HEKTÁR mezőgazdasági podcast

No-till homokon és kötött talajon - Direktvetés extrém körülmények között (HEKTÁR Magágy)

· PT1M29S

Összefoglaló

Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcastban arról kérdez két termelőt, hogyan működnek a talajvédelmi agrotechnológiák homokos és kötött talajon, a Homokhátságban és Békésben. Kis Ede Gyomaendrőd környékén, Szabó Zoltán Kiskunmajsa vidékén alkalmazza a direktvetést és…

Ebben az epizódban

Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben?

Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni?

Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni?

Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és kötött talajon, tehát a két véglet esetében.

Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek.

Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron.

Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni.

De vajon nem szélmalom harc ez?

A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!

Említett entitások

Témák

Cégek

Hallgasd meg

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből