HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Nagyágyúk Óváron | Szántás, tarlóhántás, no-till és a pockok (videófelvétellel)

· PT2H10M37S

Összefoglaló

A HEKTÁR Nagyágyúk stábja Óváron tartott közönségtalálkozót, ahol gazdálkodók és hallgatók előtt beszélgettek a talajvédelem, a no-till és más talajművelési rendszerek, valamint a pocokgradáció kérdéseiről. A több mint 100 fős hallgatóság betekintést nyert az ideális…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 03. 15.
Hossz
2 óra 11 perc
Szereplők, említett nevek
Csepregi Attila, Gribek Dani
Témák
talajvédelem, no-till, talajművelési rendszerek, pocokgradáció, mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Hogyan bánunk és hogyan bánjunk a talajjal?

Mennyire fontos ez a kérdés, milyen hatások érik a területeinket és milyen művelési módokkal érdemes gazdálkodni?

Gribek Dani vagyok, és ez itt a Hektár nagyágyúk óváron közönség találkozója beszélgetése, amit egyébként rögzítünk is, tehát vélhetően majd egyfajta podcastként, műsorként vissza lehet majd hallgatni. [zene] Hektár nagyágyú negyed évente jelentkező agrárszakmai podcast műsor [zene] Grieg Danival és állandó vendégeivel.

Berent Ferenccel, Csepregi Attillával és Lajos Mihállyal. >> Én azért úgy sejtem, hogy nem feltétlenül csak a törzs közönségünk van velünk.

Úgyhogy azért, hogy tényleg, hogy milyen irányba vigyük majd a beszélgetést, [horkantás] szeretnék egy gyors ilyen kézfeltartásos játékot játszani.

A az első kérdésem van az, ki az, aki ismeri a hektár nagy ágyú podcastot?

Jó, ez még csak az ismerés hallott róla.

P >> akkor azt híz meg inkább ki nem [torokköszörülés] jó.

És ki az, aki rendszeres hallgatónk?

Tehát aki azért úgy hm jó jó jó, jó, jó, jó. lesz azért sok ismétlés, mert ugye nyilván ez egy ilyen szakkollégiumi est ez a ez a mai, és szeretnénk, hogy majd itt a fiatal generáció is kapjon egy kis muníciót [torokköszörülés] a gondolkodnivalót.

Közben Ferilába felkerült ugye a >> Csak az Attilán mutatom, mert most nem tud elfeküdni, csak azért, mert ő mindig fekszik.

De de hogyha már itt megszólaltak a többiek, akkor nyilván bemutatom az ismerősöket, akik hát három havonta minimum veletek vannak itt rajtam kívül.

Egyrészt itt van velünk Berent Feri. >> Sziasztok!

Jó estét kívánok mindenkinek! >> Csepregi Attila, >> sziasztok!

Üdvözlök mindenkit! és némi képházi gazdánk, merthogy ugye két fia is érintett itt az egyetemi életben.

Szia Misi. >> Sziasztok. >> No, ahogy említettem, itt az elején van egy QR kód a kivetítőn.

A hát néha el fog tűnni, mert hoztam pár fotót a a nagyágyúknak, hogy beszélgessünk majd arról is, és egy kicsit elemezzük ki azt, amit adott esetben látunk.

Ha már közönségtalálkozó is, ha már itt vagytok előttünk, és tényleg a valóságban látjátok, hogyan szokott egy ilyen felvétel zajlani.

Bár ezen a széken Attila nem tud elfeküdni majd [nevetés] >> mert szokott ilyet.

De ezen a QR kódon tudtok nekünk kérdéseket írni, pontosabban nekem.

Én pedig, hogyha az éppen illik az adott témához, akkor felteszem a többieknek.

Úgyhogy hát kérlek benneteket, hogy irányítsátok egy kicsit ti is a beszélgetést.

Na de hát akkor az első témakör, illetve kérdés, mert hogy arról fogunk beszélgetni tényleg, hogy hogyan érdemes gazdálkodni, milyen kihívások vannak.

És én ezt most talajoldalról indítanám meg, mert nagyon gyakori ez a ez a kérdéskörünk, hogy hogyan bánunk a talajainkkal, hogyan kellene bánnunk adott esetben és hát kérdés a kérdésben, hogy tényleg ez-e a legfontosabb és legaktuálisabb kérdése most 2026 februárban.

Ezutóbbi majd Attila kedvért került be ide a a témakörbe.

De először szerintem kezdjük Feryvel.

Hogyan bánunk szerinted a talajokkal?

És hogyan kellene kellene-e a máshogy?

Én más nevében nem tudok nyilatkozni.

Tehát most mindenki úgy csinálja, hogy a törvény engedi, aztán ennyi. >> Jó, hát ez egy hosszú beszélgetés. >> [nevetés] >> Nem, most tényleg ezt mondod, tehát ugyanúgy, ahogy a Dobos Endre elmondta, azért írtam neked, hogy a azt az Endrének azt a szövegrészletét ki kéne vágni külön, és azt erőltetni, hogy hogy a az embereknek meg kéne változnia gondolkozás módjába.

Tehát az, ami azt mondják, hogy itt minden gazdos ezen a területen, az az a jó, és az, ami barnára van művelve, az meg a rossz.

És nem úgy tanítani az egyetemen, hogyha már itt vagyunk az egyetemen, hogy minden egyes növény technológia úgy kezdődik, hogy apró morzsás ülepedett magády, mert a nótilba apró morzsás ülepedett magádal, a vasakkal meg nem tudjuk ezt megcsinálni.

Tehát én éppen ezért azt mondom, hogy hogy sokkal több, de ez órák lenne, hogy akkor felsoroljuk, hogy mi a nótilnak az előnye meg mi nem.

Tehát azért mondom, hogy mindenki úgy csinálja, aztán majd az idő eldönti.

Misi, >> jó, [torokköszörülés] hát mindenképpen kellene változtatni.

Most csak az a példa van itt hirtelen előttem, hogy mondjuk karácsony előtt vagy karácsony után mondjuk így január végén, február elején mondjuk egy az egyetem mintagazdasági rendszerébe minősített gazdaság szánt.

Teljesen 100%-os talaj telítettség mellett.

És meg lehet nézni, hogy például ugyanebben az időszakban mi is kicsúsztunk az optimális időből, mondjuk a kultivátoros művelések ahhoz képest hogy néznek ki.

Tehát mindenképpen változtatni kell.

Egyértelműen azt gondolom, hogy a fejben a a pólusváltást azt el kell indítani, tehát az alapgondolat, a biznis kódot egy kicsit az ökológiai, de most már azt mondom, hogy az ökonómiai irányba is el kell vinni, mert ez nem csak talajvédelmi vagy környezetvédelmi kérdés, hanem itt, ahogy a Marci bátyámmal is beszéltünk, meg tőle kapott anyagot átnéztük, egyértelműen látszik, hogy az egyik meghatározó költség a a talajművelés a rendszerb És hogyha bármi történik ezzel az energia ellátással, egy 1000 Ft-os gázolajnál, az a táblázat négyzetre emelődik, amit már a múltkor is néztünk, illetve most még egy dolgot.

Tehát >> jó, Attila, hozzád akkor hasonló kérdés és hát akkor mennyire ez a központi téma szerinted?

Igen, tehát nyilván változtatni kell, de ezt azért nagyon komplexen kell nézni.

Tehát mikor van itt a minden egyes változtatás, vagy minden egyes gyökeres változtatás, az valamiféle kockázattal is jár.

Tehát és az adott itt az egyetemen éppen a Pista a Pista barátomra nézek és a múlt héten voltunk itt és az egyetemen itt tartottam egy órát és meáak a kihívásairól beszéltünk és a a három fő kihívást szerintem ugye a maga a közgazdasági környezet amivel most gazdálkodunk van egy humán kihívás tehát a a egy humán politikai kihívás és van a klímaváltozás tehát a közgazdasági környezet az most hat az most oltár ilyen nagy prób probléma egész Amerikától Magyarországig az agrárium az teljesen mélyponton van.

Ez valami valamilyen szempontból jó, mert ha csak nálunk lenne gáz, akkor akkor nem biztos, hogy változna a dolog, hogy ha mindenhol szar, ár bocsánat, akkor úgy nem maradhat, mert úgy nem fenntartható a rendszer, tehát valaminek változni kell.

Ez egyfajta remény, hogyha ilyen ilyen gazdasági környezetben, amikor amikor oltár, nagy a koncentráció, a koncentráció azért van, mert mert mert nem ugye nem elég hatékonyan tudnak termelni a a gazdaságok, nincs akkor a tartalékban, ez ez fokozza a a koncentrációt, akár a generációváltá váltást is.

Most ezt nem kezdem hozzá hosszan kifejezni, hogy miért.

És egy ilyen környezetbe, ami szerintem most a legnagyobb fókusz, hogy ezt megoldjuk, hogy ezt hogyan éljük, hogyan éljük tól, mi az a jó irány, mi az a a közgazdasági irány.

És persze mindig megkapom ezt, és mindig nyomják rám, hogy hogy nagyon pénzközpontúan gondolkodok.

Tehát hogyha valaki ismer, azt tudja, hogy nem. nálam a az a a az én az emberbe hiszek és mindig az embert helyezem előre és azért utálom ezt a szar multi meg ezt a olyan világot amikor a csak a profit meg minden és az ember a legutolsó de azért valamilyen szinten meg kell élnünk valamilyen szinten működnie kell a a a gazdaságoknak ehhez meg a közgazdasági alapon működik na most nagy nezenán odajutottam ahova ahova akartam jutni hogy egy ilyen helyzetben kell nagyon meggondolni és lehet tehát vált változtatni kell, csak én azt gondolom, hogy nincs itt az ideje a gyökeres változásnak bizonyos területeken, mert mert minden mozdít mindent.

Tehát egyértelmű, hogy a talajokat fenn kell tartani, javítani kell, nem ebbe az állapotba, előre kell, tehát tenni kell bizonyos dolgokat, de de minden éles változtatásnak azért eleinte meg kell fizetni az árát.

Utána az biztos, hogy kamatosan visszajön.

És nem mondom, hogy a a Nottil technológia 10 év múlva láthatóan a talajokban, vagy 15 év múlva jelentős javulást eredményez.

Ez nem kérdés, csak hogy hogy én ezt inkább azt mondom, hogy kellő alázattal kezdjük el a változást.

És figyel vegyünk figyelembe mindent, hogy és a olyan nagy változást, amit amit amit logikusnak tűnik, de de mi még annyira nem biztos, hogy átlátunk, azt azért kellő alázattal kezeljük most.

Tehát most ott most egy nagyon agrárium és agrárium szempontjából egy nehéz helyzetet élünk.

És én ebben egy kicsit ugye azért el vagyok eseredve, meg próbálom az utat keresni, meg próbálom azt, hogy milyen irányba menjünk tovább, és hogy hogy lehet fenntartható a akár a mi gazdaságunk és egész magyar magyar agrárium. >> A az ökonómiai dolgokatról beszéltünk, ugye a itt a nemrégen volt rendezvényünkön, hogyha közgazdaságilag az, amit csinálunk nem fenntartható.

Akkor se ártani nem lesz módunk, se javítani, mert kipontozódunk, fölvásárol a környezetünk, aki lehet, hogy tudatában sincs annak, hogy mit csinál.

Tehát mi legalább már tudjuk, hogy van hatásunk a környezetünkre, van hatásunk a talajunkra, tennünk is kellene érte, de a közgazdasági keretek, tehát ameddig a kamat alapú világban élünk, és növekedésre van kényszerítve a gazdaság, addig az ökonómiai körülményeket nem lehet kivenni ebből a dologból.

Tehát ez kőkemény, ezzel nincs mit variálni.

Ezt igenis szemelőtt kell tartani, hogy úszva kell tudni maradni a víz tetején, liquidnek kell lenni és nyereséges gazdálkodást kell folytatni.

Tehát ez nem kell szégyenlősködni, ezt ki kell mondani, és az ehhez szükséges döntéseket így vagy úgy, vagy az ektenzitás, vagy az intenzitás irányába el kell vinni, de mindenképpen nyereségesnek kell maradni.

Ebbe egy lehetőség a Nótil és valóban az Attila által elmondott [torokköszörülés] dolog.

Igaz, hogy fokozatosnak kell lenni, mert mi is ameddig eljutottunk, hogy kábé a szűk fele területünk, mondjuk nótil, az egy hét éves tudatos vizsgálódás kísérletezés pályázatok, ugye amik voltak abb a teljes gépesítésnek az átstruktúrálása.

Sőt, gépet gépre cserélünk, és még a szegény feleségem nehezen dolgozza föl, hogy a két éve vagy három éve vásárolt gépünket most szeretnénk újra kicserélni, mert szeretnénk előrelépni.

És ebbe ebbe a hét évben kellett fizet meg kellett fizetni ennek az árát.

Ennek a tanulási folyamatnak volt ára. >> Volt ára.

Csak ugye én is azt mondom pont bocs, hogy hogy belevágok, de ezt már meg is szoktátok talán, hogy hogy az a ti hét éve kezdtétek és hét éve azért most a mostanihoz képest majd én csak aranykora voltam azágnak.

Tehát akkor azért volt olyan tartalék, hogy akkor lehetett áldoz, tehát >> mindig kell áldozni erre, csak azért meg kell találni, hogy melyik az a pont, amikor esetleg óvatosabban kell.

És én és csak erre akartam fölhívni, és most is erre hívom föl a figyelmet, hogy óvatosan.

Tehát közgazdaságilag lehet, hogy végig sem lehet azt az evolúciós utat járni, hogy egyik talajmű talajművelő gépről megyek a másikra, kicserélem, nem jó ez a vetőgép, nem jó, hanem hogyha ez a budi, ami most éppen mezőgazdaságnak kezdenek hívni, vagy azt a mezőgazdaságot ennek a közgazdasági budinak, ami éppen ránk akar ö omlani, mindenképpen anyagi szempontból ö ö hogy mondjam stabilan kell tartani. >> És akkor [torokköszörülés] Feri jelezte már, hogy szeretné >> Én csak jelentkezem, és ők megbeszélnek. >> Annyi a annyit tennék hozzá, és akkor abszolút Feri fog reagálni, aztán majd jöhettek. ügyeti, hogy egyrészt itt a a hét éves, mondjuk evolúciós folyamatotok azért talán ma már rövidíthető, ugye van annyi ismeret, van olyan gép satöbbi, satöbbi.

Az ökonómiai oldalról és majd erre is tényleg majd reagáljatok. >> Sőt ki kik elfelejtettem, hogy sőt kikényszerítet lehet, hogy amit mi hét év alatt megcsinálhattunk, azt egy vetőgépváltással két év alatt kell megcsinálni.

Bocsánat, ezt akartam mondani, az előbb csak belekeveredtem itt a gondolataimba már.

Semmi baj, mert alapvetően erre akartam erre akartam utalni, hogy ma már azért sokkal több tapasztalat, gép satöbbi, satöbbi van, illetve majd még egy egy közgazdasági szám, amit most Mezőhegyesről hozok úgymond.

Ög ott Mezőhegyes Ménesbirtoknál van szántástól kezdve most már direktvetésig és 50-70000 Ft-os spórolásról beszéltek nekem majd hamarosan megjelenik a videó is a direkt vetés esetében hektáronként ugye amit még itt adott esetben számba vagy latba kell vetni de akkor Feri >> hát tehát a a legtöbb nót illest hogyha megnézitek ők mind arról beszélnek hogy valami gazdasági krízis volt az, amiért átálltak.

Tehát a az emberek azok konformisták, és vagy a legtöbbje, tehát addig [horkantás] nem fog változtatni, ameddig nem éri valami sok hatást.

És éppen azért itt volt 10 év legalább a mezőgazdaságban, amikor nagyon-nagyon jól ment.

És akkor amit az előbb is mondtam, hogy nem hülyének kellett volna nézni azokat, akik próbálkoznak, meg nem öntözésen meg mintagazdaságban milliárdokat ellopni, hanem azokat támogatni, akik ezt az utat járják vagy csinálják.

És éppen ez az, hogy hogy úgy nem fognak a gazdák váltani, hogyha jól megy nekik, mert mi az Istenért váltson, mikor a komfortba és ő teljesen jól van azzal a technológiával, ami van.

Tehát mondom azt meg lehet nézni, nagyon sok könyv videó van arról, hogy mindenki, aki elmondja, hogy hogy kezdi, G Brown is a leghíresebb ilyen regeneratív gazdálkodó, ő is úgy kezdte, hogy három évig JKra volt és folyamatosan mínusz termett, és akkor már nem maradt pénze, csak arra, hogy egy 750 ája legyen.

És akkor így így kezdte el, és abból indult el, és akkor a gondolkozás is átáll.

A másik, mindenki beszélt a a ökonómiai dolgokról, de hogyha a talajról meg a biológiáról nem beszélünk, akkor akkor ökonómiáról sem fogunk beszélni.

Tehát folyamatosan romlunk talajilag egyre egyre durvábban, egyre rosszabb talajokon, egyre nagyobb eróziós károkkal, a mi somyi dombságunkban is például ez nagyon látszik. ez az ökonómiát is nagy rés nagy részben vagy nagy mértékben fogja csökkenteni.

Tehát [horkantás] minél rosszabb talajokon nem lehet azt várni, hogy majd egy olcsó árra mi…

Említett entitások

Témák

  • talajvédelem
  • no-till
  • talajművelési rendszerek
  • pocokgradáció
  • mezőgazdaság

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Nagyágyúk Óváron | Szántás, tarlóhántás, no-till és a pockok (videófelvétellel)”

Miről szól ez az epizód: „Nagyágyúk Óváron | Szántás, tarlóhántás, no-till és a pockok (videófelvétellel)”?

A HEKTÁR Nagyágyúk stábja Óváron tartott közönségtalálkozót, ahol gazdálkodók és hallgatók előtt beszélgettek a talajvédelem, a no-till és más talajművelési rendszerek, valamint a pocokgradáció kérdéseiről. A több mint 100 fős hallgatóság betekintést nyert az ideális… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Nagyágyúk Óváron | Szántás, tarlóhántás, no-till és a pockok (videófelvétellel)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csepregi Attila, Gribek Dani.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Nagyágyúk Óváron | Szántás, tarlóhántás, no-till és a pockok (videófelvétellel)”?

Fő témái: talajvédelem, no-till, talajművelési rendszerek, pocokgradáció, mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Nagyágyúk Óváron | Szántás, tarlóhántás, no-till és a pockok (videófelvétellel)”?

Megjelenés: 2026. 03. 15.. Hossz: 2 óra 11 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/nagyagyuk-ovaron-szantas-tarlohantas-no-till-es-a-pockok-videofelvetellel

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből