Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

Összefoglaló

Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó esett az egészséges élelmiszerek beltartalmáról, kiemelve a mikrotápanyagok (pl. réz, cink, szelén)…

Röviden

Műsor

Mihálovits Gazda Podcast

Megjelenés

2025. 11. 06.

Hossz

36 perc

Szereplők, említett nevek

Parádi István, Dr. Parádi István, Mihálovits András

Témák

egészséges élelmiszerek, mikrotápanyagok, mezőgazdaság

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója. >> Köszöntöm a kedves nézőket.

Ez a Mihálovics gazda podcast.

Szerintem nem kell bemutatni senkinek azt, hogy nagyon terjed az egészséges életmód.

Mindenki egészséges élelmiszereket fogyaszt, de hogy ezek az egészséges élelmiszerek hogyan lesznek egészségesek, arról már talán kevesebb szó esik.

Úgyhogy egy kicsit ennek járunk a nyomában.

Parádi Istvánt hívtam meg a podcastbe, az Expery Plant Kft. ügyvezetője, az ELTE biológiai intézetének adjunk Tusa.

Szervusz, köszöntelek itt nálunk. >> Servusz, köszöntelek. >> Ugye egészséges élelmiszerekről beszéltem a felvezetőben.

Az egészséges élelmiszereknek meg gyanítom a beltartalma az, ami egészségessé teszi őket.

Nem tudom, lehet-e még elnyalni ezt a képet valamelyest?

Alapvetően igen, a beltartalma az is, hogy mi van benne, meg az is, hogy mi nincs.

Tehát itt azért most most a mostani világban nagyon sok olyan dolog van, ami ami ami azt jelenti, hogy attól lesz valami egészséges, hogy mi nincs benne.

Mondjuk szennyezőanyagok vagy vagy valamilyen szermaradvány, vagy esetleg most már ami nagyon ugye nagyon veszélyesnek tűnik ez a mikroműanyag, de gondolom, hogy így biológiai értelemben inkább az az a az izgalmas, hogy mi az, ami van benne van, és esetleg az egészségünkre hatással van.

Nyilván itt alapvetően a mikratápanyagokról van szó.

Tehát ugye vannak a makroelmek, ez a amik a a nitrogén, a foszfor, a kálium, ami a növényeknél alapvetően szempont, de de nálunk is.

De vannak ezek a bizonyos mikroelmek, amikről elég sokat hallunk mostanában, hogy hiányosak.

Tehát itt itt a réz, a cink, a szelén, ezek ezek olyan elemek, amikből kevés van a talajban.

Nem feltétlenül azért van kevés, mert összességében kevés a talajban lévő eleme mennyiség, hanem nehezen felvehető.

Tehát olyan formában vannak ezek az elemek, amit a növények nem bírnak, nem képesek a talajból felvenni és a saját anyagcserékbe beépíteni.

Ezáltal táplálékként ugye, hogy mi is felvehessük.

Tehát, hogyha ezekből kevés van, ez ez hiányteket okoz nálunk is. >> Igen.

Erre szedjük ezt a rengeteg kiegészítő táplálékkiegészítő azt hiszem ezeket hívják, hogy >> hogy D-vitamint meg magnéziumot meg és akkor mindenkinek megvan az a szent grálja, amit azt gondol, hogy neki mindenképpen szedni kell.

Ez ez egyébként romlik ez a helyzet, mert ez a táplálékkiegészítő ipar, ez futelé.

És én már olvastam olyat, hogy volt egy mondás a gyermekkorunkban, ezt még az iskolában is tanították, hogy naponta egy alma, egészség, oltalma, valahogy így szól ez az egész.

És ezt az elmúlt években árnyalták, hogy ma már nem is biztos, hogy egy alma elég ahhoz, hogy a szükséges vitaminokat és és ásványi anyagokat bevigyük, hanem meg kell enni legalább egy kilót. >> Igen. >> Ebből ezért adódik a kérdés, hogy ez egy egy ilyen romlóhelyzet, hogy ugyanazok a növények kevesebb ásványi anyagot és >> ez egy elég vitatott terület, tehát vannak pro és kontraérvek, de alapvetően azt lehet mondani, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy igen.

Tehát vannak vannak romló tendenciák.

Ö konkrétan vannak olyan nyugati országok, ahol ahol lehet ilyen grafikonokat látni az elmúlt 20-30 évben, mennyivel kevesebb lett a talajok cink szelén satöbbi tartalma, és a növényekben is egyre egyre kevesebb.

Nyilván ez azért ennél sokkal összetettebb kérdés, mert nem csak arról van szó, hogy mennyi van benne, hanem arról is van szó, hogy hogy mennyit tudunk mi ebből fölvenni, vagy mennyit tudunk táplálkozással bevinni.

És és a ezek a táplálék kiegészítők pedig szintén egy óriási piac.

Nyilván ennek ennek sok pozitív hatása lehet, de itt is az a az a kérdés, hogy hogy ezeknek a termékeknek a minősége az az milyen szintű.

Tehát, hogy lehet, hogy benne van az a mikroelem, de nem biztos, hogy olyan formában, ami bennünk hasznosulni fogüm. >> Tehát, hogy ez ezért mondom azt, hogy ez egy ez egy sokkal összetettebb kérdés ennek. >> Hát ezt szokták mondani a szakértők, hogy talán a természetes táplálékból felvenni a legüdvözítőbb dolog.

Tehát, hogy jobb egy elnyalni egy citromot, mint mondjuk C-vitamint bekapni. >> Igen, mert abban olyan formában vannak ezek a most mondjuk, ha most a vitaminokról beszélünk, akkor akkor ezek szerves molekulák.

Ezek olyan formában, olyan kötésekben, olyan olyan kémiai kontextusban vannak jelen, amire ugye mi evolválódtunk, tehát képesek vagyunk arra, hogy ott a maximális hatékonysággal tudjuk ezeket hasznosítani, >> illetve hát nem is tudunk nem is tudjuk túlterhelni magunkat ezzel.

Tehát hiába ugye a C-vitaminnál szokták mondani, hogy hiába veszünk be öt 5-100 mgot, nem biztos, hogy aznak van értelme, mert egyszerűen nem fog tudjuk fölhasználni.

Tehát a mi anyagcserénk nem képes arra, hogy hogy elraktározza, vagy hosszú távon azt ott ott tárolgassa, hanem hanem mindig annyi kell belőle, amennyire éppen szükség van. >> Tehát a citrom ezt biztosít biztosítja.

Igen. >> Nagyon úgy tűnik, hogy kulcsszerepe van ebben az egész körforgásban a a talajnak.

Van összefüggés aközött, hogy csökken a tápany a táplálékainknak a a hasznos anyagtartalma, tehát a mikroelemek vitaminok.

Azzal összefügg, hogy rossz állapotban vannak a talajink, vagy romlanak a talajjaink állapota? >> Igen, abszolút.

Tehát, hogy a talajok alapvetően a talajokból származnak ezek a talajok, vagy ezek az anyagok nyilvánvalóan.

Tehát a természetes az, hogy azok a növények, amiket mi fogyasztunk, vagy amit a mi haszonálataink fogyasztanak, azok a talajból veszik fel azokat az ásványanyagokat, és azokból alhaítanak ki vitaminokat, amik De ha nincs mit felvenni, vagy nem, annyi van, akkor akkor ez sérül, ez a rendszer.

Tehát valami ez a logika. >> Igen, pontosan.

Ugye itt, de itt megint csak két részre bontanám.

Egyrészt az, hogy van-e a talajban elegendő mennyiség és megfelelő formában, vagy nincs.

Illetve a másik az, hogy ezek kémiailag milyen kötésekben vannak.

Tehát a növények képesek ezeket fölvenni.

Ühüm. >> És a ami a legfontosabb, és ez az, ami szerintem az igazán izgalmas és igazán ö kulcs kérdés, hogy a talaj biológiai állapota lehetővé teszi-e azt, hogy ezek az elemek olyan formába kerüljenek, hogy a növények föl tudják venni. ugyanis ezek a de minden elemre, makroelemre is igaz, hogy ezek ezek szerves vagy szervetlen kötésekben vannak, és ezeket ezekből a kötésekből nem mindig tudja a növény kiszedni őket, ezért kellenek olyan talajbiológiai szervezetek, amelyek segítenek a növényeknek abban, hogy ezekből a kötésekből, ezekből a kötött formákból ezeket az elemeket kimozdítsák, és a növény számára akár közvetlenül fölvehetővé tegyik, vagy esetleg egy egy mikrobiológiai szervezet közreműködésével kerülnek.

És ezek a talajlakó organizmusok meg kis élőlények ha ezek eltűnnek vagy visszaszorulnak, akkor ezt a munkát nem tudják elvégezni. >> Így van. >> Akkor ez ezek pusztulóban vannak.

Ö >> tehát a mi szempontunkból igen, globális mértékben nyilván azt mondanám, hogy ez egy ilyen kis döccenés az evolúció óriási utcájában.

Tehát valószínűleg pár millió év múlva semmit sem átunk ebből a helyzetből, mert mert kinövik meg újra szaporodnak.

Na mi szempontukból a az emberi faj szempontjából ez egy óriási probléma, mert jelenleg ezek ezből egyre kevesebb olyan szervezet van a talajban, ami ezeket a funkciókat ellátja. >> Mi miatt? >> Hű, hát ez egy ez egy ez megint egy összetett dolog, de alapvetően ha már ha már itt a mezőgazdaságról beszélünk, nyilván az egyik szempont az a mezőgazdasági termelés.

É, hogy a 60-as évek, 50-es60-as évek óta ez a ez a zöld forradalom, amikor amikor ugye a műtrágyákat elkezdték nagy értékben használni, illetve gépesítést. >> Ühüm. >> Rendkívüli módon megnyomták a termésamokat.

Ez ez egy nyilván egy óriási pozitív dolog volt.

Ugyanakkor ennek az egész változásnak a a a költségoldalán nem kalkulálták bele azt, hogy rendkívül nagy mértékben igénybe vette a talaj erőforrásait.

Ezt egy átlagember nem érti szerintem, hiszen ha azt mondjuk, hogy kemikáliákkal rásegítünk a természetes folyamatokra, tehát mondjuk lepermetezzük a növényt, hogy ne egye meg a bogár, vagy adunk neki műtrágyát azért, hogy még jobban tudjon növekedni, az logikailag azt eredményezni.

Hát köszönjük szépen, ez egy jó dolog, hát erre épül az egész rendszer.

Mondok egy példát, talán úgy jobban el tudom mondani.

Ugye a városi életforma, mit csinál az ember, hogyha éhes lemegy a boltba.

Legtöbbünk, akik mondjuk városban élnek, mert nyilván egy kis egy-két balkon kertészkedésen kívül nem nagyon tudnánk mit kezdeni egy több hektáros területtel, nem tudnánk megtermelni saját élelmiszerünket, ami pedig azért 100 éven még jellemző volt.

Mi van akkor, hogyha hirtelen lehúzzuk a rolót és bezár minden bolt?

Tehát egy óriási probléma, mert az emberek nem tudják megtermelni a saját élelműszerüket, és ugyanez van a növényekkel is.

Tehát elkényeztettük a növényeket, a a ugye a gazdasági növényeket, megkapták a műtrágyát, megkapták a növényvédőszereket, minden ellen megvédtük őket a terméshozam érdekében.

Viszont ezzel párhuzamosan elvesztették azt a képességet, pár a talaj is elvesztette, meg a növények is elvesztették a nemesítés során, hogy képesek legyenek ezek ezeket az elemeket önmagukban fölvenni a talajból.

Tehát mi odaadjuk nekik nagyszerűen fölvehető formában a nitrogént például vagy a foszfor, de közben nem figyeltünk azokra a mikrobiális szervezetekre, amik ezeket egyébként természetes módon a növényeknek odaadják a talajból. >> Ühüm. >> Ezért ezek ugye a növényeknek ezekre nem volt szükségük.

Kiéheztek, kiheztettük őket, elpusztultak, nem?

Tehát ugye usit or lose it, ugye ahogy az angol mondja, mivel nem használták ezt a növények, nem volt rá szükségük, ezek elpusztultak, kihaltak, lecsökkent a mennyiségük, ezért ezek most hiányoznak a talajból.

Tehát ezért van az, hogy amikor valaki mondjuk visszaáll egy olyan gazdálkodásra, ahol hatványozottan szeretne támaszkodni ezekre a szervezetekre és kevesebb műtrágyet kijuttatni, hanem inkább a természetes folyamatok révén ellátni a növényt tápanyagokkal, ezért óriási problémákkal szembesül.

Ö ezek ha ahogy ahogy fogalmaztál visszaáll a az eredetihez közelebb álló rendszer az akkor a beltartalmában az élelmiszereknek az agrártermékeknek az látható eredményt hoz? >> Ez megint több faktoros, mert ahhoz itt ugye itt jön az, hogy hogy ugye minden mindennel összefügg.

Tehát amellett, hogy ezek a mikrobiális szervezeteknek a mennyisége sokféles lecsökkent, ezzel azt is elvesztettük, hogy ezeknek volt egy olyan funkciója, amivel a talaj fizikai kémiai állapotát megfelelő szinten tartották.

Tehát a talajnak van egy van egy fizikai szerkezete.

Ez a ez a jó morzsalékos föld.

Na most ezt ez azért olyan, mert ezek a mikrobiális élőlények olyan anyagokat termelnek, amik ilyennél teszik a talajt.

És mivel ezek elpusztultak, a talaj is megváltozott, tömörödött, tömörödöttek a talajaink, nehezen tárolják a vizet, nehezen tárolják a az a ezeket a tápelemeket, lecsökkent a szervesanyagtartalmuk, ami pedig nagyon fontos ebben.

Ezért hiába próbáljuk meg mondjuk mesterségesen visszarakni ezeket a élőlényeket, nem biztos, hogy ott maradnak, mert az élőhelyük ment tönkre.

Tehát hiába ejtünk le egy kiszáradt szavannára egy egy gepard falkát, nem biztos, hogy azok ott túlélnek, mert nem lesz mit enniük.

Tehát, hogy hogy ez a ez a probléma, tehát a talajok szerkezetét, talajok fizikai kémiai állapotát párhuzamosan kellene megjavítani a biológia állapotával, mert a kettő abszolút összefügg.

És még egy, bocsánat, még egy gondolat is, az nagyon fontos, hogy maga a talaj is elveszett.

Tehát ha megnézünk talajszelvényeket, nem tudom, hogy ugye talajszelvény azt jelenti, amikor ásunk egy más5él k mély gödröt, és megnézzük azt, hogy a ahogy megyünk lefele a talajban, milyen milyen szerkezeti szintek vannak a talajban.

Ugye mindenki ismeri azt, amikor jelenséget, amikor ás egy nagy gödt és akkor egyszer csak eljut sárga földig ugye a tetején van egy ilyen humuszos barna és alatta sárg.

Na most ez az a humuszos réteg, ez az a ezt a szintnek hívják.

Ez az, ahol a növények alapvetően meg a mikrobiális szervezetek a szerves anyagot lerakják.

És ez az a szint, ami ezeknek a folyamatoknak a következtében egyszerűen elpusztult.

Tehát van, ahol valahol mondjuk 1 m vastagságról most már olyan 10-20 cm-nél tartunk. >> Hát igen.

És akkor van a másik példa, amivel sajnos ugye a geopolitikai események kapcsán került szóba.

És akkor gyakran hallani, hogy Ukrajnában még érintetlenek ezek a termőföldek.

Ott meg több méter, hallottam ilyen 6 m vasta a komusz rétegről is.

Tehát, hogy ott meg annyira Igen.

Igen. >> Ahogy így beszélgetünk, nekem eszembe jutott egy analógia, és javíts ki, hogyha tévedek.

Ög a humán egészségügybe egyre többször kerül szóba az emberi mikrobió, a az a a beleinkben és az emésztő rendszerünkben élő szervezeteknek az összessége.

Nekem egy kicsit az analógia ugyan ez, hogy a talaj is talajnak is van egy ilyen mikrobiója, és az ugyanúgy sérült az emberi tevékenység a modern civilizációs hatásoktól, mint a mi belső mikrobiómunk.

Megint csak párhuzamosan fut ez a két dolog.

Tehát a a >> ja, hogy még össze is függjenek, hiszen ugye a talaj mikrobió rossz, ezért aztán nem jutnak be azok a táplálékok, amik a mi mikrobiómunkat egészségesen tart.

Nagyon érdekes, >> de de picit én is hagy hagy indítsak egy picit messzebbről, mert úgy sokkal érdekesebb, hogy a a biológiában nagyon sok olyan dolog van, ami ami ami hasonló kaptafára készül, merthogy a vannak alapszabályok, és ezeket a biológia szereti mindenhol betartani.

És az egyik ilyen ez a tápanyagfelvétel.

A tápanyagfelvételhez egy nagy felületre van szükség.

Tehát a mi belünk és ugye a bélbolyhok satöbbi egy nagy…

Említett entitások

Témák

• egészséges élelmiszerek
• mikrotápanyagok
• mezőgazdaság

Személyek

• Parádi István
• Dr. Parádi István
• Mihálovits András

Szervezetek, cégek

• ELTE
• Expery Plant Kft.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!”

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

• Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság 2026-03-12

  Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

• Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy 2026-02-19

  A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

• Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda? 2026-02-05

  A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

• Mitől bio a biozöldség? 2026-01-22

  Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

• Miért nem öntöznek a gazdák? 2025-12-18

  Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

• Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat! 2025-12-05

  A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

• Mire jó a műtrágya? 2025-11-20

  A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

• A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj 2025-10-24

  Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

• Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld 2025-10-09

  Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból

• Tények és tévhitek Szabó Adrival 2. rész — Kedves Testem!

  Szabó Adri és a Kedves Testem! podcast az egészséges táplálkozással kapcsolatos tényeket és tévhiteket vizsgálja. Szó esik cukkiniről, borsóról, csicseriborsóról, teljes kiőrlésű…