CSAPON! podcast

Vendégünk Potyondi Attila és a magyar sörkultúra kerül a boncasztalra

· PT1H20M40S

Összefoglaló

Potyondi Attila vendége a CSAPON! podcastnak, ahol a magyar sörkultúrát és a hazai kézműves (craft) sörök helyzetét vitatják meg. Attila, aki a BCP (Beer Certification Program) magyarországi képzésének vezetője és ismert alakja a sörös közösségnek, elmondja véleményét a magyar…

Röviden

Műsor
CSAPON! podcast
Megjelenés
2026. 03. 29.
Hossz
1 óra 21 perc
Szereplők, említett nevek
Potyondi Attila
Témák
sörkultúra, kézműves sörök
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Csapon podcast soron következő adása.

És képzeljétek el, vendéges adás van, mert itt van velünk Potyondi Attila. >> Sziasztok! >> Igen, most halljátok a hangját.

Beszélj Attila egy kicsit. >> Beszélek éppen, hogy hallják a hangot. >> Szuper, ez a ez a ez a hang lesz Attila hangja.

Én a Nyaras Tamás vagyok és itt van velünk még a Posta Viktor.

Hej >> hó. >> Itt van velünk a Roland. >> Cső! >> És a Mezei Krisz is itt van velünk. >> Sziasztok!

Szóval szerintem kezdjük is a a vendégünkkel, mert nem feltétlen szeretnénk igazából sokáig. >> Szóval vendégünk Potyondi Attilla, [horkantás] ismert arc a sörös szénából, úgy a házi sörfőző között, mint a Craftvonalom.

Számomra örök és visszavonhatatlan érdeme az, hogy a BCP bíraképzést Magyarországon felölelte ő ennek az egésznek a a hostja, és ő intéz ezzel kapcsolatban mindent.

Ez tényleg egy olyan dolog, ami ami ami amiért visszavonhatatlan respect jár neki.

És ezenkívül aktív még, mint videós.

Nem tudom, hogy ettől lehet-e esetleg téged influencernek nevezni ebben a dologban.

Nem azt, oké, akkor azt egyből vissza is vontam. viszont így így így sörkóstolókat is tartasz és és azért gondoltuk, hogy meghívjuk Attilát, mert múltkor már így szörmentén említettük azt, hogy ugye volt egy videója, amiben arról beszélt, hogy a magyar craft az miért ezt most itt lehet így mondani konkrétan, hogy miért miért rossz a magyar craft, vagy miért nem elég jó a Magyar Craft? >> Miért nem elég jó?

Igen, >> miért nem elég jó a magyar craft?

És ez ezzel kapcsolatban nekem volt mindenféle gondolatom, meg így így nem tudom, így hogyha így ezt így szemtől szembe egy beszélgetésnél lett volna, akkor én én biztos, hogy challengeeltem volna így itt ott.

Én rögtön beindítok egy kérdéssel azzal kapcsolatba, és mert Attila, javíts ki, ha rosszul emlékszem.

Ugye te abból az irányból fogtad meg a abban a videóban a magyar kisizemi sörproblémát, hogy a a magyarországi sörkultúrán kellene javítani, és hogy akkor igazából a dolgok ugye megjavulnának, >> amivel és ugye, hogy ez van a ez van, ez van a te zászlódra is tűzve kvázi, ezért csinálod a a BCP bírás dolgokat, a sörkóstolókat, ilyesmi.

Tehát egy ilyen egy ilyen globális gondolkodással próbálsz ezzel a dolog ellen tenni, ami hát nyilván ez a lassú vízpartot most megközelítés.

Én én egyébként ebben nyilván hagyom majd te, hogy hogy te kifejtsd, és én tök egyetértek veled abban, hogy hogy a sörkultúrán am ahol csak lehet javítani kell.

Én ami vitapontként tudok ez ellen mondani, az az, hogy a bármilyen szuper sörkultúránk is van nekünk is.

Mondjuk itt a ahogy a a a most ahogy itt így mi itt vagyunk a podcastban, azért az árral már nehéz ezt a kultúrát mindig kulturálisan intézni, hogy úgy mondjam.

Tehát ezek egész egyszerűen nálam már sokszor átlépte a az árazás a söröknek azt a hatát, hogy hogy elengedem a kultúrámat. >> Lehetséges.

Igen, de most én abból indultam ki, hogy több országba jártam már, szeretek utazni, ahol így elég fejlettebb a sörkultúra, tehát Csehország meg Belgium, Németország, és valahogy úgy teljesen más a kocsma. és bemész, és nem feltétlenül csak a a az árazás miatt, hanem az, hogy így ami ami így mögötte van szellemiség.

Tehát például körbe bemész bármelyik kocsmába, akkor ott frissen kaszkból csapolják neked a jobbnál jobb kölső, amik körülbelül olcsóbbak, mint a nem tudom, mint a DAB.

Magyarországon igen, egyrészt van az, hogy drága a jó kis üzemműsör, viszont van az a része is, hogy hogy az, akinek úgymond megengedi, tehát hogy belövi magának, hogy mi a havi kerete mondjuk sört venni, az sokszor vesz olyan söröket, amik nem tudom, ilyen ilyen extrásak, de igazából kicsit már, hogy mondjam, olyan unalmasak.

Szóval, hogy mondjuk nem tudom, vesz egy 42.

NEI, amibe éppen Rivaka Komló ki lett cserélve Nektarionra és azt is a 4500 Ft-ért.

És emiatt kicit kicsit sivár a a kínálat.

Szóval bemész, nem tudom én, mondjak-e helynevet.

Bemész a KEGbe, ahol van 32 sörcsap.

Tök jól hangzik, de abból 10-ben neipa van, 10-be meg nem tudom én, mangós, vaníliás, fagyiporos pátriszaur.

És akkor maradt maradt pár, ami ami ami ilyen izgalmasabb tétel, és ez nem feltétlenül a pénzel múlik, persze azon is, de miért nem bit van, miért nem altbir van?

Én én értem, amit mondasz, és egyébként a közösek a hullámaink, mert itt mi ugye nagyon szeretjük a a klasszikus söröket és a a jó klasszikus söröket, és nem egyikünk se igazán vágyik arra a a sajtortás bármire, amiket 4500 Ft-ért egyszer megveszel, aztán soha többet következő hónaptól már nem is lehet egyébként kapni, mert egyszeri eset volt, hanem hanem akkor inkább nem az a probléma, hogy a cseheknek van egy Pilznerurkfejük, a németeknek van rengeteg olyan sörük, ami alapegyszerű sörök, de jók.

Nálunk igazából nagyüzemi jó sör nincs.

Ezt szerintem nyugodtan kijelenthetjük.

És itt innen indul a probléma, nem?

És és és erről beszélgettünk már itt ebben a podcastba egyszer, hogy igazából nyilvánvalóan a a magyar nagyüzemi sörtgyártók is tudnának sokkal minőségibb sört gyártani, csak nincs rá igény. >> Igen.

Szóval nem tudom, hogy ez szerintem ilyen köztudott tény, hogy a magyar pénznerur kvel az teljesen más, mint a belpiacos cse pénznerurvel.

Ennek az a az egyszerű oka, hogy nem tudom, odahív az aszaki 100 embert a Drherbe, és akkor adogatnak neki különböző főzeteket Wnerurkvellből.

Ugye az egyikben kicsit több a komló, a másik keserűbb, nem tudom.

És és legízetlenebb jön ki, ezért Magyarországon azt kell eladni.

Tehát, hogy ezért van az, hogy hogy sokkal de sokkal rosszabb a minősége a magyar Pizner Urkwelnek, mint mint mondjuk, ha átmész Párkányba.

De hogyha bemész Esztergomba egy szupermárketbe és megnézed, hogy milyen sörök vannak, meg utána átmész Párkányba, akkor is ég és föld a különbség.

Márpedig Szlovákia ugyanazon az életszínvonalon van, mint mi, de mégis valahogy a a söröknek a >> Igen. >> az összetétele, tehát hogy amit fogyasztanak az emberek, az az jobb. >> Valahol én egyszer azt olvastam, hogy a a magyarok azok magyaroknak igenis megvolt a saját sörkúrájuk még a kommunizmus előtt, második világháború időszak előtt.

De hogy ez a 40 év a kőbányai világossal és a társaival gyakorlatilag tönkretette, és egy generációk nőttek föl már úgy, hogy ez a sör a a jó sör és és itt egy iszonyú handicap.

Ez ez az, ami amit görgetünk magunk előtt.

Hiszen a szlovákok pont ugyanebben a cipőben voltak, mint mi.

A csehek is ugyanebbe a cipőbe voltak, mint mi.

Náluk ez miért nem történt meg?

Mélyebbre nyúlnak a sörfőzési hagyományaik, vagy a fene tudja, nem tudom.

Ez nyilván hosszabbra mutat ez a kérdés.

De hát igen, nincs nálunk jó alapsör.

Nincs nin nincs és nincs rá igény.

Minek csináljanak jobbat, drágábbat, hogyha egyszerűen nem ez kell a magyarnak? >> Azért hogyha a cseheknél lerontják a sörnek a minőségét, akkor hamarabb vége van a kommunizmusnak.

Tehát tehát ott [nevetés] van egy van eg van egy olyan vagy vagy bárhol, ahova ami ilyen ott ott [nevetés] ott ott ott ez tényleg tehát itt ott ott a kultúra mélyebb, mint hogy bármiféle ilyen ideológiai faszkodással, ami tart egy pár 10 évig felül lehessen ezt az egészet írni.

Tehát ez ez nagyon nehéz, nagyon-nagyon régre nyúlik vissza.

Magyarországon oké, hogy volt belőle egy 50 évünk, amikor ezt így ledegradálták és igazából leprolizták a a sört, de az igazság, hogy a bort is.

Tehát összességében, hogyha megnézed a bor, az úgy abszolút így a 90-es években jött föl.

És és az van, hogy ez egy ilyen pos dolog volt mindenki, aki vitte valamire lázár Jánosi ö >> magasságok mágasságokban is, illetve tehát még azok azt az a mérce szerint is neki legalább minimum egy borászata van, tehát vagy legalább valami kis kis szőlője, ahol saját bora van.

Tehát ez ez így ez így már bent volt.

De ez is már ugye valamilyen szinten lecsengőben van, illetve már a hatodik reformáját éli.

Nem akarok a boros részbe belemenni, mert egy nem értek hozzá, kettő viszont mindegy.

Tehát biztos elvinni a podcast egy másik irányba, és a sör is megpróbált valami ilyesmi lenni, de én úgy gondolom, hogy ez az egész forradarom nem törte át.

Tehát ugye itt voltak a különböző hullámok, volt az első kézműves hullámban, amikor a 90-es években, ah onnan a fóti jött meg mindenféle ilyesmi. az volt az első olyan konkurencia tulajdonképpen a nagyüzemnek, ami ami úgy valamennyire így életképes lehetett.

Aztán utána 2010-12 környékén érkezett ugye az a craft dolog, amikor a szart is el lehetett adni, mint jót, csak azért, mert ráírtad, hogy ipa.

Tehát ez a és aztán onnantól igazából eljutottunk a pastri sáurig meg a mindenféle hasonlóig.

De de ez az, ami ami ami egy kicsit így én azt veszem észre, hogy nem sokat segített magán a sör kultúrán magán, mert a sörkultúra az egy, tehát a kultúra az egy olyan dolog szerintem, aminek így meg tehát így valahogy el kell érnie minden réteget, és nem lehet az, hogy csak egy ilyen egy ilyen tényleg egy ilyen szubkultúra marad.

Én úgy gondolom, hogy nagyon sok mindent elért a sörforradalom.

Így a mármint a legutolsó kori is, de de nem sikerült áttörni azt a küszöböt, illetve, hogy amit sikerült áttörni, azért így simán lenyúltak, így megnézték a nagyárak, és hogy á oké, tehát ez az ipa dolog, ez valami, akkor ezt kell csinálni, úgyhogy én csinálom és és akkor csinálják is, és azóta van mindegyiknek ipája, legalább meg megpróbálnak így innoválni, meg megpróbálnak olyan dolgokat behozni, hogy legalább minden egyes szezonban legyen egy-két olyan újdonság, ami amivel amivel legalább bepróbálkoznak, aztán meglátjuk, hogy mi lesz, mert van igény az újdonságra.

De >> érdekes, hogy ezt a >> bocs, bocs, cak befejezem egy egyetlen egy mondat, de a kultúra ettől nem változott meg.

A kultúra az egy olyan dolog szerintem, amit így kicsit kicsit olyan, hogy arra nem egy generáción keresztül megy, hanem az több generáción keresztül megy, amikor szerintem a kultúra az valahogy ott kezdődik, amit pont az Attila mondott.

Itt így, amikor különben voltunk és ott körsöztünk, akkor én ott ömlengtem, hogy basszus, ott ott ott a kocsma az egy az egy színtér, az egy élettér.

Ezt szerintem mondtam már a podcastben is, ahol emberek élnek, megünneplik az új szülötteket, eltemetik a halottakat, ismerik az embereket, ismerik a vendégeket, van törzsközönség, egy kohéziós erő.

És és és Magyarországon ez egy teljesen más szinten van, és nagyon [horkantás] félek kimondani, de nagyjából itt tényleg ez van, hogy ilyen ilyen ittas ellátók vannak igazából Magyarországon, és ennek volt kultúrája.

Tehát ez a ez a ez a ez a vidéki kocsma, ahol tök mindegy, csak alkohol legyen benne, és legyen minél olcsóbb.

És ilyenek biztos vannak ám külföldön is.

Csak az a baj, hogy mondjuk a keksérőmház meg a itt ellátók között nincs meg egy réteg, ami ami ezt a fajta kultúrát, amit mi így vágynánk, hogy ez a normális kocsmázás, amiket itt most az előbb szép szavakkal leírtem, hogy azok a azt kiszolgálnám, mert nyilván egy csek sörműfáz az egyik véglet, mondjuk az itt ellátó meg a másik véglet, de ezek amiket te mondasz, ez ugye valahol a kettő között van.

Szerintem az egyik legnagyobb probléma Magyarországon tényleg az, hogy van több generáció, akik úgy gondolják, hogy a világos láger a sör és semmi más.

Ugye a másik véglet az az pedig azok az emberek, akik azt gondolják, hogyha nincs legalább négy gyümölcs és négy fűszer meg fagyipor egy valamiben, akkor az az nem sör. >> [horkantás] >> És ezt most bátran mondom, mert hál istennek múltkor egy publikus eseményen a medesek ezt így közölték, hogy ők pontosan tudják, hogy ők az ő vevő közönségük Magyarországon az, aki igazából nem szereti a sört.

Tehát ugye, hogy nincs nincs söríze a sörüknek, ezt ők is tudják, csak nekik az a célközönségük, akik egy mangos >> De vár de várjál Attila. egyébként a Medlen, akinek ezt a dolgot meg tudom bocsájtani, mert ők sose próbálták ezt Véka alá rejteni.

Ők így indultak, ezzel a profillal indultak, és ők ő őnekik ez a ez ők scientist, tehát ő ő nekik ő ezt nem engem inkább az zavar, hogy a az összes többi kis üzemű beállt ugyanebbe a sorba, és próbálnak med scientistek is lenni, meg nem is és valahogy olyan sehova nem megy a dolog, de a mednek ezt meg tudom bocsájtani.

Ők az egyetlenek, akinek meg tudom bocsájtani ezt a dolgot.

Csak azt mondom, hogy ha őket én így ebből a szempontból nem nem kritizálnám, mert ők sose rejtették VK alá az, hogy ők ezzel a céllal, tehát ők ők nekik ez volt kezdettől fogva a a profiljuk, hogy ők ilyen ilyen viszonylag egyedi egyedi tételeket csinálnak, és nem is túl nagy az ő állandó portfóliójuk.

Ugye mondjuk a gem sorozat, a Liquid Cocain, Popstar van néhány néhány alapportfóliók, de ezt leszámítva ők évek óta azt csinálják, hogy havonta jönnek ki őrültségekkel, ugye havi szinten.

Szóval [horkantás] ez nekik a portfólió alap alapvetése része szerintem. >> Itt, hogyha szabad rác csatlakozom, Attila, van még egyébként benned valami, amit nem mondtál le, mert többször félbe szakítottunk.

Itt itt az első olyan konfliktpont, amikor hallgattam igazából nem is konflikt igazából, hanem egy ilyen beszélgetés generáló pont, hogy én én szerintem ez pont pont itt van a probléma hogy most ahhoz, hogy életben tudj maradni, folyamatosan ki kell kijjebb kell toszigatni az ingerküszöböt, ami azt jelenti, hogy hét elején és hétvégén egy adott sörfőzének más sörökkel kell megjelenni azért, hogy az újdonságot megkóstolják azok az emberek, akikből gyakorlatilag élnek.

És ez ez szerintem egy ilyen kötelező kör lett.

Éppen ezért ez szerintem nem fenntartható úgy, hogy a minőséget is folyamatosan olyan szinten tartod, hogy végletekig kigyúrt és jó sőreid vannak.

Egyszeri dolgokat kell csinálni, ha valami működik, maximum lefőzöd még egyszer. kísérletezésre túlságosan sok idő nincs.

Szinte esély nincs arra, hogy valamiből korsör legyen.

Én én én én úgy gondolom, hogy ez az egész rohanás azután, hogy így, hogy valamennyire felszínen tudjanak maradni, ez nagyon-nagyon sokat árt annak, hogy…

Említett entitások

Témák

  • sörkultúra
  • kézműves sörök

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Beer Certification Program

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vendégünk Potyondi Attila és a magyar sörkultúra kerül a boncasztalra”

Miről szól ez az epizód: „Vendégünk Potyondi Attila és a magyar sörkultúra kerül a boncasztalra”?

Potyondi Attila vendége a CSAPON! podcastnak, ahol a magyar sörkultúrát és a hazai kézműves (craft) sörök helyzetét vitatják meg. Attila, aki a BCP (Beer Certification Program) magyarországi képzésének vezetője és ismert alakja a sörös közösségnek, elmondja véleményét a magyar… Az epizód a CSAPON! podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vendégünk Potyondi Attila és a magyar sörkultúra kerül a boncasztalra”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Potyondi Attila.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vendégünk Potyondi Attila és a magyar sörkultúra kerül a boncasztalra”?

Fő témái: sörkultúra, kézműves sörök.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vendégünk Potyondi Attila és a magyar sörkultúra kerül a boncasztalra”?

Megjelenés: 2026. 03. 29.. Hossz: 1 óra 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/csapon-podcast/59-vendegunk-potyondi-attila-es-a-magyar-sorkultura-kerul-a-boncasztalra

Több epizód a CSAPON! podcast-ből

  • CSAPON! Podcast Challenge - 2027
  • Vendégünk Sugár Ádám

    Az első interjúadásban Roland a hazai házisörfőző szcéna ismert alakjait szólaltatja meg. Ezúttal Sugár Ádám mesél a Bükkaljai házisörfőzők kalandjairól. A beszélgetés a hazai sör…

  • Vendégünk Szabó Károly National BJCP Bíra

    A CSAPON Podcast vendége ezúttal Szabó Kares, a legmagasabb BJCP sörbírói szintet elért magyarországi szakember. A beszélgetés során Kares elmeséli, hogyan jutott el erre a szintr…

  • Boldog új évet

    A CSAPON! podcast 2026 első adásában a műsorvezetők az újévi fogadalmakról, a száraz februárról és különböző sörökről beszélgetnek. Szóba kerülnek a Fisher Dübbelek, a KEG Sörművh…

  • A Fisher Dübbel Sztori

    A CSAPON! podcast ezen adásában Roland, Viktor, Krisztián és Tamás a hamarosan piacra kerülő Fisher Dübbel sör megalkotásának történetét mesélik el a névadástól a kész termékig ta…

  • Sört Főztünk

    A CSAPON! podcast rendhagyó adásában hárman, Viktor, Kris és Roland beszélgetnek, mivel Tamás hiányzik. Az adás fő témája a sörfőzés és a sörfogyasztás. Szó esik egy akcióról, aho…

  • Megvolt a XIII.Verseny, beszéljük ki

    A CSAPON! podcast vendége Merczel Tamás, aki a XIII. Magyar Házisörfőzők Nemzetközi Versenyét beszéli ki a házigazdákkal. A beszélgetés kitér a verseny hátterére, a szervezésre, e…

  • A Tokajban versenyző babák és belga elefántok BJCP vizsgára készítése

    A CSAPON! podcast e heti adásában a házisörfőzők versenyéről, a BJCP vizsgára való felkészülésről és a Tokaji élesztővel készült sörökről esik szó. A vendégek, köztük Roland és Kr…

  • A Hendikeppes Januári Adás (AHJA)

    A CSAPON! podcast vendégei, Krisztián és Viktor, a kisüzemi sörfőzés stratégiáit vitatják meg. Főként arról esik szó, hogy a folyamatosan elérhető, állandó termékek helyett a szez…

  • BJCP, BPBW, stb.

    A CSAPON! podcast ezen adásában a BJCP vizsga eredményeit és a BPBW 2024 fesztivál tapasztalatait vitatják meg. Emellett szó esik a podcast adások csúszásának okairól, valamint az…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból