Az Én Kék Zónám

Tompa Anna: A rákot megelőzni könnyebb, mint gyógyítani | Az Én Kék Zónám #27

· PT53M

Összefoglaló

Dr. Tompa Anna, orvos, toxikológus és rákkutató a hétköznapi mérgekről, a mikroműanyagok veszélyeiről, a hevített dohánytermékek hatásairól, valamint a rákos megbetegedések megelőzésének fontosságáról beszél. Szó esik a csapvízről, edényekről, biozöldségekről és kozmetikumokról…

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2025. 07. 10.
Hossz
53 perc
Szereplők, említett nevek
Tompa Anna
Témák
mikroműanyagok, rákkutató, dohánytermékek, rákmegelőzés, csapvíz, biozöldségek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 02:16 Mi számít mérgező anyagnak a hétköznapjainkban? 03:29 A levegővétellel jut be a legtöbb káros anyag a szerve
  2. — A hevített dohánytermékek hosszú távú hatásait még nem látjuk 10:42 A dohányzók ⅔-a le akar szokni 13:03 Mikroműanyagok:
  3. — Jöjjön vissza a kerámia, üveg és zománcozott edények korszaka 19:01 Nyugodtan igyunk csapvizet! 23:25 Van értelme az ott
  4. — Az import gyümölcsök héjával vigyázni kell 27:08 Zöldségek, gyümölcsök amelyekből érdemes a bio-t választani 27:48 Az in
  5. — Ha egy ruha ereszti a színét, akkor azonnal ki kell dobni 34:24 Vegyi anyagok, melyek rendkívül szennyezőek 35:27 A leve
  6. — Egyre több fiatal lesz rákos 38:41 A tüdőbetegségek száma növekszik 39:35 A betegség prevenció mindennél fontosabb, ám e
  7. — Az önismeret a kulcs 45:27 Vendég kérdése Csatlakozz hozzánk, és fedezd fel velünk a hosszú jóllét tudományát.

Ebben az epizódban

A ruhaipar a második legszennyezőbb iparág a világon.

A Greenpeacnek volt egy ilyen fölmérése, ahol megvizsgálta különböző ruhatermékeket és arra megállapításra jutott, hogy a márkás ruhatermékeknek is 70-80%-a szennyezett Európai Unióban nem megengedett anyagokkal.

Ez abból származhat, hogy az alapanyagokat, azokat Ázsiából szerzik be, Kínából, Pakisztánból, Indiából, ahol ezek a szabályok nem érvényesülnek.

Ugye Európai Unióban az azok festékek, amik a legmérgezőbbek, azok be vannak tiltva.

Na jó, de ezek a festett kellmék meg alapanyagok nem feltétlenül Európai Unióban keletkeznek.

Főleg ezek a nyomtatott különböző logókkal és egyebekkel ellátott pólók legszennyezettebek.

Ezért érdemes minden frissen vásárolt ruhát kimosni.

Na most, hogyha ereszti a színét, akkor a szak.

Tompa Anna, orvos, toksikológus, rákutató, a Sote Népegészségtani intézetének professzor emeritája és azok egyike, akik kimondják, amit mások inkább elhallgatnak.

Szerinte a modern életvitel ára, hogy testünket nap mint nap alattomos láthatatlan anyagok hálózzák be.

Nehéz fémek, pestzticidek, mikroműanyagok, adalékok és csomagolóanagokból kió vegyületek. évtizedek óta kutatja, hogyan rombolják ezek az anyagok az idegrendszert, a hormonrendszert, és milyen szerepük lehet a daganatos betegségek kialakulásában.

Segít meglátni a valódi veszélyforrásokat, és utat mutat, hogyan érhetünk tudatosabban, még egy vegyszerekkel teli világban is.

Hát Isten hozott, elnézést, hogy tegezem a hölgyet, de hogy ez édesanyámat szeretném bemutatni, aki aki most először van velem egy egy stúdióban, úgyhogy azz vagyok egy kicsit zavarban. ö tőlem szokatlan módon, merthogy merthogy az anyukámat hívtam meg, és azt gondolom, hogy éppen itt volt az ideje, hiszen az, hogy ez az én kék zónám podcast ez elindult, ez azért nem kis mértékben köszönhető annak a neveltetésnek és tudatos, egészségtudatos nevelésnek, amit tőled kaptam és kaptunk az öcsémmel, amiért hálás vagyok a mai napig.

Kezdjük is azzal, hogy az alapokkal, hogy mi számít valójában mérgezőanyagnak a hétköznapjainkban.

Tehát, hogy mi az a mennyiség, vagy mi az a mi az a forma, ami már ártalmas és méregnek lehet nevezni?

Hát paracerzuszóta tudjuk, hogy minden lehet méreg, csak kérdés, hogy mennyit vesz veszünk be a szervezetünkbe.

Tehát hogyha minnél nagyobb dózist adunk egy egy anyagból, az azonnál mérgezőbb tud lenni.

A modern toxikológia persze megkülönböztet egy másfajta, hogy nem egy lineáris toxikológiai görbét, tehát az ugye, hogyha mennél több, annál rosszabb, hanem egy stohasztikusat, amelyik annyit jelent, hogy egész kis mennyiségű anyag is már képes toxikus hatást kifejteni.

Sajnos ilyenek a rákkeltő, a mutagén, karcinogén és a teratogény anyagok, amik a fejlődésrendenségeket okozzák.

Úgyhogy nem teljesen volt igaz a paracázusznak, mert vannak kritikus dózisok, vannak kritikus anyagok, amelyek igen kis mennyiségbe ad abszurdum egy molekula is képes adott esetben egy mutációt vagy egy egy kórváltozást létrehozni.

Tudsz mondani egy pár példát arra, hogy mik azok az anyagok, amik körülvesznek itt bennünket akárhol is a világban, és egészen kis mennyiségben is már végzetesek lehetnek?

Hát többnyire ezek a környezet szennyező anyagok, ezek nem végzetesek, és ezért is van az a fajta közömbösség az emberek részéről, hogy nem arról van szó, mint hogy ugye az Agata Kriszti regényben, hogy valaki megiszik egy pohár italt és akkor összeesik és és vége.

Mert ezek az anyagok többnyire kis dózisban vannak jelen, tehát kis koncentrációban, és azonnali hatást nem fejtenek ki, de a számuk az elképesztően magas. eddig a világon az elmúlt 100 évben körülbelül 10 millió mesterséges anyagot állítottak elő.

Na most ehhez azért vegyük hozzá azt a másik 10 milliót, ami a természetben is előfordul.

Tehát ásványi anyagok egyéb egyéb dolgok formájában, vagy növényi eredetű anyagok formájában.

De ezeket előállították az emberek mesterséges úton.

Na most ezekből azért szerencsére olyan 800- 100000 körül van, ami minden napos életünket keserítheti.

Ezeknek nagy része levegőszennyezőanyag.

És hát a levegőből szívunk be legtöbbet, ugye hát percenként 15-20 levegővétel van, és egy-egy levegővétellel fé lvegőt szívunk be, és az a légcsere, az a normális légcsere.

De ha intenzív sportolás van, vagy valami, akkor ez akár háromszorosára is nőhet.

Most gondoljunk bele azokba a kerékpárosokba, akik egy szennyezettlevegő városban kerékpároznak, vagy futnak, hogy hogy azok milyen mennyiségű szennyezőanyagot szívnak be a levegővel, mert a levegőszennyezés sajnálatos módon a nagyvárosokba, a magas szennyezettségű területeken, vagy ott, ahol ipari tevékenység folyik, vagy magas a a közlekedő autóknak a száma, ott ott bizony igen jelentős tud lenni.

Nem javult ez az elmúlt évtizedekben, hogyha a gyerekkoromban nagyobb füst lett volna a városban.

Ez köszönheti annak, hogy az autóipar ezt a ezt a kihívást azért magáévá tette, és tulajdonképpen most elég sok olyan autó működik, hát csak az elektromos vagy a hibrid autókra gondoljunk, amelyeknek az üzemanyag felhasználása a töredéke a korábbinak és hát a szennyezett anyagok vagy szennyező anyagok mennyisége is is jelentősen csökkent azzal, hogy az ipari létesítmények azok egyrészt zöldmezős beruházások sok formájába vidékre kerültek, tehát nem a városokba koncentrálódtak, és ezzel és olyan szabályozókat hoztak ugye a környezetvédelem érdekében, amelyek ugye szűrik azokat a a kibocsátott szennyező anyagokat, amelyek ezek a létesítmények hoznak létre.

Egyébként itt Magyarországon nyugodtak lehetünk, tehát ez egy viszonylag pollúció szempontjából jók jó helyzetben lévő ország.

Hát mióta tönkrement a nehéziparunk, azóta igen.

Még jelentős ugye hát itt még a belvárosban is volt ugye a budai budai központjában ugye a szénatér környéken Gazmávag nevű létesítmény, vagy pedig az illatos úton a budapesti vegyiművek, amelyek azért egész komoly szennyeződéseket okoztak, de más gépgyárak vagy vegyiüzemek, festéküzemek, gyógyszergyárak, de ezekre is ma már az Európai Uniós szabályozások olyan nagyon ö szig szigorú rendeleteket hoztak létre, amelyek azért vérik a környezetünket.

Jó, tehát akkor magyarul, hogyha kimegyek ma mondjuk a városba futni vagy biciklizni, akkor nagyobb eszélynek teszem ki magam, mintogyha mondjuk csak sétálnék.

Igen, igen, mert a fizikai aktivitással a a légcsere sokkal intenzívebb és sokkal több levegőt tulajdonképpen egy egy biológiai szűrőként működnek az emberi szervezet, mert mert megszűri a levegőt és tisztítja a levegőt.

De ugyanakkor károsítja a saját magát.

Ha már itten a különböző vegyianyagokról beszélünk, van a hogy a dohányzás, mint az egyik legfőbb pollúciós ártalom, hiszen ott közvetlenül szívjuk be a károsanyagokat a szervezetünkbe.

Elég közkeretűek mostanában a különböző új fajta hevítős alapú cigaretták.

Ezzel kapcsolatban milyen eredményeitek vannak?

Na most ez egy nagyon nagyon kurens téma, és tulajdonképpen a dohánygyárak nagyon ugalmasan átálltak arra a vonalra, hogy az emberek a füstöt szeretnék számúzni a környezetükből és a környezetvédelem szempontjából is a füstmentes cigaretta készítmények azok azok környezetbaráttabbak.

Na most ami az egészséget illeti, az nem feltétlenül az egészségre is [Zene] ugyanazt a hatást fejti ki, mert újabb veszélyek jelentek meg ezekkel az anyagokkal kapcsolatosan.

Ugyan a papírból kipocsáított füst és mérgező anyagok policiklikus aromás szénhidrogének jelentős mennyiségben csökkentek, de azok a füstmentes hevített liquidek, vagy akár az ikos, a cigaretta, az az gyakorlatilag más anyagokat tartalmaz, és ezeknek még pontosan nem tudjuk a hosszútávú hatását.

Tehát egyelőre állatkísérletes vizsgálatok vannak, és azok egyértelműen igazolták, hogy ezeknek a a tüdőkárosító hatása azért alacsonyabb jóval, mint a hagyományos cigarettának.

De ö gyulladást és és oxidatív stresszt szintén okoznak a az állatok tüdejében.

Mit gondolsz arról, hogy ezek segíthetnek esetleg a leszokásban, hiszen rákmegelőzéssel is foglalkoztok?

A legújabb állásfoglalása a Magyar tüdőgyógyás szársaságnak és a nemzetközi szakmának is egyértelműen az, hogy ezek nem nemhogy segítenék a leszokást, hanem épp a rászokást segítik, mert azoknak a potenciális dohányzóknak, akiknek korábban elrettentő volt az, hogy hogy büdös körülöttük a környezet és füstös a a meg meg nem nem kellemes, nem higiénikus ez a cigarettázás, azok azok fogják és és ezt ezt nagyon is higiénikusnak tartják. és kellemesnek tartják ezek illatosított termékek általában és és hát sokkal kevésbé irritatívak és ezért a fiatalok sokkal nagyobb veszélyben vannak és hát ezt lehet is látni a a keresletnek a a megugrásán tehát százszorosan őtt a a ezeknek az újabb termékeknek, tehát a füstmentes cigarettáknak és az elektromos cigarettáknak a a forgalma az elmúlt egyébben az a ez elég komoly szem.

Magyarországon elég szigorú a szabályozás, tehát nálunk például betiltották az elfbárt, amit más országokban lehet kapni.

Talán a az e cigiknek is bizonyos fajtái tiltottak itthon.

Ez minek köszönhető, hogy Magyarországon ilyen szigorú szigorúbb talán a szabályozás, mint a környező országokban?

Hát ugye itt a a nem dohányzók védelmébe született törvény gondoskodik erről, és ennek elég nagy társadalmi támogatottsága volt.

Meglepő talán, de ha a dohányzóknak a kétharmada akar szokni.

Tehát ez a fajta társadalmi támogatottság, ez nagyon fontos volt abban, hogy ezt a törvényt is keresztül tudják vinni, hogy ne lehessen iskolák környezetében buszmegállókba munkahelyeken dohányozni, hanem a dohányzók számára külön helyiségeket biztosítottak.

És ez ez a fajta szemlélet, ez mind a mai napig a ezekre a termékekre is vonatkozik.

Tehát egy egy eci cigarettával se lehet bemenni ezekbe a helyiségekbe.

Tehát ugyanazok a törvények vonatkoznak ezekre is.

És és hát szerencsére még ugye a a marihuána nincs legalizálva Magyarországon, mert ezekbe a töltetekbe azt is belerakják.

Ugye Németország nem régen legalizálta a marihanát, és ott sajnos nagyon nagy kereslete van az ilyen e-ci cigarettának, amiben amiben hát benne vannak ezek a a THC, tehát az a hatóanyag, ami a marihuának a marihuánának a a kábító hatása.

De ha már itt a leszoktatásról egy fél mondatot beszéltünk, te pont kint dolgoztál Amerikában akkor, amikor az amerikai nagy reformok megjöttek és elkezdett egy egész ország, egy egész nemzet leszokni a dohányzásról, ahova tovább eljutottak odáig, hogy Amerikában ma már ciki rágyújtani egy cigarettára, tehát nem menő.

Ezt azt sikerült ott ott át átmosni az emberek agyán.

Igen, ez hát ott ott egy nagyon nagy társadalmi összefogás ott a civil szervezeteknek óriási szerepük volt.

Nagyon szellemes plakátokkal és filmekkel és ismeretterjesztő anyagokkal árasztották el az iskolákat.

A fiatalokat fogták meg elsősorban ezekkel az anyagokkal.

De ma sajnos azt lehet mondani, hogy ez a visszájára fordult éppen az elektromos cigarettáknak a megjelenésével, mert ezt elfogadottabbá tették, és ezzel a fiatalok nagyon-nagyon fertőzöttek, úgyhogy most már ez visszára fordul.

Tehát akkor most megint dohányoznak csak mást.

Igen, azért volt egy jó 10-15 év, amikor nem nem volt példomos rágyújtani.

Amikor környezeti vagy környezetünkben lévő toxikus anyagokról van szó, akkor egyre több szót lehet hallani a mikroműanyagokról.

Ugye nagyon sokan teszik felelőssé a hormonváltozás miatt, a meddősség miatt, az endometriózis sok meg felszaporodása miatt.

Tehát rengeteg olyan betegséggel vagy kórképpel hozzák összefüggésbe a mikroműanyagokat, amikről akár korábban nem is hallottunk.

Hát igen, mert ezek a hormoniszrupternek nevezett anyagok, ez a műanyagokba fordulnak előleg gyakrabban, biszfenol A, bisfenol B, aftalátok, ugye ezek az anyagok, ezek a hormonrendszert negatív irányba befolyásolják, főleg ösztrogénszerű hatással bírnak.

És ezért van az, hogy nőknél ugye az endometriózis kialakulásában szerepet tulajdonítanak nekik.

És hát sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy mindenki, aki a mai civilizált világban él, az az hetente egy ilyen plasztikk kártyaszerű mennyiségben megeszik műanyagot.

Het egy plasztik egy plasztik kártyát.

Az rengeteg, de ezt megesszük.

Na most ezzel azért nagyrészt nincs baj, ha a mérete ennek a az egész kártyát megennénk, ugye semmi baj nem lenne.

Tehát valószínűleg rosszul rosszul aludnánk tőle, de lényegében nem ilyen formába kerül be ez a műanyag, hanem általában ilyen ilyen pellett formájába.

Na most nagyon tehát ilyen apró mikroszkopikus szinten látható pici részeség, amik csak hogyha valaki nem érten a különböző csomagolásokról écsomagolásokról műanyagpalackukról ásványvizes palackokról ruhák bekerülnek a szervezetünk.

Ezeket mindig lenyeljük általában általában lenyeljük, de be is lélegezhetjük őket.

Tehát attól függ, hogy mekkora a mérete, az öt mikronnál kisebb méretű műanyagokat nyugodtan le lehet lélegezni, tehát be lehet lélegezni és a tüdőbe köt ki.

Na most a legújabb patológiai adatok azt mutatják, hogy hogy bekerül az emberi szervezetbe a a mikromműanyag.

Sőt, hát kimutattak agysejtekbe meg meg tüdőbe, májba, tehát legkülönbözőbb szervekben, nyirokcsomokba kimutattak mikroműanyagokat, de nem tudjuk még pontosan, hogy milyen hatással van a szervezetre által.

Tehát nincs elég humán adat erre még még állatkísletekben már tudjuk, hogy ott is ilyen hormon hatásai vannak ezeknek a műanyagoknak, például az ökológiai ö hát rendszerekben ugye egy ilyen szexuális dimorfizmust alakít ki például a a különböző hüllők vagy egyszerűbb emlősök körében.

És ezért ez mit jelent ez, hogy hogy himnős formák alakulnak ki, tehát főleg a szexuális differenciálódást zavarja meg ez a ez a műanyag ö terhelés, és főleg a vízi vízi emlősöknél okoz ez problémát, vagy meddőséget.

Tehát azt tudjuk nagyon jól, hogy a víziemlősök a legveszélyeztetettebbek jelenleg a az ökoszisztémában.

És hát itt ugye nagyon sok faj kihalásra van ítélve.

Említett entitások

Témák

  • mikroműanyagok
  • rákkutató
  • dohánytermékek
  • rákmegelőzés
  • csapvíz
  • biozöldségek

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Tompa Anna: A rákot megelőzni könnyebb, mint gyógyítani | Az Én Kék Zónám #27”

Miről szól ez az epizód: „Tompa Anna: A rákot megelőzni könnyebb, mint gyógyítani | Az Én Kék Zónám #27”?

Dr. Tompa Anna, orvos, toxikológus és rákkutató a hétköznapi mérgekről, a mikroműanyagok veszélyeiről, a hevített dohánytermékek hatásairól, valamint a rákos megbetegedések megelőzésének fontosságáról beszél. Szó esik a csapvízről, edényekről, biozöldségekről és kozmetikumokról… Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 10..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Tompa Anna: A rákot megelőzni könnyebb, mint gyógyítani | Az Én Kék Zónám #27”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tompa Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Tompa Anna: A rákot megelőzni könnyebb, mint gyógyítani | Az Én Kék Zónám #27”?

Fő témái: mikroműanyagok, rákkutató, dohánytermékek, rákmegelőzés, csapvíz, biozöldségek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Tompa Anna: A rákot megelőzni könnyebb, mint gyógyítani | Az Én Kék Zónám #27”?

Megjelenés: 2025. 07. 10.. Hossz: 53 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/tompa-anna-a-rakot-megelozni-konnyebb-mint-gyogyitani-az-en-kek-zonam-27-2

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból