Az Én Kék Zónám

Hermann Gábor: Fogszabályozással is lehet teljesítményt növelni | Az Én Kék Zónám #32

· PT56M19S

Összefoglaló

Dr. Hermann Gábor fogszakorvos és Barbara a szájhigiénia alapjairól, a fogszabályozásról és a szájüregi állapotok egyéb betegségekkel való összefüggéseiről beszélgetnek. Kitérnek a sportteljesítmény és a fogak kapcsolatára, valamint a horkolás fogászati aspektusaira is.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 08. 14.
Hossz
56 perc
Szereplők, említett nevek
Hermann Gábor
Témák
szájhigiénia, fogszabályozás, sportteljesítmény, horkolás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:37 A fogszabályzás nem csak esztétikai beavatkozás 02:29 A szájüreg állapota számos egyéb betegséget jelezhet 0
  2. — Az otthoni fogtisztító eszközök veszélyei 08:58 Miért járt le az amalgám tömések ideje? 11:30 Nem elég a napi két fogmos
  3. — Milyen táplálkozás tesz jót a fogunknak? 18:16 A fogkő az utóbbi 30 évben lett tömeges probléma 20:10 Milyen a jó fogkré
  4. — A szájban jelentkező sebek, afták más problémák előjelei is lehetnek 25:46 A fogszabályozás se nem olcsó sem nem rövid u
  5. — A fogszabályozásnál a korai jeleket kell keresni 32:23 Az arc fejlődése változhat 35:08 Felül kell vizsgálnunk a táplálk
  6. — Az alvás és a fogászat kapcsolata 41:17 A fogak és a sport 44:04 A fogsorzáródás gyengíti vagy erősíti a sportteljesítmé
  7. — A horkolás kezeléséhez első lépés egy alvásdiagnózis 47:42 A horkolás kezelésének útjai 51:06 Élettani hatások a horkolá
  8. — Vendég kérdése Kövesd dr.

Ebben az epizódban

A fogszodási ráta és a fogpozicionális problémák, tehát a harapási rendellenségeknek a mértéke nagy mértékben nőtt, amióta feldolgozott élelmiszereket fogyasztjuk.

Tehát az ipari forradalom, ipari mezőgazdaság mindenképpen felgyorsította ezeket a folyamatokat, hogy sokkal kuszábbak a fogak, sokkal nagyobb a fogszásodás aránya, összehasítva akár olyan törzsi körülmények között élő társadalmakkal, akik még most is keményen rágnak, és nem ezeket a feldolgozott élmészeket fogasztják.

Hermann Gábor nemcsak fogszabályozó szakorvos, hanem azok egyike, akik átformálják a fogászatról alkotott eddigi elképzeléseinket.

A győztesek mosolya című könyvírója szerint a fogazat állapota nem csupán esztétikai kérdés, hanem a teljesítőképesség, a légzés, az alvás és a testi egyensúly kulcsa.

Páciensei között élsportolók ékúgy megfordulnak, mint gyerekek és olyan felnőttek, akik hosszútávú megoldást keresnek nem csak a fogaikra, hanem a teljes életminőségükre.

Milyen táplálkozás jó a fogunknak? >> Rágás.

Tehát a rágás mindenképpen egy egy olyan dolog, ami ami az arcfejlődésre fogak öntisztulására pozitív hatással van.

Tehát alapvetően itt a az élelmiszer feldolgozottsága és keménysége befolyásol.

A lepedék lerakódás sebessége öveg egyáltalán a lepedéknek a milyensége a szájfowra.

Az összefügg a táplálkozás milyenségé.

Nem direkt arról beszélünk, hogy most mit rágunk meg az adott pillanatban, hanem az az élmészszer mit okoz a testünkben.

Nagyon sok rétű az a kapcsolódás, ahogy a száj, a szájörüg rágószelv kapcsolódik az egész test. >> Szia Gábor!

Üdvözöllek a stúdiónkban. >> Szia!

Hát eddig tényleg azt gondoltam eddig, ami eddig a könyved a kezembe nem került, hogy hogy a fogszabályozás az csak egy az csak egy szépészeti beavatkozás, és hát mi nagyon híú emberek vagyunk, és hogy szeretnénk, ha nagyon rendezettek lennének a fogaink, vagy talán még az a szempont szokott előkerülni, hogy ne szuvasodjon meg olyan könnyen.

De az, hogy az egész életminőségünket befolyásolná az, hogy mennyire szabályosak a fogaink, azért ezt eddig nem gondoltam.

Ezt egyrészt alátámaszthatom, hiszen a legtöbb ember azért esztétikai ok miatt megy el a fogszabályozó rendelésem, de ugyanakkor árnyalnám is, mert nem azt mondom, hogy a fogak szépsége fogja meghatározni az életminőségünket, hanem az az információ, ami a száj felől érkezik a test felé.

Tehát itt nagyon sok rétű az a kapcsolódás, hogy a száj, a szájrö rágószerv kapcsolódik az egész testtel.

Ö hallgattam egy nemzetközi podcastet, ahol egyébként megdöbbentő információkkal szolgált az az ottani fogorvos hölgy.

Tulajdonképpen ő azt állítja, hogy ha valaki belenéz egy egy szakorvos belenéze egy páciensnek a szájába, akkor rengeteg olyan egyéb betegségre utaló jelet is tapasztalhat.

A száj nyálkahártyaállapota, fogak állapota nyelvállapota szájpadlás garad, gége kapcsán, ami ami nem is biztos, hogy megáll ezen a ponton.

Mi mi mi az, amit ti láttok, amikor belenéztek egy páciens szájába?

Ö >> ez tényleg sok rétű, tehát alapvetően az, hogy a fokhiány, az, hogy a fogszodási gyakoriság, lepedékmennyiség, fogkopások, harapási eltérés, vagy mondjuk az arcberendezésen, hogyha látjuk, hogy a légzés helye az a szájon keresztül történik, vagy az orrán keresztül történik, és ahogy ez a hölgy is állította, itt még mélyebbre is lehet menni.

Tehát itt a mikrobiom összefüggések, tehát a nyálösszetétel, az egy másik, ami nem rátás egyébként, tehát amit ug hirtelen látunk, de az legalább olyan fontos összefüggés.

Tehát nagyon sok olyan pici jel van, ami alapján akár életvezetési tanácsot lehet adni a páciensnek.

Az egyik mondjuk legaktuálisabb az az, hogy az alvási apnoe ugye ez egy nagyon súlyos állapot az alvás megtöredezése végül is a a légzés kimaradások által.

És statisztikák szerint az emberek 80%-kal nem tud róla, tehát ez a ez a populáció 80%-ban nincs felmérve.

És 2017-ben az amerikai alvás társaság megkerreste a fogászati társaságot, hogy vegyünk részt, vagy hát úgy ált a fogászat vegyen részt a korai szűrésben, mert vannak korai jelek, például az alvárzavarral. >> Ühüm.

Picit kanyarodjunk még egy még vissza a az előbbi témánkhoz.

Tehát, hogy amikor belenéztek a páciens szájába, mik azok a az esetleg veszélyes tünetek, amire akár akár otthon is fel lehetne figyelni, vagy mi az, amikor érdemes el elmenni egy fogorvoshoz szájsebészhez? >> Hát alapvetően ugye a a rendszeres száj karbantartás, az otthoni szájkultúra az alapvető lenne, vagy alapvető, és ennek része az, hogy fél évente elmegyünk egy fogorvoshoz.

A fogorvos egyik alapvető feladata mondjuk a rákszűrés, tehát az, hogy körbenéz a szájban szájnyálkártyákat, nézi, hogy van-e valamilyen elváltozás, ami ami kontrollt igényelne, szorosabb megfigyelést igényelne.

Ez ez nem újdonság, hiszen ezt tanítják, hogy >> de ez kifejezetten a szájüregi rákokra vonatkozik, vagy más rákokkal kapcsolatban is tudtuk is >> hát szájüreg.

Tehát nyilván, hogyha most ez az arcon tűnik fel, akkor ez inkább őrgyógyászati feladatkör és kompetencia, de itt most a szájfelmérés, tehát ez egy ez egy alapdolog amióta >> csak arra utaltam, hogy ugye ebben a bizonyos podcastben az hangzott el, hogy bizonyos vérzékenység például egyéb más nem szájúgi rákoknak is lehet már az előjele. >> Az igaz természetesen.

Tehát tehát vérképzőszervi daganatoknak egy elhúzódó más konzervatív terápiákra nem szűnő vérzés lehet egyenlőjele. abszolút indúzzanat.

Tehát tehát ezeket nyilván egy fogorosi megfigyeléssel fel kell tudnunk fedezni és tovább utalni a pácienst más szakrendelésre. >> Mi az, amit szerinted rosszul csinál a populáció?

Tehát megtanultunk ugye fogat mosni.

Egyrészt kérdés az, hogy jól mossunk-e fogat, vagy nektek mi a tapasztalatotok?

Segítettek-e ebben az elektromos fogkefék megjelenésével?

A tehát jobb lett-e az állapota a fogaknak?

Hát az, hogy most a a teljes lakosság hanyad része használom fokkefét, azt most így nem tudom megmondani, de alapvetően ez nagyon függ a szocioekonómiai környezettől.

Tehát azt gondolom, hogy felső középosztálybeli családoknál a szájkultúra jóult, tehát az elmúlt évekhez képest mindenképpen.

Tehát az a az a fajta száj gondoskodás szájkultra mindenképpen jó.

Lehet persze felületesen fogat mosni.

Itt most gyerekek, serdülők elhanyagolják a saját testüket, elhanyagolják a szájkultúrájukat.

Meg meg aki aki tényleg úgy önmagát sem veszít, tehát alapvetően mondhatjuk, hogy a száj kultúra része az általánosenés kultúráknak, tehát nem jobban, nem rosszabbul teljesít, de természetesen vannak olyan szituációk, amikor a fog tetejét valaki tisztítja, de a szükséges helyekre nem megy el.

De azt gondolom, hogy mit rontunk el abban abban a táplálkozás legalább akkora szerepet játszik, hiszen ami a lepedék felhalmozódását gyorsítja, a lepedéknek a a az elfajulását gyorsítja, tehát az, hogy sokkal agresszívabbá válik, ez táplálkozással, ivási szokásokkal a dohányfogyasztással, tehát sok mindennel függ össze. >> Egyébként az emberi fogazat az alkalmas arra, hogy akár 100 évig elkísérjen bennünket.

Igen. >> És akár úgy is alkalmas, hogy hogy szugvasodás mentesen, tehát hogyha valaki tökéletesen végzi a szájhigiénét akár kisgyerekkorától, akkor megúszhatja. >> Abszolút.

Tehát alapvetően nagyon sok olyan felnőtt van, aki gyakorlatilag alig volt fogorvosnál, vagy egy-két tömése van, de tökéletesen meg tudja őrizni a foga az egészséget.

Mégis korábban ugye még az én gyerekkoromban ugye mindig az volt, hogy az öregek már potézissel járnak, tehát hogy valahogy úgy belekalkuláltuk ezt a veszteséget, hogy az embereknek nem tudom fogat kell pótolni, vagy beültetni fogat, ugye ez manapság elég gyakori és divatos.

Valahogy ez úgy úgy része volt az életünknek vagy a gondolatainknak, hogy hogy a fogaink azok romlanak.

Alapvetően szerintem megőrizhető nagyon sok fiatalt látni, fiatal felnőttet, de akár idős felnőttet is teljesen megtartott fogozattal.

Mi a véleményed arról, hogy ugye egyre gyakoribbak ezek a a fogtisztító otthoni eszközök?

Ugye vannak ezek a különböző fogfehérítő készítmények, meg egyéb ilyen házi házilagosan megoldható.

Ezek nem veszélyesek? >> Hát tudnak azok lenni.

Tehát alapvetően itt mindenben a túlzás meg a a nem kontrollált anyagoknak a felhasználása lesz a a kritikus.

Tehát az, hogy internetes áruházakon elérhetőek ilyen ultrahangos tisztítók, amiket elvileg kutyák fogaak a tisztítására használ.

Tehát hogyha valaki ezt otthon használja és lukat fur a saját fogában, nyilván az az nem előnyös.

Tehát alapvetően szerencsés, hogyha ezek a az egyébként veszélyessé is válható eszközök azért kontrollált körülmények között vannak használva. >> Mennyire igaz az, amit ugye most sorraat cseréltük le az elmúlt 15-20 évben a különböző amagáméseket, amiket még az iskolafogász ugye belénk tömöt, hogy ez valóban nagyon káros volt a a higany tartalma miatt?

Hát itt konfrontálódnak mindig a hivatalos vélemények, a nematalos véleményekkel.

Tehát alapvetően az ammagám tööméseknek mindenképpen nagy előnye volt a a széleskörű felhasználhatóság.

Tehát ez ez mindenképpen hozzárult ahhoz, hogy elterjedtek, sőt még mai napon is használhatos a közellátásban, mert sokkal kevésbé rizikósak, kedv kevésbé nedvességérzékenyek a felhasználásnál.

Tehát tehát van mindenképpen hozzáadott értéke annak, hogy ezek a töműanyagok használatban voltak, vannak.

Nem is feltétlen az Sztk jog, hanem ez a higany felfedezés és higány mellékhatásainak, inkább az higány problémáinak a felfedezése és és újra tárgyalása feszegeti azt, hogy lehetőség szerint kevésbé toxikus anyagokat használjunk.

Aztán kérdés az, hogy lehet-e kevésbé toxikus anyagot használni, mert valában minden anyag, amit a szájba teszünk, valamilyen formában kimutatható az emberitest valamelyik területén.

Még az arany is. >> Még az arany is, hiszen az arany részecskék is azért kopnak valamilyen szinten.

Igen. >> És az káros? >> Hát azt nem tudjuk.

Tehát itt alapvetően alapvetően a legtöbbször legtöbbször azt úgy halljuk, hogy a biológia határérték alatti bármiről is beszélünk.

Tehát akár a fehér tömanyagoknak a a maradványainak a bejutása az emberi szervezetbe, akár a higy kapcsán is ugye azt hallottuk a hivatalos álláspontok szerint, hogy ez a határértékek alatti. >> Aha.

Tehát akkor magyarán egy picit nagyobb volt a hiszti, mint ami a a valós veszély.

Ö azt gondolom, hogy ugye annyi sok, tehát itt ez általában minden arról szól, hogy az egyé tolerancia mennyire van kimerítve.

Tehát ez a legtöbb betegségnél erről szól a dolog, hogy mennyire képesek vagyunk, mennyire vagyunk képesek kompenzálni azt a sok mindent, amiér minket most.

Ez különböző stresszorok vannak, ezek környezeti stresszorok, tehát valami bekerül a testünkben.

És ha ezt hozzáadjuk az egyéb stresszorokhoz, akár a környezetszennyezés és a mikro műanyagok szennyezésé, tehát lehet, hogy ez már az a terheltségi szint a mostani emberi szervezetben, ahol már ezek is számítanak.

Tehát én azt gondolom, hogy nem abszolút értékben lehet ezt megítélni, hogy hiszti vagy nem hiszti.

Azt gondolom, hogy azok részéről ez egy jogos elvárás vagy kérés, hogy akik azt szeretnék, hogy ne legyen bennünk a magántömés, vagy a magántartalmúes eszköz, vagy kevésbé toxikus anyagra vágynak.

Ezt is meg lehet érteni, hiszen rendkívül sok minden éri a testünket és a szervezetünket. >> Ugye nagyon sokan azt gondolják, hogyha naponta kétszer fogat mosnak reggel és este, azzal nagyjából kipipálták az összes dolgokat, ami a fogókkal kapcsolatban.

Mi az, amit ehhez a listához még te hozzátennél?

Különösen nem feltétlenül sokat.

Tehát azt azt ugye itt a a fogsimhasználat és és a fogköztizó fogkeféknek a használata szokott kiegészítő eszközként felmerülni és és nyilván valakinek visszahúzódott az ígnye, visszahúzódott a csontszint és megnyíltak olyan terek, amiket már a hagyományos fogkefével nem lehet elérni, akkor ott a foghöztisztító fokkeféket minden szakmai szervezet ajánlja.

A fogsaj pici kis kéményseprősebbők ugye a különbző színő méretűek. színben, így van különböző méretben.

Tehát ezek nagyon nagy segítséget tudnak nyújtani, akár ha most említetted az implantátumot, meg különböző fogpótlásokat, tehát a pótlások melletti tisztítás és a megnyílt fogközöknek a tisztításában a fogsejem ajánlott, de legalább annyira vannak ellentétes hangok is, mert ha nem jól használja az ember, azért kárt tud tenni a a színyében és a a fogágyában.

Tehát tehát alapvetően az ajánlások is úgy szólnak, hogy lehetőség szerint csak akkor, hogyha tudjuk, hogy hogy kell kezelni. >> Ühüm.

Azért nekem sokszor volt ilyen élményem a fogsejemmel, hogy így erősen vérzett az innyem tőle.

Tehát hogyha amíg beleszalad nagyon gondolom nem voltam egyedül ezzel.

Tehát hogy ez ez alatt ezt értitek azalatt, hogy több kárt csinálunk vele. >> Igen.

Igen. >> Vagy tudunk vele több kárt csá ez ez egy ez egy >> Mi a véleményetek ezekről a nagy nyomású szájzuhanyokról?

Ezek tudnak megoldás lenni? >> Ezek nem terjedtek el olyan széles körben, azt gondolom.

Tehát most a az elektromos fckkeféknek az a képessége, hogy ugye végül is mélybe juttatják ugye ezt a a egyrészt a sört, másrészt pedig azt a szonikus víz mennyiséget, tehát ők szerintem kiváltják ezeket a szájzolanyat. >> Nincs rá szükség? >> Nincs. >> Milyen?

Azt mondod, hogy fél évente érdemes meg meglátogatni a fogorvost.

Ilyenkor egy fogtisztítás és egy általános checkup. >> Igen. >> Az amire szükség van.

Igen. >> Hogy látjátok a bölcsességfog témáját?

Ugye ez bölcsességfogat szinte már automatikusan kioperálják a 18 és 30 közötti generáció szájából.

Mondani, hogy nincs rá szükség.

Tényleg nincs szükség rá? >> Hát vannak szerencsés emberek, akinek az ákapocs mérete olyan, hogy ki is férnek a bölcsesséfogak, és valóban úgy is nőnek, hogy kiférjenek.

Tehát ez ebben az esetben nem szükséges kivenni természetesen.

Tehát ez általában a bölcsességfogak kivétele azért merül fel, mert már eleve nincs hely.

Tehát már látjuk a fejlődés során is, hogy a az utolsó szájban lévő fog, tehát a hetes fog után olyan…

Említett entitások

Témák

  • szájhigiénia
  • fogszabályozás
  • sportteljesítmény
  • horkolás

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hermann Gábor: Fogszabályozással is lehet teljesítményt növelni | Az Én Kék Zónám #32”

Miről szól ez az epizód: „Hermann Gábor: Fogszabályozással is lehet teljesítményt növelni | Az Én Kék Zónám #32”?

Dr. Hermann Gábor fogszakorvos és Barbara a szájhigiénia alapjairól, a fogszabályozásról és a szájüregi állapotok egyéb betegségekkel való összefüggéseiről beszélgetnek. Kitérnek a sportteljesítmény és a fogak kapcsolatára, valamint a horkolás fogászati aspektusaira is. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 08. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hermann Gábor: Fogszabályozással is lehet teljesítményt növelni | Az Én Kék Zónám #32”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hermann Gábor.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hermann Gábor: Fogszabályozással is lehet teljesítményt növelni | Az Én Kék Zónám #32”?

Fő témái: szájhigiénia, fogszabályozás, sportteljesítmény, horkolás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hermann Gábor: Fogszabályozással is lehet teljesítményt növelni | Az Én Kék Zónám #32”?

Megjelenés: 2025. 08. 14.. Hossz: 56 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/hermann-gabor-fogszabalyozassal-is-lehet-teljesitmenyt-novelni-az-en-kek-zonam-3

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból