Prevenciós Központ Podcast

Testintelligencia: Tudomány vs. spiritualitás - Dr. Egészség Podcast 14. rész

· PT1H43M

Összefoglaló

A Prevenciós Központ Dr. Egészség podcastjának ezen az epizódjában Veres Attila vendége Rád Zsolt, a Testismereti intelligencia, az Elveszett tudás című könyv szerzője. A beszélgetés középpontjában a testintelligencia és annak szerepe az egészségmegőrzésben áll. Kitérnek a…

Röviden

Műsor
Prevenciós Központ Podcast
Megjelenés
2026. 05. 09.
Hossz
1 óra 43 perc
Szereplők, említett nevek
Rácz Zsolt
Témák
testintelligencia, prevenció, mindfulness, egészségtudatosság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Francis Baker rendszerezte a tudományokat, ugye elválasztotta a teológiától, ami egy nagyon fontos sarkalatos lépés volt.

Filozófiát ugye fel felbomlott, addig csak filozófia volt, de felbomlott természettudományokra.

És azt mondta Bacon, hogy nem hisz már a görögöknek sem.

Tehát a görögöknek a tiszteletét meg kell hagyni, viszont amibe tévedtek, azt kegyetlenül le kell cserélni a valóságra.

Tehát jött ez a jött ez a ez a nem bízom a régiben, mert már nem működik egy új egy új dolog.

És itt alakult ki a tehát hogyha az egyén pszichológiáját vesszük, akkor a konkrét fogalmi gondolkodás, ami a középkorban, amit elmondtam már, a 6-tól 12 éves korig, 12 éves kor felfele, itt a formális, logikai gondolkodás alakul ki.

Magyarul az emberiség felnő, az 1500-as években lesz.

Először felnőtt az emberiség, addig nem volt felnőtt az emberiség.

És a logikai gondolkodás, ugye ez is nagyon fontos az orvostmány szempontjából, mert ok okozatban gondolkodik.

Valami ok csinál valami okozatot, és ugye ezt ki lehet nyomozni, lehet kísérletezni, satöbbi.

És ugye az a na a fordulópont az orvostudományban Louis Pastör és Kochnak a a munkássága a mikrobiológiát és a bakteriológiát fel felfedezték, ugye a mikroszkópot felfedezték, teleszkópot, tehát ezt mindenki tudja.

És onnastól kezdve a járványok már nem az Isten büntetései voltak, hanem bizony kórokozóknak.

A kórokozóknak a felfedezése és a sejtelmélet, tehát hogy a sejt okozza a betegségeket, alapvetően változtatta meg az orvostudományt.

De ehhez kellettek a filozófusok, kellettek a felfedezők, kellett ez a nagy váltás, és akkor tudjuk megérteni a modern orvostudományt.

Üdvözlöm önöket a prevenciós Központ Dr.

Veres Attila vagyok a prevenciós Központ alapító ügyvezetője.

A mai különleges vendégünk Rád Zsolttal, a Testismereti intelligencia, az Elveszett tudás című könyv szerzőjével beszélgetünk arról, hogy vajon miért maradhatott ki az oktatásunkból a testünk intelligenciája, ami fokozza az egészségünket és hosszú életet biztosíthatna.

Az ok görögöktől Fridig a biomedicinától a holisztikus paradigmaváltásig készüljenek fel, mert átbeszéljük a tudattalan pszichológiáját, Gardner intelligenciáit, a biomedikális modell hiányosságait, az orvos beteg kapcsolat újradefiniálását, mindfulness, evolúciós biológiát és a gyakorlati lépéseket a testtudat fejlesztésére, hogy valóban mi válhassunk az egészségünk igazi gazdájává.

Ez az adás hidat emel a filozófiától a mindennapi prevencióig.

Tudomány, spiritualitás és integráció egy fenntartható jólétért.

Maradjanak velünk, máris indul a beszélgetés.

Szeretettel köszöntelek a stúdióban. >> Szervusz.

Köszönöm, hogy itt lehek. >> Nagyon-nagyon sok kérdést kaptunk azzal kapcsolatosan, hogy hogy jó, jó, de de mi is igazából annak az előzménye, hogy eljutottunk a mai orvoslásig.

Ugye, hogyha belegondolunk, ugye minden egyes alkotás, terv, törvény, minden egyes bizonyos helyzetnek az eredménye, és ez igaz a az orvostudományra is, tehát ez mindenképpen filozófiai oldalról kell, hogy érkezzen.

Úgyhogy ma inkább egy ilyen szárazabb beszélgetést terveztünk, hogy hogy mindenki megértse igazából, hogy hogy honnan indult ez az egész, és és hová tart.

És ugye nem is mehetünk el emellett, ugye rögtön az őskorból kellene elindulni a az ókori görögökön keresztül, akinek ugye nagyon-nagyon sokat köszönhetünk a mai orvoslásig.

Segíts nekünk, hogyan épült ez fel igazából. >> Még egyszer köszönöm, hogy itt lehetek.

Hát ez egy nagy utazás, [horkantás] de úgy gondolom, hogy érdemes megtenni, mert az egészséghez való viszonyunkat, az egészségértésünket és az ezzel kapcsolatos információkat azért nem árt frissíteni, vagy pedig bővíteni, mert az egészségünket az is befolyásolja, hogy mit gondolunk róla, mit gondolunk róla, és hogy ismerjük-e a történetét, ismerjük-e, hogy alakult ki, hova fejlődött. jött ki és hogy és hogy legalább valamilyen szinten tudjunk hozzákapcsolódni.

És én el is kezdeném ezt a nagy utazást.

Az első lépés ugye a történelemben az őskor volt.

Ilyenkor az egészségről hát mint inkább túlélésről tudunk beszélni.

Az őskori embernek az egészsége az hát igencsak megtámadott volt minden tekintetben, és a prevenció is már itt is nyilvánvaló dolog volt, de mindmind a túlélésel kapcsolatosak.

A prevenció itt az volt, hogy ugye nem mérgező növényeket egyen meg, ismerje az állatokat, melyik mérgező, melyik nem.

Tehát az az egészség úgymond már itt kezdett kialakulni, de még inkább a túlélés volt, mint már mondtam.

Itt itt a a az őskorban a természetgyógyászat legeslealapabb dolgai itt alakultak ki tulajdonképpen, mert ismerni kellett a környezetünket, vagyis hát a az az ősember a környezetét.

És ugye ez több 10000 évvel ezelőtt volt.

És a az ekkori életmód bizony hát nem egy ilyen paradicsomi állapot volt, hanem nagyon-nagyon sokat szenvedtek az emberek, hiánybetegségeik voltak, kopásos betegségek, látjuk a csontokon, a fogazat nagyon rossz volt, és szóval nem volt jó az egészsége az embereknek.

És ha egy kicsit misztikusabb oldalról közelítünk, akkor itt egy itt az orvos a sámán volt.

Tehát a sámán, aki a törzsnek volt a gyógyítópapja, filozófusa pszichológus mindene.

Gyakorlatilag egy nagyon sok funkciót ellátó személyiség volt.

És érdekes módon rájöttek, hogy az ő tudása a 20. századi pszichoterápiákra hasonlított, sőt kísértetiesen hasonlított.

Tehát volt ilyen lélekvisszahívás módszere a sámánoknak.

Az a 20. században az egosté terápiával azonos szinte, és igen nagy tudása volt a sámánoknak, de az átlag életkor az embereknek az borzasztóan alacsony volt 20 év körüli, szóval nagyon korán meghaltak. viszont az őskorba ugye nem lehet kihagyni, mert ez ezek voltak az alapok.

Itt még talán meg lehet említeni a az üss fuss és dermegy le című történetet.

Ez ez a ez a ez az agytörzsben lévő folyamatoknak a megnevezése.

Ugye hát ez a három reakció volt az életveszélyes helyzetekre, és ez nagyon-nagyon bennünk ragadt.

Tehát itt itt ilyen ösztönvilág volt.

Az érzelmek és a gondolatok nem annyira motiváltak.

Hát még a a világképet azt szeretném elmondani az őskorban.

Ilyen mágikus világkép volt, ami azt jelenti, hogy összemosódott az ember a természettel.

Ez nem egy összhang volt, nem egy ilyen harmónikus, mint ahogy romantikusan elképzeljük, hanem inkább ös összemosódás.

Nem volt az embereknek úgymond individú individuuma, személyisége, hanem a természettel együtt összemosódva éltek.

Ez azt jelenti, hogy például ha dörgött az ég, akkor azt hitte, hogy ráharagszik az ég, a vulkán kitört az asztal, meg akarja engem ölni.

Tehát nem tudta külön választani a természetet önmagától.

És ez a mágikus világkép, hogyha pszichológiailag lefedjük, akkor ez körülbelül ez az óvodás korban lévő világkép az emberben.

Ha ha közösség vagy ha történelmig nézzük, akkor ez az őskor.

De ugrunk is tovább a a az őskorból, az ókorban, mert ekkor már ugye javultak a civilizási civilizációs körülmények, és az átlagéletkor is egy kicsit emelkedett, és a kultúrával együtt megjelentek ugye az érzések, gondolatok tovább fejlődése, vagyis inkább kifejlődése.

És az ókorban a ha az európai hagyományokat nézzük, akkor a görögöket megkerülhetetlenek, mert ugye ott alakult ki a gyógyításnak egy igen magas foka.

És ez az ókori gyógyítása ugye Hippokratxnek a nevez az a híres orvosi eskűnek a névedójának a a ő volt az elindítója a az empirikus gyógyászatnak.

És Hippokratész ugye már nem az istenekben hitt.

Az őskorban egyébként a a azt még elfelejtettem említeni, hogy a rossz szellemek okozzák a betegséget.

Tehát mindig valaki volt a hibás, és akkor a sámán azt meggyógyította, satöbbi.

Az ókori görögöknél már nem a szellemvilág dominált, hanem az istenvilág lecserélődött több istenhitre.

És akkor ott pedig az istenekhez kellett valami imádkozás.

És akkor Asklépios volt a a az ókori görögöknél a gyógyítás istene.

Ő egy nagyon fontos istenség volt.

És Aszképiosznak a jele a a pálca, az orvosi pálca, még a patikáknak is megvan a két kígyóval, és onnan eredeztetjük.

Valamint volt két lány, Pankea és Hügéia.

A Hügéia higiéniának a a ugye névadója.

Az egyik az a gyógyszereket készítette, a másik pedig akik a az egészségre való figyeléstnek az istene volt.

És hát ez a ez az istenvilágból lépett ki Hippokratész, aki már azt mondta, hogy jó, jó, de valami konkrétat, nem ő már nem nem az Istenvilág volt.

Nagyon érdekes korszak volt, mert egy racionális tudatszintre, tehát egy egy logikus gondolkodásra váltottak a több istenhitből.

Tehát fantasztikus korszak volt ezt már történetileg.

És és hogy jön ide a filozófia.

Én filozófus vagyok, és a filozófia és a görögöknek a találmánya, ugye, és Hippokratés még is filozófus is volt, tehát orvos és filozófus is.

És itt szeretnék felolvasni, ha megengeded, egy kis >> kis szösszenetet.

Ugye egy jó orvos, jó filozófus is egyben fordítva, viszont ez nem feltétlenül igaz.

Üres az a filozófiai beszéd, amely nem gyógyít egyetlen emberi gyötrelmet sem.

Épp ahogy semmi haszna az orvoslásnak, ha nem űzi el a test betegségeit.

A filozófiának sincs haszna, ha nem űzi el a lélek szenvedéseit.

Ezt epikúrusz mondta egy filozófusunk.

És meg kell említeni a holisztikus gyógyászatot.

Most a holisztika az egy görög szó, a holosz az egészt jelent.

És a görögök egy ilyen természetfilozófiával összekapcsolt emberképük volt, ami azt jelentette, hogy egészben látták az embert a környezettel. és a harmóniába a Hipokratesz azt mondta, hogy harmóniába kell éljen az ember a környezettel, és egységbe egészbe látták az embert és azt mondták, hogyha egy szerv például egy fejen megbetegedik, akkor nem csak a szervet kell kezelni, hanem az egész fejet.

De ha az egész fejet kell kezelni, akkor már nem csak az egész fejet, hanem az egész testet itt is kell kezelni.

Tehát nem csak egy részt kivettek a sokból, hanem egészbe látták. és Platón a filozófiának a atya úristen akkoriban megemlékezett Hippokratészről és ezt is szeretném felolvasni.

Az egyik Platon egyik dialógusában van ez, hogy mégpedig ha az egész van rosszul, lehetetlen, hogy a rész egészséges legyen, mert szerinte minden, a rossz is, meg a jó is a lélekből árad ki a testre és az egész emberre, és onnan ömlik szét a fejből a betegs szervre.

Először és legfőképpen tehát a lelket kell ápolni, ha azt akarjuk, hogy fej, hogy a fej is meg az egész test is egészséges legyen.

A lelket pedig bizonyos ráolvaságosokkal kell ápolni.

És ezek a ráolvasások a szép beszédek.

Ez ebeszédek következtében a lelkekben bölcs józanság támad.

És ha ez megvan, könnyű már megszerezni az egészséget a fejnek is, meg az egész testnek is.

Igen, azért választottam, mert ez nagyon ütős volt.

És ezt ezt javaslom minden orvosnak többször meghallgatni, mert ez az ős atyától való, a az orvos ősatyjától való gondolat. >> Egy gondolkodtató.

És ugye a nyelvünkben is benne van ez, hogy például beszél a fejével, jobb belátásra bír, ugye >> a lelkére beszél, előveszi valaki a Jobbik eszét, tehát valami valami olyan olyan magas gyógyítással rendelkeztek a görögök, ami szintén megjelent a 20. században, és ezt hívjuk logoterápiának és filozófiai léleggondozásnak.

Ezt a 20. században dolgozták ki, de az alapok innen vannak.

Például Szókratész a legnagyobb filozófusa az ókornak.

Ő ilyen kérdezés módszerrel próbálta ezt a ezt a ezt a minden emberbe benne levő értelmet kihozni az emberből.

Tehát ő már tudta a választ, de megpróbálta kérdésekkel kicsalogatni a választ, és jobb belátásra téríteni, ezáltal gyógyítani.

Szókatész nem volt gyógyító, viszont az egész filozófiai koncepció és az orvoslás az ókori görögöknél az így függ össze.

És ezt úgy gondolom, hogy nagyon érdemes megfontolni.

És a a 20. században ugye a logoterápia és a filozófiai léleggondozás ezeket azeket az alapokat használja.

És ők azt mondják, hogy az értelem és az a az értelem és a a noetikus vagy nootikus rész, amelyik felül fel fentebb van a lelkünknél és a testünknél, ha ott harmónia van és ott rendezettség van, akkor bizony a testi és lelki bajok is gyógyíthatóvá válnak.

Tehát az é mindenkiben ott van az a csiszolatlan gyémánt az értelem, amit amit mindenkiből lehet elő lehet csalogatni.

És a filozófiának szerintem ez a gyönyörűsége, hogy mindenkibe mindenkiből elő tudja csalogatni az értelmet. >> És ez csak jó zenész kérdése. >> Igen.

Nos, hát a a a ókori görögök így vélekedtek a a az orvoslásról.

Ö még azt szeretném elmondani, hogy népszerű volt a négy ö népszerű volt a négy testnevnek az elmélete.

Ugye a nyálka, a vér, a fekete és a sárga epe, hogyha ezek harmóniában vannak, akkor azt mondták, hogy akkor egészséges valaki.

És ez egészen az 1800-as évekig megmaradt.

Tehát ez egy ez egy ilyen ez egy ilyen fontos elmélet volt. viszont mondtak nem csak okoságokat, például Arisztóel azt mondta, hogy a a szintén egy óriási filozófus, hogy a nőknek például kevesebb fogalma, mint a férfiaknak.

Valahogy elfelejtette megszámolni, [nevetés] és e hosszú évszázadokon át így volt.

Szóval szóval a görögöknek ez a filozófiai és orvosi koncepciójuk volt, de sajnos az antikvitás fénye és aranyló melege lehanyatlott.

És amikor végetért a görög filozófia, akkor bejött az egy istenhit és a kereszténység.

És ott már ott már nem nagyon érdeklődtek ennyire az emberi test és az egészség iránt.

Ugyanis azt vallották a a középkorban, hogy a bűn miatt jön a betegség, és emiatt hát ez a földlet, siralomvölgy, nem nagyon kell ezzel foglalkozni.

Várni kell a végét és majd a túlvilágon. minden majd a Mországban és a túlvilágon vagy esetleg a pokolba elrendeződik az emberrel.

De de az orvosi kutatások és a a a tehát az egész orvostudány ugye meg az egész tudomány visszaesett, és nem igaz, hogy nem volt a tudománynak fejlődése és az orvoslásnak, mert léteztek ugye a szerzetes rendek, akik szintén az ókori tudást alkalmazták. viszont nagyon lassan haladtak, tiltották ugye a boncolást, nem szabad, mert a vért az egyház irtózik a vértől.

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Prevenciós Központ Kft.
  • UniCredit Bank Hungary Zrt.

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Testintelligencia: Tudomány vs. spiritualitás - Dr. Egészség Podcast 14. rész”

Miről szól ez az epizód: „Testintelligencia: Tudomány vs. spiritualitás - Dr. Egészség Podcast 14. rész”?

A Prevenciós Központ Dr. Egészség podcastjának ezen az epizódjában Veres Attila vendége Rád Zsolt, a Testismereti intelligencia, az Elveszett tudás című könyv szerzője. A beszélgetés középpontjában a testintelligencia és annak szerepe az egészségmegőrzésben áll. Kitérnek a… Az epizód a Prevenciós Központ Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Testintelligencia: Tudomány vs. spiritualitás - Dr. Egészség Podcast 14. rész”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Rácz Zsolt.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Testintelligencia: Tudomány vs. spiritualitás - Dr. Egészség Podcast 14. rész”?

Fő témái: testintelligencia, prevenció, mindfulness, egészségtudatosság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Testintelligencia: Tudomány vs. spiritualitás - Dr. Egészség Podcast 14. rész”?

Megjelenés: 2026. 05. 09.. Hossz: 1 óra 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/prevencios-kozpont-podcast/testintelligencia-tudomany-vs-spiritualitas-dr-egeszseg-podcast-14-resz

Több epizód a Prevenciós Központ Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból