Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

Összefoglaló

A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák kedvező élettani hatásait, mint a magas tápérték, fehérje- és rosttartalom, valamint a belőlük…

Röviden

Műsor

Kék Bolygó - Áder János podcastja

Megjelenés

2026. 01. 26.

Hossz

32 perc

Szereplők, említett nevek

Simon András, Magyar Péter, Orbán Viktor, Áder János

Témák

ősi gabonák, alakor, tönköly búza, tenke búza, egészséges táplálkozás

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Elindul Hamburgból a hölgy, és egy kis északkeletmagyarországi faluba köt ki, ahol egy tanyán kezdi el a becsempészett kétzsák tönkölybúzából, a magokból termeszteni a tönkölyt Magyarországon.

Ezért mondtam azt, hogy mesébeillő, tehát szinte hihetetlen. >> Mit tartalmaz a mag? hogy az mennyi ásványanyagot, vitaminokat, rost, milyen milyen mennyiségű is, minőségű rostokat, fehérjéket tartalmaz, >> aminósavakat >> abszolút esszenciális aminósavakat tartalmaznak ezek közül sigabbonák az összeset, amire szüksége van a szervezetnek például talán a darát kiemelném, mert gríz mindannyian szeretjük tejbe gríznek.

Az nagyon különleges, nagyon finom íze, ott nagyon jól előjön, hogy ezeknek egyébként ezeknek a gabonáknak ízélménye is nagyon jó. >> Jó napot kívánok.

Tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves tév nézőket is.

Mai vendégem, beszélgetőtársam Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője és egyben tulajdonosa. >> Jó napot kívánok. >> A mai témánk ősi gabonák, alakor, tönköly, tenke.

Igen, ez a három leggyakoribb ősi gabona, amiről beszélünk és amivel mi foglalkozunk.

Az alakorősbúza, a világ legelső gabonája, ami ami nagyon különleges 10-12000 éves növény.

Akkor kezdte el az ember termeszteni.

Ez egy vad fűféle, pázsit fűféle egyébként, ami most is nő vadon Kisázsia területén.

Ebből alakult ki később a tönke, illetve a tönköly vagy tenke.

Ezek is ősi gabonának számítanak, és régi korokban nagyon meghatározó táplálékforrás volt az emberek számára. >> No de mind a három eltűnt Magyarországról. >> Így van. >> És az, hogy hogyan került vissza a tönköly, az egy mesébe ülő történet.

Egészen Németországig, Hamburgig kell elmennünk, és egy fiatal hölgy vállalkozó szellemét kell megidéznünk, de ezt inkább a történetnek az elmesélését önre bíznám ossza meg velünk, mert azt gondolom, hogy jobb szót, mint amit az előbb mondtam, hogy mesébe illő nem nagyon keresve se találnánk erre a történetre. >> Igen.

Pedig nem ez volt a cél vele, hogy mesélő mesébe illő legyen a dolog.

Ez valójában az ősgabonák újkori magyarországi termesztésével azonos ez a történet.

Az történt ugyanis, hogy valóban kiveszett a 1900-as években a tönkölybúza termesztése Magyarországra.

Teljesen elfeledték ezt a gabonát.

Gameebankokba megbaradt, de termesztésben, köztermesztésben nem volt.

Kiszorította a modern búza ezt, illet és nem nem látták értelmét, nem látták jelentőségét, akkor nem ismerték fel, hogy ez ez milyen értékeket hordoz.

Ott továbbra is termesztésben volt, és nagyon értékes, fontos gabonának tartották.

Ott is termesztették a modern búzát, de mellette ez is mindig mint alternatív és mint egészséges környezetkímélő és az ember számára fontos tápanyagokat szolgáltató gabona.

Ez megmaradt. >> Na, erről maj fogunk beszélni, hogy milyen élettani hatása van.

De ak menjünk vissza, hogy egy mencertin, ha jól tudom a nevét, >> így van.

Hamburgban, nevű hölgy Hamburgban 1987-ben gondol egy nagyot.

Innentől >> innentől érdekes a dolog. >> Innen persze innentől érdekes a dolog. >> Ő találkozott ott magyarokkal és így hallott Magyarországról.

Ő egy fiatal hölgy volt közgazdasági diplomával.

És amellett, hogy Magyarországot megszerette a elmondások alapján megtetszett >> pedig még nem is járt. >> Nem is járt még Magyarországon. >> Így van.

De nagyon a >> kíváncsiságát fölkeltették. >> Abszolút.

Mellette pedig neki megvolt az a szemlélete, az a környezettudatos szemlélete, amivel ő felnőtt, amiben ő élt és ő fogyasztotta ezt a gabonát, a tönkőbúzát, és mivel meg akarta nézni magának Magyarországot, elhatározta, hogy hajrá elindul.

A utánajárt annak is, hogy ez a gabona ez Magyarországon elérhető-e, és kiderült, hogy nem.

Olyannyira nem, hogy nem is engedték be az országba.

Úgy gondolták, hogy nincsen erre szükség magyar Magyarországon nem lehetett behozni ilyen magokat, vetűmagokat.

Márpedig ő ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is azt a életvitelt vagy azt a táplálékot fogyassza, amit amit eddig fogyasztott.

És ezért hát egy kis csellehez kellett folyamadjon.

Jó, hát nevezzük nevén a dolgot, mert így szerepel egyébként a az annál leszekben, hogy becsempészett két zsák >> tönkölybúzát.

Önköly búzát, amit nem vetőmagként vettek nyilvántartásba, hanem állati takarmányként. >> Na mindegy.

Ez szerintem ez a kiswindry, ez belefér a történetbe, de azért azt se hagyjuk ki, hogy elindul Hamburgból a hölgy és egy kis északkeletmagyarországi faluba köt ki, ahol egy tanyán kezdi el a becsempészett kétzsák tönkölybúzából, a magokból termeszteni a tönkölyt Magyarországon.

Ezért mondtam azt, hogy mesébe ülő, tehát szinte hihetetlen. >> Igen, igen, igen.

Elindult egy autóval meg egy utánfutóval.

Azon rajta volt egy bakkecske, merthogy a kecskét és szerette volna behozni, és azt szabad volt behozni kecskét, >> és a kecskének hozzá a takarmányként a tönkölyt. >> Hivatalosan.

De szegény Kecske ebből nem kapott semmit. >> Hát kapott mást, tehát nem járt rosszul.

Ezt a ez a tönköly ez nem hozzá került, hanem ez el lett vetve észak Magyarországon egy kis tanyát az akteleki nemzetipar környékén dombok között erdő ölelésében talált egy megfelelő területet magának, és ott vásárolt egy tanyát, ott telepedett le, és ott e földbe vetette ezeket a magokat.

Így kezdődött a magyarországi újkori tönkőbúza módnem. >> Aha. majd a céggel fogunk foglalkozni, meg a termékekkel.

Úgyhogy ezt a szálat szerintem varjuk el, hogy a hölgy azóta is itt él Magyarországon ugyanazon a településen.

Tehát >> így van >> magyarrá vált, ha úgy tetszik, vagy legalábbis >> ide költözött, itt él, itt élt életének nagy részét, vagy visszament Németországba. >> Annak is vallja magát.

Most már nem német magyar vja magát.

Te tökéletesen persze. >> Na >> tökéletesen.

Ott él ugyanazon a tanyán azóta is.

És Kecskefarmot hozott létre egyébként elsőként.

Az volt a nem véletlenül hozta ő a kecskét, nagyon szerette az állatokat és a kecskét, de mellette táplálékot is szeretett volna magának is, meg az állatoknak is.

És azóta is ezt űzi, foglal, csinálja, és a Natur Goldot is ennek kapcsán hozta létre. >> Tehát hű maradt a tönkölyhöz, hű maradt a településhez, hő maradt a hivatásához és hű maradt a cége.

Na, akkor beszéljünk a cégről, mert ugye az első export Németországban 93-94-ben elmegy, de a céget, a Nature Goldot csak 2000-ben csak idézérbe teszem, csak 2000-ben alapítják meg.

És akkor innentől érkezünk el lassan, lassan a mába.

Tehát 2000-től önök már hivatalosan is már cégszerűen is forgalmazzák a tönkölybúzát és az abból készült termékeket.

Na most azért egy dolgot áruljon el szerintem, mert a hallgatók nem biztos, hogy tudják.

Mi a különbség a hagyományos hagyományost most idézőjérbe teszem a hagyományost.

Mondjuk így, hogy nagyüzemi termesztésű, tehát amit most, hogyha autózunk, az autópályák mellett ezt a búzatáblát látjuk, tehát a hagyományos termesztésű búza és az ősi búzafajták között három szára szeretném bontani a kérdést.

Három a talaj minőségére, a talaj minőségének megőrzésére gyakorolt hatás.

Menjünk egyesével, még mindegyik nagyon fontos, szerintem.

Beszéljünk először az élettani hatásról.

Az ősi búza, maradjunk most csak a tönkölynél.

A hagyományos termesztésű általunk látható, ismert búzafajta és a tönköly az ősi gabonák között élettani szempontból. >> Beltartalmában nagyon nagy különbségek vannak.

A ősi gabonák, így a tönkö is azokat az ősi értékeket hordozzák, amik valójában nem változtak sok százok ezer éve.

Modern búza azért másabb, mert azt az ember hozta létre.

Nem túl rég, 100 éve, pár 100 éve.

És az egyetlen célt szolgált, mégpedig azt, hogy a az ősi gabonák a kevésbé iparszerű gazdálkodásra alkalmas változatok megfeleljenek a modern mezőgazdaságnak a gépesítésnek, az iparszerű feldolgozásnak.

És emiatt egy cél lebegett a nemesítőjük a fajták létrehozói előtt, mégpedig a hozam maximalizálás, a hozamnövekedés területén minél nagyobb mennyiség legyen, és minél könnyebb legyen földolgozni. minél kisebb területen, minél többet lehessen termeszteni.

Viszont arra nem figyeltek, hogy mi van a magban, mi mit tartalmaz a mag, hogy az mennyi ásványanyagot, vitaminokat, rost, milyen milyen mennyiségű is, minőségű rostokat, fehérjéket tartalmaz, >> aminósavakat >> abszolút esszenciális aminósavakat tartalmaznak ezek közüligabbonák az összeset, amire szüksége van a szervezetnek például.

A modern gabonákban ez nem volt szempont.

Na most, hogyha az életani hatást nézem, én mint fogyasztó >> igen ha az ősi gabonából készült terméket, majd erről külön beszélünk, hogy milyen termékeket készítenek belőle, fogyasztom akkor több vitaminhoz, aminósavhoz, fehérjéhez, rosthoz jutok hozzá, és a szervezetem számára egy komfortosabb, jobban emészthető a szervezet számára mindenképpen egy előnyösebb termékkel termékkel találkozom, mintogyha a hagyományos termesztésű, pontosabban a nagyüzemi termesztésű búzafajtákból készül termékeket fogyasztom.

Ezt így így kell értenünk? >> Igen.

Kiegyensúlyozottabb, táplálóbb élelmiszerhez jut az ember.

Abszolút. >> A ez volt az élettani hatás.

A második hatása környezeti hatás.

Növényvédőszer és műtrágya felhasználás.

Hogyan hogyan hasonlítható össze a két termék? >> Nagyon érdekes.

És egyébként az élettani hatással is összefügg ez.

Nyilván a modern búza vagy nagyüzemi búza az szinte elképzelhetetlen annak a termesztése.

Műtrágyák növényvédőszerek tehát permetezőszerek, vegyszerek nélkül, mert anélkül egyszerűen nem tud megélni önmagában úgy, hogy jelentős mennyiségű termést is hozzon.

Tehát szüksége szükséges hozzá ezeket hozzáadni. nagyon sok input kell neki.

Az ősigvanák ezzel szemben nem igénylik, sőt tovább menj, nem, hogy nem igénylik, a nagyon rosszul viselik, hogyha műtrágyázzuk őket. >> Tehát kifejezetten kár káros. >> Kifejezetten káros számukra.

A modern búzát arra nemesítették, hogy alacsony pici törpe növésű legyen, kicsi szál legyen, mert azzal nem tud mit kezdeni a az emberiség, azt nem tudja megemészteni.

A és óriási nagy kalásza legyen.

Amin sok termés jön, az ősi fajták, amik maguktól alakultak ki, azoknál pedig nagyon nagy a különbség. 100 150 cm nagy száruk van, magas száruk.

Ugyanakkor ez a hátránya is, mert könnyen megdől, tehát a szél meg az első könnyebben megdönti. >> Könnyebb megdőjti.

Különösen akkor egyébként, hogyha műtrágyázva vannak, mert akkor az még, mert az ősi gabona nem arra van kifejlesztve, hogy a kalászát növelje, hanem az egész növényt a szeretné jobb állapotba hozni, hogyha sok tápanyaghoz jut, és ha túl sok tápanyaghoz jut, akkor a szára nem bírja tovább a a gyűrődést, és akkor megborul, megdől, és az ugyanúgy veszteség, azt már nem lehet betakarítani, >> kevesebb.

Sőt, akkor nem kell műtrágyázni. >> Abszolút nem kell műtrágyázni. növényvédőszer, tehát permetezés. >> Ez is egy nagyon érdekes dolog, ugyanis az ősi gabonáknak megvan az a sajátossága, és azokat hívjuk igazából ősi gabonáknak, a a amelyek úgynevezett pejvás gabonák.

Ez egy burkot jelent valójában.

Minden egyes pici szem körül van egy védőburok, ami megóvja a környezeti hatásoktól.

Azaz például a gombafertőzéstől, >> például a gombafertőzéstől, de sok minden más szennyeződéstől is, kártevőktől, mindenféle kórolkozóktól.

Ugyanakkor a az időjárás viszonytagságaitól is, a sok esőtől, a kiszáradástól kevésbé penészedik. >> Absolút így van.

És éppen emiatt neki van egy védőrétege, és köszöni szépen, a esetek nagy többségében jól van, vagy hogyha el is kapja valamilyen betegség, akkor az nem tud ezen a áthatolhatatlan burkon belül belülre jutni, és a magot megfertőzni.

Ezért egyébként a fuzárium az egy nagyon jó példa, amivel ugye az a probléma, az egy gombás megbetegedés, az a probléma vele, hogy toxinokat termel, méreganyagokat termel, ami az ember számára is nagyon veszélyes, és még sütésfőzés során, tehát hőhatásra sem bomlik le, ezért nagyon figyelni kell a a feldolgozás során, a búza feldolgozása során, hogy azzal ne legyen probléma. határérték alatt, hogy minél kevesebb legyen a toxin benne.

Voltak olyan évek a amikor olyan az időjárás, hogy hogy egyszerűen az kedvez a fuzárium elterjedésének.

Ilyenkor a búzákkal óriási gondok vannak, viszont a tapasztalataink alapján a tönkőbúzával az égvilágon semmi.

A külső héja az elkapja, >> de belőle a magba nem fertőződik meg. >> Igen, ezért a táplálékunk abszolút egészséges és tiszta marad.

Akkor beszéljünk a harmadikról.

A harmadik hatás ugye a Föld minősége ugye az intenzív gazdálkodásanak az egyik következménye, hogy kizsigereljük a Földet. >> Így van. >> Hogy néz ki ez az ősi gabonafajták termesztése esetében?

Ez ha úgy tetszik környezetbarátabb földbarátabb jobban megőrzi a Föld termőképességét. ennek a búzafajtának a a termesztése vagy hasonló probléma mondjuk, mint a a nagyüzemi gazdálkodásba használt fajtáknál? >> Szerencsére van nagy különbség itt is.

Itt nincs ilyen jellegű probléma.

Sokkal kevesebb talajmunka, talajművelet szükséges hozzá.

Arra kell törekedni, hogy megőrizzük a talaj életet, a talaj természetes termőképességét.

A növény fel tudja venni a talajból a neki a számára szükséges tápanyagokat, akkor, hogyha nem zsigereljük és nem nem nincsen agyon művelve, és mondjuk vegyszerekkel nincsen belenyúlva a földbe.

Ezért tökéletes számára az ökológiai gazdálkodás, a természett megőrző, a talaj életet megőrző és biztosító gazdálkodás. nincs szükség vegyszerekre, ezáltal sokkal kisebb környezeti terheléssel lehet ezeket termeszteni.

A vízháztartásra nagyon jó hatással van a talaj vízháztartására nem szárítja ki a talajt.

Összességében sokkal egyszerűbb, könnyebb termeszteni és sokkal jobb ez a környezet.

És jól tudom, hogy a gyomosodást is >> is abszolút >> jobban akadályozza, mint mondjuk a hagyományos foly hagyományos…

Említett entitások

Témák

• ősi gabonák
• alakor
• tönköly búza
• tenke búza
• egészséges táplálkozás

Személyek

• Simon András
• Magyar Péter
• Orbán Viktor
• Áder János

Szervezetek, cégek

• Nature Gold Hungária Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145”

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

• Ipari energiatárolás hatékonyan #154 2026-06-01

  A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

• Aszály: baljós árnyak nyárra #153 2026-05-18

  Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

• Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152 2026-05-04

  A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

• A jóllétünk ősi titkai #151 2026-04-20

  A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

• Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150 2026-04-07

  Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

• Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149 2026-03-23

  A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

• Világraszóló magyar fejlesztés #148 2026-03-09

  Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

• Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147 2026-02-23

  A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

• Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146 2026-02-09

  A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

• Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet #144 2026-01-12

  Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója és Áder János volt államfő beszélgetéséből kiderül, hogy a COP konferenciák helyett a…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Spirulina – Ősi Szuperélelem a Jövő Asztalán — Calivita Magyarország

  Ez az epizód a spirulináról, egy ősi szuperélelmiszerről szól, melynek történelme az aztékoktól napjainkig nyúlik. Megvitatja, hogyan segíthet a spirulina a sav-bázis egyensúly he…