HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)

· PT1H39M26S

Összefoglaló

A Hektár Plusz podcast ezen epizódja a huminsavak és huminsavas termékek mezőgazdasági alkalmazását vizsgálja. A vendégek, Pais István (Huminisz Kft. ügyvezetője), Bischof András (szaktanácsadó, gazdálkodó) és Dr. Parádi István (növényélettani szakértő, ELTE) megvitatják a…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 03. 01.
Hossz
1 óra 39 perc
Szereplők, említett nevek
Parádi István, Bischof András, Dr. Parádi István, Magyar Péter, Orbán Viktor, Gribek Dani
Témák
huminsavak, mezőgazdaság, növényélettan
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

A huminsav világa egy kicsit olyan a, mint a trá, mint a trágyaázási világban a szerves trágya, hogy egy kicsit mindent egyszerre befolyásol.

A geológia és a biológiának ez a egyfajta ilyen ilyen ilyen összekapcsolása lényegében a a huminsava. >> Én ezért szeretem egyébként a huminsavasokat, tényleg, mert rugalmasan alkalmazható támogatórendszerű nem szabályozza, nem hormonszerűen működik. >> Nekem ezek a biostimulátorok ilyen ilyen ilyen varázsdoboznak tűnt az egész. nem tisztázott feltételekkel, nem is lehetett ugye egyértelműen garantálni, mi lesz a végeredmény.

És az új lépcső, ami Andrást is meggyőzte, a a K2 termékünk, amibe amiben már Leonardittal is jelen vagyunk. >> Tehát a növényi stresszválaszokat is képes képes módosítani általában pozitív irányba. >> Növények minden nemő stresszt sokkal jobban tűrnek.

Ö aumsavas hulvasavvas kezelések után, mint ezek nélkül. >> Mindenhonnét vannak eredményeink, ami jelent fenometriai méréseket, tehát ahogy mondtam, figyelemmel kísérve.

És nem mi vesszük ezeket alapvetően, hanem külsős felkész független szakemberek. >> Az talajbaktériumok, gombák által termelt anyagok adott esetben bel is épülhetnek a huminsavakba.

És ha sikerül, akkor egyértelműen ugye saját tapasztalataink szerint legalább kettő, de inkább háromszor annyit hoz vissza termésértékben, mint amennyibe került a technológia.

Hektár >> plusz, a Hektár podcast külön kiadása.

Mezőgazdasági termékekről, szolgáltatásokról, partnereink támogatásával. [zene] Milyen növény élettani folyamatokban játszik szerepet a Huminv?

És ezt miként fordíthatják előnyükre a gazdálkodók?

Csak egy jól marketingelt csodaszerről van szó, vagy hatékony megoldás lehet a termelők kezében?

Milyen kísérleti, illetve üzemi tapasztalatok állnak rendelkezésre a huminsavas készítmények hatékonyságával kapcsolatban?

És mit mutatnak a humini lombtrágyái? például akár mink aszályos időszakban.

Sziasztok, Gribek Dani vagyok és ez itt a Hektar Plus podcast, aminek középpontjában a huminv, illetve a Huminvas termékek állnak.

Mind azt megszokhattátok, ugye ez az a podcast, ami abszolút szakmai alapokon, de partnereink felkérésére, partnereink megrendelésére készül.

Ezúttal a Huminis érkezett hozzám a felkérés, hogy készítsünk egy ilyen beszélgetést, aminek nagyon örültem, merthogy egyrészt volt ennek némi képpelőzménye itt a termékkategóriákon belül.

Másrészt nyilván ez is egy olyan termékcsoport, amit nagyon sok kérdés kísér.

Nem véletlenül kommenteket is fogok hozni, amiket ti hallgatók, nézők tettetek fel a Facebook oldalamon.

De mielőtt belekezdünk a témába, ne felejtsétek el lájkolni ezt az adást.

Kommenteljetek, kérdezzetek bátran.

Ez is segíti egyébként az algoritmust.

A marketing független szakmai anyagaink elkészítését támogathatjátok a hektarpodcast.hu/ támogatás oldalon.

Egyébként a honlapunkon feliratkozhattok hírlevelünkre is, aminek segítségével egyetlen egy műsorról sem maradtok le, illetve ugye kövessetek minket bármilyen podcast és közösségi média platformon. >> A felvétel a streamline butikban készült. butikstudio.hu >> De hát akkor kezdjük is a mai műsorunkat.

Itt ül mellettem Bisof András szaktanácsadó, családi gazdálkodó.

Az őrségből mintegy 170 hektáron termeltek.

Voltál már itt a stúdióban egy beszélgetésben.

Köszöntelek és köszönöm, hogy ebben a témában is elfogadtad a meghívást. >> Köszönöm a meghívást.

Üdvözlök mindenkit. >> Itt ül velem szemben Pajzs István, környezet és tájgazdálkodási agrármérnök, a Huminis Kft. ügyvezetője, aki szintén gazdálkodik is, 30 haon vagy biogazdálkodó.

Úgyhogy majd itt a termékkörnek a a piaci meg meg termékismertetése mellett meg az eddigi tapasztalatok, országos tapasztalatok mellett nagyon kíváncsi vagyok, hogy te személyes megítélésed is milyen.

Úgyhogy köszöntelek téged is itt a stúdióban. >> Köszönöm a lehetőséget. >> Szintén mellettem ül, csak a másik oldalon.

Hát kineveztem a hektár biostimulátor szakértőjének, Dr.

Parádi Istvánt, egyetemi aggyunktust az ELTE növényéettani és molekuláris növénybiológiai tanszékéről, az Exper Plant Kft. ügyvezetőjeként köszöntelek, és köszönöm, hogy ismét itt vagy és egy újabb ilyen termékkörnek a tudományos hátterét is meg fogod világítani nekünk.

Én is köszönöm a lehetőséget és a meghívást és a címet is köszönöm. >> Nagyon sok mindenről fogunk beszélgetni.

Kommentek is tényleg érkeztek azzal kapcsolatban, hogy mi mivel hasonlítható össze, hogyan használjuk, mikor használjuk ezeket a készítményeket.

András nagyon sok kísérleti, saját kísérleti tudással rendelkezik.

Ugye nyilván István ti meg mint Huminis folytattok teszteket évek vagy most már mondhatom, hogy évtizedek óta, de nyilván itt is azzal szeretném kezdeni, hogy mi egyáltalán az a huminsav.

Ez valamiféle bomlást termék a talajban találjuk meg összességében. >> Részben momlás termék, részben részben kondenzációs vagy polimerizációs termék.

Tehát erre is több néző, többféle iskola van.

Ugye tulajdonképpen a az élővileg talán a fotoszintézés után a második legnagyobb ilyen szerves folyamatáról beszélünk, a ugye a humifikációról.

Ez egy ez egy borzasztó, bonyolult és összhetett dolog.

Nem csoda, hogy hogy nem ismerjük még teljes egészében a a részleteit.

Tehát a leg talán a legelfogadottabb nézőpont az az, hogy ugye a makro szerves makromolekulák, főleg egyébként a a lignin meg a cellulóz, ugye a lignin a az a faanyag, amit a amit a a fákban keletkezik.

És ezek de illetve kisebb szerves molekulák, szuberin, kutin satöbbi, ezeknek a bomlásából kisebb, egyszerűbb molekulák keletkeznek.

Ennek jó részét gombák és baktériumok végzik egyébként.

És amikor ezekhez a kisebb molekulákhoz eljutunk, ezek kémiai folyamatok révén, illetve különböző tehát a környezeti hatások által befolyásolva képesek újra polimerizálódni, vagy egyszerűen kondenzálódni összekapcsolódni egymással.

És így egy végül is egy kvázi kaotikus módon, de kialakulnak ezek a nagy molekula, nagy molekulájú összetett anyagok, amiket huminsavaknak nevezünk.

Egy másik iskola szerint valjában nem alakulnak ki nagy molekulák, hanem ezek a kisebb molekulák kapcsolódnak össze, és különböző kémiai kötésekkel, hidrogénhidakkal hidrofób kölcsönatásokkal satöbbi nem akarom részletezni.

Ezek által kapcsolódnak köz, tehát többféle nézőpont van, de a lényeg az, hogy van egy kezdeti bomlás és utána egy egy újraalakulás.

És ennek a záró akkordja, hogy kialakulnak ugye a fulvósavak, ezek tovább alakulva huminsavakkál, majd végül huminokká alakulnak át.

De visszafele is reverzibilis is lehet a folyamat, hogyha olyan környezeti tényezők vannak, szerves savak, baktériumok satöbbi, amik képesek adott esetben ezeket elbontani, de azért ez egy nehéz folyamat, mert viszonylag ezek viszonylag nehezen hozzáférhetőek.

Ugye a Stefanovic talajtankönyv már ezt ezeket szépen leírja és megkülönbözteti.

Ugye itt alapvetően a humuszanyagokról ha beszélünk, három fő frakciót lehet így első körben ö azonosítani, ugye a fulvósavak, huminsavak, illetve a huminok.

Ez attól függ, ugye őket úgy lehet elválasztani, hogy hogy a humin huminok azok azok nagyon nagy molekulájú anyagok, és nem lehet kioldani őket se vízzel, se savval, se luggal.

A fulvósavakat azokat és a huminsavakat azokat luggal ki lehet oldani, de egy savas kezelés során a huminsavak kicsapódnak.

És akkor így alapvetően így lehet ezt a három frakciót egymástól elválasztani.

Ebben a sorrendben, am fulvósv, huminsav és humin, nő a molekulatömeg, nő a az összetettség, csökken az a az oxigéntartalom.

Tehát ez egy ez egy egyre inkább egy egy átalakult formát jelent. attól függ természetesen, hogy hogy milyen anyagokról beszélünk, hogy hogy milyen mi a kiindulási forrás, tehát milyen növények, milyen ö szerves anyagok bomlásából származnak ezek a ezek a összes, most nevezzük őket huminsavaknak, egyszerűség kedvért. [horkantás] Tehát milyen anyagok bomlásából származnak, mi milyen a molekuláris összetételük, és és milyen olyan környezeti és mikrobiális faktorok tényezők vannak a talajban, amik ezeknek a kialakulását befolyásolják.

És így tulajdonképpen kialakul egy skála, ahol ahol ezek ezek a legegyszerűbbtől a legbonyolultabb anyagik végülis folyamatosan lépésről lépésre tudunk eljutni.

István, hogyha azt, amit most itt hallottunk, termelői nyelvre kell lefordítani, hogy szoktad?

Tehát, hogy nyilván találkozol ezzel a kérdéssel, hogy jó, jó, értem én, hogy itt vannak ezek a termékek a honlapotokon, prospektusokban, de akkor mik ezek?

Tehát egy egy gazdálkodónak hogyan lehet mindezt lefordítani? >> István is itt erre utalt többször.

Ezek nagyon-nagyon összetett, egymásba alakulnak.

Ugyanannak a csoportnak különböző élettani folyamatokban különböző növényeknél máshogy és idősi viszonyok között máshogy működnek.

Tehát annyira sokrétő a hatása, hogy ezt még már nagyon évtizedek óta vizsgálják 50 évvel, 100 évvel, hogy még visszamehetünk régebbre, de de még mindig nem tudjuk pontosan, hogy működnek a növényett.

De az biztos, hogy 60 fölött van a hatásuk, pozitív elettani hatásuk.

Tehát erre ma majd majd rátérünk.

Tehát azt szoktam mondani a termelőknek, hogy egy olyan támogató hatásmechanizmusról rendelkező terméket vásárol, amit nagyon rugalmasan fel tud használni, nagyon jó a keverhetősége.

És és nyilvánvalóan a szaktanácsodóink, kollégák adnak erre megfelelő szaktanácsot, hogy mikor a legjobb adott kultúrában, milyen lomtrágyával kiegészítve, de igazából ez a lényege.

És természetesen mi követjük is a folyamatot, tehát kint vagyunk területen és és mérünk, de hát erről majd itt később szó esik. 21 éve foglalkozom ezzel a témakörrel, és gyakorlatilag azt el lehet mondani, hogy akkor a gazdálkodók között 20 éve nagyon kevesen voltak, akik növénykondicionálokat, hogy most hogyha tágabb fogalomból indulunk ki, növénykondicionálokat használtak, lomtrályákat csak.

Gyakorlatilag én akkor akkor már úgy a fejemben megfogalmazót a gondolat, hogy együtt jól fölvehető lomtrágyákat humisavakkal együtt juttassanak ki a gazdák. is egy sokkal hatékonyabb megoldás, mintogyha annál feltétlenül mintogyha mondjuk só formában lévő lomtrágyákat, de akár még a kelatizáltnál is, hiszen itt ugye történt utalás arra, hogy ezek attól függ ugye, hogy a kis molekulasúlyú Fullvosavtól megyünk a nagyobb fele, hogy mennyire reakcióképesek ezek a vegyületek.

Tehát, hogy vannak úgynevezett sos ez egy kicsit tudományos, de hogy karboxilcsoportok, illetve hidroxilcsoportok, és ez sok mindent meghatároz.

Tehát onnittól kezdve a katon cserélőképességet.

Ezzel csak arra szeretnék visszautalni, hogy van egy ilyen fontos hatása, hogyha a lombtrágya nélkül juttatjuk ki, akkor bizony viszonylag jelentős mennyiségű kationt, fémiont tudunk bejuttatni a növénybe, és a növénybe ezt le is fogja adni a megfelelő helyen.

Hogyha ezt még megspékeljük úgymond lombtrágyával, ami szintén jól föhető, akkor ez egy nagyon-nagyon erős szinergiát biztosít.

Arra is kíváncsi leszek, hogy akkor milyen növényéettani folyamatokban játszik szerepet a a Huminsav.

De Isten azért rögtön bekezdek nálad egy ilyen kicsit provokatívabb kérdéssel, hogy hát ez nincs meg a talajban, nem fér hozzá a növény, nincs ott. >> Két oldalról is lehet provokatív, tehát hogy onné, hogy én hol gazdálkodom, alacsony szerves nyogtartamú talajokon, tehát hogy tudjuk azt, hogy minden a talajból indul.

És nyilvánvalóan az a a az azt gondolom, hogy azok a gazdálkodók előnyt élveznek minden szempontból, akiknek a a szervesnyagtartalma nem azt gondolom, ez nyilván az objektív tény magasabb, mint mondjuk, ahol én gazdálkodom, de azt gondolom, hogy és akkor megint én egy kicsit előre ugrok, de sok mindenben tudunk segíteni a talajban.

Tehát vannak, és ezek nem talajjavító készítmények, de gyakorlatilag egy [torokköszörülés] egy növényi fejlődés induló állapotában nagyon sokat tudnak segíteni, például a megfelelő oldat, tehát a folyadékformában lévő huminsavas készítmények.

Tehát ez nálunk is egy új vonal volt.

Ezt mondjuk öt éve kezdtük el.

Ö de ez tulajdonképpen ez arra igaz, hogy egy csíraállapotban lévő növényt segít a kezdeti fejlődésben.

És ez ez megint egy összetettebb dolog, hogy hogy segíti a csírázást onnantól kezdve a a növekedést, amikor még a növénynek nincs olyan felülete, hogy egy növény levélen keresztüli tápanyag utánpótlással hatékonyabban vagy hatékonyan tudjuk segíteni a növényt.

De ugye ez összefügg a majd szintén egy megint előreugrottam a mikrobiológiás élettel, de talán majd arról András részletesebben beszél, hogy hogy működnek ezek a huminsavak.

Ezek a talajban lévő huminsavak.

Itt általam a tényleg a huminsavak, a nagyobb molekulájú huminsavakról beszélünk.

Ugye utaltam a kation komplex képzőképesség, így segítenek a növénynek felvenni ezeket a az elemeket, de a szinergia mikrobiommal, tehát így kvázi tápanyagként is szolgál, illetve egyéb pozitív hatásai vannak.

Ez mindenképpen a talaj oldaláról érdekes, de és akkor itt font szeretném elmondani, hogy levény keresztüli portásban nem csak a fulvósavaknak van fontos szerepe, hanem a nagyobb molekulai humisavaknak is.

Más kérdés az, hogy a fullvósavak kis mérettük, súlyuk révén akár sejtszinten be tudnak jutni és sejtszinten tudják kifejteni a hatásukat.

Ez a humisavakra, nagyobb méretűekre már így nem igaz, de más más pozitív hatásaik vannak.

Itt egyébként volt egy olyan kérdés a kommentelők között, ha már ezt a nagy vagy óriás molekulát említetted, hogy ez bejut a növénybe, nem csak rászáradt.

Volt egy konkrétan ilyen kérdés, úgymond ezzel most akkor én ugrottam egy kicsit előre, de ha már említetted, akkor akkor ezt berob ég légcseryírásokon keresztül mindenképpen bejut.

Hát eleve a javasolt időpontja vagy az lenne az optimális, ideális, hogy hogy késő délutánkor este különösen késő tavaszi nyári időszakban, akkor tudnának permetezni a gazdák.

Nyilván nagyobb gazdaságokban ez nem mindig kivitelezhető, sőt tovább megyek éjszakai permetezés adott esetben csökkentett lémennyiséggel.

András is mindjárt szót kap, de akkor még itt a növényélani hatásokról akkor nézzük meg, hogy azt nem kérem,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)”

Miről szól ez az epizód: „Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)”?

A Hektár Plusz podcast ezen epizódja a huminsavak és huminsavas termékek mezőgazdasági alkalmazását vizsgálja. A vendégek, Pais István (Huminisz Kft. ügyvezetője), Bischof András (szaktanácsadó, gazdálkodó) és Dr. Parádi István (növényélettani szakértő, ELTE) megvitatják a… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Parádi István, Bischof András, Dr. Parádi István, Magyar Péter, Orbán Viktor, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)”?

Fő témái: huminsavak, mezőgazdaság, növényélettan.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Huminsavak és huminsavas termékek a mezőgazdaságban: varázsdoboz vagy hatékony segítség a gazdálkodóknak? (HEKTÁR Plusz)”?

Megjelenés: 2026. 03. 01.. Hossz: 1 óra 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/huminsavak-es-huminsavas-termekek-a-mezogazdasagban-varazsdoboz-vagy-hatekony-se

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból