137. Ügyvédsors: kamarai elnökök, szerelem, foci, tiszaeszlári per, Mikszáth Kálmán – hogy jön mindez össze egy beszélgetésben?
· PT42M37SÖsszefoglaló
Kapa Mátyás ügyvéd, egyetemi docens és író Gerő Tamással beszélget az Ügyvédsors című új regényéről. A könyv a budapesti ügyvédi kamara 150 éves történetét dolgozza fel, valós történelmi pereket, zsidótörvényeket és koncepciós perek áldozatait mutatva be, fikciós elemekkel…
Röviden
- Műsor
- Ügyvéd Podcast
- Megjelenés
- 2025. 05. 10.
- Hossz
- 43 perc
- Szereplők, említett nevek
- Kapa Mátyás, Gerő Tamás, Lőrik József, Méhes Dávid, Mikszáth Kálmán, Retteghy Dóra
- Témák
- történelmi regény, ügyvédi hivatás, tiszaeszlári per, irodalom
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
[Zene] Ez itt az Ügyvéd podcast.
Egy podcast, ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel és a tudományos élet képviselőivel a hivatásukról.
Én Gerő Tamás vagyok és ma az Ügyvédsors című család regényszerzőjével beszélgetek.
Röviden bemutatom vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés.
Kapa Mátyás ügyvéd, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának docense.
Állam és jogtudományok és gazdálkodás és szervezés tudományok területén egyaránt doktorált.
Az oktatás és az ügyvédkedés mellett írói tevékenységet is folytat. 2019-ben a budapesti ügyvédi kamara Bálint Ákos György díjjal tüntette ki.
Nemrég jelent meg 10. regénye az ügyvédsors.
Akkor kezdjünk is [Zene] bele.
Ön ügyvédi kamarai tag, és még nem használja a jogkódexet.
Az orakkiadó ingyenesen a kamarai tagdíja terhére teszi hozzáférhetővé a jogkódex online jogi adatbázis és tudástár szolgáltatását.
Kérjük a helpdeskkukacorak.hu hu címre írja meg email címét, Kass azonosítóját, és az ORAKkiadó ügyfélszolgálata megküldi önnek belépési adatait.
A kötet a budapesti ügyvédi kamara alapításának 150. kévfordulójára született, és egy fordulatos és lebilincselő családregény.
Hozzám azért is különösen közel állt, amikor olvastam, mert én is a saját családomat szép szülőig vezetem vissza, és az ügyvédi irodám falán a szépapám, aki 50. születésnapjára olajba festette magát és feleségét, ott van látható.
És ezért is különös izgalommal olvastam a könyvet, de azt is tudom, mert a borítóján szerepel.
De hogy a Buda és Pest egy város azaros századaiból című műhöz kötethez, ez kapcsolódik.
Ugye ez a révész család, akinek a hat generációját ismerhetjük meg.
Szóval hogyan kapcsolódik a korábbi művethez?
Mindenek előtt nagyon szépen köszönöm, hogy itt lehetek és sok szeretettel köszöntök mindenkit. olyan módon kapcsolódik ez a regény az egyik korábban megjelent regényünkhöz, hogy 2023-ban ünnepelte Budapest az alapításának 150. évfordulóját.
Erre a jeles alkalomra pedig 16 történelmi regényíró közösen megalkotott egy monumentális családregényt, amely bemutatta Budapestnek az elmúlt 800 évének a történetét.
Én pedig amikor felsejled bennem, hogy közeleg a budapesti ügyvédi kamara 150. évfordulója is.
Akkor döntöttem úgy, hogy ezt a bizonyos regényt, amelyet a budapesti ügyvédi kamara történetének bemutatásának szentelem, ezt hozzákötöm ehhez a másik regényhez olyan módon, hogy az ottani szereplők megjelennek majd ebben a regényben is, illetőleg az ottani egyik főszereplő családnak az oldalgából csinálok, alkotok, kreálok egy ügyvédinasztiát.
Ugye a végén megjelenik a forrás.
Könyvtárba mentél, vagy régi folyóiratokat böngésézted?
Hogyan készültél magára a mű megírására?
Viszonylag régóta írok történelmi regényeket, és van egy meghatározott módszertan a metódusa annak, hogy hogyan szoktam hozzáfogni ehhez a munkához.
Általában másodlagos forrásokat szoktam használni, azaz a történészek által már leírt, megírt könyveket, köteteket használom föl.
Ennél a regénynél egy picit másképp alakult a forrásoknak a feldolgozása, ugyanis ez a téma nem egy részletesen feldolgozott terület a történészek által, ezért itt elsősorban a budapesti ügyvédi kamara könyvtárában, illetőleg a levéltárban fellelhető anyagokból tudtam dolgozni.
Szerencsére a budapesti ügyvédi kamara viszonylag hosszú időn keresztül, mintegy 50 éven át minden évben készített a működéséről egy összefoglaló jelentést az igazságügyi minisztérium számára.
Ezek a jelentések pedig bőrbe kötve megtalálhatók az ügyvédi kamarának a könyvtárába.
Ez egy remek kiindulópont volt a kutatáshoz, és emellett tudtam használni részben a történészek által megírt könyveket, részben pedig az ügyvédi kamarának a könyvtárában felelhető egyéb forrásokat, illetőleg a levéltárban fellelhető forrásokat.
Nagyon izgalmas volt például, hogy eredetben kézbe foghattam a budapesti ügyvédi kamara alapításakor 1875. február 20-án készült jegyzőkönyvet.
Hogyha sorrendbe megyünk, az első nagy per, és így is hívod, ez maga a Tiszaeszlári Solymosi Eszter gyilkosságnak a pere, ahol Báru Ötvös Károly látta el a védelmet, és a te főhősödnek a fia, az első főhősnek, ugye a Révész Zsigmondnak a fia István volt, aki részt vett ebben a nagyperben.
Ugye 1883-ban kezdődött ez a per.
Én már olvastam egyébként Krudi Gyulának a Tisza Eszlári Solmosi Eszter című könyvét, és ott nagyon részletesen végigveszi Krúdi az egész pert.
Hogy tudtad ilyen tömören összefoglalni a lényeget?
A Krudit veszem bizonyításul, akkor azért a lényeget abszolút meg is háratjuk a te könyvedből is.
Had induljak egy picit messzebbről.
A regény megírása során az is része volt a koncepciónak, hogy szeretnék jelentős perket megjeleníteni.
És ezek közül adta magát, hogy az első jelentős per, amelyet földolgozunk, az a Tisza Eszlári vérvált.
Igyekeztem nagyon sok forrást fölhasználni, de elsősorban magának Ötvös Károlynak a Nagyper Per című művét vettem alapul.
Ugyanakkor érdekes, hogy például Mixád Kálmán tudósítóként, újságnak a tudósítójaként maga is jelen volt a tárgyalásokon, és rendkívül érdekes és színes adalékokkal járult hozzá ahhoz, hogy minél megélhetőbb, minél elképzelhetőbb legyen az egész peres eljárásnak a menete. egyébként valóban nagy kihívás volt, hogy hogyan lehet érthetően olvasmányosan összefoglalni bármely peres eljárást és különösen a Tiszeszlári vérvádnak a történetét.
Én arra törekedtem, hogy elsősorban az ügyvédek szemszögéből jelenítsem ezt meg.
Konkrétan egyébként, ahogy említetted, a főszereplőm, aki egy fiktív családnak a sarja, ő az ügyvédi kamara korábbi elnöke, Funták Sándor ügyvédboljtáraként jelenik meg a történetben, és úgy segíti az ügyvédeknek a munkáját.
Mindenféleképpen egy nagyon izgalmas történet ez. személy szerint ki is alakult bennem egy kép azzal kapcsolatban, hogy mi lehetett a valóság, mi történhetett ténylegesen ebben a történetben.
Ez egyébként a regényben meg is jelenik.
Én pont Funták Sándor szájába adom azt a fajta gondolatot, ami én bennem kialakult az üggyel kapcsolatban.
Volt ugye egy gyermek, Saric, akit befolyásoltak a csendőrök, meg lehet, hogy meg is verték.
És ugye tulajdonképpen az ő terhelő vallomásán alapszik az egész vérdád, ami megtölt a perben.
A tiszerszeli zsidó közösség számos tagját vád alá helyezték Solymosi Eszter eltűnésével kapcsolatban.
Ennek a vádnak valóban az alapja a fővá vádlott gyermekének, Sarf Móricnak a vallomása.
Ugyanakkor maga a peris nagyon kalandosan zajlik, váratlan fordulatok kerülnek elő.
Például előkerül egy holttest, amelyről azt állítják, hogy Solymosi Eszternek a holteste mind a mai napig nem tudjuk biztosan, hogy az valóban Solymosi Eszternek a holteste volt-e, úgyhogy egy fordulatos, kalandos történet már önmagában ez a per, és aztán remélem, hogy a történetben szereplő többi is hasonlóan érdekes.
De még ugorjunk vissza az első főszereplődre, Révész Zsigmondra.
Amikor olvasok egy regényt, akkor mindig aszerint értékelem, hogy mennyire tudom beleélni magam az adott főszereplő helyzetébe.
És ugye miután itt ügyvédfőszereplők vannak, ez viszonylag könnyen ment.
Persze ez az is segített, hogy ezek a főszereplőid azért megjelennek önálló karakterekként.
Lév Zsigmondnak van egy nagy önfeláldozása is a történetben, szóval őt hogy jellemeznéd? adott volt a keret abból a szempontból is, hogy egy már elképzelt és felépített családba kellett beillesztenem ezeket a szereplőket.
De szerencsére annak idején, amikor a Buda és Pest című regényt írtuk, akkor szükségszerűen egy olyan oldalágat is létrehoztunk a történetben, ahol nem voltak nevesítve a szereplők, csak egy sokadik leszármazónak volt jelentősége a történetben, így viszonylag könnyen be tudtam illeszteni a szereplőket.
Egy dolog viszont adott volt, hogy ők mikor születtek, szervesen tudjon kapcsolódni az eredeti történethez.
Rév Zsigmond a ügyvéd dinasztiából az első, aki ügyvédi pályára lép.
Neki a felmenői egyébként aféle színészek voltak, és így az ő karakterének egy meghatározó eleme az, hogy ő szakítva a korábbi családi hagyományokkal egy újfajta pályára lép, és ügyvéd lesz.
Az ő életében, az ő sorsában meghatározó egy halálos beteg számára. nyújtott kegyes halál, amelyben ő közreműködik.
Ez egyébként az ő életét, sorsát, tragédiáját is meghatározza.
Ezért nyilván ő talán az olvasó számára érzelmileg is egy könnyebben elfogadható, befogadható, megélhető, elképzelhető karakter.
És nem szeretnék ezzel ugyan túlságosan mélyen és részletesen foglalkozni.
Talán érthető az, hogy ez a szála a történetnek részben Karsai Dániel miatt került bele.
Ugye én Danit régről ismertem, én együtt futballoztam vele, és bár expressis verbis a történetben nem szerettem volna őt beilleszteni, szerepeltetni.
Úgy éreztem, hogy nem biztos, hogy ez méltó vagy megfelelő lenne.
Viszont magát a problémát, amit ő felvetett, azt szerettem volna megjeleníteni a történetben, és mindjárt az elején az első szereplőt egy ilyen nagyon nehéz erkölcsi dilemma elé állítottam.
Az átok még, amiről kicsit beszéljünk, arról szól, ez az átok, hogy az ember a saját ügyeit majd el fogja veszíteni, és ez az átok végkíséri az egész könyvet.
Ennek volt valami előképe, vagy ez abszolút saját kultöb jött?
Kell valami egy regényben, ami összetartja a 150 éven átívelő cselekményt, és ez az átok az, amely ebben a történetben az integrációt biztosítja az egyes részek között. személyes ügyben eljárni egy ügyvédnek, vagy családtag közvetlen ismerős ügyében eljárni, az mindig különleges kihívás.
És ebben a regényben az átok ugye úgy szól, hogy az ügyvéd illetőleg annak leszármazói a saját ügyében mindig veszítsen.
Hát most, hogy ez valóban megtörténik-e vagy sem, az nyilván maradjon a regényolvasók számára egyelőre rejtve, de mindenféleképpen egy az ügyvédek számára alapvető dilemmát jelenít meg, hogy a saját ügyükben miképpen tudnak helytelni, illetőleg amikor nem kellő távolságból szemlélnek egy ügyet, hanem személyesen is érintettek egy ügyben, akkor ez milyen extra nehézségeket hoz az ő számukra.
Szerintem ez a bizonyos átok érdekes lehet egy laikus olvasó számára is, de különösen érdekes lehet egy ügyvéd számára.
Révész István 1859-ben született.
Mondhatjuk az ő tevékenységi ideje.
Ez talán mondhatjuk, hogy a Magyarországnak egyfajta aranykora volt.
Lévész István esetében egy szép szerelmi történetet is beemeltem a cselekménybe.
Az ő történetében megjelenő per, az úgynevezett lottó per pedig szerintem az egyik legérdekesebb eset az összes közül, ami feldolgozásra kerül.
Itt is az írói fantázia segítségével lehetővé tettem, hogy egy személyes kapcsolódása legyen ehhez a bizonyos peres eljáráshoz, egy agyszabású lottó csaláshoz kapcsolódó peres eljárásról van szó, ahol egyébként szintén Ötvös Károly volt a vezetővédő.
Végsősoron Révész István egy olyan karakter, aki az apjának a nyomdokain haladva viszi tovább az ügyvédi hivatást, de azzal a teherrel, hogy az apja bizonyos okok miatt nem tudja folytatni az ügyvédi tevékenységet, ennek ellenére nagyon szépen helytáll ezen a pályán. folytatnám.
Révész Gyulával, ugye, aki 1883-ban született, neki már volt történelemnek az első ilyen nagy világháborújában is érintettsége, és el is vitték hadifogságba, és későn ért vissza, és a feleséget elvesztette, és ő ismerkedett meg az első magyar ügyvédnővel, ugye, Ungár Margitta.
Nagyon fontos volt számomra, hogy női karakterek is jelenjenek meg a történetben.
Na de hát Ungár Margit, az első magyar női ügyvéd, egy olyan különleges személyiség, akinek mindenféleképpen helyet szántam a regényben a történetben.
Picit visszatérve Gyulára, az ő karaktere érdekes egy picit magának való, de egyébként zseniális gyermek volt, aki viszonylag későn lépett az ügyvédi pályára. korán házasodott, nem volt igazán boldog a házassága.
Volt három gyereke, akikkel nem feltétlenül a legideálisabban alakult a kapcsolata.
Az első világháborút megjárja, hadifogságban van, utána elveszíti a feleségét.
Hát annyit azért elárulok, hogy élete végéig aglegény marad. viszont hatalmas benyomást tesz rá, amikor az első magyar női ügyvédet megismeri, illetőleg az ő működését látja.
Így tulajdonképpen először az ő szemén keresztül ismerhetjük meg Ungár Margitnak a rendkívül izgalmas és érdekes pályáját.
Kicsit ilyen végzett az, hogy a karaktert ábrázoltál Ungár Margitban.
Nem tudom, hogy tényleg ő egy ilyen funfatá volt a ő idejében, mert ugye Gyulának a fia Árpád is beleszeretett.
Tulajdonképpen mindenféleképpen egy olyan karakternek képzeltem el, aki nagy hatást gyakorol a körülötte lévő emberekre, különösen azokra, akik ügyvédként praktizálnak, és akik számára ezért nagyon furcsa, különleges az, hogy egy nő jelenik meg ebben a szerepben, ráadásul nagy szaktudással és komoly tehetséggel.
Ungárgit esetében viszont számomra különlegesen érdekes, hogy az első jelentősebb ügye az egy Újpestferencváros labdarúgó mérkőzéshez kapcsolódó eset, ahol számos nézőkárt szenvedett a szervezés hiányosságai okán.
Lehet, hogy ezzel ugyan elveszítem sokak szimpátiáját, de jómam Újpest Drukker vagyok, és ebből kifolyólag különösen érdekes volt számomra ez a bizonyos történet.
Ráadásul egy rendkívül izgalmas mérkőzésen egyébként 2-2es eredménnyel zárult ez a bizonyos meccs.
Tehát még egy picit a foci iránti szenvedélyemet is be tudtam hozni itt a történetbe.
Itt ebben a történetben ugye egy szervezési hiba miatt túlságosan sok nézőt engedtek be az Újpest pályán egyébként a nézőtérre.
És ebből fakadt egy olyan dullakodás, amely számos ember számára részben vagyoni kárt okozott a ruháknak a megtépése okán, részben pedig személyi sérülést is.
Igen, de aztán per nem lett belőle, de hogy miért azt nem fogjuk elárulni, az majd a regényből kiderül.
És aztán elérkezünk ugye a második világháború időszakában, azt te is írod a regényben, hogy a budapesti ügyvédségnek a több mint felét érintették a a zsidó törvények.
Az szerintem egy fontos kiállás, hogy a főszereplőd Gyula kiáll a műnévben szemben.
Ugye ezért ez egy nehéz téma, mert a…
Említett entitások
Témák
- történelmi regény
- ügyvédi hivatás
- tiszaeszlári per
- irodalom
Személyek
Szervezetek, cégek
- Budapesti Ügyvédi Kamara
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „137. Ügyvédsors: kamarai elnökök, szerelem, foci, tiszaeszlári per, Mikszáth Kálmán – hogy jön mindez össze egy beszélgetésben?”
Miről szól ez az epizód: „137. Ügyvédsors: kamarai elnökök, szerelem, foci, tiszaeszlári per, Mikszáth Kálmán – hogy jön mindez össze egy beszélgetésben?”?
Kapa Mátyás ügyvéd, egyetemi docens és író Gerő Tamással beszélget az Ügyvédsors című új regényéről. A könyv a budapesti ügyvédi kamara 150 éves történetét dolgozza fel, valós történelmi pereket, zsidótörvényeket és koncepciós perek áldozatait mutatva be, fikciós elemekkel… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 10..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „137. Ügyvédsors: kamarai elnökök, szerelem, foci, tiszaeszlári per, Mikszáth Kálmán – hogy jön mindez össze egy beszélgetésben?”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kapa Mátyás, Gerő Tamás, Lőrik József, Méhes Dávid, Mikszáth Kálmán, Retteghy Dóra.
Milyen témákat érint ez az epizód: „137. Ügyvédsors: kamarai elnökök, szerelem, foci, tiszaeszlári per, Mikszáth Kálmán – hogy jön mindez össze egy beszélgetésben?”?
Fő témái: történelmi regény, ügyvédi hivatás, tiszaeszlári per, irodalom.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „137. Ügyvédsors: kamarai elnökök, szerelem, foci, tiszaeszlári per, Mikszáth Kálmán – hogy jön mindez össze egy beszélgetésben?”?
Megjelenés: 2025. 05. 10.. Hossz: 43 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/137-ugyvedsors-kamarai-elnokok-szerelem-foci-tiszaeszlari-per-mikszath-kalman-ho
Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből
- 164. Kontraktuális kártérítési jog a gyakorlatban - beszélgetés Boronkay Miklós könyvéről
- 163. Nem vallatni, meghallgatni – a gyermekkihallgatás pszichológiája
A gyermekek meghallgatásának pszichológiáját járja körül a mai adás. Nagygyőr Csilla rendőr alezredes, az ORFK Bűnügyi Főosztályának kiemelt főreferense előadja, hogyan zajlik a k…
- 162. A pletyka pusztító ereje: egy ártatlan ember 5 éves kálváriája
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végzett Frőlich Balázs ügyvéd az Ügyvéd Podcastban beszél egy közel öt éve húzódó állatkínzási nyomozásról. Az ügyvé…
- 161. Évek helyett hetek: így zárható le egy jogvita közjegyző előtti egyezséggel
A műsorban Gerő Tamás Reviczky Renáta közjegyzővel beszélget a közjegyző előtti egyezség lehetőségéről. Ez az eljárás alternatív vitarendezési mód, melynek célja a jogviták gyorsa…
- 160. Egy jogvita három nézőpontból – A devizahiteles perek jövője
A devizahiteles jogviták aktuális állásáról, az Európai Unió Bíróságának döntéseinek lehetséges hatásairól, valamint a tisztességtelen árfolyamkockázati kikötések következményeirő…
- 159. A NER utáni alkotmányos helyzet: „A rendeleti kormányzás csak a jéghegy csúcsa volt.”
Az Ügyvéd Podcast vendégei Chronowski Nóra és Orbán Endre, a Közjogi Szemle főszerkesztője, illetve főszerkesztő-helyettese. A beszélgetés a NER utáni alkotmányos helyzetet vizsgá…
- 158. Mindent a választottbíráskodásról: gyakorlati kérdések és válaszok
A podcastban Méhes Dávid vendégei Berzeviczi Attila, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke, és Schmidt Richárd, a Smart Legál Smith a…
- 157. Kontrollált erő ügyvédeknek: de-eszkaláció és önszabályozás tárgyalási helyzetekben
Karacs Attila, a Terrorelhárítási Központ közelharc-instruktora, a de-eszkalációról és önszabályozásról beszél tárgyalási helyzetekben. Az epizód kitér arra, mi történik az idegre…
- 156. Zamecsnik Tamás-interjú a társadalmi problémák büntetőeljárásokban való megjelenéséről
Zamecsnik Tamás védőügyvéd a hatályos büntető törvénykönyv gyakorlati változásairól és társadalmi hátteréről beszél Gerő Tamásnak. Kitér a korrupcióra, kábítószerrel való visszaél…
- 155. Jogi sci-fi 2035: ügyvédek, bírók helyett jogi tudásmérnökök, jogi design gondolkodók, online bírók?
Vajda János Vajda János Osztovits Andrással, a "Holnap ügyvédei" című könyv szakmai lektorával beszélget a technológia, különösen a mesterséges intelligencia (AI) jogászhivatásra…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Költő és bíró – szerző és jogalkotó — Kontextus
A Kontextus eszmetörténeti sorozatának legújabb részében Falusi Márton eszmetörténész vendégeivel, Tóth Katinka jogásszal és Balogh Gergő irodalomtörténésszel, a jog és irodalom t…
- „Mi a történelemmel való foglalkozás tétje?” – Belív Milbacher Róberttel Variációk a múltra című kötetéről — Petőfi Irodalmi Múzeum
Milbacher Róbert a Variációk a múltra című kötetéről beszél, melyben két kisregényt fűz össze. A beszélgetés az áltörténetek hatására, a kémregények aktualitására, az önismeret se…
- Irodalom, történelem és egyéni tragédiák: Daday Loránd — Sapientia Podcast - Csíkszeredai Kar
Ez a podcast epizód Daday Lorándról, egy elfeledett magyar íróról szól, akinek életpályája során számos álnevet használt, hogy politikai gondolatait megossza. Az epizód bemutatja,…
- Politika és könyv — Prospero Könyvpiaci Podcast
A Prospero Könyvpiaci Podcast ezen, jubileumi 20. adásában a politika és a könyvpiac kapcsolatát vizsgálja. Szó esik a könyvek megsemmisítésének módszereiről, mint a könyvégetés é…
- A kultuszminiszter 1848-ban: Eötvös József levelei 42. #csevej Bárány Zsófiával — Országos Széchényi Könyvtár
Ez az epizód Eötvös József 1848-as hivatali levelezését vizsgálja, amely bemutatja az oktatással kapcsolatos ügyeket, a reformokat és a Batthyány-kormány működését. A beszélgetés…