Az Én Kék Zónám

Balázs Anna: Nem a naptár, hanem a biomarkerek mondják meg a korunkat | Az Én Kék Zónám #55

· PT46M11S

Összefoglaló

Dr. Balázs Anna orvos a biológiai korról és a biomarkerekről értekezik, kiemelve a személyre szabott diagnosztika, az életmód, a prevenció, valamint a mentális egészség fontosságát. Szó esik még a mediterrán diétáról és az alvás szerepéről is.

Röviden

Műsor
Az Én Kék Zónám
Megjelenés
2026. 01. 22.
Hossz
46 perc
Szereplők, említett nevek
Balázs Anna
Témák
biológiai kor, biomarkerek, személyre szabott diagnosztika, életmód, prevenció, mentális egészség
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Intro 01:33 Nem csak azt lehet meghatározni, hogy mennyi a biológiai korunk 03:11 Nem a hagyományos orvosi diagnosztika
  2. — A betegek folyamatos nyomon követesének szükségessége 08:40 Mit kell tudnunk a biomarkerekről? 10:28 A személyre szabott
  3. — A genetikai faktorok az öregedés 20–25%-ért felelnek, a többiért az életmód, a napi döntéseink 15:07 Mi az a három szoká
  4. — A női változókor témája még mindig tabusítva van? 18:16 Anna személyes története 20:57 Volt olyan orvoskolléga, akinek a
  5. — Probléma, hogy az étrendkiegészítőket kontroll nélkül lehet szedni 26:38 A mediterrán diéta hosszabb és jobb minőségű él
  6. — A mentális egészség is fontos része a programnak 34:47 A szakma szkeptikus a prevenciós programmal kapcsolatban? 36:43 P
  7. — A diagnózis mellé megoldási stratégia is jár 41:53 Betegség megelőző kontrollra fél évente kell járni 42:49 10–20 év múl
  8. — Vendég kérdése Kövesd dr.

Ebben az epizódban

Mindig vannak a nagy megmondó emberek, hogy az a te felelősséged, hogy túl súlyos vagy, meg te vagy lusta, meg nem sportolsz.

Ehhez képest én napi, nem tudom én, két-három órát sportoltam, nem ettem édességet, tehát hogy mindent megcsináltam, hogy mi a nagy könyvös szabályő szerint megvan.

Kiderült ez a zsíranyagcsere zavar, és azóta amióta ezt tudom, és kezelésre került, azóta én is meg tudom azt tapasztalni, hogyha az embernek normális az anyagcseréje, akkor ez egy kedvezőbb kül külcsínt is ad.

Balázs Anna orvos közel 20 éve dolgozik a daganatos betegségek megelőzésén.

Ő vezette be Magyarországon az első személyre szabott molekuláris diagnosztikán alapuló onkológiai terápiákat és számos innovatív programot indított el a pályafutása során.

Most egy olyan longevity programot kezdett el, amely több mint 180 biomarker alapján mutatja meg, milyen ütemben öregszik a testünk.

És a programban választ is adnak egyénileg mindenkinek arra, hogyan lehet az öregedésünket lassítani.

Azt mondjátok, hogy akkor gyere, amikor meg nincsen semmi bajod, és akkor megakadályozzuk azt, hogy később legyen, ugye?

Tehát >> Igen, igen, igen, igen, igen. >> Ez egy új szemlélet, egy paradigmaváltás az orvoslásban.

Ugye a klasszikus orvoslás az betegségeket diagnosztizál.

Ehhez kell majd egyfajta paradigmaváltás.

És ez nem azért, mert az orvosok nem akarják a prevenciót, hanem egész egyszerűen azért, mert a napi rutin az az, hogy ők betegeket látnak, és nagyon sok beteget látnak, és kűzishelyzeteket kezelnek.

Ehhez képest ez egy nagy lépés visszafelé, hogy betegségkockázatokat nézünk és monitorozunk. >> Szia Anna!

Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat. >> Köszönöm.

Hát ez egy nagyon-nagyon izgalmas téma annál is inkább, mert én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már részt vehettem a programodban és hát büszkén jelenthetem be, hogy a ti számításaitok szerint 10 és fél évvel fiatalabb vagyok a koromnál, úgyhogy már ezért hálás vagyok, hogy találkoztunk ezzel a csupa jó hírrel.

Úgyhogy mondtam is a férjemnek, hogy a közelgő születésnapomra nehogy véletlenül 53-as gyertyát vegyen, hanem 42-eset inkább.

Szóval, hogy hogy mennyire igaz ez, vagy ez ezek ezek a számok ezek mennyire mennyire hitelesek?

Tényleg meg lehet határozni, hogy mennyi a biológiai korunk valójában? >> Igen, alapvetően nem is csak, hogy a biológiai korunkat lehet meghatározni, hanem most már egyre több szerrendszernek is meg lehet határozni az életkorát.

Tehát, hogy a kutatási eredmények alapján most már ott tart a tudomány, hogy azt is meg lehet határozni, hogy milyen öregedési típusba tartozik a páciens.

Ö és ez alapján tényleg egy abszolút személyre szabott prevenciót ö lehet megvalósítani.

Én azért szeretem, és azért tartottam fontosnak, hogy ilyen típusú ö mér mérőszámokat vagy ilyen típusú vizsgálatokat végezzünk, mert az eddigi tapasztalatom abszolút az volt, hogyha a páciens megérti, hogy az neki miért fontos, az egy nagyon fontos motivációs tényező.

És azt mindenki megérti, hogyha mondjuk 53 éves és a biológiai kora 44 éves, akkor az egy jó hír, hiszen jó funkcionális állapotban van a szervezete.

Mégh 53 éves, és egyébként a biológiai kora pedig mondjuk 62, akkor ott valami baj van. azért ennél sokkal részletesebb elemzést kaptam tőletek.

És hát az volt nagyon érdekes, hogy ugye itt van ez a 180 biomarker, ami tényleg nagyon-nagyon részletekbe menően a különböző szervekre vonatkozó információkat ad, hogy milyen állapotban van a vese, a szív és rendszer, a metabolikus anyagcsere, a tehát egészen elképesztő mennyiségű információval látjátok el a betegeket.

Tényleg én azt gondolom, hogy még még hetekig, hónapokig fogom böngészni, mert mert fantasztikus, hogy milyen mélységekig eljuttok.

És hát a saját tapasztalatból elmondva, ugye gyakorlatilag egy vérvétel, egy elég komoly, sok sok kémcsöves vérvételen vagyunk túl, ugye egy testösszetétel mérésen, a egy légzésfunkció mérésen, egy vérnyomásmérésen, és nagyjából ebből már egy elsődleges képet kaptok.

Mi a tapasztalatod most a programot csináljátok több hónapja, hogy milyen eredmények jönnek ki? >> Az igazság, hogy nagyon meglepő eredményeket látunk nagyon sok esetben.

Ugye az egész programnak az teremtette meg az alapját, hogy most már a nagy nemzetközi biobankok alapján meghatározásra kerül minden egyes biomarker alapján, hogy mik azok a tartományok, ahol a legalacsonyabb a bármely okból bekövetkező halálozás.

Tehát, hogy alapvetően persze vérvételt végzünk és bizonyos markereket vizsgálunk, vagy testöszételemzést végzünk és bizonyos markereket vizsgálunk, de ezt nem a hagyományos orvosi diagnosztika alapján tesszük, hanem ez egy új szemlélet, egy paradigmaváltás az orvoslásban.

Ugye a klasszikus orvoslás az betegségeket diagnosztizál.

A labortartományok és minden egyéb markertartomány is betegségdiagnózisra van validálva nagy populációs átlagok alapján.

De így ugye pont elmulasztjuk azt a részt, amikor még meg tudjuk előzni a betegségeket.

A mi fő célunk az egész programnak a fő célja, hogy a legmagasabb halálozással járó szívérrendszeri, daganatos anyagcseré és légúti betegségeket előzzük meg.

Ö, tehát ebből következik, hogyha mi meg tudjuk határozni azokat a tartományokat, ahol ezeknek a halálozási aránya legkisebb, akkor azt is látjuk, hogy hol van az a beavatkozási zóna, ahol még enyhe változtatásokkal, tehát néhány életmódváltozással esetleg kis valamilyen gyógynövénykkiiegészítéssel, tehát alapvetően még gyógyszer nélkül, vagy esetleg nagyon rövid gyógyszeres kezeléssel vissza lehet vinni ezeket a markereket a az optimál ális tartományba.

És ami egyébként egy nagyon fontos dolog, hogy nem csak egyenként határozzuk meg, hanem ugye az emberi szervezet egy végtelenül bonyolult és komplex rendszer 5,3 milliárd sejt el és ezeknek a rendkívül széles interakciójával.

Tehát nyilván nem minden sejtet tudunk még elemezni, de mérjük azokat a nemzetközileg validált rizikó szcórokat vagy rizikótartományokat, ami a különböző markerek együtthatása alapján befolyásolja a 23 létfontosságú szelfunkciót, ami tulajdonképpen a hosszú és jó minőségű élettartam alapköve.

Ugye ez egy életprogram, amit ti kínáltok.

Tehát tulajdonképpen nem arról van szó, hogy egyszer az ember elmegy és akkor kap egy képet arról, hogy most mi a helyzet, hanem hanem folyamatosan nyomon is követitek a betegeiteket ugye? >> Igen, igen, igen, igen, igen.

Ugye ennek azért van jelentősége, mert a hagyományos szűrővizsgálatok vagy bármilyen kivizsgálás, amit elvégzünk, az az adott pillanatra érvényes, ami akkor nyilván egy valid eredmény, de hát ugye rendkívül változó környezetben élünk.

Az emberi szervezet is változik, ahogy örekszünk, ahogy alkalmazkodunk a környezethez.

És hogyha ezeket a változásokat nem vesszük figyelembe, és ezeket a időbeli mintázatokat, akkor pont megint elveszítjük azt a tartományt, ahol még korán tudjuk diagnosztizálni az elinduló apróbb folyamatokat ahhoz, hogy be tudjunk avatkozni.

A harmadik változó az pedig az orvostudomány, ami elképesztő mértékben bővül.

Ugye az 1950-es60-as években nagyjából 50 év kellett ahhoz, hogy megduplázódjon az orvosi ismeretek száma. 2020-ban felmérések alapján ez 73 napot vesz igénybe.

Tehát, hogy ez egy olyan mértékű adatbázisz tudás igen. amit egyébként nem lehet különböző biotechnológiai vagy bioinformatikai rendszerek nélkül nézni.

Tehát az volt a fő cél, hogy ne csak egy-egy pillanatképet kapjunk, hanem tulajdonképpen a változásokat és a komplex változásokat tudjuk menedzselni, mert az előző programjaink kapcsán, ami szintén egy nagyon egyénre szabott rizikóelemzésen alapuló prevenciós program volt, az volt az abszolút tapasztalat, hogy eljöttek a páciensek, megkapták a 15-20 oldalas elemzést, nagyon sok egészségtudatos ember van most már hál istennek És ezt értékelték is.

És és aztán mikor egy év múlva visszajöttek, azt tapasztaltuk, hogy tök jó, hogy megkapták, és aztán mindenkit elsodort az élet.

Tehát hogyha nem nem segítesz abban, hogy ezeket a változásokat, mert nem könnyű életmódot váltani, mindenki benne van a saját mókuskerekében, mindenkinek megvannak a kötelezettségei.

Tehát hogyha ebben nem tudunk támogatást adni, akkor ugye a legtöbb életmódváltás az néhány héten belül abba marad. >> Ühüm.

Ezek a biomarkerek erről picit mesélj már, mert szerintem ez egy picit kínai jul hangzik a a nézőknek, hogy ez pontosan mit is jelent.

Alapvetően számos olyan jelzőanyagban, ugye az egész személyre szabott orvoslás arra épül, hogy vannak bizonyos olyan biológiai jelzőanyagok, amik különböző funkciókat jeleznek a szervezetünkbe.

Ebből ugye egyre többet ismerünk, egyre több tudásunk van arról, hogy mi mindent befolyásolnak.

Ö és tulajdonképpen ezeket, hogyha elemezzük és integráltan elemezzük, tehát nem csak a labor, nem csak a testösszetétel, nem csak a a légzésfunkciós eredményeket, hanem mindezt az életmódatokkal együtt, akkor egy olyan halmazt kapunk, ami jelenlegi tudásunk szerint nagyon pontosan leköveti, és mindenkinek egyénileg követi le a változásokat, mert alapvetően persze vannak ilyen alapigazságok, hogy egyél egészségesen, meg aludjál jól, de azért ennél sokkal színesebb a biológiai és az emberi szervezet, tehát nem lehet kaptafára építeni mindenkinek.

Az saját tapasztalatom a ugye régóta fejlesztjük a programot, tehát mi is régóta csináljuk így családi ismeretségi körbe, hogy talán a legfontosabb előnye az az, hogy nagyon precízen ki tudod titrálni azt, hogy neked valójában mi az, ami a leg leghatásosabb.

És ez mindenkinek nagyon nagyon egyéni.

Tehát olyan, mintogyha kapnál egy visszapillantó tükröt is, meg egy előremutató GPS-t is, hogy egyénileg kitráld, és egyébként meglássad azokat a buktatókat kockázatokat amit elkerülsz, és akkor reméljük, hogy a pácienseink nem csak, hogy az én értelmezésemben nem a nem feltétlenül csak a nagyon hosszú élet, hanem a minőségi élet szerintem egy sokkal fontosabb mutató. >> Mennyire Mennyire drága ez a ez a játék?

Tehát ezt csak a gazdagok engedhetik meg maguknak?

Alapvetően ez egy fontos szempont volt, hogy különböző éves bérletkonstrukciókat alakítsunk ki.

Nekem az a meglátásom, régóta foglalkozom személyre szabott diagnosztikával orvoslással hogy tulajdonképpen a az, hogy te mennyi vizsgálatot végzel el, az kizárólag a pénztárcádon múlik, merthogy mindent is meg lehet határozni.

De nekünk egy fontos szempont volt, hogy széles rétegek számára elérhetővé tegyük.

Úgyhogy a az alapprogramunk az tulajdonképpen egy belgyógyászati labor részletes elemzése, útmutatás és monitorozásra épül.

És nyilván a komplex meg a prémium programjaink pedig kifejezetten a nagyobb rizikókra életkor családi halmozódás kapcsán előforduló nagyobb kockázatokra fókuszálnak.

És természetesen van egy exkluzív programunk is. számunkra ott is nagyon fontos szempont volt, hogy csak olyan vizsgálatokat végezzünk el, aminek van definitív következet, hogy tudunk olyan javaslatot adni amivel azt hatékonyan tudod befolyásolni és vissza is tudjuk mérni, mert nagyon jó nagyon sok vizsgálat a mikrobiomdiagnosztika maga 400000 Ftjával, csak azt jelenleg én még nem érzem, hogy az páciensek tömegei számára megfizethető, hogy nem tudom én három-négy havonta visszaméregeted 400000 Ft. >> Igen, igen, igen.

Úgyhogy reméjük idővel olcsóbb lesz.

Igen, hát nyilván ahogy minden új diagnosztikai technológia, hogy bevezetik, drága, mert nagyon drága technológiafejlesztés az orvosi technológia meg különösen.

De jelenleg amiket meghatározunk, azokat igyekeztünk úgy kiválogatni, hogy a legnagyobb kockázatokra fókuszáljunk és megfizethető maradjon. >> Mi Mi az, amit ma az orvostudomány állít az öregedés lassításának receptje kapcsán? ez inkább egy ilyen genetikai meghatározottságunk, vagy az életmódunk az amin ez múlik?

Hát ezen a amikor elkezdtem ezzel részletesebben foglalkozni, én is meglepődtem, hogy általánosságban jelenleg azt lehet elmondani, hogy körülbelül a genetikai állományon általánosságból az emberek esetében 20-25% múlik mindösszesen és a maradék 70-75% az pedig a napi döntéseink, az életmódunk és a környezeti tényezőink döntik el, ami így első körben ilyen sok hatásnak tűnik, és nyilván ez nagy populációs átlag.

Tehát vannak mindig kivételek, ugye ezek ikerkutatások, nagy populációs minták alapján.

Tehát nyilván vannak olyan nagyon szerencsés emberek, akik bármilyen ön pusztító életmód mellett is nagyon hosszosan tudnak élni.

És vannak, vannak olyan ritka genetikai adottságok, kockázatok, ami miatt nagyon fiatalon is el el tudunk veszíteni pácienseket, de nagy populációs átlagban ez a 80% ez körülbelül >> És hogyha neked az életmódot, ugye rengeteg életmódjavaslattal is éltek a a a programotokban, ott sorrendet kellene tenni.

Mondjuk mi az, amit holnap megváltoztatnál az emberek életében?

A nagy, tehát a több százezres vizsgálati adatok alapján én azt gondolom, hogy a fizikai aktivitásnak van jelenleg a messze a leg legnagyobb átlagos hatása.

És hát nyilván ugye ennél azért árnyaltabb itt is a biológia, tehát attól függ, hogy te milyen életkorban vagy, meg milyen típusú kockázataid vannak.

Tehát itt megint csak a személyre szabadsága a lényeg, mert nyilván 50 éves kor után már egy csomó olyan szempont fölmerül, ami egyébként mondjuk fiatalon még alapvetően a akár a versenysport vagy a izomtömegnövelés azért 50 év fölött már egy csomó egyéb szempont is fölmerül a sérülésveszély és egyebek.

Tehát hogy de nagy több százezes vizsgálati adatok alapján a fizikai aktivitásnak van talán a leg legnagyobb jelentősége.

Nyilván nagyon fontos a dohányzás, merthogy az nagyon sok minden befolyásol, és számos egyéb tápanyagoknak borzasztó nagy szerepe van, de talán összességében a fizikai aktivitás a >> ha mondjuk valaki, aki most néz bennünket, vegyünk egy 40 éves hölgyet, aki tudatosan szeretné megváltoztatni és egészségesebbé tenni a következő 30 évét, akkor mi az a három szokás, amin szerinted holnaptól vált változtathat.

Hát ezt így nagyon nehéz általánosságban megmondani.

Attól függ, hogy eddig eddig hogyan élt.

És a másik nekem meggyőződésem, hogy attól is…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Balázs Anna: Nem a naptár, hanem a biomarkerek mondják meg a korunkat | Az Én Kék Zónám #55”

Miről szól ez az epizód: „Balázs Anna: Nem a naptár, hanem a biomarkerek mondják meg a korunkat | Az Én Kék Zónám #55”?

Dr. Balázs Anna orvos a biológiai korról és a biomarkerekről értekezik, kiemelve a személyre szabott diagnosztika, az életmód, a prevenció, valamint a mentális egészség fontosságát. Szó esik még a mediterrán diétáról és az alvás szerepéről is. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 01. 22..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Balázs Anna: Nem a naptár, hanem a biomarkerek mondják meg a korunkat | Az Én Kék Zónám #55”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Balázs Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Balázs Anna: Nem a naptár, hanem a biomarkerek mondják meg a korunkat | Az Én Kék Zónám #55”?

Fő témái: biológiai kor, biomarkerek, személyre szabott diagnosztika, életmód, prevenció, mentális egészség.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Balázs Anna: Nem a naptár, hanem a biomarkerek mondják meg a korunkat | Az Én Kék Zónám #55”?

Megjelenés: 2026. 01. 22.. Hossz: 46 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/balazs-anna-nem-a-naptar-hanem-a-biomarkerek-mondjak-meg-a-korunkat-az-en-kek-zo

Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból