Mihálovits Gazda Podcast

Mitől bio a biozöldség?

· PT39M7S

Összefoglaló

Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 nm-en, emberi erőforrásra alapozva, több mint 40 zöldségfaj, 120 fajtájának termesztésével…

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2026. 01. 22.
Hossz
39 perc
Szereplők, említett nevek
Mihálovits András
Témák
biozöldség, ökológiai gazdálkodás, talajerő-gazdálkodás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Az elmúlt epizódokban nagyon sokat beszélgettünk a talajokról, mint egy megújuló erőforrásról, amellyel meglátásom szerint nem bánunk megfelelően.

Gyakorlati szakemberek azonban eddig nem kaptak szót ebben a beszélgetésben.

Az ő szerepük pedig azért fontos, hiszen ők gazdálkodnak, ők ápolják a rábízott természeti erőforrást, a talajt.

Úgyhogy egy gazdálkodóval fogunk beszélgetni, hogy hogy is néz ki a talajerő gazdálkodása gyakorlatban.

Dezsény Zoltán, ő környezetgazdálkodási agrármérnök, a magos vagy okológiai gazdaság társalapítója.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást ide a podcast. >> Szervusvusz András!

Köszönöm a lehetőséget. >> No hát arra kérlek, hogy először mutasd be a gazdaságodat.

Ökológiai gazdaság ugye magos vagy ökológiai gazdaság, ez volt a titulus.

Ez azt jelenti, hogy biogazdálkodó vagy pestesen szólva, ugye? >> Így van.

Teljes mellszéességgel. 2014-től, hogyha foglalkozunk kisléptékű vegyes ökológiai zöldség termesztés. >> Ez mit jelent?

A kisléptékű meg a vegyes ökológiai? >> Kisléptékű ez annyit jelent, hogy alapvetően emberi erőforrásra, illetve emberi eszközökre, és nem nagy gépekre alapozódik a gazdaság.

És az üzemméret az nem egy nagy, hanem egy kicsi üzemméret, egy kvázi egy háztáitól nem sokkal nagyobb üzemet.

Ez annyit jelent, hogy 6000 nm >> területen ugye foglalkozunk zöldségtermesztéssel.

Azért vegyes, mert több mint 40 zöldségfaj, több mint 120 fajtáját termesztjük.

Tehát egy nagyon magas változatosság, diverzitás jellemzi a gazdaságot.

Azért ökológiai, mert minősített ökológiai gazdálkodást folytatunk, tehát hogy nagyon alakban nem használunk szintetikus műtágyát és növényvédőszert, és betartjuk a az ökő gazgazdálkodás feltétel rendszerét. kissé tágabb kitekintésben igyekszünk a természetelőzhangban, a természetes körfolyamatukra építve megúsani a gazdálkodást.

És hát gazdaság, mert gazdaság és azért magos völgy, mert ezt a feleségem találta ki ezt a nevet és alum egy kis völgyben helyezkedik el fizikailag is a a kertészet és amikor a név már megszületett, még a hely nem volt meg.

Tehát megszületett a név, és utána találtunk rá arra a helyszínre, ahol ezt meg is tudtuk aztán valósítani a fizikai síkban. >> Ühüm.

Ö szerintem még a szakemberek mindegyike sem biztos, hogy fel tud sorolni annyi zöldségfajt, aminnyit ti termeztetek.

Ez szándékos, hogy ilyen nagy diverzitás legyen, vagy vagy ezek fogyasztóigények és azért >> is a változatosság gyönyörködtek.

Tehát azt gondoltuk, amikor ebbe az egészbe lefogtunk, hogy hogyha sokféle dolgot termelünk, akkor így és kicsiben megvalósítunk egy egy nagyon változatos termésszerkezetet, az izgalmassá teszi az egész tevékenységet, soha nem fogjuk megunni, illetve valóban azért igyekszünk minél többféle zöldséget előállítani, mert az értkesési csatorna, a közösség által támogatott mezőgazdaság ezt megköveteli.

Erről szívesen beszélek majd, hogyha úgy ez tehát, hogy érdemes. >> Mondj néhány egzotikusnak tűnő zöldséget, vagy ezt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk sárga répából többfélét, vagy vannak olyan zöldségfélék, amik amikről hirtelen kevesen hallottak? >> Hát fajszinten is vannak érdekességek.

Mondjuk sárga répából is termtünk olyat, ami nem narancssárga, hanem mondjuk lila >> Ühüm. >> színű.

De talán amit amit kevesebb vagy kevesebben ismernek, mondjuk a pakcsoly vagy tacoly, magyarul ez pordás kell, egyéb ázsiai levlezöldségek, Miba, Mizuna.

Ezeknek egy összefoglalóve az Oriental mix, ahol sokféle faj szerepel egy ilyen kis levélzöldség >> mixben [torokköszörülés] m termeztünk mondjuk paszternákot, ami nem egy nem egy közkeretű, bár bár hagyományosan Magyarországon termesztett növény a Petrezsemhez hasonlatos egy gyökérzöldség. korábban foglalkoztunk batával és még még vannak egyéb olyan ilyen ázsiai növények, amit mondjuk a hazai konyhában mondjuk kevéssé ismeretesek, de a természetes technológiák előnyesek, mondjuk rövidésztőek jól bírják a hideget, fűtetlen, fórias termesztést, ezért előszeretettel termesztjük őket.

Oké, akkor varjuk el ezt a szálat is.

Ez a közösségi értékesítés, ez ez hogy néz ki?

Mert ugye az van, hogy a termelő egy normális üzleti modellben termel, jön a felvásárló, felvásárolja a termékét, nyilván minél nagyobb mennyiségben állít elő, annál nagyobb felvásárlók jönnek, akik aztán kiviszik a nagybani piacra, ahol a kiskereskedők meg bevásárolnak belőlük.

Ehhez képest te ezt a ezt a folyamatot lerövidítetted, ugye? >> Hát elég alaposan.

Gyakorlatilag ez egy szövetség, ez a közösségi mezőgazdálkodás, közösség által támogatott mega a teljes hosszú név.

Ez egy szövetség, egy bizalmi szolidatáson alapuló kapcsolat termelő és fogyasztó között, amelynek keretében egy teljes szezonra elköteleződünk egymás mellett kölcsönösen.

Mi termelőként ugye vállaljuk azt, hogy legjobb toásunk szerint termelünk, és minden betakarított terményt egyenlő arányban szétosztjuk a hozzánk csatlakozó zöldségközösség tagok között heti rendszerességben, teljes szezonban, tehát februártól decemberig.

Ők pedig vállalják a zöldségközőség tagok, tehát kvázi a fogyasztók, hogy egy általunk előre kiszámolt éves költségvetés rájuk eső részét egy tagdír formájában befizetik a gazdaságnak, és ennek segítségével mi működtetjük a gazdaságot.

Tehát kvázi ugye a tagdíj, a fizetett pénz az nem az átvett zöldségeknek a piaci értékét tükrözi, hanem a gazdaság működését finanszírozza.

Tehát hogyha jó és akkor együtt sírtok, együtt nevetek, ha jön az oszály, vagy jönnek a kártevők és nincs annyi, akkor ezt tudomásul veszik a fogyasztó, hogy kevesebb. >> Értem. >> No, menjünk vissza az alapokhoz.

Ugye nálatok mennyire volt fontos a a termőtalaj, amikor a gazdaságot kiválasztottátok?

Ezt néztétek-e, hogy ez milyen?

Mert hát itt azért nagyon oda kell figyelni, hogy mindig megkapja a közösség azt, ami amit ő finanszíroz. >> Hát annakén ezt vizsgáltuk, de az, hogy hol indítottuk el a kertet, végül ez nem volt meghatározó paraméter a a helyzetünkből fakadóan.

Tehát mi első generációs gazdálkodók vagyunk olyan módon, hogy a szüleink nem gazdálkodással foglalkoznak.

Én a fővárosban nőttem föl feleségem Nyíregyházán, és helyet kerestünk ami alkalmas letelepedésre. és a helyben végezhető értékalapú, de piacosítható ariorientáció tevékenység végzésére ez lett a kisléptékes ökológiai zöldségtermesztés.

És olyan helyet kerestünk, ami Budapestul nincs nagyon távol, mert ide kötődött a kapcsolatrendszer és gazdálkodásra alkalmas lehet, és annyiért tudunk venni egy lakhatásra és gazdálkodásra alkalmas ingatlant.

A amennyi belefér a meglehetősen szerény büdzsébe.

Ez volt mondjuk szűk 15 évvel ezelőtt. >> Tehát egy kicsit kényszerpálya volt ez >> tulajdonképpen.

Igen, >> de ez valószínűleg az egész mezőgazdaságban így van.

Tehát hogy nem az van, hogy én elkezdem nézegetni a földeket, hogy hol vannak a legjobb adottságok, hanem amihez hozzá tudok jutni.

Ilyen-olyan módon meg tudom fizetni, elég nagy, akkor az az egy ilyen hozott dolog.

Tehát azzal ott kell boldogulni. >> Hát azzal főzünk, ami van.

Nekünk a a fontosabb paraméter volt a hely, tehát hogy hogy hol telepedjünk le, és azon belül, hogy akkor ott ott azon a helyen milyen trajviszonyok az uralkodóak jellemzőek.

Ez akkor kevésbé volt. >> Ez egyébként egy művelt része volt ott annak a területnek. >> Hát pont a kis üzemméretből fakadóan mi belterületen gazdálkodunk.

Tehát, hogy Terény az a falu, az a Budapesti 85 km északészeletre található falu a Cserhát szívében, ahol nagy porták vannak. olyan nagy ingatlanok, lakóingatlanok, ami ami két hmmesek és ezek alkalmas gazdálkodásai.

É az a 6000 nm ez így belterületi ingatlanokból összerakható volt.

Tehát, hogy nem kellett ugye termőföldet vásároljunk, hanem csak egy lakóingatlan. >> Ezt azért kérdeztem, mertogy ugye mondtad, hogy ökológiai gazdálkodást folytatok.

Az ökológiai gazdálkodásnál meg lenne egy némi átfutási idő, hogyha egy intenzív gazdálkodásról télsz át az ökológiai gazdálkodásra, hogy hogy azok a kemikáliák azok ne legyenek benne a termő talajban, akkor nálatok ez nem volt probléma. >> Hát három év az átállási időosan. >> És lehetséges erről úgymond öregbítést kérni.

Ez egy szakkifejezés, amely ugye a három évvel erővidíthető, de mi nem is akartunk ezzel foglalkozni. elindítottuk, megvártuk a három évet, ugye addig átási termék és akkor a harmadik évtől ökológiai minősítésű termék, de pont a az értékesítési rendszerünk miatt, amely a személyes bizalmi kapcsolatra épül, bár ökológiagazdálkodást folytatunk, én úgy szoktam fogalmazni, hogy hogy így teljesen kerek a történet, ha már magas ödaság, akkor legyen minősítésünk is, de a az emberek, akik ezt az élelmiszert fogyasztják, amit előállítunk, nekik nem a papír számít, nem a tanúsítvány számít, hanem a bizalmi kapcsolat.

Tegyük rendben ezt az ökológiai gazdálkodás kifejezést.

Ezt hogy hogy kell elképzelni a gyakorlatban?

Ugye azt talán sokan sejtik a kedves nézők közül, hogy ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy hogy műtrágyát használnak a nagy gazdaságok azért, hogy megfelelő termésamot legyenek.

És ezt ilyen nagy gépekkel juttatják ki.

Mindenki látott már traktort is, és látott kombájnt is, meg vetőgépet is talán.

Például a talajerőgazdálkodásnál ez ez hogy van?

Hogy pótoljátok a növények által felhasznált ásványianyagokat, nyomelemeket szervesanyagokat satöbbi satöbbi. >> Hát a a mi termesztési rendszerünk meglehetősen sajátságos és és nagyon sok elemében teljesen elüt a szántó földi léptékű gazdálkodástól.

Hát ezt angolul market gernek nevezik.

Magyarul ez a hosszú kifejezés, hogy vegyes ökológiai zöldségtermesztés vagy biointenzív zöldségtermesztés.

Tehát, hogy mi alapvetően nem használunk olyan eszközöket, amelyek forgatják a talajt, tehát nem nem használunk ekét, nem használunk talajmarót, hanem egy komposzt mulcs rétegget juttatunk ki minden évben az állandó ágyású fix ágyások ágyásokra.

És ugye ez a komposztmulcs réteg szolgál vetőágyként, palántagyként.

Ez egy növényi komposzt, amelynek 90%-át jelenleg máshonnan szerezzük be, 10%-át tudjuk a gazdaságon belül előállítani nagyjából.

Tehát ez az állandó ágyásos, ilyen komposzt múlcstakarásos forgatás nélküli zöldségtermesztési rendszer, hogyha így hosszabban kellene összefoglalnom. >> Ezt a forgatás nélkülit, ezt úgy kell elképzelni, hogy kapálni sem kapok.

Se kézi kapával, se rotációs kapával.

A >> a gyomszabályozás az egy igen lényeges eleme a rendszernek, ami nem kihagyható.

Tehát ha aznék, hogy használ, hogy nem kapálunk.

Jól megtervezett, ilyen kifinomult kis egyszerű kézi eszközöket használunk.

Ezek kapák, drótkapát, lengőkapát, tolikapát a gyomszabályozásra.

De hogy itt az a cél, hogy a talaj fölső-két centis rétegét bolygassuk csak, ahol a gyomok csíráznak.

Lehetőség szerint még kis minél kisebb méretben távítsuk őket el, a gyomokat, de a tal mélyebb rétegeit nem bolygatjuk. >> Ez miért fontos?

Hát abban hiszünk, hogy ami kialakult az elmúlt egy néhány száz millió évben, egy talajélet, tehát az az a rendkívül komplex ökológiai rendszer a talajszint alatt, az alapvetően egy olyan környezetben alakul ki, ahol nincsen bolygatás, nincsen forgatás, hanem a növények, mikroorganizmusok baktériumok ízelt lábulag gerinzternek, pótestűek, tehát milliónyi apró élőlénynek az életközössége a alkotja [torokköszörülés] és a a különféle energiaáramok, táplelékkörőforgásoknak a a hatására kiakul egy termékeny talaj. és hogy alapvetően ezt szeretnénk úgymond utánozni ezzel a rendszerrel elkerülvén a forgatást arra alapozva, hogyha nincsen nincsen forgatás, de szerves abban a komposzton keresztül ugye gazdagítjuk a talajt, akkor az néhány év alatt ugye kialakul egy jó termőképességű, szerkezetes ugye termékeny talajunk, amely ugye hosszú távon nem hogy ugye csökkentené a talaj, mint alapvető természetési erőforrásnak a az értékét, termőképességét, hanem folyamatosan növeli.

És így a kérdésre válaszolva alapvetően komposztot és pelletált trágyát, állati trágyát használunk tápanyag utánpótlásra. >> És ezt nem forgatjátok be, mert ugye azt is szokták, hogy ugye kiszórják a trágyát, és azt valamilyen módon vagy ásóval, vagy erre szakosított ekével, gépekkel be szokták dolgozni a talajba.

De nálatok akkor >> igen, de erre nincs szükség, hogyha a komposzt jó minőségű, tehát hogyha érett komposztról van szó, >> akkor nem szükséges bedolgozni.

Ez ezáltal egyrészt tehát egy csomó időt spólunk, munkát spórollunk, nem nem szükséges hozzá olyan eszköz, ami ezt meg tudja csinálni.

És hosszú távon pedig kedvezünk a talajletnek. >> Ühüm.

Mi a helyzet a különféle kártevőkkel?

Mert ez szokott a másik neuralgikus pont lenni.

Az egyik ugye az, hogy szükség van a műtrágyára, hogy a termés hozam az meglegyen, és szükség van a növényvédő szerekre is, azért, hogy megvédjük a haszon növényeket a kártevőktől.

Ez nálatok hogy néz ki? kártevők vannak, és a növényvédelmi is egy sarkalatos pontja a működésnek.

Tehát nekünk is meggyűlik a bajunk évről évre mondjuk egy földi bolhával, vagy egy poroskával vagy ugye különféle hernyukártevőkkel, de mindenre van megoldás az ökológiai gazdálkodás attakkörülmények között is.

Tehát egyrészt igyekszünk, amit csak lehet mondjuk mechanikailag megoldani, mit is jelent ez.

Tehát például káposztaféléket, amelyek rengeteg kárterview rendelkeznek.

Mi egy sűrű szövésű, sok évig használható UV stabil hálóval védjük a mindenféle kárthevtől.

Tehát ez úgy néz ki a természet fizikailag nem fér hozzá a káposztához. >> Pontosan.

Tehát ahogy elütetjük, elvetjük, akkor lá van téve ez a…

Említett entitások

Témák

  • biozöldség
  • ökológiai gazdálkodás
  • talajerő-gazdálkodás

Személyek

Szervezetek, cégek

  • MagosVölgy Ökológiai Gazdaság

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mitől bio a biozöldség?”

Miről szól ez az epizód: „Mitől bio a biozöldség?”?

Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 nm-en, emberi erőforrásra alapozva, több mint 40 zöldségfaj, 120 fajtájának termesztésével… Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mitől bio a biozöldség?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mitől bio a biozöldség?”?

Fő témái: biozöldség, ökológiai gazdálkodás, talajerő-gazdálkodás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mitől bio a biozöldség?”?

Megjelenés: 2026. 01. 22.. Hossz: 39 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/mitol-bio-a-biozoldseg-417e7321

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból