Mozinet Nagylátószög

Csokival leöntött kulturális trójai faló / Szalai Károly & Kovács Gellért / Mozinet Nagylátószög

· PT33M35S

Összefoglaló

Szalai Károly filmvágó és egyetemi oktató Kovács Gellérttel beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában. A filmvágásról, a játékfilmek és dokumentumfilmek közötti különbségekről, valamint a Háttérzene államcsínyhez című filmről van szó.

Ebben az epizódban

Szalai Károly: Csokiöntetbe borított kulturális trójai falu a fiataloknak Szalai Károly több neves magyar játékfilm és dokumentumfilm, köztük az Oscar-jelölt Testről és lélekről , vagy a tavaly nagy sikerrel bemutatott Kix vágója, de idén érkezik a mozikba legújabb munkája, a szintén Enyedi Ildikó által rendezett Csendes barát .

Emellett egyetemi oktatóként is aktív, és tagja az Amerikai és Európai Filmakadémiának is.

Vele beszélget a Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Kovács Gellért a már mozikban futó Háttérzene államcsínyhez című dokumentumfilm kapcsán többek között arról, mi a különbség a játékfilmek és a dokumentumfilmek vágása között.

A Mozinet legújabb bemutatója, a Háttérzene államcsínyhez összehozza a hidegháborút, a posztkoloniális Afrikát, a nyugat-európai politika kétszínűségét, a faji megkülönböztetést és minden idők legnagyobb dzsesszzenéit.

Az 1960-as év „Afrika éveként” került be a történelemkönyvekbe.

A kontinens több országa ekkor nyerte el függetlenségét a gyarmatosító hatalmaktól, és vált az ENSZ tagjává.

Ezzel egyidőben elindult a verseny, melyik politikai blokk – a nyugat vagy a Szovjetunió – tudja magához csábítani a frissen alakult országokat, köztük az egyik legfontosabbat és legnagyobbat: a Kongói Demokratikus Köztársaságot.

Az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnöke Patrice Lumumba volt, akit az amerikai és belga vezetők túlságosan szuverénnek tartottak, és mindent megtették, hogy elmozdítsák a helyéről. „Az ember csak beleesik ebbe a filmbe, mint a nyúl üregébe, és két és fél óra után kiesik, és azt érzi, hogy »Wow, mi volt ez?

Úristen!« Szóval elképesztő vágói izgalom ez a film.” Adja magát, hogy ezt a filmet Szalai egy vágó szemével nézze, mert a Háttérzene államcsínyhez egy igazi montázs-kavalkád.

Archív audiovizuális és zenei anyagok ritmusos mozaikja, ami egy kevéssé tárgyalt történelmi eseményt mesél el a hidegháború időszakából.

Szalai szerint a néző agyában egy folyamatos, önmagát újra és újra fölülíró narrációban áll össze a történet, ami egy elvarázsoló élmény. „Ez a klasszikus kérdés, hogy kinek a szeme a kamera, kinek a füle a mikrofon, és kinek a lelkéből szól a zene?” A dokumentumfilmek és játékfilmek vágása és formai megoldásai között Szalai szerint egyre szűkebb a határvonal, a dokumentumfilmek ugyanúgy karaktereken keresztül, érzelmi regiszterekben akarnak hatni nézőre, mint a játékfilmek.

És a játékfilmekben is gyakran előfordul, hogy a vágószobában teljesen újraírásra kerül a sztori. „Van az a mondás, Churchill mondta, hogy aki tiszteli a törvényeket, meg szereti a kolbászt, az ne legyen kíváncsi arra, hogy hogyan készülnek.” Arra a kérdésre, ki szokott-e járni a forgatásokra, Szalai elmondja, az ő vágói attitűdjének nem tesz jót, ha látja a nyersanyag elkészülését.

Kell egy bizonyos távolság az anyagtól, hogy könnyebben hozhasson meg olyan döntéseket, mi kerül kivágásra és mi nem.

A beszélgetésben szóba kerül még: Szalai Károly vágói kihívásai Dokumentumfilm és játékfilm vágása A vágó, mint pszichológus A Csendes barát vágása Az új mozgóképes trendek hatása a vágásra A Háttérzene államcsínyhez már a mozikban!

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.

Említett entitások

Témák

  • filmvágás
  • játékfilmek
  • dokumentumfilmek
  • háttérzene államcsínyhez

Személyek

  • Szalai Károly
  • Kovács Gellért

Szervezetek, cégek

  • Mozinet

Hallgasd meg

Több epizód a Mozinet Nagylátószög-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból