Aranyklinika Podcast

Koszorúér, szívbillentyű betegségek, infarktus - Invazív kardiológia | Aranyklinika Podcast 7. rész

· PT35M30S

Összefoglaló

Dr. Szűcsborus Tamás, invazív kardiológus vendége az Aranyklinika Podcast 7. részének, ahol a koszorúér- és szívbillentyű betegségekről, valamint az infarktus tüneteiről és a modern beavatkozásokról esik szó. Elhangzik, hogyan szállítják a beteget infarktus gyanúja esetén…

Röviden

Műsor
Aranyklinika Podcast
Megjelenés
2025. 12. 11.
Hossz
36 perc
Témák
kardiológia, koszorúér betegség, szívbillentyű betegség, szívinfarktus
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nem szűnnek a panaszok, mentőt kell hívni.

A mentő készít egy EKG-t, ha az EKG-n valóban olyan jel van, ami az infarktusnak a kritériumainak megfelel, akkor az a mentő nem fogja a területi kórházba vinni, nem fogja SBO-ra vinni, hanem direktbe hozza hozzánk a katéteres laborba.

Ez lehet a határól, lehet más városból, bárhonnan.

Tisztelettel köszöntöm az Aranyklinika következő podcast kedves nézőit, hallgatóit és a szokásos szolgálati közleménnyel szeretném kezdeni.

Már bízom abban, hogy egyre kevésbé kell ezt kérjem Önöktől, hogy aki még nem tette meg, azt kérem tegye meg, hogy feliratkozik a honlapunkra, az oldalunkra, hogy megkönnyítse ezzel azt, hogy értesítést kapjon a következő podcast eseményeiről.

És a másik pedig, hogy amit szintén szeretnék nagyon kérni, és rendkívül hálás vagyok azoknak, akik ezt megteszik, hogy írjanak kommenteket nekünk a megadott e-mail címre, amit szintén tetszenek látni a képernyőn.

Ezzel nagyon sokat segítik a munkánkat.

Örömmel vesszük akár a kritikai megjegyzéseket is, hiszen a riport alanyaim professzorok, professzionális szakemberek a maguk területén.

Én nem vagyok professzionális riporter, úgyhogy elfogadok mindenféle ezzel kapcsolatos kritikát.

Hát ennyi volt a szolgálati közlemény, és akkor belevágnánk a mai témánkba.

Szeretném bemutatni Szűcsborus Tamás Tanársegéd Urat, aki invazív kardiológus, és nem is mondanék erről többet.

Tamás, nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

Tudom, hogy most is a laboratóriumból jöttél, ahol katétereztél és beavatkozásokat végeztél, úgyhogy rendkívül hálás vagyok, hogy időt szakítasz ránk.

Azt szeretném kérni, hogy egy picit definiáld már a kedves nézőinknek, hogy mit is jelent az, hogy valaki invazív kardiológus.

Hogy is helyezzük el ezt a szakorvosok körében?

Egy picit ezt világosíts már meg nekünk, légy szíves.

Köszönöm szépen én is, hogy invitálva és meghívva vagyok ide hozzátok, és üdvözlöm a hallgatókat is.

Igen, az Invazív Kardiológia, ez a kardiológia is már egy óriási szakág és egy szakma, és ennek az óriási szakmának is vannak al ágai.

Az invazív kardiológia a kardiológián belül helyezkedik el, annak is azzal a részével, ami a szív katéterezéssel, szív erek, hemodynamica, billentyűk, illetve a struktúrális beavatkozásokkal foglalkozunk.

Ennek is azért most már elég sok része van, míg az invazív kardiológián belül is tudunk tovább tagozódni, de alapvetően azért egy invazív kardiológusnak mindegyik ilyen részhez mondjuk úgy, hogy értenie kell.

Ti egyetemi végzés után először belgyógyász szakvizsgát szereztek, és utána lesztek majd kardiológusok, vagy rögtön?

Ezzel nem vagyok vele tisztában, hogy ez önálló szakvizsga-e a kardiológia már.

Kardiológia nagyjából 2010-12 körül lett önálló szakvizsga, tehát én már abban a kategóriába vagy korosztályban tartozok, aki már tisztán kardiológus lett.

Előttem még volt, aki belgyógyászatból jött kardiológia volt, volt aki aneszteziológusból lett kardiológus.

De én már tisztán kardiológus lettem.

Ugye így nekünk egy 1 évvel hosszabb a szakvizsga, mint hogyha ez ráépített lenne.

De ugyanazokon a stációkon megyünk végig tulajdonképpen, de nem belgyógyászok vagyunk, hanem kardiológusok, tehát primeren kardiológusok.

Primeren kardiológusok, és nyilvánvalóan, aki aztán inkább a manualitás felé orientálódik, azok lesznek azok, akik az invazív, tehát inkább beavatkozásokkal járó kardiológiával..

Így van, de még abban is van az aritmológus, aki szintén csinál beavatkozást, van manualitás is benne, és a ritmuszavarokkal foglalkoznak, és vannak az invazív kardiológusok, akik inkább a vasculatúrával, a koszorúerekkel, illetve a szívbillentyűkkel mostanság, ugye a struktúrális intervenciók emelkedő számban vannak, de most már nem csak koszorúerekkel, hanem billentyűkkel is foglalkozunk, illetve ilyen rendellenes kommunikációkkal.

Hát akkor lehet, hogy logikailag nem ez lenne a legfontosabb, de tudom azt hogy, vagy nem ez lenne az első, hogy a billentyűkkel kezdjünk foglalkozni, de amennyire én tudom, hogy ez egy rendkívül forrongó kérdés és téma: amíg régebben a billentyű beavatkozásokat azt nyitott szívműtéttel kellett csinálni, hogy ezt manapság már van arra lehetőség - talán Tavi, ugye ez ennek az elnevezése-, amikor az aorta billentyűt, tehát ami a szív és a fő verőér között lévő billentyűt, így ki tudjátok cserélni.

Ha jól tudom, ez az egyik leggyakoribb billentyű hiba, főleg idős korban.

Így van, tehát az aorta billentyűnek a betegségei, Magyarország is ebben abszolút a nyugati társadalmakhoz tartozik, és a nyugati betegségek, nyugati társadalmak betegségei az, amikor az aorta billentyű úgynevezett degeneratív időskori tönkremenetele van.

És ez általában stenosis-sal, áramlási akadályozottsággal jár. - Tehát van itt egy szűkület lényegében - Egy szűkület alakul ki a kamra és a főverőér között.

Na most ezeknek a betegségeknek korábban valóban a nyitott szívműtét volt a kezelése.

Nyitott szívműtétnek továbbra is van helye a kezelés palettáján, de eltolódott a lehetőségek hozzáférhetősége és indikációja.

Most a szakmai ajánlások is változtak idén 2025-ben, és egészen 75-ről 70 évre letolták azt a lehetőséget, ahol ennek a katéteres billentyűműtétnek a választása felmerül.

Ugye korábban csak 75 év fölött választhattuk, vagy azoknál a betegeknél, akiknél nem merül föl, vagy nem lehetséges nyitott szívműtétet.

Tehát mondjuk a beteg állapota nem teszi lehetővé, hogy egy...

Beteg állapota, társbetegségek, hogyha túl sok társbetegség van, akkor a műtéti kockázatot annyira megemeli, vagy pedig a műtétnek van abszolút kontraindikációja, tehát olyan meszesedések vannak, olyan maga az aortával vagy a billentyűvel, ami miatt a szívsebészet nem tudja, ugye ezek a betegek korábban nem voltak kezelhetőek, vagy nem voltak kezelve.

A katéteres billentyűműtétnek is vannak limitációi, de ezek más jellegűek.

Tehát azért mondom, hogy mindkét félnek, mind a szívsebészetnek, mind az invazív kardiológusnak megvan a megfelelő betegpopulációja.

Ezt az egyensúlyt kell megtalálni, de ebben most az új szakmai ajánlás, európai ajánlásban 75-ről 70 évre tolták le az életkorhatárt.

Ami kérdésedre egy válasz is, hogy igen, emelkednek a struktúrális intervenciók, emelkednek a billentyű beültetés számok, és ezzel nekünk is lépést kell tartani.

Ha jól tudom, ez így legalább egy 20 éve megvan ez a módszer, amennyire én olvastam, vagy körülbelül, - Nagyjából igen és valahol azt olvastam, hogy talán első időben főleg az infekció, tehát a fertőzéses ráta kicsit magasabb volt a katéteres beavatkozásoknál, mint a nyitott szívnél.

Ez nem így van, vagy ez már megdőlt?

Nem ez volt sem az indikáció, sem a jellemző, hanem: első körben ezt a billentyűt az idős betegeknek, 80-85 évnél idősebb betegeknek lett kitalálva, akik már olyan műtéti kockázatot jelentenek, hogy nem is magában a nyitott szív műtét vagy a motoros műtétet fogják rosszul venni, hanem az utána lévő lábadozás, sebgyógyulást, mobilizációt, hospitalizációt.

Ezeknél a betegeknél volt nagy előrelépés a katéteres billentyű műtét.

És ezeknek a jó eredményei vezettek ahhoz, hogy egyre-egyre lejjebb vitték a kórhatárt.

A másik az, hogy ha netán fölmerült az, hogy fertőzéses esetről van szó, amit kardiológiában, vagy a billentyűk kapcsán endocarditis-nak hívunk, az továbbra is szívsebészeti terület.

Tehát ez fontos, hogy ha gyullad billentyűről van szó, gyulladt szövetekről, az továbbra is nyitott szívműtéttel lehet megfelelően kezelni.

Csak hogy jól értem-e: hogy mondjuk 70 éves kor fölött lényegében van egy szabad döntésetek arról, hogy a beteg állapotát figyelembe véve, minden körülményt mérlegelve el tudjátok azt dönteni, hogy nála egy ilyen billentyű műtét az inkább egy katéteres beavatkozás, ez az úgynevezett TAVI, vagy pedig egy nyitott szív műtéttel történjen-e.

Így van, tehát ez egy jogi lehetőséget ad ez a szakmai ajánlás, a szakmai javaslat a 70 éves életkorral, de minden esetben -az extrém tisztán eseteket leszámítva- egy úgynevezett hard team dönt, amin jelen van invazív kardiológus, szívsebész, és képalkotásban vagy szívelégtelenség terápiában jártas kardiológus szakorvos, és esetenként még bevonunk aritmológust, rehabilitációs orvost, hogyha olyan összetett a beteg, de alapvetően a három személynek jelent kell lenni.

Hetente kétszer van nálunk ilyen ülés, tehát minden beteget át tudunk vinni ezen a rendszeren.

Ott részünkről van egy szakmai javaslat, és ezt a szakmai javaslatot a beteg elfogadhatja, de Uram Isten vissza is utasíthatja, és akkor annak megfelelően kell dönteni.

A szakmai javaslat az, ami mindenkit véd, nyilván nagy esetek alapján meghozott döntéssorozat az, hogy miért, melyiket javasoljuk egy betegnek.

Próbál valamilyen evidenciákhoz kötődni.

Jó, hogy említetted a képalkotóban járatos kardiológus szakembert is.

Épp ezt akartam pontosan kérdezni, hogy van-e olyan segítség például, akár egy képalkotó, egy speciális ultrahangvizsgálat, vagy valami, ami segít benneteket a döntéshozatalban.

Tehát, hogy mondjuk az is segít abban, hogy mérlegeljétek, hogy melyik beavatkozás az, amelyik inkább....

Abszolút, abszolút nagyon jól látod.

Az egész, ugye először fel kell állítanunk a diagnózist ami van, amit szívultrahanggal teszünk meg, azzal lehet már műtéti indikáció előtt észrevenni, és mérni a beteget, illetve követni a beteget.

És amikor eljutunk oda, hogy már a műtéti indikációja, a beavatkozás indikációja fennáll, akkor kell tovább finomítani a dolgokat.

Ugye részben életkortól függően, rizikófaktortól függően szív katéterezés, vagy megfelelő minőségű CT képalkotás kell a koszorúerekről.

Illetve, hogyha beavatkozásban gondolkodunk, akkor az aorta körüli anatómiákról, tehát az aorta billentyű körüli anatómiákról, mind a bal kamra, a billentyű alatti, a bal kamrába benyúló résznek az anatómiája, és a maga billentyű fölötti koronária eredésekről és az aorta ívről kellenek nekünk nagyon pontos adatok.

A TAVI beavatkozásnak -tehát a transzkatéteres aorta billentyűknél- nagyon-nagyon fontos, hogy megfelelő méretet válasszunk a beteg számára.

Ehhez kell a CT, és ennek a gold standardje, az arany szabálya, amit követni kell, az a CT vizsgálat.

Tehát a TAVI magyarul azt jelenti ugye, hogy egy éren keresztül katéterrel föl tudjátok vinni azt a billentyűt, amit be kell oda a rossz billentyű helyére tenni.

Így van, ez ugye érdekes is, mert egy fémvázra szerelt biológiai billentyű, de ez biológiai billentyűnek számít.

A fémváz az egy összecsukható valamilyen metodikával, vagy balorra szereljük, vagy pedig egy öntáguló szerkezet, és ezen belül van a biológiai anyag, ami vagy sertésből, vagy borjú pericardium-ból, billentyűanyagból készül.

Ugye az egy puha, hártyás dolog, tehát ezeknek a betegeknek nem kell hosszas alvadásgátló kezelés, mint a klasszikus mechanikus mű billentyűk esetében.

Most egy lényegesen egyszerűbb kérdést tennék föl neked, amivel lehetett volna akár kezdeni.

Egyáltalán mikor merül ez föl valakibe, hogy neki aorta billentyű betegsége van, mondjuk egy idősebb embernél?

Tehát mik azok a klasszikus jelek, tünetek, amiket ha valaki lát magán, akkor mindenféleképpen keressem föl egy kardiológust, keressen föl egy invazív kardiológust, hogy lépjen tovább és a diagnosztika kiderítse, hogy van-e neki valamilyen billentyű betegsége.

Így van, tehát hogy eljussunk egy orvoshoz.

Az eljutást okozó panasz az lehet légszomj, terhelésre jelentkező légszomj, mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom.

Ezeknek a mind az időben való megjelenés, hogy ebben kell, hogy legyen egy romlás a korábbihoz képest.

Na most alapvetően mindenki jár házi orvoshoz.

A házi orvosi kereteken, vizsgálatokon belül meg kell hallgatni a szívet időnként.

Na most, hogy ha ott már zörej hallatszik, tehát a fonendoscop-pal a beteget meghallgatjuk, akkor már előbb-utóbb kardiológushoz el kell juttatni a beteget, hisz alapvetően nem normális az, hogy ha egy felnőttkorú embernek a szívét hallgatjuk, akkor zörejt hallunk fölötte.

Tehát ezeknek a betegeknek onnantól el kell jutni kardiológushoz.

A kardiológus, kardiológiai vizsgálat során EKG, szívultrahang készül, és a szívultrahanggal lehet ezeket a betegségeket bemérni, beazonosítani, hogy a négy billentyű közül melyikkel is lesz a gond, milyen típusú eresztés vagy szűkülettel járó.

Na most, hogyha ez megvan, akkor jutunk el oda, hogy akkor igen, majd valószínűleg invazív kardiológussal is kell találkozni, illetve vagy pedig ugye egy kardiológus fölveszi az ő terápiás és kivizsgálási fonalát, és a kapcsán jut el invazív kardiológushoz.

Tehát nem feltétlenül a betegnek kell egy invazív kardiológust keresni, hanem a kardiológusnak kell egy invaziv kardiológust...

Vagy ő akkor fogja referálni nektek nyilván természetesen.

Ahogy említetted a tüneteket, akkor azért az emberbe felmerült az, hogy egy jó néhány más koronária betegség, tehát úgynevezett ischaemiás szívbetegségek esetén is, ahol a szív tápláló erek, a koronáriák szűkülnek be és betegek, nagyon hasonló tünetek lehetnek.

Nehéz légzés, a mellkasi fájdalom, zsibbadás esetleg valami ilyen.

Így van, ezek nagyon is tudják utánozni egymást.

Na most vannak persze specifikus tünetek, például előre haladott stádiumban az eszméletvesztés, ami koszorúér betegségre kevésbé jellemző, de a billentyű - súlyos aorta stenosisra azért jellemzőbb lehet.

Vagy a collaptiform, rossz ájulásos rosszullétek.

De valóban ugye itt arról van szó, hogy egy nagy nyomás ellen dolgozik a szív, egy szűkületen préseli át a vért, és ez egy megnövekedett munka.

Ez nagyon hasonló, mint hogyha koszorúéren lenne egy szűkület, és nem jutna vér.

Tehát a plusz munka az izom megvastagodással, ez az izom megvastagodás meg fokozott igénnyel - ez egy önsorsrontó folyamatba tud belemenni, és ennek a megnövekedett oxigénigénynek lehet a mellkasi fájdalom a megjelenése.

Igazából nem a billentyűt érezzük, hanem azt, hogy a szívizom nem kap megfelelő mennyiségű vért. - Tehát akkor ez azért is hasonló mint amikor a koszorúér... - Mint az angina, így van Na, akkor egy picit rá is térünk…

Említett entitások

Témák

  • kardiológia
  • koszorúér betegség
  • szívbillentyű betegség
  • szívinfarktus

Személyek

  • Szűcsborus Tamás

Szervezetek, cégek

  • Aranyklinika

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Koszorúér, szívbillentyű betegségek, infarktus - Invazív kardiológia | Aranyklinika Podcast 7. rész”

Miről szól ez az epizód: „Koszorúér, szívbillentyű betegségek, infarktus - Invazív kardiológia | Aranyklinika Podcast 7. rész”?

Dr. Szűcsborus Tamás, invazív kardiológus vendége az Aranyklinika Podcast 7. részének, ahol a koszorúér- és szívbillentyű betegségekről, valamint az infarktus tüneteiről és a modern beavatkozásokról esik szó. Elhangzik, hogyan szállítják a beteget infarktus gyanúja esetén… Az epizód a Aranyklinika Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 11..

Milyen témákat érint ez az epizód: „Koszorúér, szívbillentyű betegségek, infarktus - Invazív kardiológia | Aranyklinika Podcast 7. rész”?

Fő témái: kardiológia, koszorúér betegség, szívbillentyű betegség, szívinfarktus.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Koszorúér, szívbillentyű betegségek, infarktus - Invazív kardiológia | Aranyklinika Podcast 7. rész”?

Megjelenés: 2025. 12. 11.. Hossz: 36 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/aranyklinika-podcast/koszoruer-szivbillentyu-betegsegek-infarktus-invaziv-kardiologia-aranyklinika-po-d656c9e3

Több epizód a Aranyklinika Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból