Mihálovits Gazda Podcast

Miért nem öntöznek a gazdák?

· PT29M33S

Összefoglaló

Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajnak, mert az egyensúlyi rendszer, és a túl sok nedvesség olyan rossz, mint a kevés. Kiemeli, hogy a…

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2025. 12. 18.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Mihálovits András
Témák
aszály, öntözés, talajtan
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Ez pedig a Mihálovicsda podcast.

Ezt a termés eredmények világosan mutatják.

Ilyenkor az ágazat tevékenységét távolról szemlélők talán fel is teszik maguknak a kérdést, hogyha nincs eső, akkor miért nem öntöznek a gazdák?

Ám ez a kérdés nem ennyire egyértelmű.

Ezt fogjuk feltárni Dobos Andrével, a Miskolci Egyetem egyetemi tanárával, a Magyar Talajtani Társaság elnökével.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Nagyon szépen köszönöm a meghívást.

Újfent. >> Na vágjunk is bele.

A talajok szempontjából vizsgáljuk ezt a kérdést.

Gondolom a túl sok a talajnak a nedvesség az ugyanolyan rossz, mintha túl kevés. >> Ez így van.

A talaj az egy nagyon érdekes dolog, mert a talaj az egyensúlyi rendszer, és az egyensúlyt azt mindig a környezeti tényezőkkel kapcsolatban kell érteni. >> Ühüm.

Most, hogyha van egy ilyen klímánk, márpedig van egy ilyen klímánk, és ez a kléma, ez ugye kontinentális szárazföldi enyhénedves kicsit száraz, tehát nevezhetjük bárhogy, de az biztos, hogy az adottságai alapján ugye Magyarország csernoziomok és erdőtalajok hazája, tehát ezek a zonális talaja mind a kettő beállt egy éves csapadékszinthez, egy éves pároloktatási szinthez.

Az egyik egy egyensúlyi, a másik pedig egy enyhénk kirúgzási típus.

Hogyha ettől elkezdünk eltérni, akkor azok nem azok a körülmények lesznek, amelyhez szegénykém hozzászokott.

Ez egy ilyen egyszerű, nagyon utcaszéli magyarázata a dolgoknak.

De visszatérve a konkrét kérdésre, igen, a probléma mindig az, hogy nagyon sokan úgy állunk dolgokhoz, hogyha valamiből van, még akkor is, hogyha le van írva, hogy ebből 5 g/ hetár, vagy 3 l/ nem tudom mennyi.

Hát ha többet teszünk, az biztos jobb lesz.

És hát ez az esetek jelentős részében nincs így.

Ezek a talajok nagyon gyakran nem bírják el azt az öntözési mennyiséget, amit a gazdálkodó kizerne adni.

Meg hát persze 1000 más problémája is van ezeknek a dolgoknak.

No, mielőtt belemennénk a részletekbe, és megkeresnénk a választ, hol van a víz kérdése, nézzük meg, hogy mi van olyankor, mint az idén, amikor asszájosé van, és nincs elég természetes csapadéka a talajnak.

Az milyen hatásokkal jár? >> Hát ugye ha talajtani oldalról nézzük, azért nem volt feltétlenül olyan rossz ez az év csapadék szempontjából sem.

Ami igazán nagyon problémás volt, az a csapadék hasznosulása.

Ugye erről már talán beszéltünk az elmúlt podcastban, de a legnagyobb probléma az, hogy a vízből mennyi hasznosul.

Ugye a legjobb az lenne, ha a víz, ahova leesik a talaj felszínére, ott beszivárogna.

Mélyen beszivárogna úgy, hogy szépen el dugódik a jó Isten napfénye és melege elől, hogy ott szépen biztonságban csak a gyökerek tudják felszívni.

De ehhez kellene szerkezet, ehhez kellene olyan makropórusrendszer, olyan vastag lukak hálózata, ahol ha a felszínen ráöntöm a vizet, akkor ezeken a vastag lukakon befolyik, és aztán szépen oldalirányba elkezdi belakni ugye azt a talajszintet, a mélyebb talajszintet, ha ez nincs meg.

Márpedig a túlművelt talajok jelentős részénél ez probléma, hogy úgy elporosítottuk, hogyha ez vizet kap, akkor gyakorlatilag szétúszik, szétiszapolódik és lezár. onnantól kezdve, mert nem folyik be a víz, >> de néhány centiméter vastagon elterül ott, és a ott betömörödik, és akkor nem megy lejjebb.

Tehát, hogy ezek a lyukak, ahogy mondtad, ezek nincsenek meg. >> Pontosan így van.

Tehát ugye onnan indulunk ki, hogy egy egészséges talajnak van szerkezete.

Az ilyen talajmorzsákból áll, mint a kenyérmorzsaj.

És a talajmorzsákon belül vékony pórusok vannak, közte meg vastagok.

És hogyha ezt mondjuk elképzeljük azt, hogy egy befőttes üveg teleöntök morzsákkal, talajmorzsával, ráöntöm a teterén vizet, akkor a morzsák között szépen leszivárog, lefolyik, bocsánat, lefolyik az aljáig, és közben minden szemcsét, ami mellett elmegy, menedvesít, és utána szépen kiszárad, vagyis üresen marad, vagyis egyszerre van jelen a bevezetődés, utána a levegőnek a bevezetése, a három fázis, mert ugye a túlöntözésnek ez lesz majd a probléma. ája, hogy van ugyan víz, de nincs oxigén, nincs levegő, és akkor minden befulad.

Hogyha ezt a szerkezetet eltüntetjük, >> akkor olyan lesz, mint amikor ugye ebbe az befőttes üvegbe lisztet tennék.

Hát arra önthetem a vizet, az nem fog belemenni.

És akkor, hogyha apró kis felszíni domborzat van, akkor a magasról ugyan nagyon lassan szivárog be szívja, nem folyik, szívja, mint a szivacs.

És ami meg nem tud bemenni többlet, az meg összefolyik a mélyfekvésű területekben.

Ott még jobban szétiszapolja a talajt.

Gyakorlatilag az egyedi szemcsék olyan tökéletesen beülnek egymásra fölé-mellé, olyan szépen kitöltik a teret, hogy ott aztán azon nem folyik át semmi. >> Igen.

Mi az, amikor mondjuk egy ilyen, nem tudom én, mezőgazdasági művelés alatt álló táblánál ilyen nagy pocsolyák vannak itt ottam ott.

Az ezt jelzi például? >> Az pontosan ezt jelzi.

Pontosan ezt jelzi, amikor tavasszal, későt él, koratavasszal megyünk és az őszi veteményeken ott látjuk, hogy áll a mélyedésekben a víz, sárgálik az őszi búza.

Ez mind-mind azt jelenti, hogy ott nem tud beszivárogni a víz, >> és ott nem a talajvíz jött >> felühüm, >> azt kell, hogy mondjam, mert ha talajvíz olyan magasan lenne, valószínűleg nem lenne szántóföld rajta, hanem valami vizes réti legelő lenne.

De ha ez van, akkor ez sajnos ez ez a probléma vele.

A belvíz az nagyon más ettől a jelenség, mert arra is szoktak panaszkodni, amikor csapadékosabb a az időjárás, főleg ugye az őszi téli hónapokban, akkor tavasszal belvíz probléma van, és az a furcsa helyzet áll elő, hogy tavasszal elvezetjük a belvízet, nyáron megpanaszkodunk, hogy osszáj van. >> Pontosan erről van szó.

Tehát ugye azt kell elképzelni, hogy bármilyen minimális mikrodomborzatnál, ha ha a talajnak a 030 cm teljesen szétiszapoljuk, akkor azok a mélyebben, és nem mély az, tehát lehet néha 5, 10, 15, 20 cmvel mélyebb, mint az átlag, de általában ennél több.

És akkor az szépen összehozza a vizet a felszínen, és ott megmarad, ott még jobban szétiszapol.

Ezt nevezzük egyébként belvíznek.

Nagyon sok esetben azt hisszük, hogy annyira telítődött a talaj, hogy már alulról feljön a talajvíz.

De az esetek jelentős részében nem ez a helyzet, hanem föntről nem tud lemenni, olyan mennyiségű víz gyűlik össze, és olyan rossz a talajok vízvezető képessége, hogy ez katasztrófa. és befejezvén ugye az aszály kérdést ugye amit elindítál benne az a baj ezzel utána a gazdálkodó megvetni akar ami nem baj nyilván ez a célja de amikor ezt elkezdi kiszívni ugye kiszívatyúzza a tábláról akkor ugye nem csak a mélyfekvésű területről szívja ki a vizet hanem magasabb területeken a talajvíz folyamatosan szivárog a mélyedések felé és gyakorlatilag húzza erővel ki a tábla alól a vizet kipumpálja vagy kisz szivattyúzza.

És akkor utána két hónap múlva, és ezért nagyon-nagyon fontos ezt látni, hogy nagyon sok esetben az aszály meg a belvíz ugyanazon a területen, ugyanazon a táblán jelenik meg, ami nyilván mutatja, hogy itt nem a víz többlete vagy a hiánya, hanem a víz időben történő eloszlatása, a beszivárgás, az elraktározás.

Ezek a fő problematikus körök. >> Mitől áll elő ez a helyzet?

Ez az eliszapolódás, ez a tömérítés, ez a művelési metódusok miatt. >> Igen, igen.

Ez egyértelműen annak az eredménye.

Tehát mióta ilyen nagyon nagy gépeink vannak, és nagyon nagy erő van, és nagyon sokat megyünk, és nagyon sok gázolajat el tudunk égetni, azóta gyakorlatilag azt csináltuk, hogy a kis kenyérmorzsákból azokat ledaráltuk vissza liszté.

Ráadásul ugye ez az egyik oldal, a mechanikai oldal.

Másik oldal az, hogy ugye nagyon nagy mennyiségű szervesanyagot kiszedünk és nem pótoljuk.

A talajszerkezet képződésében a szervesanyag a humusz az egyik legfontosabb tényező.

Ugye a humuszanyag tömegének 20szorosát képes víz vízzel megtartani, vagy 20szoros mennyiségű vizet képes megtartani, de nem is csak ez a fő lényege, hanem az, hogy ő lesz az, akinek nagyon sok töltése van, és összeragad, össze csatlakozik az agyagásványokkal, bevonja a homok és a porszemcség felszínét, és egy ilyen össze-vissza hálózatos, likes lukas morzsát csinál, amibe a víz úgy sutty, így beszívódik gyakorlatil Ott laknak a bacik, ott lakik minden, de mellette ugye ott vannak ezek a nagy lukak, ugye a nagy morzsák közötti vastagok, amiben viszont levegő van.

Ilyen lenne az optimális világ, de ugye ezt sajnos a szervesanyagcsökkenés a ragasztóhatást szünteti meg, és közben még tapossuk is. >> Ezen nem segít az, hogyha felszántjuk ezt az egészet, hiszen azt gondolná laikus, hogy be van tömörödve, mert elmentünk a nehéz géppel, de hát felszántjuk, akkor ezt hívják ugye talajlazító. munkának, akkor ezzel ezt meg lehet előzni? >> Hát nem megelőzni lehet, hanem ezzel a gyakorlatilag, hogyha valakit rászoktattunk a narkóra, az már narkó nélkül nem él meg.

Tehát, hogyha össze elpusztítottam a szerkezetet, akkor nyilván ez mutatja a legjobban minden tavasszal újra meg újra meg újra meg újra kell csinálnom, mert különben olyan rossz, annyira tönkretettem, csak ha valaki egy picit felülemelkedik, csak egy pillanatra, hogy fentről nézze, mert térképet állj, és úgy lássa, hogy jó, rendben van, most álljunk meg egy pillanatra.

És akkor ezek a kis önmagába harapó kis valamik erősen megkérdőjelezék azt a fajta megközelítést, amiben most jelen pillanatban az agrotechnológia és a szántóföldi talajművelés áll.

Mi a helyzet, hogyha ha aszály van, mondjuk nem esik elegendő eső, akkor ugye megint csak az van, hogy elvileg, ha jó a talajszerkezet, akkor alulról, ahogy mondtad, elvileg jutnia kéne valamiféle nedvességnek a növényekhez, de mivel rossz a szerkezet, ezért elfolyik mindenhonnan a magasabb fekvőpontokra az alacsonyabb felé, ezért aztán akár foltokban is lehet aszály most a logika szerint.

De még azt hozzátenném, hogyha ilyen szerkezet nélküli talajunk van, akkor az olyan, mintogyha akkor ott nem tud szigetelni.

Ugye mi az, ami a felszínt szigeteli?

Például a mulcs, a szármaradványok, a lehullott falevelek, vagy ugye a talaj önmagának is meg tudná csinálni, mert ha van szerkezete, akkor így teledobálom a felszínt ilyen apró morzsákkal, ami megszakítja azt az összefüggő kapilláris rendszert, ami mint a szállítószalag megy a felszínre. >> Ühüm. >> És gyakorlatilag ezek a talajok sokkal gyorsabban kiszáradnak, mert sokkal nehezebben tudna úgy kiszáradni, ha az egyik morzsából át kéne ugrani a másikba. a másikból a harmadikba, de szerencsére ugye egy egészséges talajnál ez nem történik meg.

Maximum belepárol a nagy térbe, onnan abszol megkötődik, vagy kicsapódik a másikba, és így lassan lépésről lépésre más szogat felfelé, de nem tud úgy elmenni.

Ezekben az összetömörödött talajokban gyakorlatilag egy az egybe kipárolok a felszínre, nagyon intenzíven párol, amíg van, és utána pedig egy egybe állt száraz tömbként marad hátra, >> merthogy nem megy a mélybe a a csapadék, tehát nem a mélyben van a csapadék, hanem a felső néhány centiméterben, amit át tud melegíteni a nap, ezért párolok gyorsabban.

Hát nem csak nem kell feltétlenül, hogy átmelegítse.

Igen, a melegítés még jobban csinálja, de ha van egy összefüggő rendszer, a nedvesség természetes módon is mindig a nedves irányából a szárazba megy.

Ühüm. >> Tehát olyan nincs, hogy kiteszek egy vizes ruhát meg egy száraz ruhát, úgy egymásra tapasztalom, és az egyik vizes marad, a másik meg száraz lesz, hanem nem a vizesből elkezd szépen átmenni a szárazba.

Ez a mester természetes diffúziós folyamatok. mindig a magasabból a kisebb felé megy minden a koncentrációban, a vízben és a többi.

Ha kiszárítom a felszínt, akkor alotta elkezd utánpótlódni a nedvesség, amíg van.

És akkor az itt elpárolók húzza maga után az egészet, és gyakorlatilag Üüm >> engedi el. >> Mennyire van hatása a talajok nedvességtartalmára?

Az, hogy csökken a a a talajvíz szint.

Most nem tudom egyértelműben mondani, mert nem tudom, mindenki kutat fúr, mindenki öntöz.

Meg egyébként is rossz a talajművelés, nincs utánpótlása annyi, mint korábban volt.

Erről azért nagyon sokat lehet olvasni. >> Erről nagyon sokat lehet olvasni.

Nyilván van valamiféle klímaváltozás, de ami még nagyobb, hogy hogy érezzük, hogy itt nem talaj probléma van csak, itt nem klímapréma van csak, itt nem vízprobléma van csak, hanem egy ilyen komplex táj elidegenítés és átalakítás.

Igen, ha emlékeim nem csalnak, de majd a vizesek kijavítanak, az elmúlt 50 évben, ha jól tudom, a Tiszának meg a Dunának a medre másfél k métert mélyült.

Mivel kiegyenesítettük, ezért nem megy jobbra-balra, gyorsabban megy, ezért bevágódik.

Hogy bevágódik, húzza maga alatt a talajvízszintet lefelé, tehát természetes módon kihúzza a tábla alól a vizet.

A homokos, magasabb területeken még inkább, de a mélyebbeken is.

Ugye ez nagyon nagy probléma, mert a kárpátmedencében a nyári églat az soha nem volt elég, az mindig mínuszos, az mindig sokkal többet párrol oktat potenciálisan, mint amit be tud kapni.

Abból él, hogy egy medence alján van, >> és a medence alján összegyűlik a víz a kárpátok minden irányából a felszínen jövő és a felszín alatt jövő vizek.

És aztán ez, mivel a medence alján magasan van a víz, ezért el tud kezdeni pároloktatni és felemelkedik a talaj felszíné, és támogatja a talajokat. >> Mi a helyzet?

Akkor térjünk rá, ugye kibeszéltük az aszályt meg a belvizet.

Mi a helyzet akkor, hogyha azt mondom, hogy aszály van, és elkezdek öntözni?

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért nem öntöznek a gazdák?”

Miről szól ez az epizód: „Miért nem öntöznek a gazdák?”?

Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajnak, mert az egyensúlyi rendszer, és a túl sok nedvesség olyan rossz, mint a kevés. Kiemeli, hogy a… Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 18..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért nem öntöznek a gazdák?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért nem öntöznek a gazdák?”?

Fő témái: aszály, öntözés, talajtan.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért nem öntöznek a gazdák?”?

Megjelenés: 2025. 12. 18.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/miert-nem-ontoznek-a-gazdak-87f0ce25

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból