Mihálovits Gazda Podcast

Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

· PT34M35S

Összefoglaló

Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év tervezésébe a vetéstől az aratásig, valamint az innováció szerepét és az új technológiákra való átállás…

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2026. 03. 12.
Hossz
35 perc
Szereplők, említett nevek
Mihálovits András
Témák
agrárium, növénytermesztés, innováció, mezőgazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

No öcsém, azt gumicsimád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a dranka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak, akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Ez pedig a Mihálovic gazda podcast.

Nem tudom, hogy a kedves nézők gondolkodtak azon, hogy hogy zajlik a gyakorlat életben mondjuk a mindennapi kenyérgabonának az előállítása, azaz a szántóföldi növénytermesztés.

Hát erre teszünk egy kísérletet, hogy ezt rövid idő alatt elmagyarázzuk egy szakemberrel.

Ő Pál Müller Bé, a mai vendégem, egy Fehér Megyei Gazdaság növénytermesztési ágazat vezetője.

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást és itt vagy a podcastben. >> Köszönöm a meghívást.

Üdvözöllek és üdvözlöm a nézőket is.

Szervusztok. >> No hát egy kicsit magadról, de leginkább a gazdaságról ezeket a kötelező kérdéseket azért, hogy a nézőket képbe helyezzük.

Hány hektáron milyen növényeket termeztetek? >> Oké. >> Én 2007-ben végeztem Gödől az agrártudományin.

Egy rövidke 10 évet eltöltöttem kutatásfejlesztésben, és utána kerültem Besnyőre szüleim nyomdokába.

Valamikori TSZ most már egy Kft-nek a az alkalmazásába.

Édesapám helyére jöttem, illetve eleinte együtt dolgoztunk, aztán ő nyugdíjazása után visszavonult, és akkor én vettem át a az ágazatnak az irányítását.

Ez Vnyőn, ez itt Fehér megyében Budapesttől egy 40 kmre található délre.

Az M7-es és az M6-os között egy 1500 haáros gazdaság.

Klasszikus szántóföldi növényekkel foglalkozunk, ami úgy szoktam mondani, hogy a klasszikus ötös repce, búza, árpa, kukorica, napraforgó.

Aztán az elmúlt évek gazdasági, klimatikus és egyéb változásai mindenkit rákényszerítenek a az alternatív növényeknek a kipróbálására.

Hát mi is így tettünk, jelenleg mákkal foglalkozunk, ami ami most így harmadik éve új, de alapvetően a a bázist azt a azt ezek a szántóföldi klasszikus növények adják.

Hogy néz ki egy évet, hogy készül?

Most van az az időszak, amikor ugye a egy részét már ugyan elvetették a szántó földi kultúráknak, de azért már ilyenkor így a tervezés szervezés zajlik, hogy a következő szezon az aratásnak az előkészítése.

Ilyenkor már hány kiló műtrágyát, milyen vetőmagot? >> Remek, remek a kérdés.

Ö a téli és a és a télvégi időszak az egyébként az agráriumban egy ilyen legalábbis a szántóföldi oldalon az egy ilyen nyugalmi állapot.

Ilyenkor lehet tervezni, de ez ez egy kicsit becsapós, mert folyamatos tervezés és folyamatos átszervezés és készülődés és a a mindennapi problémáknak a megoldása az állandó.

Jelenleg a őszi vetéseink azok időben elvetésre kerültek. ők most a hó alatt pihennek és várják azt, hogy mondjuk úgy jobbra forduljon az idő.

Bár ez a ez a ez a tél igazi tél, tehát igazából csak nekünk új, ami régen régen is volt.

Adminisztratív tevékenység az, ami ilyenkor folyik.

Szerintem a gazdatársak ezt pontosan tudják, hogy a a az EGN-nek és a gazdálkodási naplókkal való küzdelem az az, ami most folyik.

Ezt szerencsére a kollégáim nagyon ügyesen és jól is csinálják, és köszönöm innen is nekik.

Én a én a további terveken beszerzéseken a piacon és ezeken próbálok egy kicsit felkészülni a a majdani tavaszra. >> Ez hogy dől el, hogy mit vettek, hova vettek és és milyen módszerekkel dolgoztok?

Amit az tulajdonképpen a a csúnya csúnya megfogalmazás. >> Nem baj, magunk vagyunk le. >> Jó, a szoktuk meg amit szoktunk, de nyilván mindig megpróbálunk egy lépéssel előrébb lenni, mint ahogy a piac jelenleg van.

Tehát nekem azt kell tudni, hogy körülbelül mennyi búza fog kelleni, körülbelül mennyi eső fog esni.

Persze ezt talán senki se tudja szerencsére, de ez is ahogy változik a klíma, változik a vetésforgónk.

Az, hogy hova, az pedig a vetésforgó.

Ennek ezt azért tanultuk az egyetemen, hogy hogyan tervezzünk meg egy ekkora ekkora gazdaságot egy ilyen kultúrákkal, hogy a munkacsúcsok, tehát egy aratás az ne arról szóljon, hogy hogy 47 napig folyamatosan járunk ki.

Tehát ezek ezeket is figyelembe kell venni. mit, mikor, hova?

Ezek ezek a szakmai kérdések amiket >> ami amiért Igen. tulajdonképpen csúnyán fogalmaz.

Igen. >> Hogy szerzitek be az alapanyagokat?

Vetőmagot egyáltalán most kell venni, vetőmagot, vagy az már elkésett? műtrágyát, növényvédőszert gázolajat gépeket satöbbi satöbbi. >> A inputanyagbeszerzés az az mindig egy nagyon nehéz feladat.

Egyrészt közvetlenül a gyártótól ritkán, ha most haladjunk sorba, először vessünk, ahhoz vetőmag kell. ö a vetőmag előállítók a tavaszi vetésre, tehát a kukorica napraforgó szója, len tehát ezek a tavaszi tavaszi növényeknek a a vetőmag forgalmazását ősszel kezdik el.

Ők kijönnek az árakkal, akkor ott az ember eldönti százzféle fajta vetőmag, hibrid.

Nagyon bele lehetne ebbe menni, de nem erről szól.

Tehát az ember úgy gondolkodik, legalábbis mi próbálunk mindig ki valami újat, újdonságot, hiszen azért a vetőmag előállítóknak sem az a célja, hogy egyre rosszabbakat, rosszabb termékekkel, vetőmagokkal, genetikai vonalakkal rukoljanak elő.

Próbálunk egy kicsit belekóstolni az újba, de megmaradni egy olyan bázisnál, amiről tudjuk, hogy jó lesz.

Adjál magát a kérdést, miért nem csak egy hibriddel dolgozunk?

Nehéz lenne egy lapra feltenni mindent.

Minden hibrid, ha csak a kukoricánál maradunk, másképp reagál egy aszályos időszakra, egy csapadékos időszakra, a mi talajainkra.

Tehát én szeretem ezt a durván 400 haár kukoricát szoktunk vetni.

Ezt öt-hiddel oldjuk meg, >> mert ha az egyik bejön, akkor lehet, hogy a másik >> íg van.

Ez de a de a területnek a diverzifikációja is egészen mást ényel.

Vagy a technológia egy rövid tenyészidejű hibrid, korábban lekkerül, akkor azt a későbbi a helyére mit fogok vetni, az is meghatározza.

Tehát ez ez egy eléggé összetett folyamat maga a hibrid választás.

Ha megvan a vetőmagunk, akkor következik nyilván a műtrágya és a növényvédőszer.

Én hallgattam a korábbi vendégeidet.

Ö és mindnek minden egyetértek, és mindennek a tudását elismerem.

Ö és nagyon egy szépeket mondtak.

Néha elkeserítőek a számomra, csak sajnos másik oldalán vagyunk egy egy tudományos vonalnak, ha ha fogalmazhatjuk így.

Műtrágyát kell használnunk, sajnos nem lehet megoldani nélkül.

Gondolom ezt meg se próbálja egy gazda, mert az katasztrófába vezet.

És ugye a saját vagyonát, saját egzisztenciáját kez van, hogy nem ilyen egyszerű a dolog.

Ühüm. >> Tehát nem lehet azt mondani, hogy nem lehet műtrágya nélkül lehet.

A korábbi vendégek is elmondták, hogy hogy ezt hogy lehetne megoldani.

Vannak vannak rá nagyon jó törekvések.

De ha most ha olyan gazdasági év van, hogy mondjuk a a büdzsé vagy nem úgy sikerül valami, akkor a műtrágya az egyik olyan inputanyag, amiből a legkönnyebb lefaragn.

Ühüm. >> Tehát hogyha ha én tervezek most mindenféle kötelezettség nélkül, azt mondom, hogy 400 kg pétisót fog az én búzám kapni, mert egyébként a 60-as években leírták, hogy 1eg tonna búzához előállításához hány kilogram nitrogén szükséges, mennyi van a talajban, ez is egy komplex dolog.

Akkor én azzal a 400 kg ütrágyával nekem előre kell számolni, de ha csak 200-atok ki, az nem azt jelenti, hogy nekem fel termésem lesz, csak a termés biztonságom lesz egy kicsit kicsit másabb, tehát kicsit több körömrágással, jót tettem, nem tettem jót.

Ühüm. ilyen megfontolásokból előre kell egy kicsit így >> de ez is megvan ez a szám, hogy milyen növényhez, mekkora területre nagyjából mennyi műtrágyát. >> Így van.

A kölcsönös elfogadtatás elve az egy az egy jogi jogi környezet és jogi kötelezettség a a minden magyar gazdának. öt évente talajvizsgálatot kell végezni, ami egyébként jó, ha valaki tudja használni ezeket a ezeket az adatokat.

Tehát meg lehet azt tenni, hogy megvannak, kapok egy táblázatot, igen humusz nitrogén foszfor kálium pH, kalcium etc, etc.

Szűkített, bővített, ne menjünk ebbe bele.

Ha valaki ezt tudja használni, az már jó.

Ha valaki ezt jól tudja használni, az még jobb. mindenképpen képet ad a saját talajaink állapotáról, de biztos vagyok benne, hogyha ha műtrágyán állunk, visszakanyarodunk, ha le faragunk egy-egy évben a műtrágya felhasználásunkból, az drasztikus problémát nem fog okozni. >> Ühüm.

Ez mondjuk a nitrogén, foszfor, káli és itt itt jönnek be azok a azok a kérdések, amik már amik már mélyebb szakmai rálátást igényelnek.

A másik, és ebbe is ugye a közvélemény ellentétes megítélésben van, ugye nyilván be kell szereznetek növényvédő szereket is.

Nagyon adja magát a kérdés, hogy ezekre is égető szükség van, >> vagy vagy ezek is olyan dolgok, hogy ezekből is lehet lefaragni, aki teheti, azért ezen is pórol satöbbi, satöbbi.

Számítottam a kérdésre. ö nagyüzemi környezetben azt gondolom, hogy ökszerű növényvédelem nélkül ne nagyon nehéz ö eredményesen gazdálkodni.

Ühüm. >> Akinek nem ette még le a barkó a kukoricáját, és nem kellett 100 hektárokat újra vetni, hogy vagy napraforgó.

Tehát itt olyan konkrét károkat tud okozni egy kártevő, hogy oda az egész.

Tehát, hogy nem leeszi a 15%-át, hanem konkrétan tönkre tud >> mondjuk úgy, hogy van egy kártevő, az leeszi a 15%-át, jön egy fácán, egy vetési varjú, leeszi a másik 30-at, és elvesztetted a növényállományod felét, amikért még csak >> és it és itt ugye a saját vagyonoddal >> így van >> játszol.

Tehát, hogy ez akkor ez a >> nem lehet.

Én azt gondolom, hogy >> tehát ha valaki biztosra megy, annak muszáj ezzel számolnia.

És ezt azt gondolom, hogy minden gazdatársam nevében merem mondani.

Senkinek nem érdeke, célja, hogy egy tönkretegyük magunk alatt a talajt, hiszen azzal él abból élünk, abból dolgozunk, együtt kell vele dolgozni.

És senkinek nem célja, hogy mérgező terméket állítson elő. >> Ühüm.

Erre a talajvédelemre már EU jogorvoslatok és cél célirányok azok vannak.

A növényvédelmi kérdés az pedig messze-messze Magyarországon a leg biztosabb, hiszen nekünk azért a 60-as évek óta van ám egy növényvédelmi ünk, ami a megyei növényvédelmi és növény és talajvédelmi intézetek most népik néven alatt és 100-szor nevezték már át őket, De de ezt mind betartják azokat a jogszabályi elvárásokat, amitől >> használhatunk egy ilyet.

Én nem tudok és egyik gyártó sem tud belépni úgy sem a világra, de nagyjából Európa területére, hogy kérem szépen én hoztam egy vegyszert, ami aztán mindent megold. ilyen nincs.

Nagyon komoly vizsgálatokon kell átessen mindenféle növényvédőszer, tápanyag utánpótlásról.

Tehát ez mindennek >> még egy egy fontos meglátás van.

Nyilván ezekből az optimális mennyiséget kell akár bármiféle kemikáliáról beszélünk, mert ezek nem olcsó dolgok, se a műtrágya, se a növényvédőszer.

Tehát itt az sem elképzelhető, hogy te egy gazdálkodó nyakra főre szórja, hiszen akkor megint csak anyagi vesztesége, tehát a lehető legkevesebbel dolgozik gondolom >> egyrészt a saját anyagi ráfordításod, másrészt a növényvédő szerek felhasználása a szigorú szabályokhoz kötött.

Tehát nem három besorlásban vannak a növényvédő szerek. első, második, harmadik kategória.

Nyilván ezek megvásárlása is már jogosítványhoz kötött.

És én nem szívesen játszok a saját jogosítványommal, csak azért, hogy fekete technológiát használjak, hogy dupla dózist használjak.

Tehát ezeknek a dozérozása az szigorú szabályokhoz kötött.

És azt fontos megérteni, hogy amíg technológiai fegyelem van, és az és Magyarországon egyébként messze a legjobban az van, addig a szermaradékokkal, mondtam egy 10 évet töltöttem el a kutatásfejlesztésen, szermaradékvizsgálatokat is végeztem viszonylag sokat.

Tehát ott ott nem lehet ezzel problé Persze van, kimutatják, bár az az analitika is, ami azt ki tudja a mó sokkal jobban fejlődik, mint ezelőtt mondjuk 15, 20-25 évvel amilyen amilyen volt, >> de biztos vagyok benne, hogy hogy senkinek nem célja az, hogy a másikat megmérgezzem.

És talán ez a legfontosabb üzenet, hogy hogy a túlmenve a traktorokon és a és a technológiákon nem az a cél senkinek. >> Egy egy jövedelmező, fenn és fenntartható gazdaságot szeretne mindenki magáévanak tudni, vagy maga mögött tudni. >> Igen.

Ugye beszéltünk akkor, hogy műtrágya beszerzés, növényvédőszer beszerzés.

Ez gondolom, hogy megint csak munkaszervezést igényel, megint csak ugye az erőforrásokat úgy kell alokálni, hogy ott minden a lehető legkisebb ráfordítással hatékonyabban, versenyképesen működjön, ugye?

Tehát itt a gépekről beszélek.

Ehhez meg ugye gépek kellenek. >> Ezek viszont a olcsó mulatság, tehát ezeknek is ki kell termelni az árát a teljes gépparknak.

Nem vagyok közgazdászm, >> de azért azt azt tudjuk, látjuk, hogy egy mostanában használt traktor sok-sok sok-sok 10-20 millió egy gépkapcsolat az 100 milliós nagyságrendeket elérhet.

Tehát azért itt nekünk el kell vetni tavasszal 6-800 hektárt abban a 10-15 napban.

Nem lehet lóval szántani vagy lóval vetni, mert egyszerűen nincs annyi ember, nincs annyi erőforrás rá, idő nincs annyi.

Annyira szűkek ezek a ezek a munkaablakok, azért azt a klimatikus változást, az időjárást, ezek a bolond tavaszok, hol fúj, esik három cseppeső, tud ezeket próbáljuk előre.

Tehát >> de ez is megvan az ideális idő, amikor azt mondod, hogy ott vártok tűkön ülve, hogy na vethetünk, vethetünk, >> most kell.

És akkor meg kell hajtani addig, amíg ez a által mondott időablak van természetesen.

Igen. >> Mert hogyha valaki előbb vagy később, az akkor megjön ugye termés veszteséggel. >> Ög nehéz nehéz jót tenni. szoktuk mondani, hogy már majd szeptemberben fogom tudni, hogy tavaly októberben jó időbe vetettem-e, vagy júliusban fogom tudni, hogy a búzát jó jó időbe vetettem-e.

Nehéz, nyilván ezt sajnos nem látunk előre, de igen, minden növénynek megvan egy optimális vetésideje.

Ezt is tanítják, azt már viszonylag a a szak iskolákban is számon kérik, hogy azért azt tudjuk, hogy a búzát azt nem áprilisba…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság”

Miről szól ez az epizód: „Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság”?

Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év tervezésébe a vetéstől az aratásig, valamint az innováció szerepét és az új technológiákra való átállás… Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság”?

Fő témái: agrárium, növénytermesztés, innováció, mezőgazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság”?

Megjelenés: 2026. 03. 12.. Hossz: 35 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/vetestol-az-aratasig-igy-mukodik-egy-gazdasag-8238618e

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

    A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjair…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból