Kihalni veszélyes

Hogyan intsünk be a tőkének? - Autonómizmus és a Kívül/Belül politikai logika | Kiss Viktor

· PT1H13M30S

Összefoglaló

Kiss Viktor ideológiakutatóval beszélgettek a Kívül/Belül című könyve kapcsán a kapitalizmus lényegéről, a kulturális kapitalizmus sajátosságairól, valamint a fenntarthatatlan rendszer és a környezeti, szociális válságok okairól. Megvitatták az autonómizmus jelentését, mint a…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2023. 06. 29.
Hossz
1 óra 14 perc
Szereplők, említett nevek
Kiss Viktor, Őri Ádám
Témák
kapitalizmus, autonómizmus, környezeti válság, szociális válság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] kialni veszélyes az elt humán ökológus hallgatójá podcastje sziasztok ez itt a kihalni veszélyes legújabb adása ahol kis viktor politológussal ideológia kutatóval fogun beszélgetni nagyon köszi viktor hogy eljöttél sziasztok beszélgetőtársam sümegi albin én pedig kecskis zsófi vagyok a beszélgetés keretét viktor kívül-belül című könyvbe fogja adni megbeszéljük hogy mit jelent a könyvben tárgyalt újfajta politikai logika és azt is szerinte illetve a könyvben tárgyalt autonomizmus szerint mi okozza jelent társadalmun problémáit és mi lehet ezekre a problémákra a megoldás azért foglalkozunk ennyit ezzel a kérdéssel mert bár elsőre úgy tűnhet hogy a a problémáról való filozóálgatás az céltalan de valójában a megoldásokat csak akkor tudjuk jól kijelölni hogyha pontosan felmértük hogy mi a probléma és meghatároztuk azt mondanék pár szót a könyvélményemről hogy milyen volt amikor olvastam nekem egyébként nagyon jó élmény volt mert azt éreztem hogy hogy na végre végre valami új valami olyan baloldali dolgot olvasok amiben számomra érződik az újdonság és érthető és úgy akar megfejteni valamit a jelemből hogy hogy nem egy korábbi model be próbálja belesuvasztani az aktuális társadalmi jelenségeket hanem megnézi hogy mik a most zajló folyamatok és arra alkot egy értelmezési keretet és akkor itt magára a kívülbelül politikai logikára gondolok nekem úgy tűnik hogy változott annyit a környezet az 1800-as évek óta hogy hogy a tőkemunka ellentéte már ne legyen olyan kiélezett legalábbis itt a centrumban és ezért nem lehet mindent olyan egyszerűen az osztály konfliktusokra felfűzni persze a kívülbelüli logika nem ezekre ad tehát nem erre mond egy alternatívát de hogy a könyvben ez az aspektus is megjelenik a másik hogy eltérő perspektívákból világít meg olyan meglévő dolgokat amiket én előtte is hallottam és nagyon hasonlít szerintem az ökológiai gondolat alapjaira is itt pedig a sem belül sem kívül pozíciójára gondolok ezeket mind tárgyalni fogjuk a mai beszélgetés során elsőként abból szeretnék kiindulni hogy az ez az érvényben lévő társadalmi rendszer ami van ami most működik az jelenleg környezeti és szociális katasztrófát okoz ugye ez a tünet a kérdés hogy mi az a valami mi az a működés ami ezt a tünetet okozza és mennyire megfogható ez a teértelmezésedben tehát hogy mennyire megfogható az hogy mi a probléma igen köszönöm a mindenképpen azért örülök a meghívásnak mert mert valójában azt gondolom hogy az ökológiai kérdésnek a központba állításánélk nem nagyon lehet beszélni arő a mai társadalmi gazdasági rendszerből amben élünk de nem csak azért nem lehet róla beszélni és itt rögtön talán a kérdés [Zene] kicsit árnyalnám hogy nem csak azért nem lehet róla beszélni mert ökológiai katasztrófát okoz ez a rendszer valójában azt kell látni hogy az ökológiai katasztrófa ez ennek a rendszernek ennek csak egy extrém kifutás és az ökológiai katasztrófa úgy mutatja ennek a rendszernek a a milyenségét hogy minthogyha egy út végét látnánk de gyakorlatilag azt kell megértenünk hogyha a kapitalizmust elemezzük hogy ez mindenhol így van hát amit az ökológiai katasztrófában látunk nagyban azok vannak kicsiben a személyes viszonyainkban azok vannak kicsiben az életformánkban azok vannak kicsiben a a munkánkban azok vannak kicsiben a szórakozásunkban és az ökológiai katasztrófa az az egésznek egy olyan nagy kirobbanása amiről sokan talán nem is hajlandóak tudomást venni de ugye már itt van vagy itt kopogtat és ugye hogy ezt hogy miért mondom ezt ez ez az egész rendszernek a kulcsa a kapitalizmusról szóló viták ugye gyakorlatilag végig kísérik a különböző kerekasztal beszélgetéseket és ilyen végtelen definíciós problémákba szoktak ugye futni és nagyszen elvitatkoznak hogy hogy mi az a kapitalizmus és ugye általában az szokott történni hogy hogy itt vanam mindenki a kapitalizmusnak valami jellemzőjét akarja a középpontba állítani és akkor azt mondta m hogy az a kapitalizmus de valójában ez egy roppant egyszerű dolog hogy mi a kapitalizmus ugyanis egyszerűen csak a szót kell elővennünk és ugye ez a szó miből áll ez két elemből áll az egyik a kapital a másik pedig az izmus magyarul ez egy azt jelenti a kapitalizmus hogy egy olyan világban élünk ahol az egész társadalmi gazdasági rendszer az egész életünk az egész termelés az egész fogyasztás az egész létformája az emberiségnek a a profit szerzés köré épül azért izmus mert az egész életünk eköré a mechanizmus köré épül tehát a a profit ebben a rendszerben a profit termelés ebben a rendszerben amire rá van fűzve minden tehát a kapitalizmus azt a rendszert jelenti ahol a profit termelés áll a középpontban és a profit termelés közé köré épül épül rá minden tehát innentől amikor azt a kérdést tesszük föl hogy hogyan visszanyunk a kapitalizmushoz akkor ez leegyszerűsíthető arra a kérdésre hogy hogyan viszonyuljunk egy olyan világhoz ahol a profit termelés áll a közé ühüm igen ezt akartam is kérdezni és tök jó hogy felhoztad hogy mit értünk kapitalizmus alatt vagy hogy te miben látod ennek az esszenciáját mert ugye t szoktak félremenni beszélgetések hogy mást és mást értünk alatta és akkor ugye itt igen tehát ezt így nem ár tisztázni vannak akik szűkebb definíciót használnak rá vannak akik ugye táágabban értelmezik és most abban nem feltétlenül kell belemennünk abba a vitába hogy melyik értelmezés a helytálló de azt akkor az most érthető hogy mi mi miként tekintünk rá vagy melyiket használjuk akkor te a probléma központjának ezt látod ezt a folyamatos profitlogika mentén való tevékenységet hogy mindent ez a gazdasági racionalitás fűz át és a folyamatos tőkefelhalmozás hajtja bele a a világot ebbe a szociális meg ökológiai katasztrófába igen gyakorlatilag ugye ezt úgy kell fölfognunk ami it zajlik körülöttünk hogy olyan szereplők é kimond szereplőkről beszél olyan szereplők vannak a folyamatok középpontjában amelyeknek egyetlen egy célja van az hogy önmaguk számára profitot termeljek és ugye ezek a szereplők könnyen nyakon csíphetők voltak mondjuk a 18-19 században amikor a kapitalizmus kiépült mert akkor ugye egyértelműen az a a gyáron és a munkán keresztül csinálták ezt az egészet tehát ugye a klasszikus marxista definíció szerint ugye az egész profita a a munkából az értéktöb elsajátításból keletkezik és ezt tehát alapvetően a gyári munkát értették ez alatt na most ugye a 21 században annyival bonyolultabb a helyzet hogy ha ránézünk a társadalmunkra meg ránézünk az életünkre meg ránézünk a gazdaságra akkor egy ilyen nagyon komplex dolgot látunk magunk előtt és elsőre és itt szokott lenni az a pont amikor amikor sokaknak nehéz átlépni ezt a falat hogy elsőre ugye ezek a dolgok úgy tűnhetnek mintogyha hát nem a profit érdekében vannak tehát ugye ki gondolná azt hogy a profit érdekében van a kultúra ki gondolná azt hogy a profit érdekében van az hogy én hogy én elmegyek erazmusz ösztöndíjjal valahova nyugatra kimond a profit érdekében van az hogy én egyetemet végzek ugye ezek az emberek számára nem annyira egyértelműek mert az emberek ugye azt gondolják hogy hát ezek ezeket én akarom tehát hogy ezeket én akarom csinálni tehát hogy hogy hogy lenne már ez a profit érdekében hát én akarok jobb munkát szerezni meg én akarok világot látni meg én akarok minél több élményt szerezni és ugye ott kell az áttét hogy hogy ez sokkal nehezebb helyzet e beazonosítani mint abban a világban amikor ez teljesen direktben látszott hogy hát azokat az embereket beterelik a gyárba odaálltják a gépsor mellé és a és a és a profit érdekében dolgoztatják őket sokkal nehezebb azt látni hogy azt belátni hogy hogy az én életem is a profit érdekében van megszervezve csak én azt gondolom hogy magamtól csinálom ugye ez a 60-as évektől a kritikai elméletnek a nagy felfedezése a nagy mondása hogy hogy gyakorlatilag a a a kapitalizmus el tudta érni azt az embereknél és ez vezetett egy egészen új korszakra egy egészen új korszakot ezt tett lehetővé amiről beszélte is hogy nagyban különbözik a 19 századitól hogy ez tett lehetővé egy új korszakot hog elérte azt a rendszert hogy az emberek azt gondolják hogy önmaguktól csinálják azt amit mások akarjá akarják hogy csináljanak tehát itt minden ugye ez az ez az egész individualizmus ez az egész embereknek az önmegvalósítási törekvése az hogy mindenki arról indul ki hogy hogy szabad és szabad akaratból cselekszik és az embereknek van identitása és ízlése és és és céljai és vágyai ez azt az érzést kelti az emberekben hogy amit csinálnak azt ők akarják és ezért borzasztó nehéz első körben belátni a legtöbb embernek azt hogy nem nem erről van szó hogy nem te akarod én azon gondolkoztam itt a kapitalizmus különböző korszakainak az elhatárolásánál hogy nem jelenik-e már ez meg a modern kapitalizmusban is tehát a télor zmus fordizmus is kicsit arról szól hogy megteremtjük azt a bért amiből aztán azt az életmódot ők is élhetik amit a termékek révén nyújtunk tehát autót vehetnek a különböző fogyasztási cikkeket már ők is megvehetik és hogy mi mi a különbség a a a posztmodern kapitalizmus tát ez ami mondjuk a 60-as évektől kezdődik hühüm igen tendenciájában sok minden megjelenik de az alapszituáció az különböző volt az a az a különbség ugyanis hogy a ebben a bizonyos modern kapitalizmusban ott alapvetően az emberek élete még a még a a a bérmunka főleg a gyári munka köré szerveződött és ugye ezt úgy is ami amit mond az hogy hogy elkezdték emelni a béreket azért hogy lecsillapítsák az embereknek az elégedetlenségét és és ezért őket úgymond a úgymond a fogyasztás irányába terelték ez egy egészen más történet volt ezt úgy is nevezik hogy a hogy ez lényegében a a kompenzáció ideológiája volt tehát az ideológia arról szólt hogy hogy neked alapvetően rossz a rossz az életed ebben a rendszerben alapvetően gürizned kell alapvetően a társam nagy része azért nem éppen a jómó jómódúak közé tartozik hogy neked hát nagyon merev szabályok szerint kell létezned tényleg hát a az életed a családfenntartás a a robotolás a gyárban a a otthon a takarítás és a többi de cserébe lehetővé tesszük neked hogy szépen lépésről lépésre lépjél előre szerezzél a tót szerezzél szerezzél magadnak nyaralót el tudjál menni nyaralni hát nyaralót azér nem mindenki szeret el tudjál menni ny nyaralni és lényegében ugy azt elérték hogy azt érezzék az emberek hogy hogy hogy azért mégis megéri legalább valamilyen szinten tehát hogy annyira nem rossz hogy lázadni kelljen ellene van benne valami pozitívum ugye ebben élték a szüleink nagyszüleink ebben a gondolkodásmódban élték az életüket mindenki azt gondolta hogy az élet az alapvetően rossz de vannak benne jó dolgok és ezeket a jó dolgokat próbálta a rendszer megtermelni na most ugye egy egy hatalmas fordulat van a posztmodern kapitalizmusban a világnak azokban a zónáiban a társadalomnak azokban a csoportjaiban a rendszer most elhiteti az emberekkel azt hogy egy olyan környezetet teremt hogy azt gondolja hogy hogy amit csinálsz az minden az mindenen alapvetően jó az alapvetően szuper az alapvetően neked élményeket ad az izgalmas az az kreatív az az egyedi az c azt csak te csinálod ugye gondoljatok a a bakancslistáknak a a tipikus tele van velük ugy a magazin de ilyenekkel van telem az összes amivel bombázzák az embereket ugye mi ebben a lényeg az ugye hogy amit mondasz a modern kapitalizmusban élő embernek nem mondták azt hogy neked legyen bakancslistád mert ugye az neki bakancsa volt maximum nem bakancslistája az a posztmodn kapitalizmusban lett hogy a pakanclista az micsoda az egy olyan dolog amit te egyénileg összeá ítasz és azt gondolod hogy neked szuper az életed mert azokat egyenként kipipálod na most tehát azt hitetik el ebben a rendszerben az emberekkel hogyha hogyha te ügyes vagy akkor neked az életed jó akkor te boldog vagy akkor te azt csinálsz amit akarsz és a a loserek azok akiknek nem ilyen az élete ugye látjátok hogy itt van egy alapvető mo egy alapvető motiváció itt már nem az ellensúlyozás a motiváció nem az hogy szar az életem de azért legalább elmehetek nyaralni de azért legalább vehetek a autót hanem pont fordítva azt mondják neked hogy neked az életed csudió hát ha a te életed pont nem ilyen akkor loser vagy az biztos hogy erre próbál minket kondicionálni ez a kulturrális kapitalizmus vagy ez a fogyasztói rendszer de hogy ez nem túlságosan determinisztikus felfogás tehát nem határozzuk meg nagyon azt hogy az emberek mit gondolnak tehát oké ezt ezt így próbálja velünk ezt így elhitetni de azért ez nem megy át teljesen mert ha ha teljesen meg meghatározna minket akkor ugye most mi se ülnénk itt tehát hogy hogy nem túlságosan determinisztikus ez a felfogás hát éppen hogy a kérdés egyébként nagyon jó és ugye ez a ez a felvetés ez ugye alapvetően a hagyományos baloldalal szokott fövetőni hogyányos bal oldallal szemben amelyik ugye még a termelés paradigmájában dolgozott dolgozott és a termelésben egy ilyen zárt rendszert tudett felfedezni ahol ugye a a gy a gyára a gép volt az egésznek a modellje és akkor azt mondta hogy mindenki a saját szerepét játssza el és nincsen belül kilépés és mindenki azt csinálja ami mondva van neki és ez bizony a csak a lázadás a rendszerelleni fellépésnek a bizonyos módjait tette volna lehetővé vagy valószínűvé tehát például egy hatalmas összeomlás amiután mindenki felezod a rendszer elő na most itt amivben most vagyunk az nagyban különbözik és azért különbözik nagyban mert ahogy a rendszer ugye elhiteti az emberrel hogy az az elmondottakat ugye hogy te szabad vagy hogy te egyéni vagy hogy te kreatív vagy hogy te a saját dolgaidat csinálod és a többi és a többi hogy te hogy te fejlődsz hogy hogy hogy az eszeddelés ez ugye alapvetően ezek milyen dolgok ezek alapvetően egyrészről kulturális dolgok tehát egy olyan kulturális közeget épít az embereknek és a kultúrájukon keresztül hat rájuk másrészt ideológiai dolgok mint mondjuk a szabadság vagy az individualizmus és harmadrész pedig pszichés dolgok tehát mint például az arra való vágy hogy én hogy én boldog legyek hogy én hogy én úgy érezzem hogy letettem valamit az asztalra ugye ezek szichés és akkor az történik hogy…

Említett entitások

Témák

  • kapitalizmus
  • autonómizmus
  • környezeti válság
  • szociális válság

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Hogyan intsünk be a tőkének? - Autonómizmus és a Kívül/Belül politikai logika | Kiss Viktor”

Miről szól ez az epizód: „Hogyan intsünk be a tőkének? - Autonómizmus és a Kívül/Belül politikai logika | Kiss Viktor”?

Kiss Viktor ideológiakutatóval beszélgettek a Kívül/Belül című könyve kapcsán a kapitalizmus lényegéről, a kulturális kapitalizmus sajátosságairól, valamint a fenntarthatatlan rendszer és a környezeti, szociális válságok okairól. Megvitatták az autonómizmus jelentését, mint a… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2023. 06. 29..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Hogyan intsünk be a tőkének? - Autonómizmus és a Kívül/Belül politikai logika | Kiss Viktor”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kiss Viktor, Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Hogyan intsünk be a tőkének? - Autonómizmus és a Kívül/Belül politikai logika | Kiss Viktor”?

Fő témái: kapitalizmus, autonómizmus, környezeti válság, szociális válság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Hogyan intsünk be a tőkének? - Autonómizmus és a Kívül/Belül politikai logika | Kiss Viktor”?

Megjelenés: 2023. 06. 29.. Hossz: 1 óra 14 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/hogyan-intsunk-be-a-tokenek-autonomizmus-es-a-kivul-belul-politikai-logika-kiss-706c78f7

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból