Tudatos történetek

👶 A fájdalom hullámain szörfözni: A dúlaság küldetése - vendégem Dézsi Réka

· PT47M22S

Összefoglaló

A Tudatos történetek podcast Dézsi Rékával, a Magyar Dúlakör Egyesület alapítójával készített interjút a dúlaságról. Réka saját szülési tapasztalatai alapján indult el ezen a hivatáson, és arról beszél, hogyan tud egy dúla érzelmileg, szellemileg és pszichésen támogatni a szülés…

Röviden

Műsor
Tudatos történetek
Megjelenés
2026. 06. 04.
Hossz
47 perc
Szereplők, említett nevek
Dézsi Réka, Böröcz Tamás
Témák
dúlaság, szülés, támogatás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] A fájdalom az [zene] olyan, mint amikor szörfözöl.

Állsz deszkán és jön a hullám.

És minden erőddel az a célod, [zene] hogy rajt maradj a deszkán.

De hogyha befeszülsz, akkor a hullám ledob.

Akkor [zene] tudsz a deszkán maradni, hogyha ebbe bele tudsz lágyulni, és el tudod kezdeni élvezni azt, ami alattad történik.

Mi bemegyünk a szüléshez, [zene] és az édesanyának az anyját testesítjük ott meg, azt az ideális édesanyát az anyának, akire mindig is vágyott. [zene] Egy szülést nagyjából 300 önismereti óra, merthogy [zene] annyi mindent tanulunk meg magunkról, és annyi annyira mélyen tudunk magunkkal összekapcsolódni, ami amire máskor nem igazán van lehetőség. >> Vidíd magaddal a tudatosságot.

Inspiráló videók, hírek és a kedvencidő [zene] funkcióid egyetlen helyen.

Töltsd le az Eventom appot az App Store-ból és tarts velem.

Sziasztok, én Börös Tamás vagyok, ez pedig a Tudatos Történetek podcast következő része.

És mai vendégem Dézsi Réka, a Magyar Dullakör Egyesület Alapítója.

És hát nem meglepő módon ezt a témát járjuk egy kicsit körbe, mert az a gyanú, hogy sokaknak vannak ilyen mis koncepciói ezzel a témakörrel kapcsolatban.

De hogy mi is valójában a dullaság, és hogy ez miről is szól, azt majd vele megbeszél.

Köszöntelek itt a podcastban. >> Sziasztok!

Szeretettel köszöntelek benneteket. >> Egy nagyon picit mesélsz magadról, hogy egyáltalán hogy jutottál el ide, hogy dullaság és hát ez a nagyon izgalmas és szép témakör hogyan jött be az életedbe?

Hát képzeld el, hogy nehéz megfogalmazni is, de már több mint 20 éve csattogott be ez az életemben, mégpedig azzal, hogy szültem egy gyereket.

És valahogy azt éreztem ott abban az egész folyamatban, hogy hogy annyira egyedül vagyok benne, meg magányos vagyok benne, hiába vannak körülöttem azok a segítőim, akiket azt gondoltam, hogy majd segíteni fognak, de hogy az volt a a tehát, hogy ők úgy segítettek, ahogy ők tudtak segíteni, viszont én azt éreztem, hogy nekem nem arra lett volna szükségem.

És amikor amikor ezt így próbáltam megérteni és beilleszteni valahogy ezt az élményt meg ezt a csalódottságot valamilyen szinten az életemben, akkor így elkezdtem keresgélni.

És hát nyilván mivel eléggé forradalmár típus vagyok, azt gondoltam, hogy na jó, akkor én most majd jól megváltom a világot, és akkor szülésznő lesz belőlem, és akkor majd szülésznőként ugye oda fogok menni, és akkor segítek az anyáknak megtalálni azt a azt a hátteret, amire nekem lett volna szükségem.

És hát közben rájöttem, hogy tűfóbiás vagyok, és én nem tudok nem tudok egy szülésznői főiskolát elvégezni.

És és akkor így továbbra keresgéltem, és egyszer csak így totál véletlenül, tudod, mert vannak véletlenek, de hogy vannak.

Ö ez a valahogy a elém került egy cikk, amit egy amerikai portálon találtam, ahol azokról a nőkről beszélt, akik érzelmileg, szellemileg és és pszichésen támogatják a szülést.

És akkor egyből kipattant a szemem, hogy úristen, de király, ez az, amit én keresek.

És akkor nem nekem kell feltalálni, hogy hogy valójában egy egy coach működést vagy egy coachsminőséget viszünk be a szüléshez, ami azzal jár, hogy hogy érzelmileg fölkészítjük az anyát, támogatást adunk neki, ott vagyunk azoknál a kérdéseknél, amit nem nagyon tud mástól megkérdezni, mert minden anya gondolja azt, hogy hú, ez most ciki kérdés, ez most fura kérdés, ezt biztos mindenki tudja, csak én nem.

És ezekkel a kérdésekkel tud hozzánk fordulni.

Tehát valójában én úgy úgy akkor kezdtem el ebben a ebben a szülés világában jobban elmélyedni, és nyilván az hozta az összes többi mást, de hogy mai napig a szülőszoba az az fogjul tart és és nem enged nem enged el. mindig megfogadom és a tanítványaim meg közben dúlákat is képzek már az elmúlt mit tudom én 2010 óta az se tudom hány év telt és és szokták mondani hogy de hát mindig mindig azt mondod hogy na jó ebben az évben még kísérekszülést aztán többet nem merthogy most már most már azért jó lenne valami valam hogyan eltávolodni ettől de egyszerűen azt érzem hogy nem enged hogy valami olyan varázspor van a szülőszobán szentsége van >> Igen.

Igen. ami amit >> ha jól értelmezem, akkor ez végül is egy ilyen hídfunkció a mondjuk a kórház és a család között, ami az egyik talán, ha én nagyon ridegen nézzük, az az intézményi és a család hát meg egyértelműen a meghittség. picit így mesélsz erről, mert annyien tévhit van, meghallja valaki, hogy dulla, nem is biztos, hogy elsőre tudja, hogy hogy mi ennek a mélysége, és hogy mondjuk nem arról szól, mint amit lehet, hogy a köznyelv gondol így nem is mondok inkább szavakat, leírásokat, inkább, hogy tőled várom, hogy kifest ez mi igazából >> nagyon sokszor összekevernek minket az otthonsülő otthonzüléseket kísérő bábákkal, >> de ugye a dull az nem bába.

Báb a szülésznőt jelenti, csak otthoni környezetben kísér.

A dúla pedig akár kórházi, akár otthoni környezetben az anyát kíséri.

Tehát valójában a Dula az a régen magyarul támasztó asszonynak nevezték.

Most már láttam szüléstámogató névvel illetni, vagy mentálhgién támogatás a szülés alatt, vagy akár kócs a szülés alatt, tehát vagy edzője a szülésnek.

Tehát egy csomó ilyen definíciót és és megjegyzést [torokköszörülés] vagy nem is tudom, hogy hogy minek nevezzem, találtam már rá, de igazándiból amit a dullaság jelent, az az, hogy az esetek 80%-ában pszichés érzelmi támogatást adunk az anyának azokban a krízishelyzetekben, amibe ő belekerül, vagy beleáll akkor, amikor születik.

Mindannyian tudjuk, és a pszichológia ezt most már több irányból igazolta, hogy maga a szülés, a születés az egy normatív krízis.

Olyan helyzetbe és olyan kiszolgáltatottságot élünk meg szülőanyaként, amivel azelőtt nem nagyon szoktunk találkozni, merthogy okosan az ember elkerüli azokat a kényelmetlen helyzeteket, amibe úgy belesodródik, és próbálunk a biztonságos terepen maradni.

Na most a szülés az kisodor erről a biztonságos terepről.

És akármennyire is szeretnénk azt elhinni, hogy majd mi tudatosan és végig zenbe fogjuk megélni, ezt akkor, amikor nem vagyunk benne ebbe a hullámzásb teljesen máshogy képzeljük el, mint akkor, amikor megindul ez a hormonális átalakulás a testünkben, és az egy csomó olyan érzelmet, egy csomó olyan megélést tud felhozni, ami amit így hirtelen azt se tudjuk, hogy hova tegyünk.

Na most, hogyha van valaki, aki aki ezzel tisztában van, és azt tudja mondani, hogy figyelj, oké, ami veled történik, ez most rendben van, fog meg a kezem, átkísérlek ezen a hullámzáson, akkor ez a híd szerep nemcsak a kórházi dolgozók és a család között, hanem tulajdonképpen az anyába belül kezd el először épülni, merthogy először ő összekötődik saját magával, és nem a félelem által, vagy a félelemből kiugrik a folyamatából, hanem egy tám támogatottsággal és egy látyssággal és puhasággal benne tud maradni, és végig tud csúszni azon az érzelmi hullámvasúton, amit maga a szülés vagy a vajúdás benne elindít.

Merthogy merthogy ugye annyira annyira, hogy mondjam, megváltozott a hozzáállásunk a fájdalomhoz.

Nem nagyon tudunk összekapcsolni, de tulajdonképpen a fájdalom maga az pusztán csak összekapcsol testünkkel.

Tehát, hogy egy nagyon erős fókuszt indít el, hogy figyeljünk saját magunkra.

Tehát, hogy ezt úgy szoktam mondani, hogyha nem lenne fájdalom, akkor akkor akkor nagyon könny nincs viszonyítási pontunk, így ahogy mondod.

És valójában maga a fájdalom azt jelenti, vagy azt próbálja mutatni, hogy hova tereljük a figyelmünket, mert a fájdalom az mindig figyelmet kér, és akkor abban segít.

És ilyenkor, amikor azt szokták mondani az anyák, hogy fú, ez fáj, akkor akkor végigszoktam őket kérdezni, hogy ez mit jelent, milyen érzéssel jár, hol ér hol érzed az éppen most szúr, vagy éppen hasít, vagy éppen úgy érzed, mint egy szoros ölelést lefele nyom, vagy fölfele húz.

Tehát, hogy mi a mit jelent ez a fájdalom?

És abban a pillanatban, hogy meg tudjuk fejteni azt, hogy benne belül mi zajlik, és ezt tudja verbalizálni, abban a pillanatban tudunk neki segítséget nyújtani, akár eszközöket, akár technikákat, akár egy pusztán egy sima ölelést, amiáltal ő ezen a fájdalomhullámzáson meg tud állni.

Ö három hétig, három hetet töltöttem nem olyan rég Robin Limnél egy a a a bábánál, és azért mondom, hogy a bába, mertogy életem legnagyobb élménye volt az ő környezetében lenni.

És azt tudom mondani, hogy ő az a személy, amire aki akinek a kezére bármikor rábíznám az életemet, pedig ebből kevés van.

Na, visszatérve erre, a Robin mondta azt az egyik kismamámnak, hogy hogy a fájdalom az olyan, mint amikor szörfözöl.

Állsz a deszkán, és jön a hullám, és minden erőddel az a célod, hogy rajt maradj a deszkán, de hogyha befeszülsz, akkor a hullám ledob.

Akkor tudsz a deszkán maradni, hogyha ebbe bele tudsz lágyulni, és el tudod kezdeni élvezni azt, ami alattad történik, és együttműködsz a hullámokkal.

És ez annyira gyönyörű kép, merthogy pontosan ez történik a szülésbe.

Ha befeszülünk, akkor ledob, ha befeszülünk, akkor nem tudunk vele együttműködni.

Ha befeszülünk, akkor tulajdonképpen összetör, mert erősebb, mint mi. >> Tehát végülis ez az önismereti utazásnak is egy, hogy is mondjam, megelőző felkészítése is tud lenni akár egy szülés, születésre való felkészülésben.

És talán még ide kapcsolnám azt is, hogy sokuknak pont emiatt van félelme akár a gyermekvállalástól, mert hogy ezt a krízist annyira befeszülve várják, holott ha tudnának arról, hogy van egy lágyabb út és oda megérkezve annak ellenére, hogy fájdalmas lesz, mondjuk fel lehet rá jobban készülni.

Mindenképp egy szülést nagyjából 300 önismereti óra, merthogy annyi mindent tanulunk meg magunkról, és annyi annyira mélyen tudunk magunkkal összekapcsolódni, ami amire máskor nem igazán van lehetőség.

És tudom, ilyenkor jön az a az a kérdés, hogy mi történik akkor, ha nincs esélyünk vajudni?

Mi történik akkor, hogyha egy programcsászár van?

Mi történik akkor, hogyha éppen csak elindul a vajudás, és akkor megoperálják az anyát.

Ilyenkor szoktam azt mondani, hogy az élet azért azért nagyon szépen van felépítve.

Kapunk lehetőséget utólag megugrani ezeket a dolgokat, csak akkor több munkába telik.

Tehát akkor a 300 óra az valódi 300 óra.

Egy egy vajúdásban meg azért nem szokott 300 óra lenni egy vajúdás. mondjuk átlagosan ilyen 12-től 48-72 óráig szokott tartani, de vannak ennél extrémb esetek akár ha 136 óra is lehet egy szülés.

És akkor mi lenne az az ilyen praktikus tanácsod azoknak tényleg, akik ilyen mély félelemben vannak, vagy akár aki nagyon a mérleg billenésében van, hogy hogy akár titeket is érdemes már előre fölkeresni, akkor ez egy ilyen beszélgetős folyamat, vagy milyennek így a >> Igen.

Mi úgy dolgozunk, hogy amikor az anya azt érzi, hogy szüksége van támogatásra, hogy éppen az első félelmei megjelennek, akkor akkor keressen magának olyan dullát, aki a félelmeivel tud menni.

Na most ez lehet, hogy furcsán hangzik, mit jelent ez számomra.

Én azt gondolom, hogy akkor jó a Dula és az anya között a kapcsolódás, hogyha a Dula jelenlétében az anya megnyugszik, és nem még több félelmet kap.

Tehát, hogyha ő bele tud abba kapcsolódni, van egy kapcsolat közöttük.

Ö nagyon sok kutatás van már azzal kapcsolatosan, hogy hogyan hogyan mi segít bizonyos krízishelyzetekben a a az a a megtartásban és az átvezetődésben.

És konkrétan 2008-18-as kutatások is vannak arra, hogy valójában az a kapcsolat, ami kialakul a segítő és a a partner között, vagy a kliens között, az a kapcsolat az, ami őket megtartja, és ami segít neki a krízishelyzetből kijönni.

Tehát valójában ezért én például a dulatársaimat arra tanítom, hogy essenek szerelembe az anyával.

Mit jelent az, hogy tényleg legyen egy olyan totálisan elfogadó kapcsolat köztem és az anya között, amiben az anya bármit meg tud velem osztani.

Amikor az anyában megszűnik az a viselkedés, vagy az a maszk, vagy a morál, tudod, hogy hú, hát ezt hogy kérdezzem meg, hát ez mégis cak csak ciki, tehát hogy nincsenek ciki kérdések, nincsenek rossz kérdések, nincsenek tévedések, lehet kudarcot vallani, lehet elesni, lehet sérültnek lenni. lehet sérülékenek lenni, tehát nem tudnak olyat mutatni nekem, amivel vagy ami miatt kevésbé szeretném őket, mintha nem mutatnák meg. >> És tulajdonképpen ez az a biztonságos tér, ami a szülésben tudja őket segíteni.

És ez nem csak a spontán szülés esetében tud megvalósulni.

Tehát volt olyan esetem, amikor egy vajudás után az édesanyát bevitték a műtőbe, és akkor nekem nem lehetett bemenni még a műtőbe, csak a műtőablakba engedtek oda, és de ahhoz is be kellett öltöznöm.

És amikor megtörtént az érzéstelenítés az anyában, akkor láttam, hogy én pont akkor értem oda az ablakhoz, akkor engedtek engem oda, és láttam, hogy úgy mindenki egy picit bepezseg, merthogy valami történt.

És az történt, hogy az anyának a pulzusa meg a vérnyomása az eléggé megborult, és és én akkor értem oda az a a az ajtóba, amikor a a az anesztes az ott nagyon kétségbe esettem mérte a pulzust, és az anya rámnézett, és így a maszk alól így rámosolyogtam, és intettem neki, hogy minden rendben van, és hogy és hogy ez jó lesz, meg meg tudja csinálni, meg nagyon bízom benne.

És úgy képzeld el, hogy az anyának a a púzusa rendeződött.

És így emlékszem, hogy a doki így kinézett az anesztes, hogy az anya feje fölül, mert látta, hogy valah hogy most mi történt, és ahogy kinézett az anyával, akkor vett engem észre, és csak azt láttam, hogy fölugrik az enesztes, és kitrappol és kinyitja az ajtót és berángat.

Én annyira megijedtem, amikor láttam, hogy jön felé, mondom, Jézusom, akkor most megint elzavarnak innen, és évekig kell küzdenem azért, hogy visszakerüljek ide az ablakba.

De pont az ellenkezője történt, és azt mondta, hogy ide leül, és itt van mellette, mert hogy a társas támasz, mint pszichés támogató módszertan a legerősebb krízishelyzetekben, mertogy nők, mi úgy érezzük a biztonságot, hogyha támaszkodhatunk valakire, hogyha megoszthatjuk valakivel a kétségbeesésünket, a fájdalmunkat, a félelmünket.

És tulajdonképpen erre tökéletes egy dulla.

És nem csak a szülésben, hanem én kísértem már anyákat a a munkahelyváltásukban, a vállásukban, a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Magyar Dúlakör Egyesület

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „👶 A fájdalom hullámain szörfözni: A dúlaság küldetése - vendégem Dézsi Réka”

Miről szól ez az epizód: „👶 A fájdalom hullámain szörfözni: A dúlaság küldetése - vendégem Dézsi Réka”?

A Tudatos történetek podcast Dézsi Rékával, a Magyar Dúlakör Egyesület alapítójával készített interjút a dúlaságról. Réka saját szülési tapasztalatai alapján indult el ezen a hivatáson, és arról beszél, hogyan tud egy dúla érzelmileg, szellemileg és pszichésen támogatni a szülés… Az epizód a Tudatos történetek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 04..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „👶 A fájdalom hullámain szörfözni: A dúlaság küldetése - vendégem Dézsi Réka”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Dézsi Réka, Böröcz Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „👶 A fájdalom hullámain szörfözni: A dúlaság küldetése - vendégem Dézsi Réka”?

Fő témái: dúlaság, szülés, támogatás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „👶 A fájdalom hullámain szörfözni: A dúlaság küldetése - vendégem Dézsi Réka”?

Megjelenés: 2026. 06. 04.. Hossz: 47 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-tortenetek/a-fajdalom-hullamain-szorfozni-a-dulasag-kuldetese-vendegem-dezsi-reka-5c48ecc3

Több epizód a Tudatos történetek-ből