BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont

Amit a női test üzen – BEKezdés podcast

· PT48M55S

Összefoglaló

A BEKezdés podcast legújabb adásában Dr. Nagy László Zoltán szülész-nőgyógyász, a Budai Egészségközpont szakmavezetője a női egészség sok tévhitét oszlatja el. Szó esik a fogamzásgátlókkal és hormonpótlással kapcsolatos tévhitekről, a menstruációs fájdalomról, vérzészavarokról…

Röviden

Műsor
BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont
Megjelenés
2026. 03. 06.
Hossz
49 perc
Szereplők, említett nevek
dr. Nagy László Zoltán
Témák
női egészség, fogamzásgátlás, hormonpótlás, menstruációs fájdalom
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

akik gyermeket nem tervenének, a naptármódszert [zene] azt nem tartjuk igazán alkalmasnak arra, hogy védekezési módszernek nevezzük.

Tehát az, amikor számoljuk a napokat és azt próbáljuk kitalálni, hogy akkor most fogalmazzó képesek vagyunk-e, évente komplex emlőszűrés [zene] javasolt 40 éves kor fölött, hogyha a családban fölmerül a genetikai hajlamaákra, akkor viszont életkortól függetlenül évente történjen emlőszűrés. egy évnyi védekezésmentes próbálkozást követően, hogyha [zene] nem lesz pozitív a terhességi teszt, akkor érdemes abban gondolkozni, hogy megnézni, hogy mi az, ami nem [zene] stimmelhet 40 éves kor fölött, mert ugye jelentős mértékben csökken a fogamzóképesség, ott ez fél év.

Ez is egy félig térfit, hogy a nőgyógyászhoz mindig vérzésmentesen kell menni.

Ez nem igaz, mert hogyha valakinek vérzészavara van, akkor természetesen vérzészavarat jöjjön.

Bekezdés: Egészségről, szakértőkkel érthetően.

Ez a Budai Egészségközpont podcastja, ahol az orvostudományt a mindennapok [zene] nyelvére fordítjuk.

Ez a bekezdés a Budai Egészségközpont podcast csatornája.

Ma a nőgyógyászati problémákról és ezek kezeléséről, megelőzéséről beszélgetünk majd vendégem Dr.

Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont Nőgyógyászati Szakmavezetője szülészőgyógyász főorvosa.

Köszöntöm főorvos úr, és köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. >> Köszönöm szépen a meghívást, és én is üdvözlöm a hallgatókat, és örülök, hogy itt lehetek.

A statisztikák szerint 10 nőből négy csak akkor megy nőgyógyászakorvoshoz, ha valamilyen problémája van, ha valamilyen panasza van.

Felvetődik a kérdés, hogy mi lehet ennek az oka.

Ennek talán az egyik oka az, hogy rengeteg féligazság, hiedelem terjed az interneten, illetve a társaságokban, a családokban.

Ezeknek a tisztázásában szeretném a segítségét kérni.

Az egyik ilyen tévhit, hogy a fogamzásgátló gyógyszerek minden esetben károsítják az egészséget.

Mi ezzel kapcsolatban a szakmai álláspont? >> Sokszor hallom ezt a tfhitet, és az igazság az evvel kapcsolatban az, hogy ezek a téfitek tényleg téfitek, tehát a fogamzásgátlók nem károsítanak.

Nyilván nem kell mindenkinek fogamzásgátlót szednie, csak akinek szüksége van rá, vagy akinek az életminősége megköveteli, de negatív hatásai sokkal kevésbé vannak, mint mint pozitív hatásai, hogy egy párat említsünk, például a cikluszavarokat lehet vele kezelni és az életminőséget jobbá tenni. a nem kívánterheség és a terhesség megszakítás úgy eggyel rosszabb, mint bármi más a lehetőségek közül.

És ami fontos még, hogy ezzel meg lehet előzni a hormonális egyensúlytalanságot.

Fogunk még majd beszélgetni róla. lehet dolgozni a rossz inatumtesti daganatnak a kialakulása ellen, az endometriózis ellen, hogy betegségekről beszéljünk, és a policisztes ovárium szindrómába is tud egy jobb életminőséget adni a páciensek számára.

Szóval az, hogy mindenféleképpen káros, ez egy tévhid. >> A menstruációval kapcsolatban is rengeteg hiedelem van.

Az egyik, hogy a menstruáció előtti napokban nem lehet teherbe esni.

Mi ezzel kapcsolatban a tudományos álláspont? >> Kicsi a valószínűsége, de nem lehetetlen.

És ez egy nagyon fontos kérdés, hogy és nagyon fontos erről beszélni, hogy ez nem lehetetlen.

Tehát, hogy akik gyermeket nem terveének, a naptármódszert, azt nem tartjuk igazán alkalmasnak arra, hogy védekezési módszernek nevezzük.

Tehát az, amikor számoljuk a napokat, és azt próbáljuk kitalálni, hogy akkor most fogalmazzó képesek vagyunk-e.

Általában és az esetek nagy részében az igaz, hogyha valakinek egy szabályos ciklusa van, akkor egy jól meghatározott időpontban történik a peteérés.

De senkinek az élete nem ugyanolyan mederbe folyik nap-nap után.

Tehát vannak hatások, amik minket érnek, vannak élethelyzetek, amik minket érnek, és ezek befolyásolják a ciklusunkat.

Ja, hogy a cik hát az enyémet nem, de a hölgyekét mindenféleképpen.

Így hát olyanoknál is, akiknek nagyon pontosan és jól jön meg a menstruáció, vannak olyan helyzetek, amikor ez nem igaz, és a petelérés és a fogalmazzóképes időszak az nem arra esik, amit gondolunk.

Tehát akár menstruáció után közvetlenül és akár menstruációt megelőzően is létezhet olyan helyzet, amikor valaki fogam képes pillanatban van. menstruációhoz kapcsolódó másik hiedelem, hogy a menstruációs gölcs és az ezzel járó fájdalom természetes dolog.

Persze a fájdalom az egy szubjektív, tehát mindenki másképp érzékeli, más a fájdalomküszömünk, ahogy mondani szoktuk.

Mennyire lehet ezt elbagatelizálni?

Mi ezzel kapcsolatban az ön véleménye? >> Nagyon el lehet bagatalizálni, de nem kell, vagy nem szabad, inkább ezt gondolom, elbagatalizálni a fájdalmat.

Nyilvánvalóan valamennyi kellemetlenség az jogos, bár ezt férfiként könnyen mondom, vagyis nem is ez a jó szó, hogy jogos, hanem hogy van inkább ez a ez a valóság, vagy ez a jó mondat.

Szóval, hogy valamennyi fájdalom az az van, és és nem is gondoljon egy lyuk kórosnak, de azért ennek van egy fölső határértéke, tehát amikor a mindennapi tevékenységet olyan mértékben zavarja, szabadnapot iskolai hiányzás satöbbit kell miatta abszolválni, vagy létrehozni, az már messze van attól, amit normálisnak gondolnánk.

A közvélekedés sok-sok éven keresztül azt gondolta, hogy hát mindenkinek ilyen volt a családban, vagy a női rokonok egymás között is meggyőzték egymást arról, hogy ez teljesen normális, de nem.

Tehát bizonyos szint fölött ez nem normális.

Komoly betegséget az endometriózist, például az endometriózist takarhatja.

És ez azért fontos, hogy időben fölfedezzük, mert ez egy nagyon bakacs és nagyon csúnya betegség a tekintetben, hogy nem egy halálos korság, tehát belehalni nem lehet, de nagyon-nagyon meg tudja nyomorítani a páciensek életét, és hogyha ezeket időbe akár 10 éves korban észrevesszük, akkor viszonylagosan könnyebben lehet kezelni még és megelőzni ezeket a bajokat.

Tehát igenis akinek nagyon fájdalmas a menstruációja, az forduljon nőgyógyászhoz.

A menopauza számos kellemetlen panzal és következménnyel járhat, és vannak ugye hormonterápiák hormonkezelés ami segíthet ezeknek a megelőzésén vagy enyhítésén.

Az a kérdésem, hogy a hormonterápiával kapcsolatos ellenérzések és az ettől való félelem mennyire jogos?

Ez egy kedvencvessző paripám, úgyhogy nagyon jó, nagyon jó kérdést tesz föl nekem Edina.

Szóval, hogy Magyarország egy nagyon különleges helyzetben van egyébként e tekintetben.

Talán ez most változni kezdett köszönhetően annak, hogy egyre több cikk és egyre több olvasnivaló bukkan föl a az interneten. talán nem csak az interneten, hanem a közbeszédben is arról, hogy ezen lehet segíteni ezen a helyzeten, de egy nagyon hosszú időszak után ez egy teljesen novum és újdonság, merthogy Magyarország valahogy abba a különleges, negatívan értendő különleges helyzetbe került, hogy hogy ha kimondjuk azt, hogy hormonpótlás, a mai napig van páciens, aki föláll és kimegy a nüyeszti rendelőből, hogy hát ilyen sületlenséget egyáltalán hogy hozhat elő Ő egy egy kolléga, vagy szóval egy nőgyógyász, pedig a hormonpótlás az nem ugyanaz, mint 40 meg 50 évvel ezelőtt, és nem is ugyanott van a helye, mint 40 meg 50 évvel ezelőtt.

Ez egy átmeneti helyzetnek a a segítése, mert hogy most már a világon elkezdtek arról gondolkozni a változókorral kapcsolatban, hogy ugye idáig masszívan mindig hiányállapotnak tekintettük.

Nincs ösztrogén, nincs progeszteron, és akkor ezeknek a hiányoknak rettenetes tünetei vannak.

És majd, hogyha pótoljuk a hormont, akkor minden remek és és szuper.

Ez egy ilyen orvosi gondolkozás, ugye ez a a gépként tekintünk a szervezetre.

És most egyre inkább azt gondolják, és szerintem ez áll közelebb a valósághoz, hogy itt nem egy hiányapotról, hanem egy átmenetről van szó.

Tehát a női szervezet az egyik állapotából, egyensúlyi állapotból egy másik egyensúlyi állapotba megy át.

És ez ez az átmenet, ez nem mindig zökkenőmentes.

Van akinél igen, tehát nem 100-ból 100 nő szenvedi meg a változókort.

Vannak olyan szerencsésen nagyon kevesek, akik nem, de a többiek azok igen.

És hogy ezt az átmenetet tudjuk ezzel a ezzel a kezelésekkel segíteni.

És tehát Magyarország, ahol ezt masszívan elutasítjuk, Amerika, ahol ugye a háziorvos, mint a cukorkát osztogatta, az a másik végpont.

És valahol a kettő között van a valóság, hogy akinek kell, és akinek tünetei vannak, és akinek az életminősége elkezd megborulni a változókor felé haladva már, vagy akár a változókorban. azok igenis sokkal kevesebb kockázatot hordoznak akkor, hogyha hogyha segítjük ezt az átmenetet, mint akkor, hogyha hagyjuk őket szenvedni. >> Az egyik olyan elgondolás, ami távol tartja a nők egy részét a nőgyógyászati szűréstől, szűrővizsgálattól, hogy a szűrés és a vizsgálat minden esetben fájdalmas.

Találkozik-e ezzel a félelemmel a praxisában? illetve mi erről a véleménye? >> Találkozom vele, és az a véleményem, hogy bizonyosan kellemetlen, bár ugye egy gyakorlati tapasztalatom az nem tud lenni, mert én mindig a másik oldalon vagyok ebben a helyzetben, de azt látom, hogy hogy sok-sok félelemmel jönnek, főleg az első nőgyűzeti vizsgálatra.

Azt szinte minden alkalommal elhangzik, hogy fú, mennyire nem szeretik ezt a vizsgálatot.

És azt hiszem, hogy ez valamilyen szinten jogos, merthogy ez egy olyan kellemetlen, olyan kiszolgáltatott helyzetet teremt a a hölgyek részére, de mégis lehet ezen változtatni, és mégis egy olyan területe a női testnek, nem véletlenül van erre ugye külön gyógyászati szakma ez a mi szakmánk, tehát hogy ez már nagyon régen, tehát nagyon hamar megjelent, mint külön külön szakma, a nőgyógyászat az orvoslásnak. a történetében.

Azért, mertogy egy nagyon jól szűrhető, nagyon jól időben észrevehető elváltozások jelennek meg.

És ezeket ezzel a minimális kellemetlenséggel, amit egyébként ez okoz, és ezt szerintem kár lenne letagadni, hogy ez kellemetlenséggel jár együtt, de sokkal kisebb befektetés, vagy mint mint az, hogyha ezeket nem tennénk, és akkor ezeknek a negatív következményei következnek be.

Tehát az, hogy minden esetben fájdalmas, ezt azt gondolom, hogy nem.

Tehát, hogy van jó párszor olyan páciens, aki úgy távozik, sőt inkább általában úgy távoznak a páciensek, mondjuk akik először jönnek fiatal lányként a a rendeléseinkről, hogy hát ők valami sokkal rosszabbra gondoltak, mint amilyen ez.

Azt senki nem mondja, hogy jó, csak az, hogy sokkal rosszabbra gondoltak.

Ezt empátiával odafigyeléssel hogyha elmagyarázzuk neki, hogy mi fog történni, milyen eszközöket fogunk használni, és azok nagyjából milyen testi érzeteket tudnak kiváltani.

Ebben nagyon nagy segítségben vannak az asszisztens nőim, akik ugye nőkként ők ők igazán jól tudják elmondani, hogy ez hogy zajlik.

Szóval, hogy ezt tudjuk oldani, és ezt lehet oldani és nagyon megéri.

A szűréshez kapcsolódik az utolsó téfit is, amit hoztam.

Eszerint nem kell menni nőgyógyászhoz, csak a panaszomban.

Mi erről a véleménye? >> Nem igaz.

Nőgyógyászati daganatok, hogy egy kicsit jobban is kifejtsem a a válaszomat.

A nőgyógyászati daganatoknak a nagy része, amikor már a laikus számára észrevehető tüneteket hoz létre, akkor általában előrehaladott helyzetben van.

És a szűrésnek pedig len pont az a lényege, hogy ugye azt akkor csináljuk, amikor az elváltozás elindul, és hogyha az kezdeti stádiumban sikerül bármilyen akár mondjuk most beszéljünk Röszonni Latun gyógyászeti daganatról, de de beszélhetünk szinte bármiről, mondjuk a policisztás ovárium szindrómáról, vagy az előbb emelgetett endometriózisról, hogyha ezt kezdeti stádiumban fedezzük föl, akkor sokkal kisebb befektetéssel, sokkal kisebb kellemetlenséggel el gyakorlatilag maradéktanul, szinte mindent maradéktalanul meg tudunk oldani. >> Ha már szóba került a szűrés, akkor maradjunk ennél a témánál.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2024-es adata szerint évente 800 magyar nőnek követeli az életét.

A WHO szerint évenkénti szűréssel gyakorlatilag 90%-a megelőzhető lenne, illetve halározási kockázat ennyivel csökkenthető lenne.

Az a kérdésem, hogy a ményakrág szűréssel mit tehetünk ez ügyben? >> Igen, ugye ez a 800 ez ez egy nagyon magas szám.

Igazából egy is magas szám szerintem, de de a 800-as nagyon magas szám.

És hogy mit tudunk ellene tenni.

Igazából a rendszeres szűrés az, hogyha rendszeresen járnak ményakrák szűrésre, ugye erről az előbb beszélgettünk, hogy a célunk az, hogy viszonylag korai stádiumban tudjuk kimutatni, megelőzni a ményakrákot, azt legalábbis jelenlegi tudásunk szerint még nem tudjuk.

Nyilván lehet csökkenteni a kockászati tényezőket, egyéb mást, de megelőzni nem tudjuk.

Tehát ezek kialakulnak ezek a ezek a ményakrákok.

De hogy milyen stádiumban kerülnek fölfedezésre, és milyen beavatkozást kell tennünk azért, hogy életet mentsünk, vagy vagy életminőséget javítsunk.

Na, ez a nem mindegy kategória, és ezekre valló módszereink az ugye Magyarországon minden hölgy által, vagyis remélem, hogy minden hölgy által ismert ményak rákszűrés, ez a klasszikus, úgy hívják, hogy citológiai mintavétel, amikor egy ilyen pici kis kefeszerű ö nem tudom, hogy hogy mondjam szépen, mint egy szempillaspirál.

Mindig ahhoz szoktam a hölgyeknek hasonlítani.

Úgy néz ki, csak ilyen hosszított nyíllel.

És ezzel a ményakról leveszünk nyákot, sejteket, kikenjük egy tárgylemezre, és azt a citológusok megnézik mikroszkóp alatt, és ezekben megnézik a sejteket, és a sejteknek vannak olyan elváltozásai, amik amik jól észlelhetőek, és akkor az fölvetheti annak a gyanúját, hogy esetleg valami ebbe a ményakba nem stimmel.

A mélynyakráknak a kialakulása az nem úgy zajlik, hogy kedd reggelről szerda reggelre, hanem ez egy hosszhatalmas folyamat.

Tehát, hogy ezt érteni kell, hogy az évek kérdése még egy ményakrá kirakul.

És pont ezért olyan lényeges, hogyha ezt viszonylagos gyakorisággal csináljuk ezt a szűrővizsgátot, akkor előbb-utóbb el fogunk jutni addig a pillanatig, hogy elkezd látszódni a ménnyagban, és akkor már célirányosan tudjuk követni a pácienst.

Tehát ez a úgynevezett exfoliatív citológia vagy citológiai vizsgálat, ez a mindenki által ismert rákszűrés.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budai Egészségközpont

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Amit a női test üzen – BEKezdés podcast”

Miről szól ez az epizód: „Amit a női test üzen – BEKezdés podcast”?

A BEKezdés podcast legújabb adásában Dr. Nagy László Zoltán szülész-nőgyógyász, a Budai Egészségközpont szakmavezetője a női egészség sok tévhitét oszlatja el. Szó esik a fogamzásgátlókkal és hormonpótlással kapcsolatos tévhitekről, a menstruációs fájdalomról, vérzészavarokról… Az epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 06..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Amit a női test üzen – BEKezdés podcast”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: dr. Nagy László Zoltán.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Amit a női test üzen – BEKezdés podcast”?

Fő témái: női egészség, fogamzásgátlás, hormonpótlás, menstruációs fájdalom.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Amit a női test üzen – BEKezdés podcast”?

Megjelenés: 2026. 03. 06.. Hossz: 49 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/bekezdes-podcast-i-budai-egeszsegkozpont/amit-a-noi-test-uzen-bekezdes-podcast

Több epizód a BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból