Az Én Kék Zónám

Föglein András: A csírák a szuperélelmiszerek királyai | Az Én Kék Zónám #28

· PT42M44S

Összefoglaló

Föglein András élelmiszerfejlesztő a csíráztatás és fermentálás fontosságáról beszél, mint hatékony módokról a bélmikrobiom egészségének támogatására. Kitér a hidegen sajtolt magolajok tápanyagaira és az ipari élelmiszer-előállítás ellentmondásaira is.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 07. 17.
Hossz
43 perc
Szereplők, említett nevek
Föglein András
Témák
csíráztatás, fermentálás, bélmikrobiom, magolajok, hidegen sajtolt olajok, ipari élelmiszergyártás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:16 Mit nevezünk szuperélelmiszereknek? 03:28 A lenmag egy kincsesbánya 05:06 A hidegen sajtolás különlegessége
  2. — Jöjjenek a csírák! 12:51 Milyen magokból lehet csíráztatni? 14:10 Mit jelent a fermentálás? 16:16 A hidegen sajtolt csír
  3. — Milyen élettani hatásai vannak a hidegen sajtolt magvak fogyasztásának? 20:58 Az esszenciális zsírokról és olajokról nag
  4. — A rendszerváltás megváltoztatta az olajpiacot 27:51 A csíráztatás és fermentálás együtt csodákra képes 30:54 A piacot és
  5. — A megfelelő növényi olajak többet érnek, mint a halolajkapszulák 35:16 Mi legyen hát az olivaolajjal és a napraforgóolaj
  6. — Az urbánus környezetben nem tudjuk saját termesztésű zöldségekkel ellátni a családot 41:03 Együnk minden nap valamilyen
  7. — Saját kovászolt kenyeret érdemes otthon készíteni 49:02 Játék – Válassz! 54:42 Vendég kérdése Csatlakozz hozzánk, és fed

Ebben az epizódban

Mindenképpen olyan terméket kell választani, ami biológia aktív.

Tehát a csírázás, a fermentálás, ezek a hívószavak, igazából ezek nem csupán marketing szloganek, hanem valódi tulajdonságokkal ruházzák fel a termékeket. >> Föglein András mérnöki és közgazdasági háttérrel indult, de amivel ma foglalkozik, az túlmutat a biogazdálkodáson a mentes címkét világán.

Ő a jövő ételeit fejleszti, amik nem csak jól néznek ki, hanem valóban táplálóak és nem mellesleg finomak is.

Termékei mögött csúcstechnológia és radikális tudatosság áll.

A fermentálás, a csíráztatás nem menő hóbort, a hidegen sajtolás pedig nem marketing szlogen.

Azért vannak, hogy egy marék magból valódi szuper élelmiszerűessen. >> Mi embere befogtuk a magokat, mert nagyon sok fehérje szintált hasznos anyag van benne, de klasszikus magvagból kikerül tápanyag, annak a olyan 40-80%-os veszteséggel is működik a szervrendszerünkön keresztül.

Tehát a felszívódása alacsony, több kell.

És végül is a csírázás az ez azt jelenti, hogy feltárul a mag.

Ez olyan, mint egy Legónak a kicsomagolása.

A biológiai hasznosulása a tápanyagnak, az egy sokkal magasabb szintre emelkedik. >> Mi az a szuper élelmiszer, András? szuper élelmiszereknek azokat a termékeket vagy azokat az él ételeket hívjuk amelyiknek több és különleges tulajdonságai vannak azon felül, hogy csak táplálnak és hogy az alap étrendbe beillesztve mondjuk a alapanyagot biztosítják a számunkra. >> Téged mi vezetett ide?

Tehát közgázt végeztél, mérnök, vagy, hogy jutottál a ezektől egészen odáig, hogy mondjuk csírákkal foglalkoz vagy hidegen sajtolással? >> Hát érdekes a sztori.

A nekem ez a családomból származik onnan előd.

Az édesapám egy biotechnológus kutató, egy nemzetközileg is ismert és több országot megjárt tanulmánya és munkássága van.

És hát nekem a gyerekszobám igazából ilyen laboratóriumokban volt, és hát kis gyerekkorom óta is mindig, sőt még otthon is nálunk a a lakásban is állandóan ilyen környezetben nőttünk fel, úgyhogy bár nem vonta akkor még annyira, hogy igen nem tudtam, hogy nekem erre a pályára kell mennem, és igazából én tájépítészmérnök lettem, azért az nagyon közel volt a növényvilághoz és a az élelmiszerhez nem.

De ez egy mérnöki pálya, ugye építészet, alkotás.

Mindig alkotni szerettem, és de itt a növények voltak a fő alapelemek. >> De valahogy csak ide kanyarodtál.

Mi volt az a löket, ami ami ami ide kanyarított?

Mert jól tudom, azért nem így kezdted a pályát. >> Hát nem, de hát 10 évig voltam pontosan az első szakmámban, amit mondasz. >> Táépítőmérnök szintén egy gyönyörű szakma. >> Gyönyörű.

És szoktam is mondani, hogy itt a fővárosban, de vidéken is több fele rengeteg munkát és kézegyet hagytam itt.

Úgyhogy arra büszke vagyok. minden utcasorba vagy utca utcára ha befordulok, akkor akkor sok helyen látom azt, amit itt alkottam.

De ahol van a a az volt végül is a fő indíttatás ebben, hogy édesapámnak volt egy olyan biotechnológia támánya, ami úgy, amire úgy gondoltunk, vagy úgy gondoltam, hogy ezt érdemes megluvagolni.

És mivel addigra már én vezető voltam a főkertnél, és a főkertet a 2000-es évek derekán nagyon radikálisan átalakították, akkor úgy gondoltam, hogy ott már kimaxoltam egyébként a lehetőségeimet, és belevágtam egy teljesen új világba. >> Mi volt ez a szabadalom, amit édesapád létrehozott?

Ez egy landmag szabadalom, egy technológiai eljárás arra, hogy hogy lehet feltáni ugye a hatóanyagokat, hogy az számunkra felszívódó és hozzáférhető egészséges legyen.

Igazából a lenmag az egy nagyon általánosan ismert növényi alapanyag. >> Pici barna, sötét barna kis magocska, ugye? >> Igen.

És hát rengeteg is fogy belül a világon, de igazából a táplálkozástani szempontból nem hasznosul.

És volt egy olyan találmány, ami amiben egyébként a nemzetközi irodalmak és a kutatások azt igazolják, hogy a a Lendmagban, abban a kicsi kis Bamban közel 20-30 olyanféle egészségfaktor van, amit igazából érdemes-e neki használni.

Nagyon sok olyan javaslat van, hogy érdemes esetleg a lemmagot úgy, ahogy van magába akár ételekre szórva fogyasztani. >> Hát ezzel az a probléma, hogy nem szívódik fel, tehát hogy a németek vagy tőlünk nyugatabbra álló társadalmak több 10000 tnát használnak el egyébként évente, tehát a PKRuban, egyéb cikkekben, száraz tésztában.

És ez nagyon jó, hasznos egyébként az főleg azért jó, hogy a bérflórát, a bér csatornát igazából úgymond kenni, hogyha most egyszerűen szeretnék fogalmazni, mint minden növény a landmag is rendelkezik egy védekező mecchanizmussal, egy olyan speciális tulajdonsággal és igazából rubrikálja a szervezetet, és a kilökődést cserkenti.

Tehát mondanám, hogy azoknak, akiknek emésztési problémáink vannak, azoknak ez egy kicsit hát mondanám, hogy hashajtó hatású. >> Ühüm. >> De valójában nem szívódik fel, tehát ennek a nagyon nagy a része az a távozik a csatornába. >> Na, akkor picit beszéljünk erről a erről a hidegen sajtolásról, mert ezt nagyon sokan lehet sok ilyen címként lehet olvasni.

Hidegen sajtolt, így sajtoltod, úgy sajtod.

Egyáltalán lehet-e melegen sajtolni, vagy mik a mik a különbségek?

Tehát, hogy kell ezt elképzelni?

Az olajfeldolgozásnak rengeteg formáján létezik, és hát a hideges sajtolás az egyszerű eljárás.

Egy csigás prést kell elképzelni, nem túl bonyolult.

Ugye itt az a különleges, hogy megmaradnak az enzimek, megmaradnak a vitaminok, a növénybe elrejtett vagy a növény által ugye elrejtett tápanyagok. az egyéb finomított és hát vagy alkoholos kivonással történő eljárásnak, amiket mi ismerünk, mint étolajok, tehát az étolajkultúra, az az ipari forradalmak után nagyon nagy lendületet vett, és igazából nem a minőség, hanem a mennyiségi követelmények azok, amik meghatározzák ezt a piactteret.

És ezért a a hidegen sajtótétak nagyon rendkívül ilyen magas szerepe van.

Kevés ugye a kihozatal, ezáltal drágább lesz.

Nem üzleti szempontból ez nem egy akkoraan hatalmas nagy biznisz, ezért a nagy vák nem is erre ugrottak rá. >> Tehát hidegen sajtolva kevesebbet tudsz kinyerni a növi a magból, mint melegen sajtolva. >> Ez nem teljesen igaz.

Például abban az esetben, amit a mi technológiánk hozzáad a termékekhez, az azáltal feltáródnak az úgynevezett zsír zárványok, és a csírázás során az abból kinyerhető olajaknak a mennyisége egyébként, de nem csak a mennyisége itt az elsődleges fontosságban egyébként, hanem a minősége az az jelentősen növekszik. >> A boldogban egyre több olyan címkével találkozunk, hogy fermentált, probiotikus, csíráztatott.

Mit érdemes szerinted nézni nekünk laikusoknak?

Ö, és mit jobb elkerülni a címkéken, hogyha tudatosan akarunk vásárolni? >> Mindenképpen olyan terméket kell választani, ami a ami biológia aktív.

Tehát a csírázás, a fermentálás, amiket említesz, ezek a hívószavak, igazából ezek nem csupán marketing szloganek, hanem valódi tulajdonságokkal ruházzák fel a termékeket.

Én azt gondolom, hogy ami nyers és aktív élő kultúrát, aktív élő flórát tartalmaz, azokat a termékeket előnyben kell részesíteni.

Nagyon sok olyan termék van egyébként, ami ami jön jön föl a piacra, de azért ugye most beszélhetnék itt a különböző joghurtokról, de nem szeretnék nagyon részletesen belemenni, de a azoknál ugye a bizonyos előnyük mellett elég sok hátrány is megjelenik.

Tehát >> most itt gondolsz ezekre a kicsit édesebb, gyümölcsös ízű joghurtokra?

Hát abszolút, >> amik >> hát amik igazából ugye színezékkel, mesterséges színezékkel, ízesítő anyagokkal, nem valódi gyümölcs, mondjuk nem valódi gyümölcs termékek.

És hát igazából ez rengeteget ront azon a minőségen, meg azon a biológiai hatáson, amire igazából ezeknek az eredeti céljuk irányul. >> Ühüm.

Akkor ilyen szempontból mondjuk, hogyha a kicsit a te területedtől függetlenül mondjuk, hogyha joghurtot vásárolunk, akkor mire figyeljünk?

Hát joghurtoknál ugye itt alapvetően a minőségre kell figyelni.

Több nagyon sokféle joghurt van egyébként, mert különböző kultúrákkal oltják be őket, és ezeknek a szakértői át egyébként rendkívül mélyen tanulmányozott téma, tehát azért ez egy tudományos világ.

Ugye alapvetően én kerülöm a tejtermékeket, úgyhogy erről nehéz abból a szempontból nyilatkozni, hogy mi az én az én véleményem az, hogy kerülni kell a tejtermékeket, de mindenképpen sokkal jobb, mint az, hogyha a nyers tejet fogyasztanánk.

Ugye ezek átalakulnak, és a biológiai hatásmechanizmus az erjesztő baktériumok által az egy sokkal egészségesebb formába kerül.

Ugye az ember az egyetlen egy olyan élőlény, ami elfogyasztja más emlős állat ugye hogy mondjam utódemz utódgondozó váladékát.

Tehát hogyha most ezt így lysszerűsítem és radikális kifejezést fogalmaztam meg, akkor ez egy amúgy ez egy működő dolog, tehát működik, de nincs nekünk erre szükségünk. teje az valójában a bocinak való, nem az embernek. >> Ennyire szigorú vagy egyébként a családoddal is?

Tehát ott a a családod sem iszik tejet például, vagy tejterméket nem fogyaszt? >> Nem tudok ennyire szigorú lenni sajnos.

Ugye hát el vagyunk rontva és hát most jön föl egy társadalmi réteg, akiknek viszont teljesen új értékrendjük lesz.

Tehát ugye több szempontból ugye van az egyik az egészség, a másik a az állatjogi védelmi dolgok, a harmadik pedig az, hogy ugye ezt fenntarthatóvá kell tenni, tehát a növénytermesztést és a az élelmiszertermelést a világban fenntarthatóvá kell tenni a jövőben. >> Beszéljünk egy kicsit a csírákról.

Ugye a csírákról mi jut ez eszébe az embereknek, hogy vannak a magok, amelyik bizonyos nem tudom locsolás után kicsíráznak, és ezek a csírák, ezek amit még köztudottan tudunk, hogy ezek nagyon nagy mennyiségben tartalmaznak olyan vitaminokat ásványanyagokat enzimeket amire szükségünk lehet.

Alapvetően eszünk-e elég csírát Magyarországon?

Benne van-e ez a kultúránkban.

És te te ha rajtad múlna, akkor hogyan alakítanád át ezt az étkezési kultúrát?

Na, >> alapvetően nem eszünk eleget.

A zöld csirák az egy nagyon érdekes történet.

Zöld csirával kezdtem mondjuk körülbelül 30 évvel ezelőtt.

Tehát hogyha most megnézzük, hogy most hol tartunk meg és hova fej és ez egy folyamatos fejlődés volt.

Én egyetemista koromban ilyen kis putonyos autóval vittem ki zöld zöld csíráztatott ilyen edénykéket a kis kereskedelembe. >> Miket csírasztattál akkor?

Hát retek, brokkoli, lucerna, úgyhogy azért ezek a klasszikus növények, de ugye azért hosszú nagyon nehéz volt ezzel dolgozni, mert a a piac ezt a terméket egyébként mint friss szervíes primő áru keresi, vagy kezeli.

Hűtőtlogisztikával kell szállítani, és hűtőtlogisztikával kell ezt ezt forgalmazni.

És ugye, hogyha megszakad ez a lánc, vagy pedig ennek az eltarthatósága, hogy azt kell elképzelni, hogy ez egy kis mikronövénykék az élet kezdetéknek az első korai fázisában. ugye széndioxidot termel, elkezd fotoszintetizálni és meleg hőt is termel egy vizes, nedves közegben.

Tehát mikrobiológiailag ez egy kockázatos helyzet.

És hát sokszor találkozunk vele, mondjuk, hogy a üzletek polcain ez bepenészedik, vagy megromlik.

És valójában az is történik, hogy az igazi hatóanyagtartalom, ami egy növényi magban benne van.

Tehát egy mag az olyan, mint egy mikrouniverzum.

Igazából az mint egy úgy kell elképzelni, mint egy emberi embrió.

A a az igazából az élet keletkezésének vagy az első fázisa, amikor az első 24-48 órában hihetetlen mennyiségű enzimaktivitás és vitaminszintézis indul be, hiszen az ő ő a ő a sejtjeit szeretné felépíteni egy új növényi szervet.

Nem szeretne egyébként pékárul lenni, csak úgy mondom.

Tehát semmilyen búza meg gabóna nem szeretne se palacsintas, se pékárul lenni, ugye ugye új növény szeretne lenni a mezőn.

És hát hogy a kérdésre is ugye elválaszolják.

Természetesen nem fogyasztunk elég ilyen jellegű terméket, de azért megjegyzem, hogy biztos hallottátok nem már rég, hogy van egy nagyon magyar híres sportoló, aki áttevezte az egész óceánt, >> és hát tudjátok, mit visznek ők magukkal, tehát ők egy marék magot visznek magukkal, szó szerint, vagy nyilván más kiegészítő dolgokat, de a magvakban minden megvan, tehát minden fehérje szénhidrát zsír minden amire csak szükségünk van, csak ez egy az egy raktározott formában el van tárolva.

A növény saját maga szervezete számára tárolja el.

És amikor megcsináltatjuk, ugye ez beindul, beindulnak a bioaktív folyamatok, de amikor amiről beszélünk, hogy a polcokon vagy a kiskereskedelmemben milyen csírák, zöld csírák találhatók, ott ott már az történik, hogy a lebontó folyamatok vannak többségében, és az egy az egy friss szervízes zöldségtermék. >> Ühüm.

Tehát akkor nem erről a csíráról beszélsz, hanem arról a csíráról beszélsz, ami gyakorlatilag elindul a csírázás folyamata.

Igen. >> Ez egy magkezdemény való. >> Milyen magokból?

Hát számtalan 20féle 25féle a gyakorlatilag a hüvelyeseknek a csíráztatása lencse >> csicseri borsó, borsófélék, babfélék, de olajos magvak esetén viszont megvannak a kender, lenmag, napraforgó, van egy speciális napraforgó típus, amivel érdemes foglalkozni.

És hát nyilván a gabonáknál mi mondjuk gluténmentes üzem vagyunk, a glutémentes táplálkozás nyilván akinek nincsen rá szüksége, az annak ez nem akadály, de a mi termékeinknek nagyon fontos tulajdonsága, hogy ez gluténmentes legyen. >> Magyarán a glutén egyébként mondjuk a búzamban már benne van, tehát a búzacsírában is benne van. >> Benne van.

Viszont képzeljétek el, hogy csináltunk egy csomó mérést, hogy a csirázás során csökken a gluténtartalma majdnem, hogy 80%-kal.

Úgyhogy ez egy nagyon nagy arányú csökkenés.

És ugye pontosan a csillázásnak ez a lényege, hogy hogy minden ami az úgynevezett antinutritív hatásmechanizmus jelen van, mert még egyszer mondom, hogy nem szeretne palacsinta lenni, hogyha már így megszemélyesítettük a a magvakat, a az ahhoz azt jelenti, hogy a növényieknek védekező fázisban a növények védekező fázisban vannak és remisésztésgátló, különböző fitinsavak, taninok, lektináek vannak jelen, ami ami a szervezetben való hasznosulásának a gátja.

A csíráztatást akkor most egy kicsit rendbe raktuk.

A fermentálás az pontosan mit jelent?

Magyarázzuk el. >> A fermentálás az egy irányított egyesztési folyamat.…

Említett entitások

Témák

  • csíráztatás
  • fermentálás
  • bélmikrobiom
  • magolajok
  • hidegen sajtolt olajok
  • ipari élelmiszergyártás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Az Én Kék Zónám

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Föglein András: A csírák a szuperélelmiszerek királyai | Az Én Kék Zónám #28”

Miről szól ez az epizód: „Föglein András: A csírák a szuperélelmiszerek királyai | Az Én Kék Zónám #28”?

Föglein András élelmiszerfejlesztő a csíráztatás és fermentálás fontosságáról beszél, mint hatékony módokról a bélmikrobiom egészségének támogatására. Kitér a hidegen sajtolt magolajok tápanyagaira és az ipari élelmiszer-előállítás ellentmondásaira is. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 17..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Föglein András: A csírák a szuperélelmiszerek királyai | Az Én Kék Zónám #28”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Föglein András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Föglein András: A csírák a szuperélelmiszerek királyai | Az Én Kék Zónám #28”?

Fő témái: csíráztatás, fermentálás, bélmikrobiom, magolajok, hidegen sajtolt olajok, ipari élelmiszergyártás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Föglein András: A csírák a szuperélelmiszerek királyai | Az Én Kék Zónám #28”?

Megjelenés: 2025. 07. 17.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/foglein-andras-a-csirak-a-szuperelelmiszerek-kiralyai-az-en-kek-zonam-28

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból