Aranyklinika Podcast

Csípőficam, sérv – gyermeksebészet röviden | Aranyklinika Podcast 6. rész

· PT34M3S

Összefoglaló

Dr. Balogh Brigitta gyermeksebész szakorvos a csípőficamról és a sérvről mint gyakori, de félreértett gyermekkori problémákról beszélget. Elmondja, mikor szükséges szakorvoshoz fordulni, hogyan zajlik a vizsgálat, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. A podcast…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2025. 11. 13.
Hossz
34 perc
Témák
gyermeksebészet, csípőficam, sérv
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Ugye ezt heretorziónak hívtuk.

Hogy ezzel mennyire találkoztok?

Mert hogyha ezt nem operáljátok meg azonnal, ha jól tudom 24 órán belül talán...

Akkor, ha 6 órán belül nem operáljátok meg, akkor a here az felszívódik, eltűnik szabály szerint.

Tisztelettel köszöntöm Önöket, ez az Aranyklinika következő podcastja.

A szokásos bejelentésekkel szeretnék kezdeni, egy picit most bővebben, mint máskor.

Felmerült az, hogy miért is kezdtük el ezt a podcast sorozatot az Aranyklinikáról.

Arra gondoltunk, hogy több mint 100 orvossal dolgozunk itt együtt, több mint 60 szakterületről, és ezt a sokszínűséget szeretnénk Önöknek valamilyen formában bemutatni és mindenki a saját területéről izgalmas, érdekes témákról beszélni.

És akkor a szolgálati közlemények, amik mindig jönnek ezután, hogy aki még nem tette meg, azt szeretném kérni, hogy jelentkezzen föl az Aranyklinika podcastjára, tetszenek látni, hogy lehet megtenni.

Illetve a szintén megjelent e-mail címre kérem, hogy írják meg a véleményüket, javaslataikat, hogy esetleg miről szeretnének hallani.

És hogyha tetszett amit hallottak és ha szeretnének további ilyen podcastokat látni, akkor kérem, hogy like-olják is a jelenlegi műsorunkat is.

Hát ennyi volt a szolgálati közlemény, ennyi volt a bevezető.

Máris odafordulok a mai vendégemhez, Balogh Brigitta Adjunktusnőhöz, aki gyermeksebész szakorvos.

Brigi nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást és itt vagy.

Tudom azt is, hogy mostanáig rendeltél.

Úgyhogy biztos jobban esne kicsit kint sétálni a friss levegőn, legalább megnézni, hogy milyen szép idő van-e, mert ezt még nem láttad a mai nap.

És tudom, hogy a gyereksebészet rendkívül sokszínű és minden területével sokat foglalkozol, de azt is tudom, hogy azért ami elsősorban talán a legfőbb érdeklődési területed, azok a különböző urológiai kórképek.

Úgyhogy én azt szeretném kérni, hogy én egy jó néhány kérdést szeretnék neked fölvetni, amik praktikus dolgok, praktikus tanácsokat várnék Tőled, hogy menjünk ezeken sorba, hogyha benne vagy, jó?

Persze, természetesen, és nagyon szépen köszönöm a meghívást, a megtiszteltetést.

Ugye a gyermeksebészeti kórképek közül is egy csomóval már találkoztok születést követően.

És rögtön szeretném azt megkérdezni, hogy például azt látjátok születés után, hogy valakinek -ugye mondtuk, hogy ilyen urológiai problémákkal foglalkoztok-, azt látjátok, hogy egy újszülöttnek, kis csecsemőnek például nem lehet a bőrt visszahúzni a himvesszőjén.

Mikor kell ezzel hozzátok fordulni?

Mit tanácsoltok a szülőknek ilyen esetekben?

Kezdjék húzogatni, próbálják, hogyha valakinek, ugye fimózisnak hívjuk ezt az esetet, mi ilyenkor a teendő?

Nagyon jó, hogy felmerült már így kezdésnek, mert ez minden anyukát foglalkoztat, akinek kisfia születik.

Gyakorlatilag itt nagyon sokat változott azért a hozzáállás az utóbbi 10-20-30 évben.

Igazándiból én 15 éve dolgozom, de már akkor is azt mondtuk, hogy nem kell húzogatni a fitymát itt csecsemőknek 1-2 éves korig.

Sajnos ez még most sem ment át teljesen a gyermekgyógyászatok, vagy a gyermekgyógyászat körében, mint gyakorlati tapasztalat.

Szóval még sokszor most is azt mondják védőnők is, gyermekorvosok is, hogy 1 éves korban kezdjék el húzogatni a fitymát.

Sajnos azt tapasztaljuk, hogy akármennyire is óvatos a szülő, nyilván nem akar ártani a saját gyermekének.

Ez a kis vékony bőr annyira könnyen megsérül, hogy ezt nem is lehet látni, hogy véletlenül bereped, viszont később, évekkel később mi látjuk a repedés vonalakat.

Úgyhogy mi azt javasoljuk, hogy alapvetően akár 3-4 éves korig nem is kell hozzányúlni, egyszer sem kell itt megpróbálni hátrahúzni.

Nem kell megijedni ettől, hogyha valaki ezt látja?

Nem, ez teljesen normális egy újszülöttnél, csecsemőnél, hogy nem lehet hátrahúzni a fitymát.

Azt látjuk, hogy nem látunk semmit gyakorlatilag a makkból, egy ilyen kis tűszúrásnyi, 1-2 milliméteres nyílás van.

Amit kell figyelni, azaz, hogy a vizelet sugár vastagsága az meglegyen.

Azt szoktuk mondani, hogy egy gyufaszál vastagságú hogyha megvan, de alapvetően azért nyilván, hogyha valakinek cérnavékony vizelete van, vagy pedig erőlködik pisilésnél, akkor kell vele foglalkozni.

Ide tartozik még az is, hogy sokan attól megijednek, hogy a fitymazsák az így felfújódik pisilésnél.

Alapvetően még ebben a kiskorban, itt a pár éves, 2-3-4 éves korig még ettől sem fogunk megijedni és nem csinálunk semmit.

Én nekem az a tapasztalatom, vagy én inkább azt szoktam javasolni, hogy ott 3-4 éves kortól kezdjék el nagyon óvatosan húzogatni, gyakorlatilag csak fürdésnél elég.

Illetve a legjobb az, ha megtanítjuk a gyermeknek, hogy ezt hogy tudja magának csinálni, mert elvileg a gyerek magának nem okoz fájdalmat, és akkor biztos, hogy nem fogja túlerőltetni.

Akinek nem lehet hátra húzni a fitymát, én 5 éves korban szoktam javasolni akár az első vizsgálatot, hogy akkor nézzük meg, hogy mivel is állunk szemben, mert nem mindegy, hogy ott egy szűkület van, egy hegesedés, vagy pedig csak a letapadás, amivel semmi teendő nincs, és az majd 13-14 éves korban magától is megoldódik, és nem kell rá se krém semmi.

Hát ezeket a letapadásokat sem kell feloldani.

Mert igen, ezt azért csinálták.

Igen, még most is sajnos nagyon sokszor tapasztaljuk azt, hogy vannak olyan orvos kollégák, akik ezt megcsinálják.

De mi ezt nagyon nem javasoljuk.

Egyrészt azért, mert fájdalmas is a gyermeknek, hiába próbálunk ugye ilyen érzéstelenítő krémet használni előtte, utána is ugye a pisilés is fájdalmassá válik, és ha utána nem tudja a gyermek hátra húzni, mert hogy fáj neki, és nagyon sokszor ugye ez van, hogy még ott hetekig fáj, visszatapad az egész, szóval hogy okoztunk egy fájdalmat és még csak az eredmény sem marad meg tartósan.

Úgyhogy ezt már nem javasoljuk.

Gyakorlatilag az élettani letapadás 13-14 éves korig magától is oldódik, nyilván a hormonális dolgok közre játszanak, persze az is segít, hogy óvatosan húzogatva van a fityma, de ilyen konkrétan azt, hogy most tornáztassuk, erőltessük, azt nem javasoljuk.

Szóval magyarul az fontos, hogy nem kell ezt erőltetni, nem szabad húzogatni pici kisgyerekeknél, mert azzal csak bereped, és mi okozunk nagyobb gondot, mint ami volt eredetileg.

És akkor kérdezném mindjárt a következőt, mert én azt veszem észre gyerekgyógyászként, hogy rettentő meg tudnak ijedni a szülők például, ha azt veszik észre, hogy van egy köldök sérve a gyereknek.

És akkor, hát régen ugye jöttek a különböző, hogy le kell ragasztani, jöttek mindig ilyen szörnyűséges módszerekkel, hogy ragtapasszal vissza kell ragasztani a köldöksérvet, mert akkor majd, akkor ez meggyógyítja.

Hogy például azzal mi a teendő?

Mik lehetnek azok, amik esetleg problémát okoznak?

Alapvetően ebben is egész nagy változás lett itt az utóbbi években.

Régebben 3 éves kor fölött megoperáltuk a nagyobb köldöksérveket.

Most már igazából 5 éves kor alatt nem is nyúlunk hozzá, mert gyakorlatilag addig záródhat.

Itt ugye a köldöksérv nem az miatt alakult ki, hogy a gyermek nagyon sírt születésekor, szóval sokszor ettől szokták megijedni a szülők, hogy ők csináltak valamit rosszul, és a gyerek erőlködött, és attól lett köldöksérve.

Nem, ez nem így van, ez még egy fejlődési folyamat, ami nem záródott le, és ezzel várunk egészen 5 éves korig.

Gyakorlatilag, hogyha 5 éves korban valakinek még kifejezetten elődomborodó köldöksérve van, vagy maga a sérvkapu, amit ugye mi a vizsgálatnál nézünk meg, az tátongó, akkor nyilván műtétre szoktuk előjegyezni ezeket a gyermekeket, de ez akkor sem sürgős.

Szóval, hogyha valakivel megbeszéljük, hát ezt a köldöksérvet beszeretnénk azért zárni, akkor is, hogyha mi azt gondoljuk, hogy jó, majd akkor 8 éves korában, akkor 8 éves korában, szóval sürgető dolog nincsen, mert ez nem szokott se kizáródni, se begyulladni.

Igazándiból panaszt sem szokott legtöbb esetben okozni.

Tehát arra van azért esély, hogyha van is, az még majd később záródik, és akkor megszűnik akár spontán is.

Igen, akik nagyon meg szoktak ijedni, van olyan újszülött csecsemő, aki úgy születik, hogy akkora köldök sérve van, mint egy tojás, teljesen kidomborodó, abban az esetben is várakozunk.

Még akkor sem jön szóba az, hogy mi ott ezt csecsemőkorba bezárjuk.

Általában ezek a borzasztó nagy sérvek is már 1 éves korra teljesen ellapulnak, és a sérvkapu az ugye még nyitva marad, azt szoktuk ellenőrizni.

De én gyakorlatilag még ezekben az esetekben is, nyilván, hogyha azt látjuk, hogy szülő nagyon megijed, akkor vissza-vissza hívjuk 1-1 kontroll vizsgálatra, de alapvetően én 5 éves korban szoktam őket először megnézni, és ha akkor is tapintunk még egy pár milliméteres, 4-5 milliméteres sérvkaput, én ő nekik nem is szoktam mondani, már mint mondom, hogy nem feltétlen szükséges a műtét, és igazándiból várhatunk vele.

Nézzük meg még 7-8 éves korban, de nagy valószínűség szerint azokkal nincsen műtéti teendőnk. - Tehát akkor nincs olyan sürgető például, amivel a rögtön veletek/hozzátok kell.... - Köldöksérv esetén nincs.

És a ragasztást meg nem javasoljuk.

Nagyon ezt köszönöm, hogy mondod.

Ugye a ragasztást azt legtöbbször ezeknél a babáknál javasolták, akiknek ez a tojásnyi elődomborodó sérve van.

Azt ugye könnyen vissza lehet a helyére helyezni, viszont az első sírásnál vagy nagyobb sóhajnál ez kibújik.

Na és ugye azt csinálták, hogy ugye visszahelyezték a sérvet, és akkor úgy beragasztották, ami alapvetően nem a sérvnek árt, hanem a gyermek bőrének.

Szóval ezeknek a pici babáknak annyira érzékeny a bőre, hogyha mi azt hetekig ragasztgatjuk, akkor a ragasztó az egész bőrét ott leszedi, felsérti és borzasztó hámsérülés... - A sérültet meg nem fogja meggyógyítani.

Igen, azt meg nem kell gyógyítani, mert az magától is, ha nem ragaszgatjuk, akkor is vissza fog húzódni.

Te tudod, azért mindig elő-előfordul, és az ember még most is találkozik vele egy-egy alkalommal.

És akkor most mi a helyzet a mondjuk lágyéksérvvel, vagy a heresérvvel, vízsérvvel, ezekkel mi a helyzet?

Akkor ezekről is beszéljünk már egy pár mondatot.

A lágyéksérvek esetén azért ott nem nagyon várható, hogy a későbbiekben magától elmúlik, úgyhogy ott műtétet hajtunk végre.

Ez nyilván függ a gyermek életkorától.

Alapvetően van olyan, aki már születésekor akár a kórházban észlelik, hogy van egy lágyéksérv.

Ebben az esetben azért mi általában meg szoktuk várni minimum a 3-4 hónapos kort.

Itt inkább az altatás vagy az altatószereknek az idegrendszerre gyakorolt hatása miatt ezeket toljuk.

Leginkább itt a fél-1 éveskor között szoktuk ezeket a sérveket bezárni, függően attól, hogy a szülők esetleg milyen messze laknak kórháztól, hogy előfordulhat a kizáródás, ami szerencsére azért nagyon ritkán van.

De azért ettől tartunk valamennyire, ezért, hogyha valaki olyan körülmények között lakik, hogy nehezen van kórház, vagy nehezebben elérhető a kórház, akkor azoknak inkább már előbb szoktuk ott a 4 hónapos, 6 hónapos kor környékén, akik pedig abszolút megbízhatóan úgy érzik, hogy el tudják így látni a gyermeket és nem félnek ettől különösebben, azoknak meg akár itt 10 hónapos korig, 1 éves korig eltoljuk a sérvműtétet.

Ez olyan szempontból is jó, hogy akkor már aznap hazaengedhetjük a csecsemőket, illetve a másik előnye az, hogy már a nagyobb korban már akár laparoscoposan is be tudjuk zárni ezeket a sérveket.

Nagyon sokszor kérdés az, hogy most nyitott vagy laparoscopos műtétet végezzünk egy lágyéksérv esetén.

Gyakorlatilag ennél a műtét típusnál nincsen olyan nagy előnye a laparoscopiának, mint mondjuk egy vakbélműtétnél vagy egy epehólyag eltávolításnál.

Sem esztétikailag, mert egy nyitott sérvműtétet is 2-3 centiméteres metszésből megoldunk, és az nem is látható helyen van, mert ugye a bugyivonal alatt van.

De alapvetően ami a legfőbb előnye itt a laparoscopiának az, hogy meg tudjuk nézni, hogy az ellen oldalon van-e esetleg olyan sérv, amit még eddig nem láttunk, de belülről ugye a hasüregem belül láthatjuk, hogy a sérvkapu az nyitva van, és ha látjuk, akkor nyilván bezárjuk a másik oldalt is.

Tehát akkor ez azért egy előny.

Hátránya viszont az, hogy hosszabb a műtéti idő, szóval minél kisebb a gyerek, akkor azért nem szeretjük hosszabb ideig altatni.

De alapvetően én például többeknek a baloldali lágyék sérv esetén javaslom a laparoscopos műtétet, mert a baloldal a ritkább oldal, és nagyobb a valószínűség annak, hogy van esetleg a jobb oldalon is.

Én el szoktam mondani a szülőknek mind a kettőnk lehetőséget, hogy előnye hátránya, és akkor döntsék el ők, szóval, hogy mivel itt nincs annyira egyértelmű orvosi evidencia, hogy most nekünk ezt kell csinálni, és a másiknak hátránya lenne, ezért én a szülőkkel közösen szoktam meghozni ezt a döntést, hogy melyik.

Van olyan, aki a laparoscoposat választja, és van olyan is, aki a nyitottnál maradna.

Tehát akkor azt mondhatjuk, hogy azért, hogyha valakinek lágyéksérve van, azt meg kell operálni, az nem fog magától bezáródni, az evidencia.

És ez is nagyon fontos, amit mondtál, hogy azért attól nem kell annyira tartani, hogy ez, tehát nem olyan gyakori, hogy ez kizáródjon, mert ugye mindenki attól retteg, hogy mi van akkor, hogyha egyszer csak kizáródik ez a sérv? - Hát azért az sem olyan nagyon ritkán fordul elő. - Ritkán fordul elő.

Főleg azért ez inkább csecsemőknél és fiúknál a jellemző.

Ugye egy csecsemőnél nehéz eldönteni, hogy mondjuk miért sír a gyermek.

Ugye egy lágyéksérves gyermek sír az erőlködés miatt, ugye kint lesz a sérve, akkor kidudorodik.

És nehéz eldönteni azt, hogy a gyermeknek most ez a sérv kint van órák óta, és ő azért sír, mert az már ott neki ugye esetleg bedagadhatott és nem fér vissza és kizáródott, vagy pedig teljesen másokból sír a gyerek, de nem tudjuk megnyugtatni, ezért nem tudjuk a sérvet sem visszahelyezni.

Egy 3-4 éves gyerek már el fogja mondani, hogy neki ott fáj, és ott igazából…

Említett entitások

Témák

  • gyermeksebészet
  • csípőficam
  • sérv

Szervezetek, cégek

  • Aranyklinika

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Csípőficam, sérv – gyermeksebészet röviden | Aranyklinika Podcast 6. rész”

Miről szól ez az epizód: „Csípőficam, sérv – gyermeksebészet röviden | Aranyklinika Podcast 6. rész”?

Dr. Balogh Brigitta gyermeksebész szakorvos a csípőficamról és a sérvről mint gyakori, de félreértett gyermekkori problémákról beszélget. Elmondja, mikor szükséges szakorvoshoz fordulni, hogyan zajlik a vizsgálat, és milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. A podcast… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 11. 13..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Csípőficam, sérv – gyermeksebészet röviden | Aranyklinika Podcast 6. rész”?

Fő témái: gyermeksebészet, csípőficam, sérv.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Csípőficam, sérv – gyermeksebészet röviden | Aranyklinika Podcast 6. rész”?

Megjelenés: 2025. 11. 13.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/csipoficam-serv-gyermeksebeszet-roviden-aranyklinika-podcast-6-resz-9d808fbf

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból