Tudatos történetek

🎬 Hogyan manipulál minden videó? A tudatos tartalomgyártás titkai

· PT11M44S

Összefoglaló

Ebben az epizódban Bösz Tamás a videók és a filmek mögött rejlő tudatos manipulációt és érzékszervi hatásokat tárja fel. Megbeszéli a színek pszichológiáját, a kompozíció és a térhasználat jelentőségét a történetmesélésben, valamint a harmadoló rács alkalmazását. A cél, hogy a…

Röviden

Műsor
Tudatos történetek
Megjelenés
2026. 05. 14.
Hossz
12 perc
Szereplők, említett nevek
Böröcz Tamás
Témák
videók manipulációja, filmek pszichológiája, tudatos tartalomgyártás, színek pszichológiája, kompozíció és térhasználat, harmadoló rács
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[zene] Sziasztok, én Bösz Tamás vagyok.

Ez pedig a Tudatos Történetek podcast következő egyéni része innen az otthoni stúdiómból.

Ma egy kicsit ilyen provokatív [zene] témát választottam, aminek a címe, hogy hogyan manipulál gyakorlatilag minden videó, például a mozi is különösképpen.

És azért szeretném ezt egy kicsit így kibontogatni, mert fontos talán egy kicsit tudatosítani, hogy milyen érzékszervi hatások, mit érnek el bennünk.

És nem azt mondom, hogy erre tudatosnak kell lenni, inkább csak szeretném picit megvilágítani, hogy mik azok, amik hatással vannak ránk.

Inspiráló videók, hírek és a kedvencidő funkcióid egyetlen [zene] helyen.

Töltsd le az Eventomi appot az App Store-ból, és tarts velem.

És nyilván én most így a videó egészét hangsúlyoztam ki, és ezt érintettem.

Viszont fontos látnunk, hogy ennek a mesteri művelője az nyilván a film, hiszen minden gyakorlatilag azt szolgálja, hogy ez a fajta történetmesél, ami a forgatókönyve által megvalósul, az a nézőben olyan hatást váltson ki, ami nyilván az eredeti mondanivaló célja is.

És nyilván ezt nagyon sok irányból megközelíthetnénk.

Én most néhány aspektust szeretnék itt kiemelni, amik esetében fontos, hogy lássuk, hogy ezek mennyire hatnak ránk.

Ami talán a legegyszerűbbnek tűnik, azok a színek.

Nyilván, ha ugyanazt a jelenetet megnézzük egy ilyen melegebb, narancsosabb színhatással, és ugyanazt megnézzük egy ilyen kékes, hideg fény szín világgal, akkor egyértelműen kiderül, hogy az előbbi egy ilyen melegséget, nyugodtságot, szimpatikusabb megközelítést hoz, még utóbbi inkább a ridegséget, adott esetben a professzionalizmust, vagy például egy akciófilmnél a feszültséget hozza, és hát nyilván a sinkernörnek a különböző színeiből ugyanezt a hatást abszolút meg lehet fogalmazni.

És nem is meglepő, hiszen például a marketing is teljesen használja a színnek a pszichológiáját. akár egy termék csomagolása, akár a reklámfilmek, akár egy brendnek a különböző színei, ezek mindind üzennek, mint ahogy egyébként a filmekben is.

Gondoljatok csak bele, hogy például egy ilyen romantikus végjáték az ilyen nagyon vibráló, túlszaturált színekből áll.

Zöld az már szinte természetellenesen zöld, minden ilyen nagyon élénk.

Ezzel szemben mondjuk egy akciófilm nagyon sok esetben, például ilyen zöldes színvilágot hoz, ahol nincs is igazi pure fehér szín, hanem kicsit minden ilyen zöldes átitatottságot kap, hiszen nyilván ez tudatal hat a nézőre, és fontos, hogy abban a hangulatiságban megspékelve a világítással, akár a zenével, az effektekkel teljesen más hangulatba tudja helyezni a nézőt.

És a következő ilyen dolog az pedig a kompozíció, ami egyértelműen ugyanúgy teli van üzenetekkel, akár tudatalatti üzenetekkel a néző számára, amit nyilván nem feltétlenül értünk így egy az egyben, vagy nem tudnánk mindenesetre megfogalmazni, mégis olyan hatással van ránk, ami szépen viszi a történetmesélés ívét.

Például, hogyha feszültség van, akkor előfordulhat, hogy a karakterünk abszolút nem a kép közepén van, hanem a kép szélére kerül.

Ráadásul úgy, hogy a kép széle felé néz.

Tehát mondjuk a háta mögött sokkal nagyobb holtér van, mintsem előtte.

Ez nyilván egy ilyen bezárkózást, feszültséget jelent.

Ennek az ellentettje, mint például ebben a kameranézetben, hogy előttem van nagyobb tér.

És ez azt jelenti, hogy igazából harmónia van, nyugalom, tehát ezzel nem keltünk feszültséget.

És ilyen szempontból a képnek a különböző pontjaira tudjuk tenni a karakterünket, vagy éppen azt, ami a figyelmet kívánja, és ezzel abszolút tudunk játszani.

És ugye nem véletlen, hogy a az 1.0-ás ilyen tipp szokott lenni.

Aki akár mobillal is videóz, kapcsolja be ezt a harmadoló rácsot, ami két függőleges és két vízszintes vonal, amivel gyakorlatilag azokat a harmadolópontokat meg tudjuk találni, ami a szemnek bizonyos szempontból, vagy akár pszichésen egy-egy kellemes, vagy éppen feszültséget okozó pontja, és érdemes mondjuk abba a négy pontba tenni olyan dolgot, amire szeretnénk a figyelmet jobban ráirányítani.

És hát nyilván nem mehetünk el a hangok mellett sem.

Ez egy külön szakma, gyakorlatilag az ilyen abszolút magas költségvetésű, akár hollywoodi, akár bármely világbeli produkcióknál, hogy utószinkronnal kerülnek rá a zajok.

Tehát előfordulhat, hogy amit mi eső csepegésnek vagy zuhogásnak hallunk, az gyakorlatilag egy stúdióban előállított vízcsepekkel és egyéb különböző anyagokkal előállított hangatás, ami mind-mind arra van, hogy a mi érzéseinket abba az irányba terelje, hogy a látványt, illetve a hallott dolgokat megtámogatva egy egészé álljon össze a produkció.

Nagyon sokszor előfordul, hogy szinte alig használnak felvett hangot, hanem mind utólag kerül rá. hiszen mondjuk egy lovaglás során a lónak a nem is tudom lánccsörgése vagy egyéb ilyen hangok, azok valószínűleg a stúdió körülmények között sokkal jobban felvehetők és felerősíthetők adott pontom azért, hogy mindez hasson ránk.

Szóval eddig beszéltem a színekről, a kompozícióról és a hangokról, és hát nyilván a hangok mellé betársul mondjuk a zene is.

És hát nem véletlen, hogy világhírű filmzeneszerzőink vannak most már, akik olyan zseniálisan tudják idézőjelesen meg képletesen is valóban is csavarni itt a zenének a húrjait, hogy olyan izgalmas üzenetet tesznek hozzá magához a képű világhoz, hogy teljesen magával rántja a nézőt.

És egyértelmű, hogyha mondjuk megnézünk egy nagyon menő csatajelenetet, például lenémítva, akkor nagyon nem fog átjönni az a fajta üzenet és mondanivaló, ami mondjuk egy zenével, hangeffektekkel teljesen rákerülve teljesen más üzenetet hordoz.

Szóval ezek fontos dolgok, és ez is fontos itt az egészben, hogy ezek egymást erősítve adják át azt az üzenetet. amit ugye maga ainema, a film sugalni szeretne.

És hát nyilván az utómunkálatoknál dől el nagyon sok minden, például a fények, árnyékok játéka, ami nyilván a felvételkor a helyi világítása már szintén egy ilyen művészeti ág mondhatni [horkantás] de ugyanúgy az utómunkában nagyon sok minden manipulálható, hiszen minden arról szól, hogy a mi nézői szemünket arra a dologra irányítsa, amiről éppen fontos, hogy tudjunk, vagy értelmezés szintjén megtudjuk, ami mondjuk a történet fonalát tovább viszi. [horkantás] Összességében tehát azt mondhatom, hogy az egész ilyen filmes világ a manipulációról szól, de talán vehetjük ezt pozitív értelemben, hiszen a néző tekintetét, gondolatát, érzelem világát manipulálja ezekkel az eszközökkel, amiket felsoroltam, és még millió másikkal.

És ami az izgalmas, hogy ezekből tanulva nagyon sok mindent át lehet emelni.

Én is nagyon sokszor alkalmazom, hiszen nagyjából érthető, felfogható, hogy milyen fajta világítás, milyen érzelemvilágot tölt meg.

Itt van például nekem ez a kis lámpa, ami egy ilyen narancsos fényt ad az arcomra, ami azért mégis csak egy ilyen kellemesebb otthonosabb megnyugtatóbb érzést ad a nézőnek is. és mondjuk megadja azt az érzést, hogy ez egy ilyen nyugodt nappaliban készült, emiatt otthonos ellenben és mondjuk hiába a kék fal, ha egy ilyen nagyon ridg hideg világítás érkezne az arcomra, akkor a nézőben is lenne egy ilyen kis szorongató érzés.

Szóval ezek mind-mind fontos dolgok, és amikor én is felkészülök egy-egy produkcióra, egy-egy munkámra, akkor ezeket már előre átgondolom, és ennek tükrében megyek oda, és készül el mondjuk a világítás, vagy a különböző apró dolog.

Nyilván ez egy ponton beépül az alkotó a készítő DNSébe.

Én is igyekszem ezt már így reflexszerűen alkalmazni, de nyilván fontos, hogy ezekkel tisztában legyek és tudjam, hogy mit miért csinálok, mert az egész ilyen videós irányzat nem a véletlenek műve, hanem előre kitalált olyan paraméterek mentén születik meg, amik nyilván a nézőre is hatnak.

És ma amikor pontosan tudjuk, hogy egy videónak a feldolgozása, egy képi anyag feldolgozása sokkal gyorsabb, mint mondjuk az olvas szavaké, az agyunk erre jobban fel van készülve, hiszen egyébként is képeket, majd hogy nem mozgó képeket érszelünk ugye a mindennapokba.

Ezért fontos, hogy a videós tartalmakkal át tudjuk adni az üzenetünket, és nyilván én is ebben igyekszem segíteni az ügyfeleimnek, meg hát a saját tartalmaim által is.

Szóval azt gondolom összességem, hogy ez egy ilyen pozitív fajta manipuláció így a jópofa megközelítésből.

És hát nyilván aztán különböző módon lehet vele játszani, hogy hogy hat különbözőképpen a különböző emberekre.

És ennek a művészete szerintem egy nagyon izgalmas dolog, és én imádok ebben részt venni.

Szóval imádom ezt az egész folyamatot, hogy a színektől a hangokon állt a fényekig tudom, hogy melyik irányból hogy lehet megközelíteni ezt az egész történetet.

És hát nyilván emiatt nagyon sok filmet kell néznem tudatosan, mert ezek adják meg azokat a fejlődési lehetőségeket, amikből én a munkám során is tudok táplálkozni.

Szóval ez volt a képi világ manipulálásának néhány feltétele.

Nyilván millió van, de azt gondolom, hogy ezekről érdemes volt beszélni.

És hogyha ezeket ti is picit tudatosítjátok, akkor lehet, hogy a jövőben már másképp néztek egy-egy videóra, mert ezek fontosak.

Köszönöm szépen a mostani figyelmet.

Én Bös Tamás vagyok, ez pedig a tudatos történetek.

Említett entitások

Témák

  • videók manipulációja
  • filmek pszichológiája
  • tudatos tartalomgyártás
  • színek pszichológiája
  • kompozíció és térhasználat
  • harmadoló rács

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „🎬 Hogyan manipulál minden videó? A tudatos tartalomgyártás titkai”

Miről szól ez az epizód: „🎬 Hogyan manipulál minden videó? A tudatos tartalomgyártás titkai”?

Ebben az epizódban Bösz Tamás a videók és a filmek mögött rejlő tudatos manipulációt és érzékszervi hatásokat tárja fel. Megbeszéli a színek pszichológiáját, a kompozíció és a térhasználat jelentőségét a történetmesélésben, valamint a harmadoló rács alkalmazását. A cél, hogy a… Az epizód a Tudatos történetek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 05. 14..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „🎬 Hogyan manipulál minden videó? A tudatos tartalomgyártás titkai”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Böröcz Tamás.

Milyen témákat érint ez az epizód: „🎬 Hogyan manipulál minden videó? A tudatos tartalomgyártás titkai”?

Fő témái: videók manipulációja, filmek pszichológiája, tudatos tartalomgyártás, színek pszichológiája, kompozíció és térhasználat, harmadoló rács.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „🎬 Hogyan manipulál minden videó? A tudatos tartalomgyártás titkai”?

Megjelenés: 2026. 05. 14.. Hossz: 12 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tudatos-tortenetek/hogyan-manipulal-minden-video-a-tudatos-tartalomgyartas-titkai-75050eaa

Több epizód a Tudatos történetek-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból