Kék Bolygó - Áder János podcastja

Jobb föld - magasabb minőségű élelmiszer #83

· PT34M23S

Összefoglaló

Szőlősi Gábor, az Agrofutura Kft. vezetője a magyar mezőgazdaságban uralkodó, a természettől eltávolodott, gépekre és vegyszerekre épülő gyakorlatot ismerteti. Elmondja, hogy ez lerontja a talaj minőségét, és ismerteti cégének humusztea és humuszkomposzt termékeit, amelyek a…

Röviden

Műsor
Kék Bolygó - Áder János podcastja
Megjelenés
2023. 09. 18.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Áder János
Témák
mezőgazdaság, talajminőség, fenntarthatóság, élelmiszerbiztonság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] jó napot kívánok tisztelettel köszöntöm a podcast hallgatóit és a kedves nézőket mai vendégem szőlősi gábor az agrofutúra kft vezetője ügyvezetője ügyvezetője és egyik tulajdonosa és társtulajdonosa a két kérdésről sz nék beszélni egyrész az agrofuturáról és hogyha lesz időnk akkor a garden futuráról a hallgatók számára a bevezetésben azért most is elmondom hogy szeptemberben minden héten jelentkezünk podcasttal ennek az oka az hogy szeptember utolsó hetében egész héten át lesz a fenntarthatósági expo kina hung expo területén és az elmúlt négy adásban olyan vállalkozásokat mutattam be akik kiállítóként megjelennek majd az expón és valamilyen fenntarthatósági problémára kézzel fogható megoldást kínálnak na most ez ezúttal is így lesz ez az ötödik alkalom az ötödik vállalkozás akit bemutatok és ezért is örülök hogy szőlősi gábor elfogadta a felkérésemet az előző kettőhöz hasonlóan ismét a mezőgazdaság mezőgazdaság és a környezet lesz a beszélgetésünknek a a fő témája hiszen amikor készültem a beszélgetésre akkor hogyha egy mondatra egyszerűsítettem az agrofutúra célját és megfogalmaztam magam számára akkor a természet ökológiai egyensúlyának támogatása a mezőgazdaságban így foglaltam össze és hogy ez pontos definícióe tehát a az arcpolitikáját a célját a szégnek pontosan vissza ezt majd ő mindjárt elmondja igen jól a visszaadja meglepően jó a visszaadja erre kevesen szoktak gondolni amikor elindulunk ezeken ezen a beszélgetésen és annak is örülök hogy egyszer említette a mezőgazdaságot és a környezetet tulajdonképpen az alapprobléma az hogy a mezőgazdasági termőfelületek a talajok a földek túlságosan mester séges váltak alapvetően a természeti közekben helyezkedik el de valahogy kialakult az elmúlt jellemzően 100 évben egy olyan gazdálkodási szemlélet ami a mezőgazdasági felületet legyen az szántóföld vagy dísznövénykertészet vagy gyümölcstermesztés bármilyen mezőgazdasági ágazat az mintogyha a természettől kívül állna és a természet már átment egy ilyen zavaró tényezőben és az egész gazdálkodási technológia arra épült föl hogy minél függetlenebbé tudja minél irányítottabbá tudja tenni a gazdálkodási tevékenységet tulajdonképpen a természeti tényezőktől úgy hogy közben maga az egész tevékenység az a természeti környezetben zajlódik természetesen hogy ennek mi az oka maga az ember is ugye már nem tekintjük magunkat a környezetünk a természetnek a részévé részének maga az ember és emiatt egy távolságtartás kialakult tehát amiket végzünk tevékenységetet és a természettől egy távolságtartással végezzük és gyakorlatilag amire ahogy a mezőgazdaságban ez tükröződik az a gépeknek és a vegyszereknek a túlsúlyos használata bocsánat mondhattnám úgy is hogy nem együtt akarunk élni a környezettel és a természettel hanem uralkodni akarunk rajta az amit mondott nekem ha átfordítom a saját gondolat ra akkor ezt a ez a mondat szűrődött le így bennem hogy nem a természet részének tekintjük magunkat hanem valami kívülálló egységnek amelyiknek joga kiváltsága hogy uralman ráhajtsa nem művelje nem együttműködjön vele hanem uralm rá hajtsa a természetet valami ez a kiindulópont ez a a gondolkodásnak a a a gyökere igen így van [Zene] maga az ember hajlamos erre hogy fölé felette állónak gondolja magát a természeti folyamatoktól ez abból is látszik hogy a legtöbb gazda ha esik akkor az a baj hogyha szárazság van az a baj tehát ugy a természetre mindig lehet panaszkodni na most a mi ügyfeleink akik alapvetően erről a kémiai és mechanikus mezőgazdaságról amit most nevezünk konvencionális mezőgazdaságnak elindulnak egy biológiai alapú gazdálkodásb már egy idő után nem panaszkodnak az időjárásra hanem úgy elfogadják hogy hát ez van és tulajdonképpen most ennek annak örülünk ami van nyilván vannak szélsőségek 2022-ben senki nem szerette a végtelen asájt és az esőhiányt de hogy alapvetően azok akik biológiai alapú vagy regeneratív szemléletben kezdenek el gazdálkodni sokkal közelebb kerülnek a természeti folyamatokhoz sőt átulakal az egész folyamat és ebből az irányító pozícióból átalakul egy támogató pozícióbá a gazdának a tevékenysége nem irányítani akarja a talajban lévő folyamatokat vagy a növénynek az élettani folyamatait hanem hagyja hogy a természet működjön és ezeket a természetes folyamatokat kezdi el támogatni alá dolgozni a természetnek a kettő között nagyon nagy pozícióbeli különbség van és egy teljesen más gazdálkodási technológia és a felfogás de talán a kedves es hallgatók emlékeznek arra hát ennek azért már jó ideje hogy vendégem volt dobos endre akit ön úgy tudom hogy ismer igen a miskolci egyetemnek a tanára akivel erről beszélgettünk hogy leromlott a talajnak a minősége részben a rossz művelés következtében hogy porosítjuk a talajt így fogalmazott hogy az a jó az volt a jó legalábbis a korábbi felfogás szerint hogyha olyan olyan úgy nézett ki mint egy jáárdasztal mint egy homokozó és ez teljesen tönkretette a talajnak a szerkezetét oxigénellátását szemcsés szerkezetés és és erózióhoz vezetett és romló termésátlagokhoz vezetett hiszen nem volt megfelelő oxigén nem volt megfelelő a vízháztartása a talajnak ennek következtében a növények fejlődéséhez szükséges feltételek amiket a talaj biztosított korábban azok nem voltak meg és ő is erről beszélt ugyan ez jutott eszembe amit amikor az imént mondtam hogy igen a talaj minőségének a romlása amit ugye idegen szóval degradációnak hívunk az hogy kizsigereltük a talajt és rossz munkamódszereket alkalmaztunk akár a gépesítés révén ez bizony nem fenntartható ezen változtatni kell mert népiesen szólva ha ezt folytatjuk akkor magunk alatt vágjuk a fát így van és erre a helyzetre nyilván ez már mindenkinek egyértelmű valamikor amikor 2012-ben elkezdtük akkor ezek a fogalmak még nem léteztek igen ez azért reg erre igen erre kellett erre kellett egy erre kellett egy 10 év hogy egyáltalán pontosan azért mert egyébként a tapasztalat az elmúlt 10 évben szerintem ez a tapasztalat amiről az imént beszélt az megérlelte ezt a nem csak a tudást hanem az igényt is arra a gazdák részéről hogy ó csináljuk ezt valahogy másként igen másként de mégis a regeneratív gazdálkodásnak erre a válasza az az hogy használj nagyobb gépet nagyobb traktort még több vegyszert tehát az a károkozás tát az hogy a talajok most ilyen állapotban vannak ez az emberi tevékenységnek a következménye ez egy gazdálkodási módszert annak a következménye minden folyamat a talajban három lábon áll fizikain kémiain és biológiain és gyakorlatilag a biológiai folyamatokkal nem foglalkoztunk az elmúlt évtizedekben fizikával mindig is foglalkoztunk hiszen mióta föltaláltuk a nyelet és azt rátettünk egy vasdarabot azóta kapálunk tehát hogy ez az embernek a növénytermesztésével egy idős a mostani műtrágyaagyártási technológiákat minimum 100-150 éve ismerjük és használjuk mindemellett a talajnak a biológiai működése amit igazából mikroszkóppal tudunk megismerni tehát a talaj biológiai működése amiben ugye amit látunk az a az a az a giliszta de a mikróbák azok a milliméternek az ezred részei a baktériumok a gombák hálózatai ez a nagy talajtáplálékháló ennek a vizsgálatának gyakorlatilag pár évtizedes múltja van és a biotechnológiák fejlődése mostanra ért oda hogy hogy kézzel fogható jó minőségű megoldásokat kínál a gazdák részére tehát ebben nem az van hogy ez egy nagy összeesküvés elmélet és akkor itt minden így a világ ellenünk fordult hanem az van hogy ez volt a folyamata a természetes fejlődési folyamata a a mezőgazdaságnak de most már tudjuk hogy a biológiai lábbal kell tulajdonképpen elsősorban foglalkoznunk tehát az eddigi módszer szerint mindenre válasz a kémia volt gyomértószer műtrágya növényvédőszer és a vas volt szántsuk lazítsuk boronáljuk intenzíven hatoljunk be a talajba és úgy alakítsunk ki egy talajszerkezetet na most ezeknek háttérbe kell szorulni és előtérbe kell szorulni a biológiai folyamatok felépítésének és ebben az a paradigmaváltás a trükkös hogy ahhoz hogy a biológiai folyamatok jól tudjanak működni ahhoz a kémiát meg a mechanikát tehát a talajművelést és a vegyszerek használatát drasztikusan vissza kell szorítani meg kellá és ez egy nagyon-nagyon nehéz dolog mert a gazda irányítani akarja a folyamatokat itt pedig rá kell támaszkodni a természetre a természetet behívni a rendszerbe mint az én gazdatársamat és vele együtt harmóniában dolgozni ehhez bizalom kell meg bátorság kell de most már sok éves tapasztalatunk az hogy az így működő gazdaságok sokkal kiegyensúlyozottabb terméseredményeket hoznak és ami sokkal fontosabb hogy sokkal tisztább sokkal mag asabb minőségű termést iss élelmiszert nyújtanak a társadalomnak és plusz még a földnek a minősége is hát persze hát ugye a talaj termőképességének visszaállítás ugye ezt mondta és hogy ennek egy egy komoly mikrobiológiai támogatást kell adni a talajnak az hogy a kizsigerelt lepusztult talaj termőképességét meg tudjuk erősíteni ez egy viszonylag hosszú folyamat igen ugye önök erre többféle terméket javasolnak állítottak elő találtak ki beszéljünk talán kettőről az egyik a humusz tea igen hogy ez micsoda és a humusz komposzt hogy ez hogy készül milyen célt szolgál az előbbi problémákat hogyan milyen módon oldja meg milyen időtávon belül fejti ki jótékony hatását erről mindenképpen szerintem beszélünk biztos hogy érdekli a hallgatókat így van amit mi behoztunk ugye regeneratív mezőgazdasági technológiákkal több tanácsadó cik foglalkozik ami specialitásunk ebben az hogy ezt a gazda hogyan csinálja úgy hogy a gazdaság valóban ki tudjon alakítani egy zártláncú körkörös gazdálkodást és tulajdonképpen a gazdaságban most hulladékszámba menő anyagokat például hát szervestrádja nem hulladék de alulhasznosított vagy a szármaradványok vagy akár a városokból bejövő zöld hulladék vagy a nyesedékek vagy a hibás termékek amik nem mehetnek ki amik nem piacosíthatók tehát ezekből az anyagokból a gazdaság elő tud állítani saját magának olyan nagy hozzáadott értékű inputanyagokat amivel tudja helyettesíteni a műtrágyát meg a növényvédőszert és ennek a két tulajdonképpen egy gazdaság elkezd komposztálni gondolnánk azt hogy hát ez í milyen kézen fekvő de nem az mert mi magyarországon nem vagyunk a komposztálásnak a komposztkultúra a magyar mezőgazdaságból alapvetően hiányzik inkább ilyen trágyaérlelő a komposztálás és a trágyaérlelős nem pont ugyanaz van egy komposztálási protokolunk ezt úgy hívják hogy irányított aerobhummusz komposztálás amiből gyakorlatilag bármilyen biomasszából nyolc hét alatt tehát két hónap alatt egy olyan komposztot úgynevezett humusz komposztot tudunk létrehozni ami képes az erodálódott beteg talajoknak a folyamatait a mikrobiológiai és talajépítő folyamatait helyreállítani nyilván nem önmagában tehát kell ezhez gazdálkodási technológia tehát ehhez kellenek a regeneratív gazdálkodási módszernek a többi tagjai a a a takarónövényeknek a használata a köztesnövények használata növénytársítás a szántás elhagyása minimumművelés tehát hogy ez egy rendszernek a része ugye a humusz komposzt egyik legfontosabb jellemzője hogy a komposztunk a nyolcadik hét végére rövid szénláncú humuszt tartalmaz úgynevezett friss humuszt ami a mostani tankönyvek szerint körülbelül pár száz év alatt zajlódik le a természetben tehát fölgyorsítjuk a természeti folyamatot két hónap alatt össze tudunk hozni egy olyan oltóanyagot a talajba amit hogyha kihelyezünk akkor az ott tovább tud fejlődni és a talaj elkezdi tudni az az önfenntartó önmegújító feladatait képességeit helyreállítani és így tudjuk elhagyni a vegyszereket és így tudjuk elhagyni tulajdonképpen a talajművelést a ez azt jelenti hogy ha mondjuk valakinek van egy kis ktje mondjuk induljunk egy közepes településből mindenkinek van kertje mindenkinek van udvara vágja a füvet mezi a pookrokat fákat tehát keletkezik mindenféle növényi termer zöldséget gyümölcsöt ebből is keletkezik valami lehullik a lomb ebből mindből tudnak egyébként komposztot csinálni mindegyiket föl tudják erre használni gyakorlatilag mindent tehát ugye ott kelleneindulni a dolognak hogy a kertből nem származik el semmi hanem ami biomassza ahova keletkezik egy lehullott levél vagy egy konyhában keletkezett lehámozott zöldséghé vagy a mezőgazdaságban például a a trágya az kerüljön be egy irányított feldolgozási folyamatba amit komposztálásnak nevezünk a lényeg az irányított folyamatom van hogy nem csak egy kupacot építek hanem azt egy egy módszertan szerint fogom komposztálni és ennek a lépcsői valóban a kis kert és aztán a gazdaság és akkor az önkormányzatnak a közös területei és a mezőgazdasági területek az a nagy különbség egy kiskert között hogy ezt kézzel meg lehet csinálni mikor mezőgazdasági tevékenységről beszélünk az egy gépesített forma tehát ott már ugye itt több 1zer akár egy több 1zer vagy több 10000 tonnányi biomasszát kell egy nagyob gazdaságnak megmozgatni éves szinten földolgozni ott már ennek gépes professzionális módszerei vannak de ezt ezt tudják önök csinálni tehát ezt a tehát egy nagyobb méretben is egyébként elő tudják állítani ezt a hogyne hogyne tehát mi azt csináljuk hogy a delokalizált helyi komposztálása jó mert a szállítási költség az az az azuk ös mondjuk összegyűjteni a faluban és akkor a a vagy a községben és akkor ott a községeben egy az adott méretnek megfelelő ilyen gép parkot létrehozni vagy ezt a nem tudom ez egy ilyen tartály vagy nem most nem nem értek a technológiájához tehát ezt létrehozni és akkor a falu ban keletkező zöld hulladékot ez nyilván méretezhető néhány hét alatt ugye azt mondta nyolc hét alatt egy jó komposzt alakítani és aztán akár a gazdák számára ezt most hogy ez milyen módon történik a kiszállítás ez részlet kérdés de a gazdák számára hozzáférhetővé tenni itt szét kell választani a városi zöld hulladékot és a mezőgazdaságban keletkező mezőgazdasági melléktermékeket tehát a mezőgazdasági melléktermékeket a gazdák tudják maguknak saját felhasználásra komposztálni és mi alapvetően ezt csináljuk tehát egy gazdaságba kimegyünk megnézzük hogy milyen biomasszák keletkeznek amik most alulhasznosítottak megkeressük a megfelelő…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Agrofutura
  • Planet Budapest 2023

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Jobb föld - magasabb minőségű élelmiszer #83”

Miről szól ez az epizód: „Jobb föld - magasabb minőségű élelmiszer #83”?

Szőlősi Gábor, az Agrofutura Kft. vezetője a magyar mezőgazdaságban uralkodó, a természettől eltávolodott, gépekre és vegyszerekre épülő gyakorlatot ismerteti. Elmondja, hogy ez lerontja a talaj minőségét, és ismerteti cégének humusztea és humuszkomposzt termékeit, amelyek a… Az epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 09. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Jobb föld - magasabb minőségű élelmiszer #83”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Áder János.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Jobb föld - magasabb minőségű élelmiszer #83”?

Fő témái: mezőgazdaság, talajminőség, fenntarthatóság, élelmiszerbiztonság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Jobb föld - magasabb minőségű élelmiszer #83”?

Megjelenés: 2023. 09. 18.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kek-bolygo-ader-janos-podcastja/jobb-fold-magasabb-minosegu-elelmiszer-83-18504056

Több epizód a Kék Bolygó - Áder János podcastja-ből

  • Ipari energiatárolás hatékonyan #154

    A Kék Bolygó podcast sorozatának #154. epizódjában Szűcs Marcell, a Planergy Solutions ügyvezetője a nagy ipari fogyasztók számára kifejlesztett akkumulátorszimulációs modellről é…

  • Aszály: baljós árnyak nyárra #153

    Európa 1980 óta a leggyorsabban melegedő kontinens, ami Magyarország vízháztartását is veszélyezteti. Lakatos Mónika éghajlati szakértővel a klímaváltozás, az aszályhelyzet és a t…

  • Jobb talaj, és még a vizet is megtartja #152

    A FitoWool gyapjú pellet egy fenntartható megoldás az aszályos időszakra, amely javítja a talaj vízmegtartó képességét, támogatja a talajéletet és hozzájárul a vegyszerhasználat c…

  • A jóllétünk ősi titkai #151

    A Kék Bolygó podcastben Nagyné Batári Zsuzsanna, a szentendrei Skanzen főigazgató-helyettese beszél a "Együtt a fenntarthatóságért!" című kiállításról, amely a fenntartható életmó…

  • Itt a lét a tét - a természeti tőke eltűnése #150

    Bartus Gábor környezetgazdász a Kék Bolygó podcast 150. adásában arról beszél, hogy bár Magyarország környezeti teljesítménye jó, a globális nagyhatalmak, így Kína és az Amerikai…

  • Egészséges otthon - időtálló építészeti megoldás #149

    A szalma, mint építőanyag, évszázadokon át használták, de mára szinte elfeledték. Ez a podcast rész a szalmapaplan nevű új, innovatív szigetelőanyagot mutatja be, amely hagyományo…

  • Világraszóló magyar fejlesztés #148

    Vida Ádám, az Edortech ügyvezetője egy új, szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet anódról beszél, amely a lítium-ion akkumulátorok kapacitását a korábbiak…

  • Ahol élménnyé válik a fenntarthatóság #147

    A Planet Budapest kiállítás február 25-től várja a látogatókat a Vasúttörténeti Parkban, ahol magyar vállalkozások mutatnak be fenntartható megoldásokat. Az eseményről Unger Zsolt…

  • Űrállomásról az óvodába – hasznosított hőenergia #146

    A magyar HeatVentors cég ügyvezetője, Kakas József az energiatárolásról és a fázisváltó anyagok (PCM) alkalmazásáról beszélt. A HeatVentors intelligens hőtároló akkumulátorai akár…

  • Egészségesebb élet ősi gabonákkal #145

    A műsor vendége Simon András, a Nature Gold Hungária Kft. ügyvezetője, aki az ősi gabonákról, azon belül is az alacorról, a tönkölyről és a tenkéről beszél. Kiemeli ezen gabonák k…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból