Mihálovits Gazda Podcast

Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

· PT1M7S

Összefoglaló

Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van-e még lehetőség a változtatásra.

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2025. 10. 09.
Hossz
1 perc
Szereplők, említett nevek
Mihálovits András
Témák
termőföld, talaj", "humusz
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimmád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Szervusztok, ez a Mihálovicsga podcast.

Ennek az epizódnak a témája pedig a talajjaink minősége lesz.

Dobos Endre, egyetemi tanár a Miskolci Egyetemről a Magyar Talajtani Társaság elnöke.

A mai témánk pedig: Milyen állapotban vannak a talajink?

És ezeknek a talajoknak az állapotát mi javítja, mi rombolja.

Nagyon érdekes beszélgetésnek ígérkezik.

Köszöntelek a podcastben. >> Szervusz.

Én is köszöntök minden hallgatót. >> A természeti népeknél mármár ilyen vallásos tisztelet övezte a a talajokat.

Ma meg érzésem szerint egy kicsit úgy bánunk velünk, mintogyha így mindig lenne.

Levegő az mindig van, víz mindig van.

Nyitom a a csapból folyik a víz, belélegzek, van levegő.

A talaj az egy kicsit olyan furcs, hogy az is úgy szerintem embernek meg nem fordul a fejében az, hogy gond lehet vele.

És ez tényleg nagyon érdekes felvetés, mert igen, a társadalom szintjén szinte vallásos szeretet övezi.

Ugye Aditól a lehajolok, a Szent Humusziktól kezdve sorolhatnánk azokat a a hivatkozásokat vagy említéseket, amiket ugye a magyar kultúra talajjal szemben említ, vagy a talaj oldaláról.

De azért azt is hozzá kell, hogy tegyem, hogy ez a talajhasználatban azért nem nagyon nyilvánul meg.

Tehát nem ez a szeretet van, tisztelet van, de én azt gondolom, hogy még a gazdálkodói oldalnál is olyan nagy az ismeretanyaghiány, olyan nagy a problémával, probléma elfogadásának vagy felismerésének a hiánya, inkább a felismerésének.

Tehát ugye a talajokkal mindig az a probléma, hogy a folyamatok lassúak, és nem az van, hogy egyik évről a másikra hirtelen a tábla egyik fele nullából egyes lesz, vagy egyesből nullás, hanem lesz egy 0,99, majd 97, vagy é a többi, hogy az erodált foltok minden évben nőnek egy fél métert, 1 mt, amit a gazda egy év múlva visszamenve a szántásnál nem fog észrevenni, mert azt tudja, hogy hát itt egy kicsit világosabb volt.

Aztán mire már nagyon nagy, addigra évről évre mindig picit nő az a kis foltocska, és nem lesz, tehát úgy vele nő fel, megszokja, nem nagyon nehéz.

Tehát igazán akkor válik >> felismerhetővé, amikor az ember így vissza tud lépni az időben.

Ha megnyitja valaki a Google Earth térképeket, vagy bármit, ahol itt a vagy a fentrel.hu, Hu, ami tehát most sorolhatnám ezeket a a neten elérhető régi légifókat, űrfelvételeket, és mondjuk megnyit egy 1990-eset, meg megnyit egy 2025-öset, és rászómol például a Somogyi dombokra, vagy Zalába, Tolnába, de átjöhet az Alföldre is, a Tiszavölgybe, báról, azt fogja látni, hogy a fehér foltok drasztikusan nőttek.

Az baj, hogyha ezek a fehér foltok vannak, az már gondot jelent, mert én is ugye megyünk az autópályán, azért látni itt ottam ott szántóföldeket, és akkor lehet, hogy ilyen nagyon tiritarkák, mint egy ilyen patchwork takaró, az rosszat jelent? >> Igen, az sajnos rosszat jelent.

Hófehér az azt jelenti, hogyha van egy erdőtalajom, márpedig ott ugye erdőtalajok szoktak lenni, hogy az erdőtalajok a lombos erdők alatt képződnek, több a csapadék, mint a párroloktatás.

Most nem akarok részletes talajtamba belemenni, de ilyen szép barna színű, agyagos, kirúgzott, enyhén savanyú, nagyon nagyon szép, látványos színek, talajok.

És ennek ugye minden talajnak vannak szintjei, úgynevezett genetikus szintek.

Egy ilyen erdőtalaj úgy nézne ki, hogy a tetején van egy >> mondjuk 5 cm fekete, utána van egy 20 cm-30 cm fakó, szinte már világos fakó.

Utána jön egy ilyen barnás, barnás vöröses, az az agyakfelhalmozódási szint.

Utána jön egy majdnem hófehér, ahova ennek a lösznek vagy ezeknek a a tengeri tavi üledeknek, amik belső som vagy külső som területét alkotják, annak a mésztahatalmát ugye a talajfejlődés folyamán ugye szépen leviszi, és ott felhalmozódik a mész alatta. fölötte meg semmi nincs. >> És amikor azt látjuk, hogy egy ilyen szép domboldali táblának a teteje az mondjuk szürke, az úgynevezett lejtővál, ahol úgy megtörik a lejtő, az hófehér, az általában a teljes talaját elveszítette.

Tehát ez az egy más5 mteres talajképződmény, ami miatt ugye a talajokat olyan fontosnak tartjuk, mert a talaj nem egy földtani közeg, azannál sokkal több.

Az arra szakosodott, hogy élet legyen benne, hogy a földi életet táplálja, növények nőjenek benne, biodiverzitás legyen benne, fogja a vizet, a tápanyagot, időben széthúzza mindazt a pozitív hatást, ami a a biomassza termeléshez, a növény növekedéséhez, a kukorica vagy a búza termeléséhez, de éppen az erdő növekedéséhez is kell.

Hát az ott van, ott kéne, hogy legyen.

Tehát az egész úgy ahogy van elment.

Tehát az a több 1000 éves talajfejlődés nyom nélkül. >> Az hova tűnik? >> Hát ugye a kérdés nagyon jó.

Általában a völytalpakon összegyűlik, a patakmedregben összegyűlik.

Vagy ami a leg furcsább, hogy kétféle módon megy el.

Ugye a leggyakoribb ezeken a dombidéki területeken ugye a vízerúzió.

Ez nagyon-nagyon tehát hihetetlen hatékony, csendes gyilkos.

De a másik az, ami például a a Mezőföldön folyamatosan pusztít, de ott a Bakogy másik oldalán fel Bábolna felé például, ahol bábolnai gazdanapok vannak, mindig van nyitott szelvény.

Hát ott meg elfújja a szél. >> Ugye itt volt egy probléma, emlékszünk, hogy egy elég komoly balesetet okozott az, hogy egy ilyen porvihar alakult ki.

Az például lehet ennek az oka, hogy fölkapta a szél a >> Ez pontosan ennek az oka.

Tehát nem véletlenül utána a rádiók sora hívott engem, hogy adjak interjút ezzel kapcsolatban.

De hát ugye ennek megint megvannak a természetföldrajzi okai.

Hát ugye Dvénynél nem csak új időknek új dalival jövünk be, hanem ott jön be az észak északnyugati irányból érkező fő légtömegeknek a fősora.

Tehát a kisföld a leg szelesebb vidékünk, >> majd oda belefúj ebbe a viszonylag durvább homokos, homokosvályog dunaedék halomba, amit ráadásul ugye a gazda nullára művelne, hogy egy falevél, egy egy hát mondjuk falevél nem nagyon, de szármaradvány, ami védi.

Semmi mulcstakaró, semmi szármaradvány el van dolgozva, jól kiszárad.

Gyakorlatilag szerkezete nincs, mert már tönkretettük, ledaráltuk az egészet.

Hát ebbe a poros felszínbe úgy belekap a szél, hogy csak na így télen takarónövényt nem alkalmazunk, pedig nagyon-nagyon kellene, és ott van rá merőlegesen az M1-es autópálya.

Hát nyilvánvalóan és nekem itt a kis előadásaimban, amiket szoktam tartani, hát 2000-ben csináltam egy képet az M1-es autópályán.

Ugyanez megállt az autópálya, mert nem lehetett látni.

Most lett belőle sajnos sérüléses, vagy talán halálos baleset, ha emlékem, mint nem csalnak, de ez egy nagyon-nagyon régi probléma, és ez az országban mindenütt ott van. >> Ühüm.

Ez mennyire ember okozta dolog akár, mert most mondtunk két példát, hogy miért vannak nem túl jó állapotban a talajaink.

Elhangzott a szél, meg elhangzott a víz.

Azok azért voltak évezredeken keresztül.

Hát szél meg víz volt, csak ugye érdekes módon a por az az attól száll, mert a porfakció, vagyis a porszemcse mérete olyan kicsi, hogy a porszemcse könnyű, el tudja fújni a szél.

A homokot nem fújja el szél, azt csak megemeli, arrébb viszi, leteszi. amikor meg szerkezete van, és a talajnak, egy egészséges talajnak úgy kéne kinéznie, mint a kenyérmorzsának, a száraz kenyérmorzsának, mert ezekből az alapvető építő elemekből, amit ugye a talajtan három nagy csoportban, hogy van az agyakfrakció, ami a két mikron alatti, most nem akarok, de tulajdonképpen van a közepes, az a porfrakció, vagy iszafrakció, vagy kőzetliszt, attól függ, hogy melyik tudományág használja, és a harmadik pedig a homok.

És ezeknek nagyon szép, mert az agyag, az agyag azt tudjuk, a por az tényleg nagyon szép név, mert pont az a méret frakció, amit a szél 100 kmken keresztül víz, és leülepszik az aprakpárkáira.

Tehát tudjuk, hogy megy és mozog. >> Ühüm.

Ö viszont, hogyha ezeket az agyag meg a szervesanyag, meg a mész, meg a a szerves váladékai, a talajéletnek, a gyökereknek, a gilisztáknak, a mindenkinek a baktériumfilmek, a gombafonalak szövedéke, ezeket az apró kis építőelemeket, mint a a tégla az épületben, azokat elkezdi összeragaszgatni, és ilyen gérbe görbe, itt lyukas, ott lyukas, nagy felszinte, tipikusan olyan, mint egy kenyér. érmorsa tele nagyon-nagyon vékony kis póruskákkal, ami tartja a vizet, mert olyan vékony a pórus, mint hogy egyszerűen beszippantja, mint amikor úgy vércukorvizsgálatot csinálnak, megszúrják az ember újja végét, és a kisüvegcsőben felszalad a vér.

Ugyanez van a talajban is, tehát egy ilyen szemcsés szerkezetnek, vagy vagy talajmzsás szerkezetnek ott kéne lenni.

Viszont amikor elkezdünk művelni, akkor az első dolog az, hogy jó, első körben még úgy nem nagyon látszik, mert nagyon jó a szerkezete természetes vegetáció alatt, de amikor évente, és nagyjából azt mondhatjuk, hogy évente egy hagyományos művelési rendszerben legalább öt hat, hét nolcszor átmennek rajta.

Nagyon érdekes dolog volt. >> Tehát ilyenkor ugye a szántásnál, a vetésnél, a növényvédelemnél satöbbi. >> Hát nem is csak a szántás, ugye szoktunk a szántás ellen beszélni sok szempontból, de talán itt itt az a legnagyobb bűne, hogy a szántás annyira drasztikus, hogy ilyen ekkora darabokra forgatja ki.

Na, utána amiből a ahogy abból aztán vetőágy lesz, vagy magágy lesz, hát először elmegy egy nagy nehéztárcsa, aztán még egy nehéztárcsa, aztán elmegy egy kombinátor, egy bármi, egy henger, és akkor utána jöhet majd jó esetben a vetőgép.

Tehát annyi lépésben le kell darálni, össze kell törni azokat a nagy rögöket, amiket a szántással létrehozunk, ugye, mert egy egészséges szántás, hogyha van ilyen, de most ebbe ne menjünk bele.

Hát nem nyáron, >> igen, >> hanem ősszel szántanak, télen szétfagy, és akkor tavaszra lesz egy morzsalékos, amire régen elég volt a fogas borona. átment a ráró, áthúzta, és akkor egy ilyen aranyos kis dimbes, dombos felszín volt, de arra már pont tökéletes volt, hogy lehetett benne abban a technológiával vetni.

Hát most ugye nem ezt csináljuk.

És azt látjuk, hogy ezt nem csak az, hogy minden egyes alkalom oldalba vágom, megy az acél a maga x000 tonnájával, ugye megy egy nagy traktor 15 tna, csupán az üzemanyag, amit egy nap eléget, az 1 tna.

Ha ez így összeadódik, hát az nagyon sok tonna mászik a felszínen.

És hogyha az volt az érdekes, hogy volt egy gazdálkodó, aki megpróbált erre odafigyelni, és elhívott minket, hogy nézzük már meg, hogy hogy mennyire tapossa meg egy tavaszi talajelőkészítési folyamator a talajt.

És akkor mondta, hogy jó, jó, jó, hát menjünk, és akkor nézzük.

És akkor néztük le a földre, és gyakorlatilag nekem megdöbbentő volt, de ugye még egyszerűbb kísérletek vannak rajta, ami ugye ezt számosítják, hogy egy tavasszal több mint 60%-a a teljes felszínnek a kerék által, tehát a 20 tna által szét van taposva, de úgy, hogy előtte ugye ledarálom, megtaposom, ledarálom, megtaposom, hát ez olyan, mint az úterőkészítés, vagy útalapkészítés, ahol az a lényeg, hogy ne maradjon pór, összeálljon, szerkezet nélküli legyen.

Na hát ezt elérőí, >> ezt nagyon szépen sikerül előállítani egyébként ez a jelenség, ez gyorsul az idő előhaladtával, mert ugye elhangzott ráró neve, régen lóval szántottak, akkor ez a probléma nem volt jelen.

Vagy már az is probléma, hogy az ember feltörte a természetes gyepeket, kivágta az erdőket satöbbi, és már ott elkezdődött a talajpusztulás, csak ahogy fejlődött a technológia, az begyorsult, és gyorsulni is fog.

Hát azért én azt gondolom, hogy ne legyünk szélsőségesek, tehát az ember is része a természetnek, tehát hogyha enni akar, akkor meg termelget magának ettől.

Okos, ügyes, önfenntartó és a többi.

Tehát az, hogy termel, és az, hogy megpróbálja egy picit a maga szájizére formálni a környezetét, az még tulajdonképpen egy természetes folyamat.

De azt el lehet képzelni, hogy amikor térjünk vissza ráróra, ha már ilyen híres lett, ugye van egy e, egyfejű eke.

Most nem akarom azt mondani, hogy faeke, mert jó nem fae, hanem most már legyen vas darab.

Ott van Pista bácsi a rárúnak a gazdia, a maga a 60-70 kgjával. fekszik rajta, közben hajtja a rárút, hogy menjél már, menjél már, menjél már.

Úgy el lehet képzelni, hogy ez a legjobb szándéka szerint is a fölső 10 cent kapargatja.

Azt is éppen, hogy mert hát fizikailag nem bírja lenyomni, meg meg rárul se akartahanov lenni, hanem őt is hajtani kell.

Tehát így végigment egyszer, és utána mindenki látott már még eldobva a faluhelen, lehet látni ezt a mondjuk másfélzer más5él mes ilyen keresztléces valami, amiből kiállnak tüskék.

És akkor azt még végighúzta rajta kétszer háromszor tavasszal, de lehet, hogy csak egyszer kétszer, mert az ideje ráment.

Tehát ugye kicsi az eszköz, kicsi a ló, igaz kicsi volt a földterület is, de hát azért arra nem ért rá, hogy 18-szor végigmenjen rajta, csak azért, mert szép legyen.

Tehát gyakorlatilag sokkal, de sokkal kisebb volt az a környezeti terhelés.

Meg ráadásul ugye a másik fontos dolog az, hogy nem tudom mennyire állja meg a helyét vagy nem.

Ugye van egy új definícióm a talajra, ami ilyen kis aranyos, mert ön mert mert magyarázó.

A talaj, a talaj élet mellékterméke.

Ahol nincs élet, ott nincs talaj.

Ott sivatag van, ott kősivatag van, homoksivatag van és a többi.

Tehát ahol víz van, ott megjelenik az élet.

Ahol megjelenik az élet, ott beindul a mállás, beindul a szervesanyagfelhalmozódás, a talajképződés ez egy önmagát gerjesztő, ugye a növényzet, a talajfejlődés. kart karöltve halad, egyre fejlődik, >> hiszen lesz egy ilyen végtelen körforgása, hogy pusztul el a növény, azzal táplálja a talajt és tulajdonképpen a talaj >> Igen, igen,…

Említett entitások

Témák

  • termőföld
  • talaj", "humusz

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld”

Miről szól ez az epizód: „Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld”?

Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van-e még lehetőség a változtatásra. Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld”?

Fő témái: termőföld, talaj", "humusz.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld”?

Megjelenés: 2025. 10. 09.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/bomba-a-talpunk-alatt-pusztuloban-a-termofold-d372cd09

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

Hasonló epizódok más magyar podcastokból