Nyereséges Vállalkozás Podcast

42. Cash flow, nyereség, vagyon – amit minden cégvezetőnek értenie kell

· PT1H27M9S

Összefoglaló

Ebben a podcast epizódban Csehil Ádám és Tomán József a pénzügyi menedzsment alapvető fogalmait, a cash flow-t, a nyereséget és a vagyont tárgyalják. Hangsúlyozzák, hogy a vállalkozóknak meg kell érteniük ezeket a fogalmakat a sikeres döntéshozatalhoz, mivel a nyereség és a…

Röviden

Műsor
Nyereséges Vállalkozás Podcast
Megjelenés
2025. 12. 01.
Hossz
1 óra 27 perc
Szereplők, említett nevek
Tomán József, Csehil Ádám
Témák
pénzügyi menedzsment, cash flow, nyereség, vagyon, vállalkozás, döntéshozatal
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

akárhogy is, tehát nyilván a cashlót meg a nyereséget, az eredményszámítást külön kell kezeljük, de akárhogy is, hosszútávon, ha nem nyereséges a cég, akkor cashflow problémái lesznek, és hosszútávon a nyereség tudja kisimítani ezt, mégh nincs is ilyen nagyon direkt kapcsolatban.

Ha nincs nyereség, akkor nem nagyon várhatjuk, hogy a cashlow megoldódjon. >> Igen, én ma láttam olyan céget, aki mínusz 65 millió vagyonnal, tehát az azt jelenti, hogy folyamatosan veszteséget termel, még mindig liquid volt. >> Ühüm.

És ezt két évig még húzta azután, amikor kimutattam, hogy mi a probléma. >> Ha ezt nem látod mondjuk havonta, mert nincs havonta normális nyereség kimutatásod, akkor ugye csak ásod magad alatt a gödröt. >> És ugye a cashfow meg az annyira az érzelmekre hat, hogy azt érezheted egy ilyen esetben, hogy hát jól megy minden. >> Igen.

Nem is vették észre, hogy átcsúsztak veszteségbe, illetve, hogy a vagyont is elvesztették, hogyha kifizetnek mindent.

Hétfő reggel 8 óra olyan nyitástól pénzbe kerül minden.

És ez a amikor így elkezdenek belegondolni, vagy elkezdjük mélyíteni ezt a kérdést, hogy akkor kinek mennyi a havi költsége, mennyi az üzemeltetésnek a költsége, [zene] úgy nagy, nagyságrendileg, egy-egy vezetőnek mennyi a mondjuk a heti költsége, a napi költsége, az óra költsége a dolgozóknak mennyi, akkor így szoktam tudni átsegíteni például a vezetőket arról, hogy egyszerű feladatokat oldjanak meg, ami az úgy nagyon drága, hogyha egy vezetői bérből ől vezetői költségen akarjuk megcsinálni, és ezen keresztül egész jól megértik, hogy milyen szintű feladatokig kéne fölmenni vezetőként, amit szabad csinálni.

Nem tartják elég fontosnak a cégvezetők vagy a vállalkozók, miközben maga az erőforrás a pénz, tehát azt fogjuk felhasználni, azt fogjuk elkölteni, tehát még egy lélegzettvétel is gyakorlatilag pénzbe kell egy vállalkozásnál.

A végeredmény is a pénz, merthogy nyereséget meg osztalékot akarunk hazavinni, és a kettő között valahogy ezt kellene tudni kordába tartani kontrollálni irányítani pénzügyileg megalapozott döntéseket hozni.

És ez még mindig nagyon alacsony tudatossági szinten van szerintem a magyar KKV-knál. >> Ma egy olyan örögzöld témát hoztam nektek, ami igazából minden vállalkozó életében jelen van, akkor is, ha nem tudatosítja.

Ez a Cashflow nyereség vagyon hármasa.

És hát bízom benne, hogy mondhatom azt, hogy tőlünk megszokott módon gyakorlatias és érthető formában tudunk majd erről beszélgetni.

Én Csehi Ládám vagyok, a beszélgető partnerem pedig Tomány József.

Ha értékesnek tartod a műsort, akkor iratkozz fel a csatornára, és írd meg kommentben a véleményed.

Ezzel sokat segítesz abban, hogy minél színvonalosabb beszélgetéseket tudjunk készíteni a jövőben. >> Józsi, hát már sok adjára üdvözöllek itt a a stúdióba.

Ugye sok témát feldolgoztunk már itt a hallgatóknak.

Javaslom is, hogy nézzék meg korábbi beszélgetéseinket. beszéltünk már fedezeti pontról, ugye HR-rel kapcsolatos dolgokról, tehát tényleg sok témát feldolgoztunk.

Javaslom a hallgatóknak, hogy ezeket is nézzék meg.

Ma pedig azért az az a célunk, hogy egy kicsit úgy kontextusba helyezzük így a pénzügyeket, hogy mégis hogy kell erre tekinteni, és hogy ez a nagy egésznek egy része, amiről beszélni fogunk.

És hát szerintem kezdjük is azzal, hogy mi ez a nagy egész, milyen funkciók vannak egy egy cégen belül, amit ma igazából mindegyiket muszáj hát legalább jól csinálni, hanem is tökéletesen ahhoz, hogy hogy egy jól működő vállalkozást, esetleg fejlődő, növekvő vállalkozást tudjon valaki magáénak.

Tehát szerinted mik ezek a ezek a lábak, amiken el egy vállalkozás? >> Hát szerintem a a amiből minden kiindul, az maga az a szakma vagy tevékenység, amit a vállalkozás csinál, mert az onnantól elég sok mindent meg fog határozni.

Aztán az, aki ezt létrehozza, megalkotja, lerakja ezeknek az alapjait, vagy az értékrendet meghatározza a képviselő, aki a cégnek az arcát és az értékeit mutatja, ő egy ilyen hasonlóan fontos elem, mint maga a tevékenység, illetve maga a szakmai rész. >> Aztán utána nagyon érdekes módon jön egy olyan tétel, amit nagyon sokan nem értenek, hogy hogy miért annyira fontos azzal foglalkozni, és ez pedig az érdeklődő szerzés.

Tehát itt látjuk, hogy most ahogy visszaesnek az árbevételek, a legtöbb cég álval van.

Nincs érdeklődő szerző rendszerük, nincsen hozzá felelősük, ember, tehát hogy nem nagyon tudnak mit kezdeni az érdeklődő szerzéssel, csak kétségbe esnek és próbálnak valamit kapkodni.

Most, hogyha van érdeklődő, akkor utána attól függően, hogy milyen az üzleti modell, jön az értékesítés.

Most nyilván azoknál a cégeknél, ahol jól megjeleníthető és elkülöníthető érték van, ott ennek nagyobb a jelentősége.

Webshopoknál kevesebb, de ott is van azért némi automata értékesítés, meg annak a szövegkörnyezetét, hogy hogy alakítják ki. >> Ebben is nagyon hadilábon állunk.

Tehát azoknál a cégeknél, ahol szükség van értékesítőre, vagy van értékesítési csapat, ott alacsony szokott lenni a hatékonyság.

Sokszor nem keresnek annyit, amennyit kellene.

Egy új belépő nagyon soká térül meg, egy új dolgozónak a foglalkoztatása.

Aztán hát óhatatlanul jön ez a pénzügyi téma hogy hát hogyha már van tevékenység, van egy olyan cégvezető, aki képviseli a céget, van érdeklődőszerzésünk, van értékesítésünk, akkor valamilyen pénzügyeink is lesznek.

Nyilván előtte is van már költség, de bevétel is várhatóan akkor lesz.

És ennek az átlátása nekem nagyon érdekes, hogy nem tartják elég fontosnak a cégvezetők vagy a vállalkozók, miközben maga az erőforrás a pénz, tehát azt fogjuk felhasználni, azt fogjuk elkölteni, tehát még egy lélegzettvétel is gyakorlatilag pénzbe kell egy vállalkozásnál.

A végeredmény is a pénz, merthogy nyereséget meg osztalékot akarunk hazavinni, és a kettő között valahogy ezt kellene tudni kordába tartani kontrollálni irányítani pénzügyileg megalapozott döntéseket hozni.

És ez még mindig nagyon alacsony tudatossági szinten van szerintem a magyar KKV-knál vételnek.

A másik oldalon pedig a az IT olyan mértékbe meghatározóvá vált.

Tehát hogyha valakit ért már hackertámadás és mondjuk újra kell könyvelni a az egész évet azért, mert nem voltak mentett adatai, vagy nem tudja használni az AI adt a lehetőségeket, ők azért garantáltan le fognak maradni. >> Itt közben jegyzeteltem, hogy mindegyikre reflektálnék egy kicsit, hogy én én hogy értelmezem.

Ugye a szakmával kezdted, ami ha jól értem, az igazából maga a termékszolgáltatás, és hogy az végül is piacképes legyen, kereslet legyen rá.

Ugye mondtad utána a képviselő kifejezést, azt, ha jól értem, igazából az alapító, a vezető, lehet, hogy az alapító már hátrébb lép, akkor egy egy kinevezett cégvezető, tehát egy olyan mondjuk egy személyes ember, aki ott van a cégnek az élén és és viszi a hátán a dolgokat.

Remélhetőleg a többiek is húzzák a szekeret, és nem nem visszafelé. >> Igen.

És meghatározó, tehát az a lényeg benne, hogy meghatározóként ő merelyre viszi ezt az ezeket az irányokat? pozitív irányba viszi, ráhagyja a történésekre és majd csak reagál rá, vagy akár negatív hatású döntéseket is képes hozni benne. >> Ugye azt sokszor sok helyen elmondják, hogy a maga a vezető tulajdonos alapító cégvezető, hogy mennyi sok minden mólik rajta.

És szerintem ezt nem úgy kell ma már értelmezni, hogy hogy azért, mert mindent neki kellene megcsinálni, hanem pont azért, mert az ő fejében lévő korlátok, az, hogy ő milyen célokat tűz ki, mennyire fejleszti magát ilyen témákban, amikről beszélünk, ez ez nagyon meghatározó, mert ezt viszi aztán tovább a a kollégák fölé. >> Bocsáss meg egy megjegyzés ehhez.

A az ügyfeleimnak azt mantrázom, hogy ők jellemzően cégvezetők.

Nyilván van, amikor középvezetőkkel is dolgozom, de főleg a cégvezetőknek azt mondogatom, hogy ő azt nézze meg, hogy ő miben erős, hogy mitől jutott el a cég odáig, és az összes többibe egészítse ki magát, és azokba a területekbe, ahol vannak jó munkatársai, ott megtalálta a kiegészítőket, azok a területek, itt az előbb felsoroltak közül, ami sántikával, vagy nem nagyon van jelen a cég hatékony működésében, azokba pedig még meg kell keresni azokat a felelősöket, akik őt ki tudják egészíteni.

És kirajzolódik előtted valami, mint hogy mi az a ebből a hét területből, amiben jellemzően erősek egyébként a vezetők? >> Hát a szakmát akarják tolni, tehát a jellemzően szakmai vonalról jönnek, még akkor is, hogyha esetleg egy 30 éves cégről beszélünk, az a abból indul ki minden, ahhoz ahhoz ért a cégvezető.

Szerencsére itt a középvezetők felfejlesztésének a kapcsán már látok olyan fiatalabb vezetőket, akik már nem a szakma, tehát ők el tudják engedni ezt a nagy szakmaiságot, és ők már tudnak menedzseri gondolkodással, működtetési, illetve fejlesztési oldalon is gondolkodni. >> Erre a válaszra számítottam.

Szerintem még amit én látok, hogy talán még az értékesítésben néha jók a vezetők, az szerintem egy ilyen valamilyen vénából hozzák. illetve tök érdekes, hogy van olyan ügyfelem, aki látom, hogy ő a HR-be nagyon ügyes, pedig nem azzal foglalkozik a cég, de sok emberre van, így muszáj volt, hogy ő abba >> valamit mögé rakjon.

És kulcsfontossága az, hogy ő a HR-rel foglalkozik egyébként tulajdonosként.

Mert hát ha nem csinálná, akkor nem működne olajozottan az a 80- 100 fős. >> Igen.

És hát azért jutott el odáig, mert a HR-rel annyit foglalkozott, tehát azért jutott arra az eredményekre, sikerekre, mert ebbe erős volt.

Ez mindig valameddig elég, mert utána majd jön egy másik területnek a hiányossága, ami megállítja a céget. >> Aztán ha megyünk tovább, ugye aztán volt az érdeklődő szerzés gyakorlatilag a marketing. >> Igen. >> Mint terület.

Ez ehhez hadd tegyek egy megjegyzést, mert az utóbbi időben többen megkerestek azzal, hogy ugyan tudják, hogy én nem foglalkozom marketing tehát nem marketing kivitelező vagyok, de mégis azt érzik, hogy tudok nekik segíteni a saját maguk megfogalmazásába.

És most is volt például Ausztriából egy jelentkező, aki egy nagyon speciális tevékenységet csinál.

Nem akarom most elmondani, hogy mi ez, mert titoktartási nyilatkozat kötelez, de hogy egy nagyon speciális terület nem tudták a tehát többször dolgozott marketingesekkel, nem tudták megfogni, nem tudtak üzenetet kialakítani, nem tudtak reklámmal jó eredményeket elérni. nettó kiadás volt a az embernek a a az, amit a marketingre költött, és szinte semmi eredménye nem volt.

És amikor elkezdtük a ezt, hogy megfogalmazzuk őt, hogy ő micsoda, meg mi az érték az ő tevékenységében, meg a piac számára mi érték, meg olyan mélyre mentünk szavak szintjén, hogy eljutottunk oda körülbelül 7 óra tanácsadás után, hogy már össze tudtam kapcsolni marketingesekkel, mert azt mondtam, hogy aki ebből nem tud marketing üzeneteket képezni, az akkor tényleg ne csináljon marketinget.

De egy marketingestől meg nehezen várható el, hogy ilyen mélyre menjen.

És ennek is megvannak az okai.

Az egyet mondanék, hogy nem tudnak elég pénzt kérni ahhoz, hogy ezt megcsinálják, ezt a ezt a háttérfeladatot. >> Ez tök jó, hogy behoztad.

Egyrészt korábbi epizódokban marketingről beszéltünk más vendéggel, tehát azt ajánlom a a hallgatóknak, mert biztos, hogy hasznos lesz.

És ez amit mondtál, hogy hogy nem lehet csak egyből savazni a marketingeseket, mert az teljes olyan jogos, hogy ha ő el akarja kérni azt a pénzt az elején, hogy tényleg eljussak oda, hogy hogy mi lesz a jó működő marketing annak az adott ügyfélnek, azt az ügyfél nem fogja valószínűleg megfizetni, vagy nem megy át neki, mert ő azt látja, hogy hát kapok ajánlatokat haviíjason ennyi meg annyi pénzért. >> Itt meg rögtön mondjuk az elején van egy egy ötszörös havidíjnak megfelelő összeg azért, hogy azt >> hát vagy még akár többnek is.

Tehát, hogy ez az eleje, hogy megfogalmazzunk valakit, akiből utána piacképes üzeneteket tudunk előállítani, vagy a marketingesek piacképes megjelenítéseket tudjanak csinálni, aminek értelme van, valós elkülönst mutat, és nem csak lekopizható, és holnaptól más is ugyanezt hirdeti.

Ez azért nem olyan könnyű feladat, mert tényleg nagyon sokat kell a az ügyfélből kinyerni, ami nincsen nála tudatosan, de ott van a tevékenységében, ott van a a minőség meg a a működésben azok az értékek, amiket meg kellene mutatni. >> Ezt itt említetted is korábban, hogy a nehéz idők vannak, és hogy nem azon, hogy jön jönnek csak úgy az ügyfelek meg a bevétel.

És itt szerintem ezért is idén úgy úgy kijelő kiéleződik az, hogy kinek milyen a marketingje, mert akinek jól működik a marketing sales funkció, az most is megy tovább előre.

Akinél meg nem feltétlenül, ott lehet, hogy vannak még nagyobb problémák, mint másoknál. >> Igen.

Meg hogyha nem nincs az a marketing háttér kialakítva, meg nincs marketing rutin, akkor nem tudjuk, hogy mi működik.

És nulláról indulni sikeresen az nem egy lépéses folyamat.

Valószínűleg >> alappillére egy vállalkozásnak az ugye az értékesítést célz, tehát ugye ez is fontos és megint egy korábbi epizódra, ha visszagondolok, külön kezeltük két vendéggel, hogy van a marketing a saját funkciójával, aztán van az értékesítés mint funkció.

Tehát a kettő már sokszor egy kalap alá veszik, az az mégis két külön és nagyon fontos dolog. >> Igen.

Az értékesítésnél én azt látom, hogy eladáscentrikus az értékesítés.

Én nem is szoktor át szoktam őket nevezni inkább üzletkötőre. >> Azt jelenti, hogy én megyek tudom, hogy akarok valamit és akkor nekem azt eladják. >> Igen.

Technikailag lebonyolítják, hogy bizonyos határokon belül esetleg árengedményt adnak, vagy a feltételeket letárgyalják, de nincs benne igazi értékesítési tevékenység.

Tehát nem mutatják, nem érdekli őket az érték, hogy mi az érték az ügyfélnek, mit szeretne megoldani, mit szeretne elérni, milyen peremfeltételek mellett szeretné ezt megoldani.

Tehát nem tudnak jó tanácsot adni, hogy valóban az az ő megoldásuk-e a jó vagy nem.

És onnantól fogva összehasonlíthatatlanok vagy bocsánat, összehasonlíthatóak és teljesen összemosódnak a versenytársakkal, mert csak az ár fog dominálni. >> Ez abszolút így van.

És akkor a következő fontos téma ötödik pillére egy jól működő…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „42. Cash flow, nyereség, vagyon – amit minden cégvezetőnek értenie kell”

Miről szól ez az epizód: „42. Cash flow, nyereség, vagyon – amit minden cégvezetőnek értenie kell”?

Ebben a podcast epizódban Csehil Ádám és Tomán József a pénzügyi menedzsment alapvető fogalmait, a cash flow-t, a nyereséget és a vagyont tárgyalják. Hangsúlyozzák, hogy a vállalkozóknak meg kell érteniük ezeket a fogalmakat a sikeres döntéshozatalhoz, mivel a nyereség és a… Az epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 12. 01..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „42. Cash flow, nyereség, vagyon – amit minden cégvezetőnek értenie kell”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Tomán József, Csehil Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „42. Cash flow, nyereség, vagyon – amit minden cégvezetőnek értenie kell”?

Fő témái: pénzügyi menedzsment, cash flow, nyereség, vagyon, vállalkozás, döntéshozatal.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „42. Cash flow, nyereség, vagyon – amit minden cégvezetőnek értenie kell”?

Megjelenés: 2025. 12. 01.. Hossz: 1 óra 27 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyereseges-vallalkozas-podcast/42-cash-flow-nyereseg-vagyon-amit-minden-cegvezetonek-ertenie-kell-85c1e632

Több epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból