a jogok tények akkor fejtenek ki joghatást hogyha azt a az ingatlan nyilvántartásba bejegyzik ez a jog vagy tény a törvény erejénél fogva bekövetkezik beáll keletkezik viszont a joghatás csak akkor hogyha az ingatlan nyilvántartásba bejedzik csak egy apró példa elővásárlási jog közös tulajdon esetében a tulajdonos társat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg a kívülálló harmadik személlyel szemben ez az ingatlannyilvántartásban nincs bejegyezve vagy ugyanígy a termőföldekre vonatkozó a földforgalmi törvény alapján fennálló elővásárlási jogok is minden további nélkül kifejtik joghatásukat anélkül hogy az ingatlan nyilvántartásba ezek bejegyzésre kerültek volna ennek az a magyarázata hogy abból a körülményből a jogkeresőközönség látja vagy látnia kell és látja is hogy közös tulajdon áll fenn akkor elővásárlás illet meg a társtulajdonost termőföldről illetve hát pontosabban mezőgazdasági és erdő gazdálkodási föld esetében pedig úgyszintén a törvény hozzáilleszti ezt az elővásárlási jogot bejegyzés nélkül is és akkor ezeket a jövőben sem fogják külön bejegyezni ilyen értelemben nem lesz változás az újdonságoknak a harmadik köre az úgynevezett statikus elemeknél jelenik meg nevezetesen az ingatlannyilvántartá tárgya és a tartalma vonatkozásában itt csupán annyit jegyzek meg hogy a földrészlet esetében fölrészletként az jegyezhető be amely a térképi adatbázisban szerepelhet illetve az egyéb önálló ingatlan tehát építmények esetében pedig úgyszintén akkor felel meg a követelményeknek ha azt térképi adatbázisban szerepeltették a tartalom vonatkozásában jogtények esetében ugye a változás az hogy néhány új jog illetve tény megjelenik vannak olyan jelenleg tényként kezelt elidegenítési terhelési tilolom amely a jövőben jogként fog megjelenni vagy a tulajdonjog fenntartáshoz kapcsolódó vételi jog vagy a lízingbe adáshoz kapcsolódó lízingbe levőt megillető vételi jog tehát ezek a legkurensebb új jogok amelyeket a törvény illetve a végrehajtási rendelet bevezet melyek azok a gyakorlati problémák amelyeket az új törvény megoldani hivatott az egyik az információ technológia amelyről már beszéltem a másik a papíralapú ügyintézés kivezetése tehát ez egy nagyon lényeges és a harmadik az elektronikus ingatlannyyilvántartás rendszer bevezetése papír alapon meglesznek ezek a szerződések csak éppen nálunk ügyvédeknél igen ugye a bejegyzés alapjául az elektronikussá alakított okirat lesz tehát tulajdonképpen egyrészt az ügyvédeknek az irattárában lehet hogy meglesz a papíralapú nem csak hogy feltehetőleg hanem mindenképpen meg kell lennie a bejegyzési kérelemnek a szükséges nyilatkozatoknak meghatalmazások nak okiratnak és egyéb dokumentumoknak egy úgynevezett eaktában való megőrzése mondjuk irattározása de és nálunk pedig akkor papíralapon is meg kell lennie tehát mi nekünk ügyvédeknek majd azon kell elgondolkozzunk hogy mostantól mennyiért készítsünk adásvételi szerződést ha már a papíralapú nyilvántartás úgymond áthelyeződik hozzánk tehát mi fogjuk ezeket megőrizni már nem a földhivatal igen tehát a fö föhivatal nem fog papír alapú dokumentumot kezelni itt csak fölmerül a kérdés hogy valóban szükséges-e az ügyvédek részéről a papíralapú dokumentumnak az elkészítése illetve megőrzése mert lényegében minden további nélkül készíthetnek az ügyvédek elektronikus okiratot tehát az a személy az a magánszemély akinek elszemélyigazolványa van vagy minősített vagy fokozott biztonság minősített aláírási jogosultsággal rendelkezik a megbízható szolgáltató részéről ő minden további nélkül elektronikus aláírással tudja ellátni az elektronikusan előállított bejegyzés alapjául szolgáló okiratot ez az elektronikus ingatlannyilvántartási rendszer bevezetése ez egyfajta segítség a jogalkalmazók részére tekintettel arra hogy a törvény előírásainak megfelelően bizonyos dokumentumok bizonyos okiratokat rendszerben kell generálni amiben elő is állítja meg be is adja a rendszer legenerálja ahogy ezzel a csúnya magyar kifejezéssel használjuk lehetőség lesz az automatikus döntéshozatal bevezetésére a további gyakorlati problémát kiküszöböli az a lehetőség hogy az ingatlan nilvántartás más állami közhiteles nyilvántartásokkal mondjuk úgy hogy online kommunikál most is vannak kommunikációk de ez egy közvetlen online kommunikáció lesz szinkronizálják őket például a személy é lapcímnyilvántartást említhetjük vagy a cégnyilvántartást említhetjük természetesen valójában ezekre a online kapcsolatokra akkor lesz szükség amikor az érintett ingatlanhoz kap olódó jogosultak esetében történik valami változás a személyes lakcímnyyilvántartó nyilvántartásból az adatátvétel akkor történik ha mondjuk a eladó eladja vevő megvásárolja és ugye az eladó tulajdonjogának a bejegyzésekor meglévő adat szerepel az ingatlannyilvántartásban ugyanis a tulajdonosok vagy a jogosultok nem igazán jelentik be az ingatlanügyi hatóság ak az időközi változást viszont a rendszer ezt meg tudja oldani ugyanígy a cégnyilvántartásal ezt kérelemre oldja meg a rendszer vagy automatikusan e ez automatikus van egy olyan lehetősége a polgárnak hogyha az érintett nyilvántartást felhatalmazza arra hogy a bekövetkezett változást jelentsse be az ingatlanüyi hatóságnak akkor ezt a változást az érintett állami nyilvántartás elvégzi az ügyfél helyett hogy így fejezzem ki a legkülönbözőbb kamarákkal való kapcsolat úgyzintén jellemző például az ingatlan nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult ügyvéd azonosítása autentikációja az ügyvédi kamara elektronikus adatbázisában ellenőrizhető például megemlíthetnénk a vingistt a szőlőkatasztert egyes ingatlanok egyes mező gazdasági földek például szőlő kataszterben szerepelnek ugye ennek az is jelentőséget ad hogy elővásárlási jog kapcsolódik bizonyos személyek javára é ezek a nyilvántartások így hogy szinkronizálva lesznek például az ügyvédek esetén ha valaki elveszíti a jogosultságát bármilyen okból akkor már nem tud előfordulni hogy mégis ezt követően ingatlanügyeket bonyolítson mert a rendszer rögtön látja itt ez azt a gyakorlati problémát oldja meg hogy hogy hát valójában ebben az esetben az ingatlanüyi hatóságot segíti hogy nem kell nyomozni az ügyvéd után hogy valós-e például a száraz bélyegzője ez a fajta online kommunikáció kifejezetten kedvező jelentős új jogok kerülnek az ingatlannyilvántartásba olyan jogok amelyek eddig nem szerepeltek de arra valamilyen úton módon igény volt en legjobb példa talán az épít mény jognak a megjelenése ingatlan nyilvántartás történő szerepeltetése illetve bejegyzése kommentárkészítésre áttérve hogyan zajlott ez a folyamat mennyire volt összetett a munka a jogi háttér és a gyakorlati alkalmazás szemszögéből a kiválasztott szerzői gárda amelyben részt vesznek a jogalkotás folyamatában közreműködő kollégák bírák ügyvédek a ingatlanügyi hatóság volt munkatárs tehát ez a gárda vállalkozott a felkérés alapján arra hogy a törvényszövegének egyes részeinek a kidolgozására én magam assiszem hét területet választottam a készanyagokat leadtuk illetve van talán még egykét joganyag amely előkészítés alatt áll és a szerkesztők kis gábor illetve gelencsér dániel bíró urak kezébe kerül az anyag a szerkesztés folyamata még nem zárult le szeretnénk azt illetve a kiadó is szeretné azt hogy a megjelenéskor a tényleg január 15-én hatályos szöveg és az ahhoz kapcsolódó kommentár tartalmazza ez a kiadvány lényegében a jogi szabályozást tehát az ingatlan nyilvántartási jogi szabályozást vettük alapul a törvényt az átmeneti törvényt a végrehajtási rendeletet és bizonyos vonatkozásokban a kapcsolódó jogterületeknek a jogi szabályozását itt például a társasházi törvény vagy éppen a földmérési törvény említeném legalábbis a saját gyakorlatomban és ebből a szövegből kiindulva dolgoztuk fel törvény indoklását a kapcsolódó jogi irodalmat a korábbi magyarázatokat jogmagyarázatot figyelemmel arra hogy melyek azok az elemei amelyek a új törvény hatályba lépését követően is alkalmazhatók mennyiben változott a tartalom a kommentár tartalma a korábbi kommentárhoz képest figyelembe vettem a korábbi időszak jogi szabályozását adott esetben a telekönyvi jogi szabályozást is hát persze természetesen nagyon röviden és csak lényegre törlően majd az azt következő időszak ingatlannyilvántartási szabály ását is és a jövőbeni szabályozást tehát egyfajta ívet próbáltam vagy igyekeztem megvonni a korábbi szabályozás illetve a jelenlegi szabályozás között szakfolyóiratokat is figyelembe vettük így például az ingatlanjog elektronikus folyóiratban megjelent cikkeket a telekönyvi irodalmat is áttekintettük a konstrukciója vagy a szerkezete úgy épül fel hogy a kommentár először tartalmazza az adott törvényi szöveget tehát paragrafusonként szakaszonként illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletnek a…

Említett entitások

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Papp Iván

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „126. Mindent az e-ingatlan-nyilvántartás gyakorlatáról: új eljárási módok, új jogok, új lehetőségek! - 59 perc”

Miről szól ez az epizód: „126. Mindent az e-ingatlan-nyilvántartás gyakorlatáról: új eljárási módok, új jogok, új lehetőségek! - 59 perc”?

2025. január 15-én hatályba lép az új ingatlan-nyilvántartási törvény, amely az 1997-es jogszabályt váltja fel. Az új törvény célja az elavult informatikai rendszerek modernizálása és az egységes elektronikus ügyintézés bevezetése. Papp Iván, a jogszabály kodifikációjában és… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 12. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „126. Mindent az e-ingatlan-nyilvántartás gyakorlatáról: új eljárási módok, új jogok, új lehetőségek! - 59 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Lőrik József, Gerő Tamás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „126. Mindent az e-ingatlan-nyilvántartás gyakorlatáról: új eljárási módok, új jogok, új lehetőségek! - 59 perc”?

Megjelenés: 2024. 12. 18.. Hossz: 59 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/126-mindent-az-e-ingatlan-nyilvantartas-gyakorlatarol-uj-eljarasi-modok-uj-jogok

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból