Záborszky Péter Podcast

„Csakazértis – Ez volt az első szavam” - Balogh Petya története

· PT1H39M49S

Összefoglaló

Balogh Petya, az NNG társalapítója és az RTL Cápák között szereplője mesél életútjáról a Záborszky Péter Podcastban. A beszélgetés a kezdetektől indul, bemutatva gyerekkori motivációit, mint a "csakazértis" hozzáállás és a Commodore 64-gyel való első találkozás. Kiemeli a…

Röviden

Műsor
Záborszky Péter Podcast
Megjelenés
2025. 05. 11.
Hossz
1 óra 40 perc
Szereplők, említett nevek
Balogh Petya, Balogh Petya, Záborszky Péter
Témák
életút, motiváció, gyerekkor
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bemutatkozás 1:03 Hol kezdődött a vállalkozói történet? 8:46 Egyedi volt a korai számítógépek világa a 90es években? 13:
  2. — Finnországi Munka - Nokia 35:20 Mobil Játékok 49:00 GPS - NNG 59:24 Robbanásszerű növekedés 1:06:50 Cégen belüli drámák
  3. — Exit 1:27:35 Új kihívások 1:32:10 Mentorálás - STRT 1:39:20 STRT Közösség 1:41:48 Kik a Példaképeid? 1:45:45 Vannak köte

Ebben az epizódban

A következő podcast vendégem Balogh Petya, akit valószínűleg nem kell bemutatni.

Az egyik központi figurája a magyar vállalkozói és startup életnek.

Több mint száz cég befektetett be a Start Holdingon keresztül, előtte felépítette az LNG-t, és aztán el is adta.

És egy cápa ezzel is növeli a vállalkozói kultúrát Magyarországon.

Ahelyett hogy sok vállalkozói témáról beszélnék vele fontosnak tartottam ebben a podcastban, hogy átbeszéljük az ő történetét.

Szerintem nagyon érdekes, hogy a kezdetektől kezdve ő hogyan jutott el odáig, ahol ma tart.

Úgyhogy ebben a két órában tulajdonképpen csak Balogh Petya történetét vesszük át, hogyan építette fel a cégeit, aztán a Start Holdingot, és egy nagyon jó történet lett belőle.

Ha érdekel a vállalkozói vagy startup téma, akkor mindenképpen kövesd be!

Ez a Záborczky Péter Podcast, amivel az a célom, hogy minél több embert inspiráljak arra, hogy saját vállalkozást kezdjen, vagy minél több információt összeszedjek sikeres vállalkozóktól.

Úgyhogy hölgyeim és uraim, bemutatom Balogh Petyát.

Hol kezdődött a Balogh Petya mint-mint vállalkozó történet?

Így mi a legelső vállalkozásod?

Vagy ahogy legelőször akár gyerekkorodban, vagy bármikor, ahol úgy érezted, hogy ez egy ez-ez már egy vállalkozás?

Hát szerintem van egy (ő) van egy ilyen nagyon korai jele annak az útnak, amit utána én most járok.

Az az első szavam, amikor (ő) amikor először mondtam ki érthető szót.

Az pedig az volt, hogy csak azért is a-- éppen egy így szórtam le a könyveket egy polcról édesapám beszámolója szerint, és ő mondta nekem, hogy "Peti, nem szabad." Én megmondtam, hogy csak azért is (ő) , és ez azért szerintem egy nagyon meghatározó szó, amit az előbb, ahogy beszéltünk a vállalkozókról ahhoz is kapcsolódik.

Azért meghatározó szó, mert van bennem mindig egy kis lázadás, mindig benne van, hogy én megmutatni akarom, hogy meg lehet valamit csinálni.

Meg akarom mutatni, hogy az nem lehetetlen amire azt mondták, hogy lehetetlen.

Hogy én képes vagyok valamire, és ez a bizonyítási vágy, vagy ez az elszántság makacsság.

Ez szerintem így kisgyerekkorom óta mindig a jellemzőm volt.

Emellett (ő) a legtranszformatívabb élményem az valószínűleg az volt, amikor hétévesen jöttünk haza egy (ő) iskolai ünnepségről anyukámmal és két (ő) tesómmal.

Édesapám a lakótelepi lakás nappalijában a padlószőnyegen feküdt a hasán, és egy műanyag dobozt nyomkodott, ami rá volt kötve a tévére.

Ez egy Commodore hatvannégyes volt, és szerintem valszeg a városban még nem sok darab volt.

Gödöllőről beszélünk 1984 (ő) környékén.

Akkoriban még nem voltak számítógépek otthon.

Ő sokat utazott külföldre és ezért tudott egyet (ő) beszerezni.

Őt is izgatta, hogy mi lehet ez.

És az első program, amit begépelt, az az volt, hogy tíz print Szia Peti!

És amikor ezt futtatta, akkor a számítógép kiírta, hogy „Szia Peti!" Megszólított és megvolt a szerelem.

És ez volt az a pont, ahol tudtam, hogy ez nekem valahogy kell.

Én ezzel ezt meg akarom érteni, engem ez izgat.

És onnantól kezdve nagyon beletekeredtem a technológiába.

Nagyon megfogott a-- az informatika, a számítástechnika, és ez az egész életemet meghatározta.

Szerintem ez volt egy ilyen pont, és viszonylag hamar rájöttem arra is, hogy én ezzel akarok foglalkozni.

Én ekörül akarok lenni, és én ebben ötleteket akarok megvalósítani, létre akarok hozni dolgokat.

És pár évvel később már azt is tudtam, hogy én egy nemzetközi szoftvercéget akarok felépíteni.

Tehát nekem tízéves koromra szerintem már bevésődött az agyamba, hogy hova akarok eljutni, és ez egy (ő) szerintem ez egy szerencsés dolog volt az én esetemben, mert nagyon keveset kellett utat keressek.

Persze gimnáziumban azért elgondolkodtam, hogy filozófus legyek, vagy (ő) atomfizikus, vagy genetikus, vagy elméleti matematikus, vagy programozó.

Ezek voltak, amik akkor éppen nagyon izgattak, de a szívem húzott előre a-a programozás vonalon, tehát addigra már megállíthatatlan volt ez, és amint lehetett elkezdtem.

Elkezdtem szoftvereket fejleszteni, amiket odaadtam másoknak elkezdtem munkákat vállalni, és elindultam ezen az úton, hogy nekem előbb-utóbb szoftvercégem lesz.

Még érdekes, visszatérve ez-- erre a nagyon kisgyerekes élményre azért (ő) Vagy vagy hát baba, nem tudom, minek hívjam (ő) .

Azért biztos, hogy ez akkor a szüleidtől is jön.

Tehát egy gyerek az nem mondja azt, hogy csak azért is első szóként, ha ezt nem valahogy látná.

Tehát volt enne korábbi jel a szüleidtől is, hogy hogy ők is azért hasonlóan ott rá-lázadók voltak?

Vagy-vagy ez, vagy ez tényleg valahogy belőled jött?

Szerintem a maguk módján mindketten lázadók olyan szempontból, hogy ők elhatározták hogy mit akarnak az élettől, és nem hagyták, hogy a körülmények megakadályozzák őket.

Édesapám egy nagyon szegény családból származott, aki aki felküzdötte magát odáig, hogy ő egyetemre eljusson.

Ez neki nem adott volt, neki ezért dolgozni kellett, neki ezért mindent meg kellett tenni. (ő) És utána egy kiváló mérnök lett.

Édesanyám pedig egy kis faluból úgy döntött, hogy ő nőként márpedig műszaki pályán egyetemre megy, és hát ez az egész falu kiakadt.

Merthogy akkoriban ez nem volt szokás.

Féltek, hogy egy nőnek felrobban a feje, vagy valami történik vele, ha megpróbál egyetemen tanulni.

És ott találkoztak (ő) mind a ketten.

Villamosmérnökök voltak a karrierjükben, és szerintem ez a fajta-- ők elhatározták, hogy mit akarnak megcsinálni és utána megcsinálták.

Akkor is, ha mindenki azt mondta nekik a környékükön, hogy ezt ez nem lehet, ez nekik nem jár, ez nem könnyű út (ő) .

Ebből biztos, hogy sokat tanultam, örököltem, hoztam magammal.És így gyerekkorodban hogyan tudtál megtanulni programozni?

Vagy hogy megvolt a számítógép, de azért abba is bele kell tanulni.

Igen, hát édesapám is taníttgatott, de hát inkább együtt tanultuk, és öhm meglettek az első újságok könyvek amikben voltak programok, az első másolt kazetták, amin szoftverek voltak.

Játszottam is, de igazából a játéknál mindig jobban izgatott az, hogy valamit én programozzak tehát hogy valamit én hozzak létre.

A játékra könnyebben untam rá, arra, hogy én programozok valamit és valami algoritmust kitalálok, az pedig borzasztóan izgatott.

És szerintem ott találtam egy olyasmit, ami amit szerintem minden gyereknek meg kéne találni.

Volt egy érdeklődésem egy témára, ezért azzal foglalkoztam, és emiatt lettek abban a témában sikereim.

A-amikor végre lett az iskolában és általános iskolámban is számítógép, akkor lett egy számítógép szakkör.

És aki ezt a szakkört vezette Tibi bá, vele együtt tanultuk, hogy mi is ez a számítógép és hogy kéne használni.

Úgyhogy nagyon sokszor a szakkörben én segítettem őt, öhm néha meg ő segített engem.

Tehát, hogy hogy egy szinten tudtuk ezt a témát tanulni.

De hát én egy kisdiák voltam, ő pedig a szak-szakkörvezető tanár, úgyhogy ez adott egy nagyon erős megerősítést abban, hogy hogy ez klassz, amit csinálok.

És ez a külső siker azt okozta, hogy többet foglalkoztam vele.

Úgyhogy többet foglalkoztam vele, így jobb lettem benne.

Így újabb külső sikerek lettek eljutottam versenyekre.

Meg tudtam mutatni több helyen azt, hogy mit csinálok meg mit tudok már.

Ami miatt a sikerek azt okozták, hogy még többet foglalkozzak ezzel a témával.

És szerintem ez, hogy van-e az életben olyan érdeklődésünk amire megtaláljuk a pozitív visszacsatolást ami be tud húzni, mert szívesen csináljuk és sikert érünk el, emiatt szívesen csináljuk többet.

Hogy ez létrejön-e az életünkben?

Ez szerintem nagyon fontos mert ahol ez megvan, az messzire visz.

És a másik faktor ennek valószínűleg Tibi bá volt és édesapám volt, akik pedig hittek bennem, akik azt gondolták és azt mondták nekem, hogy nekem ez nagyon jól megy, ebből lesz valami.

Szerintem egy gyereknek nagyon fontos az, hogy valaki higgyen benne, higgyen a tehetségében.

Legyen meg az az ismerős, az a tanár, az a szülő, aki hisz benne és bátorít őt.

És ezek mindig megvoltak gyerekkoromban.

Mindig megvolt az a az az óvónő, az a matektanár, az a fizikatanár, az a számítástechnika tanár, aki hitt abban, hogy én valamit el fogok érni, és ez ez öhm létrehozott szerintem bennem egy kicsit egy küldetéstudatot hogy hogy ezzel én tartozom a világnak, hogy én ebből a tudásomból előbb utóbb valamit építsök.

Egyébként szerinted ez valamennyire egyedi, ez a kilencvenes években ez a számítógép mánia?

Mert nagyon hasonló egyébként nekem is nagyon hasonló tapasztalataim voltak, ö és időnként gondolkozom ezen, hogy vajon ez ez akkor különleges volt?

Hogy hogy jött ez az új számítógép, lehetett programozni ilyesmi, vagy vagy, vagy ugyanúgy a mai nap is ezeket meg lehet találni ezeket az érdeklődéseket.

Vagy mert azért most már egy egy telefon nem tudod úgy programozni, mint régen egy számítógépet.

Szerinted más a helyzet vagy vagy ugyanaz?

Ugyanúgy tudod szerintem amit öhm, amit ebben érzek, hogy a lehetőség akkor születik, amikor változás van.

Amikor történik valami új dolog, akkor arra az új dologra tud akár egy gyerek is rákapcsolódni.

Tud akár egy felnőtt, egy startup, egy vállalkozás rákapcsolódni, mert a régi dolgokban nincs kitörés.

Azzal nem lehet nagyot menni, hogy én is tudok valamit, amit száz éve mindenki tud.

Úgyhogy szerintem az izgalom mindig ott van, amikor valami új történik.

Viszont ahogy a világunk fejlődik, egyre gyorsabban jönnek új dolgok, egyre gyorsabban jönnek nagy új dolgok.

Úgyhogy szerintem ha most gyerek lennék, akkor szinte biztos, hogy AI-al játszanék így felnőttként is.

Az időm egy részében ezt teszem, de szinte biztos, hogy hogy abba bújnék bele.

De ugyanígy a-a mikrobiológiában, a-a az anyagkutatásban minden területen vannak olyan klassz új fejlemények, és minden tudományág egyre hozzáférhetőbbé válik.

Az információ is egyre hozzáférhetőbb, a tudás is, de a legmodernebb technológia is egyre könnyebben lehozható akár egy gyerek szintjére is.

Erre talán csak egy példa, hogy lehet kapni száz dollárért egy olyan otthoni kísérletező készletet amivel baktériumokat lehet génmódosítani otthon a CRISPR eljárással.

Ezzel a DNS vagdalós eljárással és lehet kombinálni tulajdonságokat.

Ez most egy száz dolláros otthonra megvehető készlet, úgyhogy ha egy gyereket ez izgat, hogy hogy lehet génmódosítani akkor erre már van egy olcsó megoldás, amivel otthon ezt ki lehet próbálni.

Tehát annyira hozzáférhető lett szerintem a csúcstechnológia és tudomány talán ami nehezebb, és talán ami a nagyobb kihívás az életben, hogy talán kíváncsiságból van kevesebb.

És szerintem igazából ez a kíváncsiság vitt engem végig, vagy ez az elszántság ezen az úton.

De hogy szerintem a kíváncsiságnak hatalmas szerepe van, hogy érdekel-e több van-e még kérdésem, akarok-e még bármit megérteni szétszedni megtudni.

És ahol megvan a kíváncsiság az szerintem minden időszakában eddig a történelemnek klassz dolog volt, de valószínűleg most a legjobb.

Na menjünk tovább a történetedben.

Öhm valamikor elkezdtél a programozni, másoknak is odaadtad, ami mik voltak így a következő események?

Utána volt egy egy olyan feladat, egy egy munka, ahol már valami pénzt kerestem.

Volt nyári munkám, amikor már gimnazista voltam, hogy öhm egy számítógépes boltban dolgoztam nyári munkán.Ahol számítógépet szerelhettem szét és össze, és ott már ott már látszott az, hogy ez a mérnöki háttér, amit a szüleimtől kapok, és ez az informatikai, számítástechnikai érdeklődés, amit amit magamban kigyúrtam.

Ez együtt amúgy egy nagyon jó kombináció, és ott már tudtam ezzel egy kis pénzt keresni.

Meg főleg az volt izgalmas benne, hogy a legmodernebb technológiákkal tudtam mindennap foglalkozni, játszani, kísérletezni.

Utána lett egy (ő) elmentem egyetemre.

Az egyetem annyira nem mozgatott, az annyira nem érdekelt.

Engem mindig a kíváncsiság vitt, és ami érdekelt, abban ilyen szuper fókusszal bármeddig el tudok lenni.

Viszont az egyetemen meg akartak nekem tanítani olyan dolgokat, amik még nem érdekeltek amik akkor nekem nem voltak se érdekesek, se hasznosak.

És egyre kevésbé volt meg az a türelmem, hogy én olyan dolgot magoljak, ami nem érdekel.

Egyébként az informatika volt, vagy- Informatika szak volt az akkor éppen a Veszprémi Egyetem Vegyipari Egyetemből nyitott Informatikai Egyetemre.

A tanári gárda akkoriban még javarészt vegyész professzorokból állt, és még az informatika oktatás nem volt azon a szinten, ahol lehetett volna.

És ennek az lett az eredő, hogy engem már nagyon izgatott a programozás.

Akkor már volt internet a szobánkban a kollégiumban úgyhogy én egész nap programoztam a számítógépemen és nem jártam be az órákra, ami azért kihatott az első vizsgaidőszakra.

Tehát, hogy kiderült, hogy előtte, előtte sose volt problémám a tanulással.

Ha fél füllel figyeltem a tanárok előadásait gimiben akkor ötösre meg tudtam írni a dolgozatot.

Kiderült, hogy ha ott se vagyok a teremben, ahol beszélnek, akkor ez nem működik.

Úgyhogy főleg programoztam az egyetemen, és nagyon élveztem, mert nagyon jó dolgokat tudtam már kipróbálni.

Ahogy haladtam előre, egyre izgalmasabb (ő) programokat tudtam írni.

És itt például itt már benned volt az, hogy olyan programokat írni, ami mondjuk egy vállalkozás lehet, vagy csak ami, ami érdekelt.

Hogy tehát- Inkább ami érdekelt.

Volt egy, volt egy ilyen két hetem, ami amire büszke voltam akkoriban.

Megkérdez-- gondolkodtam ezen az első félévet alig túlélve így vizsga szempontból. (öhm) Gondolkodtam azon, hogy jó-e nekem ez az egyetem, akarok-e én még ide járni.

És megkérdeztem egy végzőst, hogy miket tanultak itt, mi az, amire tényleg így büszke, és ha programozóként tekint magára, akkor mi volt a legmenőbb?

És mondta, hogy hát csináltak egy saját programozási nyelvet, egy képfelismerő és egy hangfelismerő algoritmust így az öt év alatt, és hogy talán ez volt a három legvagányabb dolog.

Ugye a következő két hétben csináltam egy saját programozási nyelvet egy képfelismerőt és egy hangfelismerőt és azt mondtam, hogy na, akkor ezzel itt meg is lennék én, amit Veszprémben én még akarnék tanulni a következő négy és fél évben.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • NNG

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „„Csakazértis – Ez volt az első szavam” - Balogh Petya története”

Miről szól ez az epizód: „„Csakazértis – Ez volt az első szavam” - Balogh Petya története”?

Balogh Petya, az NNG társalapítója és az RTL Cápák között szereplője mesél életútjáról a Záborszky Péter Podcastban. A beszélgetés a kezdetektől indul, bemutatva gyerekkori motivációit, mint a "csakazértis" hozzáállás és a Commodore 64-gyel való első találkozás. Kiemeli a… Az epizód a Záborszky Péter Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 11..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „„Csakazértis – Ez volt az első szavam” - Balogh Petya története”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balogh Petya, Balogh Petya, Záborszky Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „„Csakazértis – Ez volt az első szavam” - Balogh Petya története”?

Fő témái: életút, motiváció, gyerekkor.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „„Csakazértis – Ez volt az első szavam” - Balogh Petya története”?

Megjelenés: 2025. 05. 11.. Hossz: 1 óra 40 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zaborszky-peter-podcast/csakazertis-ez-volt-az-elso-szavam-balogh-petya-tortenete-zaborszky-peter-podcas-223aba00

Több epizód a Záborszky Péter Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból