Záborszky Péter Podcast

Starschema Felépítése és Eladása 13mrd Forintért, Magyar Angyalbefektető Hálozat Elnöke, Cápa

· PT2H32S

Összefoglaló

Csillag Péter, a Starschema adat- és adattechnológiai szolgáltató cég alapítója és vezérigazgatója a Záborszky Péter Podcast vendége. Elmeséli, hogyan építette fel nemzetközi hírnevű cégét, amelynek olyan ügyfelei voltak, mint a Netflix, a Facebook és az Apple. A Starschemát…

Röviden

Műsor
Záborszky Péter Podcast
Megjelenés
2025. 05. 19.
Hossz
2 óra 1 perc
Szereplők, említett nevek
Csillag Péter, Záborszky Péter
Témák
adattechnológia, üzleti növekedés, exit, angyalbefektető
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Bemutatkozás 00:54 - Vállalkozói élet kezdete 09:00 - Cégalapítás 15:44 - Új technológiák megtanulása 20:48 - Mi volt az
  2. — Mikor indult be igazán a cég? 48:36 - Sales - Konferenciák magyar szemmel 1:02:57 - Finanszírozás 1:11:04 - Vezetés Átad
  3. — Mit keresel egy befektetésben? 1:49:08 - Angyal befektetés kockázatai 1:50:50 - Milyen tulajdonságok miatt lettél sikere

Ebben az epizódban

A következő podcast vendégem Csillag Peti, aki a Starséma céget építette föl, majd eladta a 13 milliárd Ftért.

A Starsémának olyan ügyfelei voltak, mint a Netflix, az Apple és a Facebook, és utána angyal befektetőként kezdett el dolgozni, és ma a Hunban a magyar Hungarian Business Angel Networknek a vezetője, és egyébként cápaként is szerepel a cápák közöttben. átbeszéltük a történetét, hogy hogyan építette föl a sztársémát, és hogy most angyalfektetőként hogyan tevékenykedék, és mit szeretne ezzel elérni.

Egy nagyon jó interjú, ajánlom, hogy végighallgassátok.

Ez a Záborszki Péter podcast, amivel szeretném meghozni minél több embernek a kedvét a vállalkozáshoz, és szeretnék minél jobb sztorikat, tanulságokat összeszedni meglevő cégvezetőktől, vállalkozóktól.

Úgyhogy kövesd be, hogyha érdekel ez a témakör.

Úgyhogy hölgyeim és uraim, bemutatom Csillag Petit.

És hogyan kezdődött akkor a te vállalkozási életed, hogy volt ennek a sztorija?

Hát én egyébként abszolút nem voltam vállalkozásra, hogy mondják ezt, prediktva, vagy tehát nem nem olyan nem olyan historit hoztam magammal, nem olyan a az előéletem.

Nekem abszolút belvárosi, pesti polgárcsalád apukám, orvos.

Anyukám is egészségügyben dolgozott.

Soha senki nem volt vállalkozva a családban alapvetően.

Mindenki abban hitt hogy ugye én is elég öreg vagyok már ahhoz, hogy a kommunizmusban szocializálódtam eleinte.

Persze ha jól dolgozol szorgalmasan, akkor léphetsz előre, de hogy alapvetően ne sokat ugráljál.

És ezzel ezzel egyébként én én mindig szembentem, merthogy nem tudom, valami ilyen kattanásom, hogy a a az autoritással szembegyek.

Tehát hogyha jön valaki és csak anélkül, hogy bebizonyítaná, hogy érdemes a tiszteletre, elvárja a tiszteletet tőlem, akkor akkor az ellenérzést vált ki belőlem.

És akkor én azzal nem nem csak egy ellenérzést vált ki, van amikor csak lelépek és ott hagyom.

Ö de van amikor szembegyek vele, meg nekifeszülök, és hogy ez honnan jön, nem tudom, de ahhoz, hogy egyébként az emberben legyen vágy az innovációra, legyen vágy arra, hogy a a az épp aktuális státuszkót fölborítsam, megváltoztassam, élére kerüljek valaminek, én vívjam ki azt a tiszteletet, amit másnak nem sikerült, erre van bennem vágy.

És ez szerintem egyébként egy jó indíttatás például vállalkozni.

Hát egy kicsit így, tehát hogy nem nem voltam jó tanuló például, merthogy az iskolában azt várták el tőlem, hogy hogy tanuljak úgy, ahogy jön a könyv, benne vannak a leckék, csinál, vigyem haza, otthon csináljam meg, satöbbi.

És én azt megértettem, hogy ahhoz, hogy ne izélgessenek sokat az iskolában, ahhoz érdemes a minimumot azért lehozni.

Tehát, hogy akkor jó, persze, csináljuk meg a leckét, meg akkor ne egyes legyen azért a dolgozat, meg ilyesmi.

Tehát ennyit hajlandó voltam tanulni, de nem raktam bele többet, hanem sokkal inkább kerestem azokat a ilyen alternatívákat, ahol amit én választok, ahol én döntöm el, hogy jó lehetek, vagy jó akarok lenni.

Nagyon korán elkezdtem például bunyózni.

És az is egy olyan dolog volt, hogy senki a családom soha semmilyen küzdősportot nem csinált.

De akkor nem az utcán, hanem sokem nem.

Hát egyébként az utcán kezdtem, de de azok azok nem voltak jó emlékű dolgok.

Ott megvertek és akkor rájöttem, hogy jó, igen, az innováció innováció nem élesben kezdődik, hanem a laborban vagy kísérletekkel.

És akkor el elkezdtem bunyózni még a hú, az mikor volt?

Még abszolút így a 80-as évek végén, tehát tényleg az hős korban és és ez is egy olyan dolog volt, hogy én abban tudtam ott akkor kiteljesedni, nem tudom, el akkor kezdtem el túrázni, amit azóta is csinálok.

Tehát ez sokáig nem a az iskola és nem a szakmai kiteljesedés volt a főfókuszban.

Aztán egy idő után rájöttem, hogy ezek tök jó dolgok, jó bunyózni, jó, nem tudom, túrázni és jó bulizni járni, de de hát ez ez nem nem visz messzire.

És és akkor elkezdtem kicsit jobban, tudatosabban körülnézni, hogy mi mi legyen az, ami ahol tudok fejlődni, ami szerintem egy izgalmas terület. alapvetően reál be beállítottságú vagyok, tehát elmentem mérnöki pályára, először egy biztonságtechnikai mérnökit csináltam, de ott is rá kellett jönnöm, hogy a biztonságtechnikának van egy nagy hátránya.

Ez egy nagyon izgalmas üzleti terület, mert ugye compliance csomó cégnek szüksége van, kötelezettsége van, hogy megfeleljen szabályoknak.

Ö cserébe viszont pont az a lényeg, a legtöbb esetben azzal biztosítod, hogy biztonságban legyél, hogy mindig ugyanazt csinálod, a szabályoknak megfelelően játszol, és amikor már nem tudom, egy éve, két éve játszol, mindig ugyanazoknak a szabályoknak megfelelően, és pont arra kell figyelned, hogy nehogy valamit máshogy csinálj, mert akkor az kockázat.

Az az rájöttem, hogy az nem annyira nekem való terület.

És akkoriban már szépen futott föl az informatika. egy pár ismerősöm már volt a az infós pályán, úgyhogy én is elmentem.

A második diplomám egy informatikus mérnök lett, és és aztán nagyon gyorsan tök véletlenül beleestem a az adatos világba.

Az első projektem, az első informatikus munkámnál az egy ilyen adatos terület volt.

O ott abban abszolút látszott, hogy még korábban az volt, hogy nem tudom, egy akár évek alatt változott meg egy terület, és évek alatt jött egy innováció, ami a ami végigsöpörte egy ilyen üzleti doménen.

Informatikában ez nem tudom három havonta történt már akkor, és szerintem most meg azóta még gyorsabban, vagy még gyakrabban, tehát nagyon sokat kellett tanulni, nagyon gyorsan kellett alkalmazkodni, jöttek az új izgalmas területek, és ez nekem abszolút megtetszett és és nagyon sokáig informatikusként rendes ilyen ilyen kódfaragóként működtem.

Az én esetemben ugye ez kevésbé a klasszikus programozási munkák ilyen adatbázis adatok kezelésével, elemzésével kapcsolatos dolgokat csináltam sokáig.

Hát akkor már az egyetemen ez megtetszett, ez a terület, és aztán ebbe helyezkedtél el.

Az egyetemen inkább ott csak az volt egy ott is egy ilyen kicsit véletlen volt, hogy volt egy olyan tanárunk, aki ezt nagyon komolyan vette, és szerintem az átlagos informatikai oktatáshoz képest sokkal erősebb volt a a az adatelmélet, adatbázisok. kezelése.

És ez egy mázli volt ahhoz, hogy az első munkámnál, ahol adatokkal kellett foglalkozni, ez jó alapot adott, és és ott viszonylag gyorsan jöttek azok a sikerek, hogy gyorsan átláttam, megértettem a problémákat, és gyorsan meg is tudtam őket oldani.

De mondom, ez nagyon sokáig egy ilyen ilyen technikai feladat volt.

Élveztem, hogy jött egy új izgalmas probléma, kellett rajta gondolkodni, kellett rajta dolgozni. ö kevés volt a az igazán jól bejáratott megoldás, pláne amikor technológiák változtak viszonylag gyorsan új dolgokat kitalálni és megvalósítani, ez ez egy tök jó dolog volt.

De hát ezzel kapcsolatban azért rá kell jönni, hogy egész odáig, amíg egy sima informatikus vagy cipőfelső részkészítő, vagy bármi ilyesmi, addig csak és kizárólag a saját munkádat adod el, ami ugye limitált. egy nap 24 óra, abból limitált mennyiségű lehet dolgozni.

És láttam azt, hogy körülöttem egyébként hiába ez egy tök jó iparág, jól lehet keresni, de hogy ott van egy ilyen plafon, hogy ameddig amennyit tudsz te dolgozni, az lesz a vége.

Ugye akkor még ilyen termékekről meg startupokról ott nem nagyon hallottunk, de azt láttam, hogy az informatikára, az informatikai szolgáltatásokra egyre nagyobb szüksége van a cégeknek. nosa, csináljunk egy informatikus céget, ahol nem csak a saját munkámat adom el, hanem pár okos emberrel együttműködve, ott tudunk kicsit följebb kerülni ebben a a táplálékláncban, és akkor akkor mások munkáját is némi haszonnal el lehet adni, és hogyha ez jól megy, akkor lehet növekedni, lehet ebből egy szép nagy céget csinálni.

És ehhez még ugye az is hozzátartozott, hogy ahogy mondtam, szeretek ellene menni a a az autoritásnak, és más cégeknél mindig más emberek szabályainak kellett megfelelni.

És ez nem mondom, hogy nagyon zavart, de azért az emberben fölmerül a vágya, hogy akkor legyen egy olyan cég, ahol a saját szabályainkat valósítjuk meg.

Olyan lesz a céges kultúra, olyan lesz a munkakörnyezet, amiet mi szeretnénk.

És és akkor ezek együttesen azt eredményezték, hogy elkezdtünk vállalkozni.

És ott hányan voltatok, vagy akkor már rögtön tehát akkor nem egyedül csináltad ezt, hanem hanem már másokkal is?

Céget sem egyedül alapítottam, de hát alapvetően ez ugye az informatikában nagyon ritkán van az, hogy nagyon ritkán van az, hogy valaki egyedül dolgozik.

Sőt, azt mondanám, hogy kicsit gyanús, hogyha valaki egyedül dolgozik.

Ö ugye ezek projektmunkák voltak, és hogyha ha följebb akarsz menni a a táplálékláncban, akkor pont az a dolgod, hogy minél szélesebb körben oldd meg egy informatikai projekt megrendelőjének a feladatait.

Azt mondod, hogy én erre az egy konkrét problémára tudok én egyedül megoldást adni, akkor adsz megoldást.

De az egy nagyon szűk terület. azt mondod, hogy igen, és még mellettem a nem tudom projekt ilyen részére, olyan részére, más technológiára, projekt managedzmentre, erre is adok feladatot, tehát kvázi egy csapatot raksz össze, és egy ilyen komplett projektet tudsz elvinni, akkor ez nem csak azt jelent, hogy nem tudom, egy ember helyett öt ember napi díját számlázhatod ki, hanem ott azért megjelenik már egy ilyen kis prémium is, tehát hogy följebb is tudod árazni ezt a szolgáltatást.

És már az első projektunk egy ilyen volt.

Igen, ez tök érdekes, mert erre én én így még ennyire tudatosan nem figyeltem föl, hogy hogy tényleg ha többen vagytok, akkor tulajdonképpen fel tudjátok sokkal többen szorozni azt a azt az értéket, amit el tudtok adni egy cégnek, és ebbe lehetni.

Én inkább pont fordítva mondanám, tehát hogy hogy akkor tudod eladni a cégnek, akkor vagy jó helyzetben.

És ez ez egyébként nem csak az informatikára igaz, hanem minden ez ez a szeses gondolkodás szerintem, ami egyébként a legjobban hiányzik a a magyar vagy a kelet-európai startupoknál vagy induló cégeknél, hogy neked nem a saját munkádat kell eladni, neked azt kell eladni, egy olyan megoldást, amire a vevődnek szüksége van.

És ezt persze először meg kell érteni, hogy ő pontosan milyen problémára keres megoldást.

De nem csak azt kell megérd megérteni, hogy hogy ezt hogyan lehet megoldani, han egyáltalán hogyan fogalmazza ezt meg az ő üzleti doménjába, az ő folyamataiba ez hogyan illeszkedik bele.

És nagyon pontosan minél pontosabban ráilleszted a te általad kínált megoldást, csomagot, terméket arra, amit ahogy ő a fejében megfogalmazza azt, hogy neki milyen problémája van, annál könnyebb lesz ez az eladás.

És és a ennek az egyik ilyen alfaja vagy változata az, amikor ő egy egy informatikai munkát outsourceolna, odaadna valakinek másnak, mert az jobban ért hozzá, mert hatékonyabb akármi.

Akkor van, hogyha jól megérted, hogy neki mire van szüksége, például nem akar külön projektvezetőt szerződtetni, meg külön, nem tudom, programozót, meg adatbázisost, meg adatvizualizáció szakértőt, meg ilyesmit, hanem ezt az egészet egyben szeretné így valakinek odaadni.

Erígy fiam is hozd az eredményeket, és ezért még hajlandó többet is fizetni, akkor megértetted, hogy mire van neki szüksége, és azt adod el, és ezért fog ő hajlandó lesz.

Tehát egyrészt téged választ, másrészt meg hajlandó lesz többet is fizetni, mintogyha egyesével neki kéne összeszedni az embereket.

És a hát esetekben tudsz mondjuk valamennyire konkrét példát mondani, hogy pá milyen típusú problémákkal tudtatok így be bejutni cégekhez és és mit tudtatok megoldani.

És a a másik, ami ami megint csak a szes gondolkodásból hiányzik, mondanám, hogy ez bennünk rettentő tudatos volt, de ez nem igaz.

Hát tökre nem értettünk hozzá mi sem, csak menet közben rájöttünk, hogy ez a unique value proposition, a szép magyar szóval ilyen egyedi értékajánlat, vagy nem is tudom mi a hivatalos fordítása, ennek tényleg meg kell lenni.

Tehát amikor te vagy a 27. ugyanolyan megoldást szállító a piacon, ahol tényleg az a különbség, hogy nálad szőkébbek az emberek, vagy barnábbak, és legjobb esetben is csak egy árversenyben tudsz küzdeni a többiekkel, ahol belehajzoljátok egymást a nulla profitba, meg a nem tudom szürke kifizetésekbe, meg az adócsalásba, meg ilyesmi.

Az az nem feltétlenül egy jó verseny.

Nem akarsz a 27. szereplő megoldásszállító lenni a piacon. hogyha van valami egyedi értékajánlatod, ami miatt te jobb vagy, mint a többi, ami miatt téged fog választani az ügyfél, akkor akkor tudsz elkezdeni új ügyfeleket szerezni, és onnantól fogva ennek tehát, hogyha már van egy ilyen egyedi értékajánlatod, ami miatt téged választottak, a második projekt ugyanannál az ügyfélnél már épülhet a bizalomra, épülhet arra a jó referenciára, amit az előző projektnél megcsináltál.

Ott azt már könnyebb elszélszelni, de valahogy az első projektet le kell hozni, be kell kerülni és bizalmat kell építeni az ügyfélnél.

És ehhez ki kell találni, hogy mi az a terület, amiben te tényleg más vagy.

Nálunk megint csak kevésbé volt ez tudatos, rá kellett jönnünk, hogy amikor simán úgy célszelünk, hogy mi is egy adatos cég vagyunk, és akkor még nem volt sok, de volt nem tudom négy-öt, hat Magyarországon specialista cég, aki ezzel foglalkozott.

Na ők rég előttünk voltak egy pár évvel, és több erőforrással rendelkeztek, több pénzzel, jobban értettek a saleshez, és rendesen, hogy mondják szépen, hogy kipicsáztak minket.

Tehát, hogy így nem elvesztettük ezeket a a projekteket, nem nyertük meg.

Rá kellett jönnünk, hogy valamiben mást kell lenni.

És a a mi első ilyen ilyen specialitásunk az az volt, hogy olyan projekteket vállaltuk el, vállaltunk el, ahol nagyon kétséges volt a kimenetel.

Ugye mázling volt ez a az adatos terület, akkor nagyon gyorsan fejlődött.

Jöttek új technológiák, amikhez kevesen értettek, és kevés volt a a jól dokumentált megoldás.

És jöttek az ügyvelek, hogy hogy akkor ebben a technológiában, amit egyébként mondjuk egy nagy multinál egy ilyen corporate stack, azt mondták a New Yorki headquarterben, hogy ezzel a technológiával kell dolgoznunk, de hát nem értünk hozzá, és ráadásul van egy…

Említett entitások

Témák

  • adattechnológia
  • üzleti növekedés
  • exit
  • angyalbefektető

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Starschema Felépítése és Eladása 13mrd Forintért, Magyar Angyalbefektető Hálozat Elnöke, Cápa”

Miről szól ez az epizód: „Starschema Felépítése és Eladása 13mrd Forintért, Magyar Angyalbefektető Hálozat Elnöke, Cápa”?

Csillag Péter, a Starschema adat- és adattechnológiai szolgáltató cég alapítója és vezérigazgatója a Záborszky Péter Podcast vendége. Elmeséli, hogyan építette fel nemzetközi hírnevű cégét, amelynek olyan ügyfelei voltak, mint a Netflix, a Facebook és az Apple. A Starschemát… Az epizód a Záborszky Péter Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 19..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Starschema Felépítése és Eladása 13mrd Forintért, Magyar Angyalbefektető Hálozat Elnöke, Cápa”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csillag Péter, Záborszky Péter.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Starschema Felépítése és Eladása 13mrd Forintért, Magyar Angyalbefektető Hálozat Elnöke, Cápa”?

Fő témái: adattechnológia, üzleti növekedés, exit, angyalbefektető.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Starschema Felépítése és Eladása 13mrd Forintért, Magyar Angyalbefektető Hálozat Elnöke, Cápa”?

Megjelenés: 2025. 05. 19.. Hossz: 2 óra 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/zaborszky-peter-podcast/starschema-felepitese-es-eladasa-13mrd-forintert-magyar-angyalbefekteto-halozat-ed81deb1

Több epizód a Záborszky Péter Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból