Mihálovits Gazda Podcast

Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

· PT28M4S

Összefoglaló

A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termékenységének megőrzéséről takarónövényekkel és szármaradványokkal, valamint az erózió (szél- és…

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2025. 12. 05.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Mihálovits András
Témák
talajvédelem, regeneratív gazdálkodás, talajtermékenység, erózió, takarónövények
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója. >> Köszöntöm kedves nézőinket, illetve hallgatóinkat.

Ez a Mihálovics gazda podcast.

Egészen elképesztően sok veszély leselkedik a talajokra.

Ezek fizikai meg kémiai meg mechanikai veszélyek egyaránt.

Ezt szerintem az előző epizódokból elég alaposan meg lehetett ismerni ezeket a veszélyeket.

Most arra teszünk egy kísérletet, hogy megnézzük, hogy hogyan lehet megvédeni ezektől a veszélyektől a talajinkat, hiszen ez minden élet alapja.

Ezt is kiderítettük az elmúlt epizódokban, úgyhogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotban vannak.

Szakértő vendéget hívtunk ma is, Imréné Dr.

Takács Tündét, a Hunren Agrárudományi Kutatóközpont talajtani Intézetének talajbiológiai osztályvezetője.

Ő jó reggelt kívánunk és nagyon szépen köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Jó reggelt kívánok.

Üdvözlöm a nézőket és hallgatókat és szeretettel üdvözöllek téged. >> Kezdjük talán az egyszerűbben megválaszolható kérdésekkel.

Ugye azt lehet látni, hogyha az ember autózik az országban, hogy időnként ilyen porviharok vannak a mezőgazdaságilag művelt területeknél, meg ha valaki nyitott szemmel jár, akkor és mondjuk kirándulgat, akkor is lehet látni, hogy ilyen vízfolyások is időnként vannak ilyen szántóföldi területeken.

Ezeket ugye a természet az ősidők óta így működik hogy pusztítja a különböző talajokat és ugye tanultuk általános iskolába környezetórán, hogy valahol bont, valahol meg épít, tehát az valahova elkerül ez a talaj, de hát az nem jó, hogyha ez a talaj így pusztul, gondolom egy gazdálkodónak ez nem jó.

Egyáltalán kell ezzel foglalkozni, vagy hagyni kell a természetre ezeket a dolgokat, hogy intézze, hogy ő jónak látja?

Mindenképpen foglalkoznunk kell az eróziózta problémákkal, ami szélerózió, tehát ha a szél elviszi a finom szemcséket, vagy a víz okozta a károsítást, tehát a a víz eróziójával, ez ugye abból adódik, hogy a talajszerkezete nem teljesen jó, és a finom szemcséket felkapja a szél, vagy elviszi a víz.

Az alapvető probléma, hogy ebben az esetben a talajoknak a termékenysége is romlik, hiszen a termőréteg pusztul és veszíti el a talaj, ami pedig a talaj termékenységének, minőségének és egészségének romlásához vezet.

Mindenképpen az lenne a feladat, hogy ezeket a szemcséket ott tartsuk és a szerkezetet javítsuk.

A legjobb az, hogyha hogyha a talaj állandóan borított, tehát például takarónövényekkel meg tudjuk védeni a talajnak a felszínét.

Ugye a az elpusztuló takarónövényeknek a a takarónövényeknek a biomasszája, vagy a földben lévő gyökérzete, az az tovább táplálja szervesanyaggal a talajokat.

És a szervesanyag talán a legfontosabb olyan összetevője a talajoknak, amely mind fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait is javítja a talajoknak, és védi is a a talajokat.

Tehát, hogyha azt látjuk, hogy kint van mondjuk a kukorica szármaradvány a tarlón, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy trehány a gazda, hanem azt jelenti, hogy odafigyel például erre a meliorációs problémára, vagy hogyha a zöld a határ folyamatosan, az sem biztos, hogy probléma. >> Cél és helyspecifikus megoldásokat kell mindig alkalmaznunk.

Van, ahol szükségszerű a tarló maradványokat bontani, de legjobb az, hogyha az a szervesanyag, ami ott keletkezik a szántóföldön, az vissza is kerül a talajba, hiszen ez gazdagítja szervesanyaggal, és a mikrobiális aktivitását is növeli a a talajoknak. az a sokaság, mikrobiális sokaság és sokféleség, ami a talajokban megtalálható, illetve hát az a cél, hogy ez a sokaság és sokféleség kialakuljon, ezek biztosítják azt a számos funkciót, amit a talajok el tudnak látni. >> Ilyen különböző művelési technikákkal lehet ezen segíteni, hogy ne kapja fel a szél, ne mossa el az a talajt? regeneratív gazdálkodás, illetve ezek a talajmegújító, talajerőforrást gazdagító technológiák elsősorban a bolygatás nélküliségre vagy a bolygatás kimélésére minél kevesebb bolygatással járó technológiák irányába visznek és a takarónövények alkalmazását preferálják.

Mi az a regeneratív mezőgazdaság?

Ha valaki nem találkozott volna ezzel a kifejezés >> a regeneratív gazdálkodásban mindenképpen a szerves a talajok szervesanyag gazdálkodása gazdálkodásának a javítása a a cél e ez a gazdálkodási módban mindig fedett a talaj, mindig élő gyökerek vannak jelen és minimális a a bolygatás.

Ez mit kell érteni azalatt, hogy minimális a bolygatás?

Nem megy rá a vagy csak nagyon ritkán megy rá ritkán szántanak, vagy kultivátoroznak, vagy sekélykultivátorozás történik, vagy éppen nem történik bojkatás, tehát direktvetés. >> Direktvetés az az, hogy egy tarlóra elszórjuk a magot, és akkor >> Igen, gyakorlatilag.

És ez ez mennyire hatékony módszer lehet, mert ugye mindenki azt szokta meg, aki nem ért a mezőgazdasághoz, az is, hogy szántani kell, gyomlálni kell, műtrágyázni kell, növényvédő szerezni kell, aratni kell, megint szántani kell, az egy csomószor rá kell, hogy menjen a földre, >> mint minden technológiának vannak előnyei és vannak vannak hátrányai.

A bolygatás nélküli rendszer rendszerekben speciális eszközökre, gépekre van szükség ahhoz, hogy vetni tudjanak a gazdák, hiszen nem tömörít, hiszen nem tömörítik a talajt a a gépekkel.

Egy idő után azáltal, hogy hogy direkt direkt vetnek, azért a felső rétegek tömörődnek, illetve szerves anyagban gazdagodnak. nagyon gazdag és vastag szervesanyagréteg jön létre ezekben a note rendszerekben.

A direkt vetésnél ugye speciális direkt vetőgépre van szükség. számolni kell azzal, hogy nem biztos, hogy ugyanolyan arányú lesz a a kelés, mint például egy szántott, megszokott rendszerben, de itt mindig a mennyiség és a minőség kerül a mérleg egyik egyik vagy másik nyelvére.

Más a növényvédőszerhasználat, hiszen ez ennek a szervesanyag dús szervesanyag réteg rétegnek is vannak előnyei.

Tehát számos előnye van, hogy idővel a humusz mennyisége nő a a szerkezete a talajnak javul mikrobiológiailag mindenképpen egy aktívabb rendszerről van szó.

Igen, >> de ebben kártevők is meg tudnak telepedni, tehát teljesen más rendszerről beszélünk.

Közben meg átmentünk egy másik témára, mert ugye itt a fizikai behatásokkal szemben óvtuk a talajt ugye ezekkel a művelési módszerekkel meg a talajtakarónövényekkel, de ezeknek van más hatása is, ha jól veszem ki a szavaidból, mert ugye azt is beszéltük a az elmúlt epizódokban, de akkor megint egy kicsit fölemlegetem, hogy hogy nagyon a mostani gazdálkodási formákkal nagyon tömörítik a talajt, nagyon sok benne a kemikália emiatt a talajélet is sérül.

Ez egyszerre megoldás a talajvédelemben a fizikai behatásokra és ennek a talajösszetételi problémáknak meg talajszerkezeti problémáknak a kezelésére? >> Ezek összefüggnek egymással.

Tehát ha a talajszerkezetét javítjuk, akkor a talajszerkezet javulásával a talajnak a levegőlátottsága, a vízellátottsága is is javulni fog. jobban nőnek a a a növények, nagyobb gyökérbiomasszát termelnek, akkor a talajnak a szervesanyagtartalma is növekszik, ami a termékenységét növeli.

Egy nagyobb gyökérbiomassza nagyobb mikrobiális közösséget tud fenntartani.

És a nagyobb mikrobiális közösség, vagy egy összetettebb mikrobiális közösség, az ugye a szervesanyag háztartásra is, a talaj termékenységére is hatással van, de vannak olyan mikroorganizmusok, amelyeknek fontos szerepe van a talaj szerkezetének javításában is.

Ezek a gépek, ezek nagyon amivel ugye szántalak vetnek aratnak satöbbi, ezek nagyon nehezek.

Ezek tömörítik a talajt, és ez hogyan hat a az ott élő mikroorganizmusokra, baktériumokra satöbbi gombákra satöbbi satöbbi. >> Hát minél rosszabb a talajnak a szerkezete, tehát tömörődöttebb a szerkezete, annál kevesebb az oxigén a a talajban, annál kevesebb víz jut a talajba.

És ezek a mikor? >> Ez akkor is így van, ha egyébként szántják, hiszen pont a azt szokták mondani, a szántás az talajlazítás.

Akkor ez ilyen furcsa ellentmondás nekem, hogy ugye rámegy egy nehéz traktorba, egy kombájn, ami tömöríti a talajt, de közben szántunk, tehát lazítunk is.

Tehát olyan kicsit, mint a ellentmondás. >> A a szántás az néha szükséges rossz.

Tehát összekeverjük a felső és alsó rétegeket.

A talaj élet szempontjából a talajnak a felső 30 cm az, ami a legaktívabb.

Tehát víz adott esetben, vízben, levegőben, szervesanyagokban a leggazdagabb része a talajnak.

És amikor szántunk, akkor ezt így felborítjuk ezt a ezt a rendszert, >> tehát összekeverjük a különböző, mintogyha egy mondjuk egy hegy csúcson élő meg a lent a hegy lábánál élő lényeket, élőlényeket hirtelen összemixelnünk.

Igen. >> Felraknánk egy tehenet mondjuk az Erge helyére.

Zergét meg a most fantáziálok, csak próbálom egy kicsit megvilágítani a dolgot. >> Ha visszatérünk a gombákra, vagy a gombahálózatokra, amik a talajokban növényt növénnyel kötnek össze, tehát egy élő egy láthatatlan élő rendszer, az erdőknél szokták azt mondani a Mikoriza hálózat révén, hogy az erdő az egy szuperorganizmus.

Ugyanezt kell elképzelni az agrárkoszisztémákban is, amikor a sok növényt, hogyha egészséges a talajom, és ott vannak ezek a szimbiotikus szervezetek, akkor az egy szuperorganizmus.

És amikor szántunk, akkor ezt a hálózatot romboljuk szét, szabdaljuk össze a hifa hálózatot, és megakadályozzuk azt, hogy esetleg következő évben ezek a mikroorganizmusok ugyanúgy, mint oltóanyag, oltsák a növényeket és létrehozzák ezt a hasznos hálózatot, tehát a növénynő növény közötti kommunikációt, tápanyag szállítást vagy anyagforgal anyagforgalmat, vagy ezeknek a gombáknak a számos hasznos hatását. >> Ühüm. >> A következő kérdés, hogy milyen hatással van a a talai életre, és hogyan lehet ezt a talaj életet megkímélni, hogyha a ha muszáj talajerő utánpótlást végezni.

Erről is beszéltünk, mert hogy ezt lehet szerves anyagokkal, meg lehet szervetlen műtrágyákkal is.

Ez is hat ezzel erre a kis közösségre, ami a talajban él, és ami segíti a növényeket.

A szervesanyag mindenképpen egy egy szuper anyag, tehát fizikai, kémiai és biológiai szempontból is.

Tehát ez is egy szükséges rossz, hiszen a növényeket táplálni kell, és a talajok erőforrásait is pótolnunk kell, csak nem mindegy, hogy hol mennyit.

Vannak olyan olyan tápanyagok, ugye mindig a nitrogén, foszfor és kálium az ami legfontosabbak a növények számára, de most már tudjuk, hogy vannak olyan mikroelemek is, amik amikben elszegényedhetnek a talaj talajaink és a növények, vagy akár a táplálékláncon keresztül az emberi táplálkozásban, mint funkcionális élelmiszerek, tehát szelén, jód, bór tekintetében nagyon fontosak, és ezekben el tudnak szegényedni a a talajaink, tehát ezekre a tulajdonságokra, mint kémiai tulajdonságok figyelni kell és pótolni kell, de ha a túl sok nitrogén, a túl sok foszfor, az például a mikrobiális aktivitást bizonyos mikroorganizmusok esetében gátolhatja.

Tehát a nitrogén az például a nitrogénfixálók számára, amelyek a levegő nitrogénét tudják megkötni és átadják a növénynek akár szimbiotikus kapcsolatban, például a a pillangós növények gümőiben élő rizobiumok esetében, vagy például a szabadon élő nitrogénkötők, hogyha túl sok nitrogén van a talajban, és annak nagy része nem is hasznosul, mert esetleg el el csak felhalmozódik, vagy elfolyik, akkor akkor ezek gátok tolják ezeknek a hasznos mikroorganizmusoknak a a tevékenységét.

Óriási mennyiségű nitrogént tudnak a levegőből megkötni ezek a a szervezetek.

Éppen ezért nagyon fontosak a vetésforgós rendszerek is, hogy a monokultúrák után egy búza vagy napraforgó után mindenképpen beiktigtassunk egy olyan rendszert, vagy egy olyan diverzifikált több fajt, például pillangós kalászos együttvetést alkal alkalmazzunk, hogy hogy tudjuk gazdagítani a talajunkat.

Akkor ha valaki gondoskodni akar mezőgazdasági termelőként a talajairól, az ritkán bolygatja, ritkán megy rá, nagyon okszerűen és nagyon szükséges esetben műtrágyáz, vagy vagy mi a megoldás?

És akkor megint visszatértünk akkor a regeneratív mezőgazdasághoz, >> a regeneratívhoz és a precízióshoz tér [nevetés] tér telt >> ezt a kettőt egyébként mixelni kell ideális esetben, >> vagy lehet nem ellentmondó ez a kettő egymásnak egy kicsit? >> Szerintem nem ellentmondó.

Én azt gondolom, hogyha egy gazda tudatos és egy fenntartható, hosszú távra tervezhető gazdálkodásban gondolkodik, és persze fontos a profit, de nem az az elsődleges, hanem gondoskodik a talajáról, akkor cél és hely specifikusan alkalmaz dolgokat, akkor ismeri a maga talaját, annak a szerkezetét, annak a kémiai tulajdonságait. figyel a mikrobiológiai aktivitásra, tehát a termékenységet, talajerőt, tehát a természetes erőforrásait segíti és folyamatait a a talajának.

És akkor akár egy regeneratív gazdálkodás is kombinálhatóvá válhat egy precíziós gazdálkodással, akár nagyobb táblák szintjén is lehet ebben ebben gondolkodni. biztos, hogy nem egy egyszerű egyszerű dolog, de de lehet benne gondolkodni.

Ez >> a talajvédelmi módszer, vagy egyáltalán maga a talajvédelem az mennyire van benne a a mindennapokban?

Mert az, hogy úgy szántok meg nem tudom, telepítek fasorokat, hogy ne kapja fel a szél a talajt, azt talán már használják a gazdálkodók.

De ezt a komplex szemléletet, amiről most már hosszú percek óta beszélünk, ez benne van a gyakorlati életben, vagy ez most terjedőben van? >> Azt gondolom, hogy egyre inkább benne van a a gyakorlati életben, mint szakmai szempontból többet figyelünk rá, többet beszélünk róla. egy központi szereplő lett az életünkben a a talaj, tehát nem csak a kuttatók vagy az ezzel foglalkozó szakemberek, gazdák számára.

A talajvédelem is egy nagyon komplex fogalom maga. a a védelem, mint környezeti elem tekintetében egyfajta megelőzést is foglal…

Említett entitások

Témák

  • talajvédelem
  • regeneratív gazdálkodás
  • talajtermékenység
  • erózió
  • takarónövények

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!”

Miről szól ez az epizód: „Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!”?

A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termékenységének megőrzéséről takarónövényekkel és szármaradványokkal, valamint az erózió (szél- és… Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!”?

Fő témái: talajvédelem, regeneratív gazdálkodás, talajtermékenység, erózió, takarónövények.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!”?

Megjelenés: 2025. 12. 05.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/pusztul-romlik-eltunik-igy-vedd-a-talajodat-13cba72b

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból