Mihálovits Gazda Podcast

Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?

· PT33M55S

Összefoglaló

A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjaira. Megbeszélik, miért fontos a Nestlé számára az alapanyagok termelési módja, különösen a magyar…

Röviden

Műsor
Mihálovits Gazda Podcast
Megjelenés
2026. 02. 05.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Mihálovits András
Témák
talajmegújító gazdálkodás, fenntarthatóság, élelmiszeripar
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Na öcsém, azt gumicsimmád van-e?

Aztán acatolót forgattál-e már?

És azt tudod-e milyen magas a drka? >> Na majd Mihálovics gazda segít.

Egy podcast azoknak akik tudni szeretnék, hogy kerül a tönköly az asztalra, >> mert a tehén nem szálmazsák, hogy megtömjük.

Ugy? >> Ehhez az epizódhoz pedig jó szórakozást kíván a Neslé, a fenntartható élelmezési rendszerek támogatója.

Ez a Mihálovics gazda podcast.

Nagyon sokat beszélgettünk az elmúlt epizódokban a talajról minden aspektusból körbejártuk ezt a megújuló, de meglehetősen elhanyagolt erőforrást.

Most egy kicsit hátrébb lépünk és felhasználói oldalról nézzük meg a talaj szerepét.

Ö és még hátrébb lépünk, mertogy nem egy hazai gazdálkodó szemszögéből nézzük meg ezt, hanem egy multinacionális élelmiszeripari vállalkozás szempontjából járjuk körül, hogy egy ilyen vállalkozásnak vajon miért fontos, meg fontos-e az alapanyagtermelés, illetve az, hogy hogyan állítják elő a neki kellő alapanyagot.

Vendégünk Hölgyés Szanna, a Neslé Hungária fenntarthatósági vezetője.

Szervusz, nagyon örülök, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

Köszönöm szépen és szeretettel köszöntök mindenkit én is. >> Először is, aki nem tudná, milyen módon van jelen a Nesli a termékein kívül Magyarországon? >> Nagyon fontos, hogy ugye van három gyárunk is.

Ühüm. >> Ebből kettő ugye keleti régióban.

A az egyik a diós győri gyárunk, ami csokifigurákat gyárt, üreges csokifigurákat a szezonokra.

Ö szerencsen van egy kakaó és kávé italportöltőgyárunk, ugye ezt főleg a Nesquck Nes Café fogyasztók ismerhetik.

Viszont Bükön van egy Nesli Purina állateledelgyárunk.

És ugye úgy kerülünk hozzád is szönemöm kébe, hogy ott azért jelentős mennyiségű gabonát vásárolunk föl és kizárólag magyar gazdáktól.

Erről a gyáról azért tudni kell, hogy ez egy hatalmas régiós állateledelt gyár a a Neslének itt Európában.

Tehát nem csak a pia, nem csak a magyar piac terel, hanem ez sőt valamennyi gyárunk egyébként igen, főleg exportot termel, de hát ugye a a büki gyár esetében ez egy ez hatalmas volumeneket jelent, amik külföldre is mennek és ugye ez száraz, illetve nedves állateledelleleket is jelent és hát jelentős mennyiségű gabonát vásárolunk ehhez, búzát, kukoricát, némi árpát is a magyar gazdáktól.

Úgyhogy itt adott volt, hogy nekünk itt ezzel foglalkoznunk is kell.

Tehát ami nagyon fontos, hogy ezek a gazdálkodók bekerülnek a nemzetközi ellátási láncba, úgyhogy ők például olasz állateledelgyárba is szállítanak, vagy néha franciába is. >> Ühüm.

Alapanyagról beszéljünk egy kicsit.

Azt gondolhatnók, hogy egy multinacionális cég, ami ugye profitorientálts, de jelenléttel bír satöbbi, satöbbi, nagyon megnézi, hogy mit és hogy vesz.

Tehát, hogy ha megvan az a minőség és egy kedvező ár, akkor punktum.

Nektek egyéb szempontok is számítanak ilyenkor? >> Hát ez a fő szempont.

Ugye ezt most nem tagadom, hogy nálunk is, főleg hát ugye mi is profitorientáltak vagyunk, amit te is mondasz, ez nem titok, hogy a zár és a minőség az a az a top.

Ühüm. >> Viszont azért előre kell terveznünk.

Ö és azt látjuk tihti tényleg így az elmúlt hosszú évek tapasztalata az, hogy azért most mondjuk a klímaváltozás hatásait így azért ellátási láncon nagyon lehet érezni, nem csak a gabonánál, főleg ilyenek kakaó kávé, tehát ami tényleg nekünk kulcsfontosságú alapanyag, >> de a gabonánál is mondjuk, hogyha Magyarországon ugye az aszályt nézzük, ami nagyon megtizedelte a kukoricat termet, akkor akkor és ugye kukoricát is vásároltok, akkor a bőrötökön érz pontosan.

És ugye pedig nem a keleti országrészből vásárolunk, hanem a nyugatiból.

És még ott is azért érezhető, hogy itt a ugye mind az árban, mind a minőségben, mennyiségben ez egy tehát azért már észrevettük, hogy itt érzékelteti a hatás, tehát így ez egy hosszútávú hatás és változást hozhat.

És hát ugye nekünk ez fontos, hogy mi biztosítsuk a az üzletmenet, meg a gazdaságosságot, meg a profitabilitást az elkövetkező évtizedekre is.

Úgyhogy az, hogy mi ezt a regeneratívtállást szem előtt tartjuk, vagy prioritásként kezeljük, az igazából nem egy ilyen CSR tevékenység, hanem pont ez az üzleti gondolkodás van mögötte, hogy nekünk akart kérdezni pontosan, hogy ugye van egy olyan trend a világban nagyon helyesen, hogy ugye a nagy cégeknek is a fenntarthatósági szempontokat mérlegelni kell, ESG jelentést kell készíteni. miatt került fókuszba ennyire, hogy odafigyeltek az alapanyag termelésre is, vagy ennek egyéb oka is van?

Az első az az üzleti érdek volt, tényleg.

Tehát, hogy tényleg, hogyha előre gondolkodunk 10-20 években, akkor ugye mi szeretünk azért stabil beszállítói kapcsolatokat építeni, ugyanazokkal dolgozni, biztosítani az ellátást, és hogyha a klímaváltozást nézzük, egyszerűen azt látjuk, hogy nem biztosított az, hogy ugyanazokkal a beszállítókkal, ugyanazokban a régiókban fogunk tudni dolgozni, vagy ők ugyanannyi mennyiséget el tudnak nekünk adni.

Tehát ez volt az egyik kiváltók, hogy nekünk ezt meg kell nézni.

Nem tudom, én benne van a könyveitekben, hogy ti az eladásaitokhoz x 1000 tna gabonát vásároltok azért, hogy a fogyasztónak a boltban mindig legyen adott esetben állateledel.

Ezt be kell szerezni, de mivel hullámzik a termés mondjuk éppen nincs elég, akkor ti bajban vagytok, hiszen ezt valahonnan be kell szerezni.

Az promtiacról lehet, gondolom.

Nyilván a beszerzésű politikán az eg diverzifikációra épül, tehát hogy ez szem előtt van tartva, de azért szeretnénk, hogyha igen, minél kevesebb lenne ebben a rizikó.

És ugye azt látjuk, hogy hogy ebben az előre gondolkodásban azért látnom kellett, hogy a klímahatás az az érzékelteti magát.

Tényleg mondom nem csak ugye Afrikában, Ázsiában, hanem már itt Magyarországon is például a gabona tekintetében.

Itt amit beszéltünk is jelentős volumenekről van szó, úgyhogy úgyhogy ez adta magát.

Tehát nálunk ez a regeneratíválás egyrészleg egy üzletfolytonossági szempont. >> A másik, amit mondasz, való igaz, nekünk is vannak fenntarthatósági céljaink, ugye ez a a vállalati nettózéró kibocsátási terv.

Mi ezt 2050-re irányoztuk elő.

És ennek egy nagyon fontos része az, hogy ugye minimálisan csökkentsük a kibocsátást, amit pedig már nem lehet tovább csökkenteni, azt megkössük valahogy a légkörből.

És ugye regeneratívnál beszéltünk sokat így a talaj minőségéről, meg hogy mire képes a talaj.

Hát pont erről van szó, hogy rettenetesen nagy mennyiségű széndioxidot tud megkötni, hogyha olyan állapotban van.

Tehát nekünk ezáltal a fenntarthatósági céljainkat is valóban segíti.

Úgyhogy ez a kettő tényező volt az oka, hogy tettünk is ilyen nyilvános vállalást fenntarthatósági elkötelezettség részeként, hogy nekünk az volt az irányelünk, hogy 2025 év végére globálisan valamennyi kulcsfontosságú nyersanyagunkból a 20%-át már regeneratív forrásból fogjuk beszerezni.

És ami egy még nagyobb lépés, hogy 2030-ra meg már 50%-át.

Tehát ez azt jelenti, hogy a Nesle világszerte az alapanyagainak az 50%-át regeneratív forrásból akarja beszerezni, ami egy hatalmas hát előrelépés, meg hatalmas vállalás is, mert ehhez nagyon-nagyon fel kell skálázni a projekteket, és ugye ki kell terjesztenünk minél több gazdálkodóra.

Hát ha nem tudják sokan, mi az a regeneratív, nagyon sokszor használod ezt a szót. >> Igen.

Ugye a regeneratívnak nincs egy olyan szabványozott definíciója, mint mondjuk az ökogazdálkodásnak, de abban így minden definíció egyetért, hogy ugye ez a talaj, víz és biodiverzitás három fő pillérére épül.

Igazából az a szempont, hogy minél kevesebbet, vagy ha lehet egyáltalán ne bolygassuk a talajt.

Ezáltal ugye javul a vízgazdálkodás, vízháztartás, a biodiverzitás.

Mi ugye hozzá szoktuk azt is tenni, hogy ahol lehet mondjuk bevonjuk az állattenyésztést, ez Magyarországon nem annyira sikeres, de vannak olyan országok, ahol igen.

Egy tájszemléletet alkalmazunk, tehát nem egy így jelkönülten gazdaságokat, hanem ezt próbáljuk egy ilyen tájszintű megközelítéssel alkalmazni.

Ugye ennek az alapelve itt talán már volt róla szó ugye az előző adásokban, hogy az az állandó talajtakarás, ne legyen bolygatás, takarónövényzet satöbbi.

Ami nagyon fontos, hogy nálunk a a gazdálkodóhoz illesztjük, tehát hogy hogy ezért is tartjuk ezt egy ilyen helyesebb elgondolásnak, hogy nem egy erősen szabványozott, meg leszabályozett definíció, hanem azért a gazdaság profilját meg a gazda tevékenységét vesszük figyelembe, merthogy ugye az a lényeg, hogy a gazda profitábilis legyen, meg a gazdaság, tehát anélkül hiába dolgozunk a az ellenállóbb ellátási rendszereken, ha a gazdának ez nem éri meg, akkor az egész nem fenntarthat. >> Erről beszéljünk később.

Engem az érdekel, hogy megint csak ugye ebből az aspektusból vizsgálva a kérdés, hogy multinacionális óriás cég vagytok, nem teljesen mindegy, hogy egy gazda hogyan műveli a a farmját akár Magyarországon, akár a világ más szegletében?

Ezért nem mindegy, mert lehet, hogy ez most még pár évig megy, de azért utána tehát mi nem szeretnénk, és szerintem egyik cég sem szeretné azt, hogy hirtelen meguglanak az alapanyagára, hirtelen nem lesz kiszámítható, hogy mekkora mennyiséget, vagy minő, milyen minőséget tud szállítani a gazdálkodó, vagy a beszállító.

Tehát nekünk ezért kellett előre gondolkodni, hogy magunkat bebiztosítsuk valahol.

Ö, és nyilván ez úgy működik, hogy ha van gazdálkodó, meg van partner, akinek ezt szintén megéri ez az üzlet.

Úgyhogy úgyhogy ez egy abszolút özleti megközelítés a mi szempontunkból.

Ö, hogy hogy a gazdálkodónak megérje velünk dolgozni, megérje ez az átállás.

Nyilván ezt nekünk ugye egy átállás azért az három-öt év nem mentes a rizikóktól, hogyha így egy teljes regeneratív átállást megnézünk.

És tény, hogy ennek a finanszírozása most azért jelentős mértékben így a magánvállalkozásokra hárul.

Tehát hogyha egy vállalatnak, mint a Neslé vagy bárki másnak egyébként más élelmiszeripari gyártók meg kereskedők is most már ugye egyre jobban érdeklődnek, ott azért nagyrészt ők finanszírozzák ezt az átállást.

Az így szerintünk közös társadalmi érdek lenne, tehát szakpolitikának mindenkinek, hogy ezt ugye jobban összehangoljuk mondjuk pénzügyi támogatásokkal is. >> Ühüm.

Megint csak belebotlok abban a abba a dologban, hogy hogy mit szólnak ehhez a gazdák.

Mert jön egy cég, és azért nagyon sokat hallani arról, hogy hogy egy kicsit talán az agrártermelők el vannak kényeztetve az agrár támogatások miatt.

Nem annyira vannak kitéve, ugyanis ezeknek köszönhetően a piackénye kedvének. ö éttermeseket tudnám példának hozni, amikor lemennek a gazdához, hogy neki ilyen meg olyan csirkére van szüksége, és akkor azt mondja, hogy hát ő tetszik, nem tetszik, ilyen csirkét tud adni, és nem annyira hajlandó a megrendelő igényeinek megfelelni.

Nálatok ez hogy zajlik? >> Mind a kettő pólusra vannak példák.

Tehát van olyan is, akit te mondasz, hogy egyszerűen nem motiválható még az átállásra, mert ő nem tudom, évtizedek óta így csinálta, és ez így is fog működni.

Ö valljuk be, hogy azért az intenzív gazdálkodás azért felépíthető elég hatékonyan, meg ugye kicsi költségből, vagy kisebb költségből, úgyhogy és profitábilisabban, úgyhogy nem mindenki annyira motivált.

Viszont azt látjuk, hogy egyre többen látják azt, hogy egyrészt a saját gazdálkodásukban ugye ők is érzik a klímahatásokat, szörnyű állapotban van a talaj, van aki egyébként magától hagyta el a szántást már évekkel ezelőtt, tehát nem is kellett úgy nagyon noszogatni.

Másrészt pedig azért azt is észreveszik, hogy ez az élelmiszeripari iparon belül egy trend lett szerencsére, mert ugye másoknak is jól felfogott érdeke a az üzletfolytonosság.

És szerintem az ez egy azért elős húzó vagy vagy motiváló szempont számukra, hogy azért egyre több helyen keresnek kvázi regeneratív gazdálkodásból származó terményt, olyan gazdákat, akik ebben részt vesznek.

Ez a kettő most úgy látom, hogy kezd itthon is összeérni, de hát azért messze vagyunk attól, hogy mindenki nagyon könnyen motiválható.

És fő szempont nekik az, hogy rendben, ha csinálom, és ugye rizikót vállak x évre, akkor azt hogyan tudják nekem megtéríteni, vagy bebiztosítani? >> Az, hogy mit szólnak hozzá, azt akkor tisztáztuk.

Azt is, hogy ehhez támogatást kapnak.

De hogy monyolódik ez a program?

Ezt hogy kell elképzelni? egyébként a Nesleek nagyon több típusú programja van, sok programja van.

Magyarországon egyelőre egy ugye ez a Landscape Enterprise Networks nevű Lens program fut.

Ennek a lényege az az, hogy külön kezeljük a a beszerzési szerződést meg a meg magát a regeneratív átelásra való szerződést.

Ö, tehát ez nem egy prémium alapú el, >> de nem úgy van, hogy én csak akkor veszek tőled alapanyagot, kedves mezőgazdasági termelő, ha te vállalod, hogy xidő >> egyelőre nem.

Ez szerintem hát, hogy ez van egy ilyen hát egyrészt ösztönző meg büntető.

Ez ugye és most mi az ösztönzőnél tartunk.

Ö de örülök, hogy feltetted ezt a kérdést, mert azért az egyre inkább látszik, hogy a beszerzésünknél a rengeteg ugye ez az árminőség szempont mögött most már ott van az, hogy akkor a regeneratív és hogy egyre inkább azokat fogjuk előnybe részesíteni, akiktől több mennyiségű regeneratívot fogunk tudni regeneratív anyagot, gyersanyagot beszerezni, de maga a program egyelőre úgy működik, hogy az ellátási láncunkban lévő gazdálkodóknak, tehát vagy direktbzállítók, vagy ugye a beszállítóinkkal dolgo dolgoznak együtt.

Őket keressük meg, vagy ők keressek meg minket és felépítünk egy ilyen tervet, hogy ők hány hektáron milyen intézkedéseket tudnának bevállalni, ami ezt az átállást x év alatt elősegíti.

És mi finanszírozzuk, tehát a Neslé Purina, tehát az állateledel üzletk ugye finanszírozza ezt az átállást.

Kif kifejezetjük nekik a az intézkedések költségét adott hektárra.

Van arra is példa, hogy gépeket veszünk nekik, mert ugye sok esetben erről is volt itt a műsorban szó, hogy azért egy ez más technológés kell.

Így igaz. >> Úgyhogy jelenleg így.

Illetve ugye az regeneratívnak is több szintje van.

És hogyha egy haladó meg egy vezető szintet…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?”

Miről szól ez az epizód: „Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?”?

A Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetőjével, Hölgyes Annával beszélgetve tárgyalják a talajmegújító gazdálkodást, különös tekintettel az élelmiszeripari vállalatok szempontjaira. Megbeszélik, miért fontos a Nestlé számára az alapanyagok termelési módja, különösen a magyar… Az epizód a Mihálovits Gazda Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 02. 05..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mihálovits András.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?”?

Fő témái: talajmegújító gazdálkodás, fenntarthatóság, élelmiszeripar.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Miért nem mindegy a multinak, hogyan műveli a földjét a gazda?”?

Megjelenés: 2026. 02. 05.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/mihalovits-gazda-podcast/miert-nem-mindegy-a-multinak-hogyan-muveli-a-foldjet-a-gazda-1fd73c61

Több epizód a Mihálovits Gazda Podcast-ből

  • Vetéstől az aratásig – Így működik egy gazdaság

    Pálmüller Béla, egy 1500 hektáron gazdálkodó Fejér megyei üzem növénytermesztési ágazatvezetője a Mihálovits Gazda Podcast vendége. Az epizód betekintést nyújt a gazdasági év terv…

  • Aki nem áll át erre a rendszerre, az nagy eséllyel csődbe megy

    A regeneratív mezőgazdaság témáját járja körül Kökény Attila talajmegújító tanácsadóval és Mihálovits Andrással. Megbeszélik a talajmegújító gazdálkodás definícióját, fontosságát,…

  • Mitől bio a biozöldség?

    Dezsény Zoltánnal, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság társalapítójával beszélgetett Mihálovits András a talajerő-gazdálkodás gyakorlati megvalósításáról. Az ökológiai gazdaság 6000 n…

  • Miért nem öntöznek a gazdák?

    Az aszályos évben felmerül a kérdés, hogy miért nem öntöznek többet a gazdák. Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke elmagyarázza, hogy a túlzott öntözés árthat a talajna…

  • Pusztul, romlik, eltűnik - így védd a talajodat!

    A műsor a magyar talajokat fenyegető fizikai, kémiai és mechanikai veszélyekről, valamint ezek leküzdésének módszereiről szól. Szó esik a regeneratív gazdálkodásról, a talaj termé…

  • Mire jó a műtrágya?

    A talajerő utánpótlásának fontosságáról és a műtrágyák szerepéről szól ez az epizód. Bucsi Tamás, a talajvédelmi szakember elmagyarázza, miért van szükség műtrágyára a növényterme…

  • Hitte volna? Így hat a traktor az emberi egészségre!

    Dr. Parádi István, az ELTE adjunktusa és az Expery Plant Kft. ügyvezetője Mihálovits Andrásnak, a Mihálovits Gazda Podcast műsorvezetőjének vendége volt. A beszélgetés során szó e…

  • A Fekete-tenger alján van a jó magyar termőtalaj

    Fuchs Márta, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi intézetének docense a talajképződésről, a komposztálásról és a talaj javításának fontosságáról beszél.

  • Bomba a talpunk alatt - Pusztulóban a termőföld

    Dobos Endre, a Magyar Talajtani Társaság elnöke riasztó tényeket oszt meg a magyar termőtalaj humusztartalmának csökkenéséről. Az epizód kitér arra, hogy miért aggasztó ez, és van…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból