Nyereséges Vállalkozás Podcast

Mi okozza valójában a cash flow problémákat?

· PT26S

Összefoglaló

Tomány József és Csehil Ádám arról beszélgetnek, hogy mi okozza valójában a cash flow problémákat. Kiemelik, hogy sok vállalkozó összekeveri a cash flow problémát a veszteséges működéssel, pedig ez két külön dolog. Elmagyarázzák, hogyan lehet beazonosítani a valódi problémát, és…

Röviden

Műsor
Nyereséges Vállalkozás Podcast
Megjelenés
2025. 07. 15.
Hossz
0 perc
Szereplők, említett nevek
Csehil Ádám
Témák
cash flow, vállalkozás, pénzügyek
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

megy a vállalkozásod, megy az üzlet a szokásos mederben.

Viszont azt kezdted el látni egy ideje, hogy hát pénzügyi problémák vannak, tologatni kell a számlákat, egyre feszesebb a kesló helyzet.

Erről fogunk most beszélgetni.

Én Csahi Ládán vagyok, a beszélgető partnerem pedig Tomány József. [Zene] >> Szia Józsi! >> Szia Ádom! >> Hát Cashflow probléma.

Sajnos én azt tapasztalom, hogy egyre több vállalkozásnál eljutunk ide, hogy cashfow probléma van, aminek ugye vannak okai, fel kell ismerni egyrészt magát a helyzetet, meg kell keresni szerintem az okait, és hát nagyon gyorsan valahogy kezelni kell, mert van a múltamból olyan tapasztalat ügyfélel, hogy folyamatos kesoló probléma volt.

Beszéltünk róla folyamatosan, állkozó pozitív volt, hogy persze ez majd javul meg mit tudom én, de hogy valahogy nem jött össze a javulás, és hát ennek jellemzően csúnya vége van.

Te hogy látod a helyzetet, ha onnan indulunk, hogy hát hogy helyzetismerhet és ismerje fel a a hallgató, a néző, hogy igazából most ez problémát jelent? >> Igen.

Hát gondolom te is a sok gyakorlatoddal, amit beszélgettél emberekkel már az elején látod, hogy ez mekkora gebasz lesz, hogyha elkezdtek együtt dolgozni.

Én elkezdem érezni azt, hogy itt ez már nagyon átcsúszik és nagyon kezelhetetlenné válik, akkor én azt még az ingyenes cégelemzés keretébe ki szoktam bontani, és én nem vállalok olyat, amit utána nem tudunk rendbe tenni, mert ne fizessen még azért pluszba, hogy még rontsunk a helyzetén, vagy úgy is megtörténik az, aminek meg kell történnie, mert már csúszik lefelé a lejtőn a vállalkozás, és nem megállítható.

Na most én azt látom egyébként, hogy egyrészt meg kellene érteni fogalmakat, mert amikor én cégvezetőkkel beszélek, akkor pénz kategóriában nagyon sokfélét mondanak.

Tehát nehéz kihámozni elsőre, hogy most ő bevételt ért alatta, vagy készpénzt, vagy osztalékot, vagy nyereséget, vagy tehát, hogy mit mit is értünk alatta.

És azt szoktam először letisztázni, hogy most valójában cashfow probléma van, vagy eredménnyel kapcsolatos probléma.

Mert mindig valamelyik van túlsúlyban a másikhoz képest.

Mind tehát mind a kettő lehet egyensúlyba, de lehet az, hogy hogy egyébként nyereséges a vállalkozás, de cashfow problémái vannak.

És lehet az, hogy veszteséges a vállalkozás, és nincs cashfow problémája. >> Tehát, hogy teljesen szélsőséges dolgokról tudunk beszélni.

Ezért meg kell nézni, hogy valójában most őneki az a legnagyobb baja, hogy nehezen fizeti ki a számlákat.

És az lehet, hogy csak azért van, mert rossz helyen van a pénze.

Tárgyakban van a pénze, eszközökben van, anyagba van, be van fektetve valahová, nem likvid az a pén kintlévőségben.

Hát volt olyan ügyfelem, akinek amikor megkérdeztem, hogy mennyi kintlévőségük van, azt mondta, hogy 160 millió Ft.

És mert ebből mennyi a lejárt?

Tehát, hogy nagyon nagy összegek le vannak járva, és akkor nem kapjuk meg a pénzt.

Hát az az Isten pénze nem elég arra, hogy az ügyfeleknek a késéseit finanszírozgassuk.

Tehát én azt javaslom, hogy mindenki döntse el, hogy vagy egyik, vagy másik, vagy ha mind a kettő, akkor úgyis az eredményt kell elkezdeni megnézni. >> Rögtön az jut eszembe, mert ez egy egyszerű tipp, hogy mindenki döntse el.

Csak, hogy ezt ezt honnan döntse el magától a hallgató?

Hát most érzi, hogy nehéz a bankszámla egyenleg, és esetleg hitelekhez kell nyúlni, akkor most hogy döntsem el, hogy nekem mi a problémám? >> Hát a korábbi részekben már mondtam, az álmomból felébresztett zavaros kép, és hogy megkérdeznek valamit, akkor az a válaszom eredményszámítás.

Mert hogyha nincs eredményszámításunk, akkor esélyünk nincsen kideríteni, hogy ez most miből is fakad.

A finanszírozás amúgy, hogyha valakinek csak az a baja, az az egy boldog probléma, ha közben ő nyereséges, mert pénzt lehet szerezni, tehát a pénz keresi az útját, hogy hova fektetődjön be.

Hitelt föl lehet venni, van fedezet, akkor tud mozgósítani valahonnan tőkét, de ha veszteséges a vállalkozás, akkor viszont nagyon nehéz lesz ez. >> Akkor onnan menekülnek a befektető kík is.

Tehát az elején aktualizálni kell, vagy fel kell ismerni, hogy mi a helyzet.

És akkor rögtön beszéljünk arról, hogy mit lehet csinálni.

Hát igen, nyilván attól függ, hogy hogy mi a kiindulás, hogy mi a helyzet. >> Igen, >> de hogyha ha az a helyzet, hogy veszteséges is a cég, meg cashlow probléma is van, ez ugye a leggrosszabb gyakorlatilag, >> hogy ilyen helyzetben te mit látsz, mit lehet javítani, lehet egyáltalán tanácsot adni? >> Lehet.

Én azt szoktam javasolni, aki ilyen nagyon nagy bajban van, hogy amit lehet, mozgósítson és adjon el.

Tehát most is pont tegnap előtt beszéltem egy vállalkozóval.

Ő azt mondta, hogy két éve kellett volna, hogy szóljon, vagy ide jöjjön, ide kerüljön elém. már olyan helyzetbe hozta magát, hogy autókat kell eladni, már árukészletből nem tud annyit mozgósítani, nem tud olyan gyorsan pénzt csinálni belőle, hiteleket át tud ütemezni, tehát hogy abba el tudja érni azt, hogy kevesebb legyen a törlesztőrészlet, tehát hogy még vannak ilyen lehetőségek, amik akkor még egész jó, de ha már ez sincs, akkor a lezáráson kell elkezdeni gondolkodni, de abba ne menjünk bele.

Tehát volt sajnos olyan ügyfelem is, akinél megmondtam, hogy nem megem nem nem tudok neki segíteni abba, hogy megmeneküljön a cég.

Abba tudok segíteni, hogy minél tisztességesebben zárják le ezt a működést.

És az is még több hónapig eltartott, mire kitisztítottuk a folyamatokat, kitisztítottuk a tartozásoknak azt a részét, hogy hogy egyáltalán vállalható feltételekkel befejeződjön a vállalkozás.

Kicsit beszéljünk arról, amikor ez a helyzet, tehát veszteség van és cashló probléma és menthető a helyzet, de hát én rögtön amire gondolok is ki fogod egészíteni, hogy hát hogy hogy menthető a helyzet.

Tehát nyilván lehet egyik oldalt ilyen hitelekkel valamivel még liquidnek maradni.

Ez az egyik vonal, de igazából ha ez tényleg menthető, akkor ez csak úgy menthető, hogyha a veszteség problémát tudod kezelni >> és valahogy átfordítod nyereségbe, és az ott keletkező nyereség fog aztán cashlóba is lecsapódni, ha ki tudsz addig tartani. >> Így van.

Na most nekem erre van egy olyan szavam, amit mindenki ért, de az a kérdés, hogy ki mit társít hozzá.

Tehát kell, hogy legyen egy elképzelésünk arra, hogy hogyan fogjuk ezt a helyzetet megoldani. >> Na most ahhoz, hogy legyen elképzelésünk, ahhoz kell a korábbi részben tárgyalt eredményszámítás, amibe nagyon tételesen rálátunk arra, hogy melyik tétellel mit tudunk csinálni.

Mert hogyha a pénzügyi oldalról nem tudjuk ezt az elképzelést alátámasztani, akkor ez egy semmi.

Tehát mindenképpen kell az eredményszámítás és kell hozzá egy elképzelés, hogy melyik tétellel mit fogunk tudni kezdeni.

Majd mögé projektet kell tenni, tehát minden egyes olyan tétel mögé, amit amivel valamit csinálni kell.

Tehát egy akciótervet kell, >> egy akciótervet kell hozzátenni, ami azt jelenti, nagyon leegyszerűsítve milyen lépéseket fogunk tenni, milyen cél érdekében, ki fogja ezt megtenni, mikor fogja megtenni, és mibe fog ez nekünk fájni, merthogy minden lépés pénzbe kerül. >> Itt rögtön nekem eljön egy konkrét kérdés, amivel nem készültem, hanem most pattant ki a fejemből, hogy hogy te mit gondolsz arról, amikor azt mondja a vállalkozó, hogy tehát ez a helyzet, hogy lehet-e árat emelni, és hát nem nem tudunk árat emelni.

Ugye volt korábbi beszélgetésünk, ami amikor hoztál ilyen példát, de hogyha ő azt érzi, hogy a az ő terméke hát, hogy a kereslet valamennyire csökken, azért, mert mondjuk rossz a piaci helyzet.

Bár van igény a termékére, csak ugye könnyen helyettesítik a vásárlók egy >> gyengébb minőségűvel, hogy merjen árat emelni, vagy ő attól fél, hogy akkor nem fognak önni a az ügyfelek tőle, kevesebb lesz, még jobban visszaesik a bevétel, vagy ezt ezt hogy látod, hogy itt kockáztasson?

Van egy univerzális válaszom, dobjunk föl egy pénzt, és mondjuk meg, hogy igen vagy nem, és melyik mit jelent.

Tehát, hogy mindenkinek a saját bátorságától függően van ez.

Van olyan ügyfelem, akinél azonnal 60% áremelés átment, tehát ő nem volt, nem tiltakozott ellene.

Volt olyan, aki a 8000 Ft-os szolgáltatástra, amikor azt mondtam, hogy minimum 300-re föl kellene emelni, akkor elfehéredett, rosszul lett, és és ki kellett küldenem, hogy levegőzzön, hogy magához térjen ettől a soktól, mert ő neki meg ennyire rosszul érintette.

Tehát ez a ez az árkérdés meg ez a pénzkérdés, ez nagyon erősen érzelmi vonalat visz magával.

Tehát tudomásul kell vennünk, hogy az illető akarja, nem akarja, el tudja képzelni, nem tudja elképzelni.

Ha nem tudja elképzelni, semmi gond nincsen.

Megnézzük, hogy van-e más megoldás.

A legtöbb esetben van valószínűleg más megoldás, de azért egy picibe érdemes volna kipróbálni az áremelést is.

Tehát ilyenkor volt olyan ügyfelem, akinek mondtam, hogy próbáld meg azt.

Tehát mondta, hogy most már rendben van a cég, most már kezdjünk el pénzt keresni.

És ez egy nem egy háromfős vállalkozás volt, hanem ez egy fél milliárd Ft árbevételű szolgáltató cég volt.

És akkor mondtam, hogy hát nálatok úgyis sok új ügyfél jön, vannak visszatérők is, de mindig jönnek új ügyfelek.

Mennyi jön egy héten? 30-40 érdeklődés van.

Jó, hát akkor 20%-kal mondjál többet, és akkor nézzük meg a statisztikáját, aztán mondjál még 20%-kal többet.

Mondta, hogy jó, hát akkor ezt megcsinálja.

Vége volt már a fejlesztésnek, tehát ez az utolsó instrukcióm volt.

Három hónap múlva találkoztunk messziről vigyorog.

Mondom, mit csináltál? azt mondja, 40%-ot emeltem egyből.

Tehát, hogy ezt mindenkinek valahogy meg kell nézni, hogy realizálható, nem realizálható.

Egy eszközzel kevesebb, tovább kell mennünk és más döntést kell hoznunk. >> Itt kicsit a hallgatók felé üzennek ezzel, hogy te azért combos áremelésekről beszélsz, és ez ezek megtörténtek, ezekről fikciók, hogy nem egy kitalált sztori, han >> volt olyan, hogy 100%-os áramelést csináltunk.

Igaz, hogy hozzátettünk 6 óra tanácsadási munkával egy nyolcoldalas szerződést, amibe olyan kemény értékesítési technikákat alkalmaztunk, hogy lehidalt tőle a cégvezető, de elhitte.

Utólag bevallotta, hogy nagyon benne volt az Aphegy a a megfelelő helyen ebbe az egész folyamatban, mert kicsit tartott tőle, de nem mutatta és megcsinálta.

És körülbelül 40 ügyfele volt, abból kettő gyenge nem fogadta el az ajánlatot, az összes többi elfogadta.

És ma már ott tartunk, hogy abba a szolgáltatási szektorba, ahol pár száz Ft-os tételekről beszélünk, ott ő milliós nagyságrendű összeget ki tudott mondani utána. >> Tehát, hogy komoly áremelésekre van példa, ami átmegy.

Igen. >> És akkor ha a hallgató meg attól lettek, hogy hú most 5%-ot, 10%-ot emelni, pedig ha azt nézed, ha az mondjuk csont nélkül átmegy, akkor egy havi 20 milliós bevételből lesz 22, és lehet, hogy ez kihúzza a Gödörből, hogyha nincs hatalmas nagy veszteség, csak a fedőzeti pont alatt.

Igen, hát tegyük hozzá, hogy nyilván ez akkor működik, hogyha ott van az érték a tevékenységben, meg ott van az a különlegesség, amivel el tudja különíteni magát a piactól.

Nem olyan könnyen lecserélhető ő, mint beszállító.

Tehát, hogy szakértői területen, szolgáltatói területen, ott könnyű ezt megcsinálni, mert ott van az érték, csak lehet, hogy nincsen elmondva, lehet, hogy nincs kihangsúlyozva.

Tehát amikor egy ilyen ajánlatot újrafogalmazunk, akkor olyan erős értékajánlatot teszünk mellé, amire amire rádöbbennek az ügyfelek, hogy úristen, ezt eddig is kaptunk.

Hát még jó, hogy csak ennyi. >> Igen, értem.

Tehát ha az érték ott van, akkor sokkal könnyebb.

Nyilván másik irányból, ha meg ha nem tudom, egy nagyon könnyen helyettesíthető terméked vagy szolgáltatásod van, akkor sokkal nehezebb. >> Akkor sokkal nehezebb, vagy.

Nem is működik ez a módszer, akkor teljesen más irányba kell elkezdeni gondolkodni.

Tehát például, hogyha valaki terméket forgalmaz, elment a termék fölött az idő, vagy árakcióval megverték, akkor nem arra kell várni, hogy majd ez majd elmegy valamikor, >> mert minden évben jönnek rá a költségek, mert tárolni kell, mozgatni kell, amortizálódik selejt összetörik rátaposnak satöbbi, hanem nagyon drasztikusan le kell árazni, megszabadulni tőle és elfelejteni azt a terméket. illetve nem elfelejte fölírni, hogy soha többet nem hozzuk be, vagy majd csak évek múlva megnézzük, hogy van-e rá igény. >> Nekem is van ide egy ügyfél sztorim, hogy volt ilyen helyzet, amikor beszélgettünk egy új ügyféllel, és cashfow problémái voltak, kereskedő, és akkor igazából a rendszere képes is volt rá.

Én megkértem ott talán az első vagy második alkalman, hogy szűrjem már el, hogy mennyi olyan készlet van, ami azért elfökvő készlet.

És ez neki ez a fogalom, ez tiszta is volt, hogy ő rögtön be is paraméterezte, hogy szerinte hány havi adat kell ahhoz, meg mióta nem sikerül eladni, hány hónap az, amióta nem sikerül eladni, tehát hogy milyen termékeket kell ebbe belevenni ebbe a kalapba. és ilyen 10 milliós beszerzési értékű készlet volt, amit igazából ki kéne söpörni akár a beszerzési áron, akár még alatta is. >> Alatta is. >> És akkor az a 10 millió kávé, hogyha bejön egy-két hónapon belül, lehet, hogy az kihúzza a cashló problémából, addig meg még lehet dolgozni azon, hogy mondjuk az eredmény is javuljon, és akkor még nagyobb hatása legyen. >> Igen.

Arról nem beszélve, hogy hogy sokan mondjuk akik mondjuk raktár helyett bérelnek, akkor abban álltatják magukat, hogy van nekik készletük, de ez nem forgalomképes készlet, illetve helyet foglal, és lehet, hogy kisebb raktárhelyen elférne, és nem kéne növekedni, vagy nem tudom, újat bérelni, vagy belemenni abba, hogy emeljék az árat, inkább még érdemes volna elköltözni egy sokkal kisebb helyre, hogyha világosan látunk, hogy mit van értelme csinálni, meg mit nincs értelme csinálni.

Értem én, hogy ő neki ez fáj, hogy 10 millió Ftér vette és csak lehet, hogy ötöt tud belőle kiszedni.

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Mi okozza valójában a cash flow problémákat?”

Miről szól ez az epizód: „Mi okozza valójában a cash flow problémákat?”?

Tomány József és Csehil Ádám arról beszélgetnek, hogy mi okozza valójában a cash flow problémákat. Kiemelik, hogy sok vállalkozó összekeveri a cash flow problémát a veszteséges működéssel, pedig ez két külön dolog. Elmagyarázzák, hogyan lehet beazonosítani a valódi problémát, és… Az epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 07. 15..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Mi okozza valójában a cash flow problémákat?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Csehil Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Mi okozza valójában a cash flow problémákat?”?

Fő témái: cash flow, vállalkozás, pénzügyek.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Mi okozza valójában a cash flow problémákat?”?

Megjelenés: 2025. 07. 15.. Hossz: 0 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyereseges-vallalkozas-podcast/mi-okozza-valojaban-a-cash-flow-problemakat-84e7b555

Több epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból