Soltész Erzsébet: Vissza kell tenni a rostot a tányérunkra! | Az Én Kék Zónám #35
· PT52M7SÖsszefoglaló
Az epizódban Soltész Erzsébet dietetikus és Barbara a rostokról, azok fontosságáról és az egészségre gyakorolt hatásairól beszélgetnek. Szó esik a rostban gazdag étrend előnyeiről, a tévhitekről és a helyes fogyasztásról.
Röviden
- Műsor
- Az Én Kék Zónám
- Megjelenés
- 2025. 09. 04.
- Hossz
- 52 perc
- Témák
- rostok, egészség
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Fejezetek
- — A rostok témája el volt hanyagolva a szakirodalomban 01:30 Mi a rost? 02:24 Az ultrafeldolgozott ételekben kevés a rost
- — Honnan tudjuk, hogy az adott élelmiszerben mennyi a rost? 07:57 Egy jó rostosban gazdag napi ételei 10:27 A természetes
- — Lehet a rostot túlfogyasztani? 13:42 A székrekedés csak egyik oka a rosthiány 14:25 A mikrobiom „gondozása” 16:00 Az víz
- — A rost jó! könyv 20:29 A rost betegségekre és kialakulására gyakorolt hatása 22:06 A mikrobiom és a pszichés állapot öss
- — 3 tipp a rosttudatos élet elkezdéséhez 28:20 Hozzá lehet szoktatni a szervezetünket bizonyos élelmiszerekhez 29:19 A ros
- — Tévhitek a rostokkal kapcsolatban 33:49 Példát kell mutatni a gyerekeknek 35:32 Mi az a prebiotikum? 36:51 Az édesítősze
- — Fogyasszunk minél változatosabb, természetes élelmiszereket! 43:51 Vendég kérdése Kövesd Soltész Erzsébetet:facebook: ht
Ebben az epizódban
A rostok, a növény élelmiszereknek azok az alkotói, amit mi nem tudunk lebontani, és ezért tudnak ezek eljutni vastag bélig, és akkor ott a sok jó hatásokat útközben meg ott is kifejtik.
Ott kiemelném a szárazhüveseket, azok nagyon szuper rostforrások, gyümölcsökben, olajos magvak, diófélék, teljes értékű gabona.
Sortész Erzsébet, a rostok koronázatlan királynője, a tudatos öngondoskodás úttörője szerint a megoldás nem a diétás applikáció folytonos monitorozásában rejlik, hanem azokban a tápláló falatokban, amiket nap mint nap a tányérunkra teszünk.
A bélmikrobióm, a vércukorszint és a rostlebontás számára nem száraz tankönyvű fogalmak, hanem a jó lét kulcsfontosságú összetevői.
Küldetésének tartja, hogy eloszlassa azt a tévhitet, miszerint az egészséges élet egyenlő az önsanyargatással, hiszen a jó közérzet nem egy merev szabályrendszeren alapszik, hanem apró tudatos döntéseken, amelyeket nap mint nap meghozunk a tányér fölött.
Ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, hogy pontosan mennyi a makro, mennyi a kalória az étrendünkben, ami most egy nagyon nagy divat, hogy megvan-e az annyi gram fehérje, vagy éppen rost, egy picit lépjünk hátra, és akár tényleg visszatekintve a 100 évvel ezelőtti étrendre normál, természetesnek kinéző élelmiszerekből fogyasszon mindenki minél többet.
Rostudatos ez a szó, ez a te találmányod.
Jó, de ugye nagyjából egy könyvet írtál a rostról, nagyon sok előadást tartosz a rostról, mindenféle helyeken téged kérdeznek a rostról.
Mi mi vezetett oda, hogy ezzel a témával ennyire mélyen foglalkozz? >> Hát abszolút saját érintettség.
Én 20 éve vagyok cukorbeteg, és akkor én közgazdász vagyok eredetileg, és akkor én ott egy ilyen hár szoftverrendszerszervezői feladatkörbe ott jöttem, mentem és egyszer csak így puff cukorbeteg lettem.
Akkor pont várandós is voltam és abszolút szerintem ez az analitikus szemlett, hogy ez micsoda, tehát hogy mi történik bennem, hogy miért alakult ki, mi ennek a megfejtése.
És akkor így rádöbbentem, hogy senki semmit nem tud a saját testéről.
Én se tudtam, és ehhez volt a motiváció a dietetikusi hivatáshoz.
Ott meg hamar kiderült, hogy a cukorbetegséggel kapcsolatban meg egyáltalán szénhidrát anyyagcserezavarrókkal kapcsolatban rost az egy tök fontos központi tényező.
Aztán akkor szépen jött a mikrobióm hozzá, és akkor egyszer csak ott voltam, hogy erről a kollégák se túl sok mindent tudnak, mert nem tanultunk erről olyan részletesen, mert ez egy nagyon új tudományág.
És akkor kiderült, hogy az utolsó könyv a témában 85-ben jelent meg székrekedés címmel.
És akkor ez egy olyan nagyon jó dolog volt, hogy jó, akkor én most erről írok egy könyvet.
És akkor ez a sok kutatás, meg sok utánajárás, meg ezzel a témával, fellépések, meg céges egészségprogramok, ez abszolút bekövült belém ez a fő témám, és azt hiszem, hogy ez így meg is marad. >> Mik azok a a egyáltalán mit kell tudnunk arról, hogy mi egyáltalán mi az a rost?
Tehát, hogy az sokat beszélünk erről.
Az embernek mindig ilyenkor az jut eszébe, hogy valami nagyon nehezen elrágható zellerszár, aminek benne marad a fogad között a az a szálkája.
Ez a rost, vagy sokféle rostot ismerünk? >> Rengetegféle rost van.
Én még jó pár éve csináltam egy mini felmérést, hogy hogy szerinted mi a rost?
Hát olyan kis korpa, olyan kis valami barna csúnya dolog, jó a székrekedés ellen, meg a fogyáshoz.
Tehát így ez volt a top három említés.
És hát ezen sokkal-sokkal sokszínűbb terület.
Egészen pici két cukormolekulából áruló rostoktól a brutális óriási méretű szemcsékig rengetegféle kémiai formátumban vannak.
És a kémiai formátumokban jön a eltérő viselkedésük, meg az is, hogy mit csinálnak bennünk.
Tehát, hogy élettanleg milyen hatásuk. >> Vannak ilyen eléggé ijesztő számadatok.
A a magyar lakosság most egy kicsit lesek.
Átlagosan 15-18 g rostot fogyaszt naponta. azzal szemben, ami az ajánlott napi felnőtteknek napi bevittele, az 25-30 g, tehát közel a a felje, amit megeszünk itthon.
Ez a magyar konyhának köszönhető, vagy a vagy a sok feldolgozott élelmiszernek, amit eszünk?
Tehát, hogy mivel van ez összefüggésben? >> Picit lépjünk hátrább.
A rostartalom grambban való meghatározás az nagyon remélem egy ambivalens kérdés, mert nagyon megváltozott az, hogy mi rost 2008-ban.
Tehát egy csomó új dolog bekerült, és minden régi élelmiszerelemzés, minden régi tápanyagtáblázat még a a régi paradigmának a nyomait viseli magán.
Szerintem ahogy ezt tekinteni kell, ezt a rostozatot, az az, hogy biztosan keveset eszik mindenki, és ez a modern élettel együttjáró, ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdagend, a gyors kaják bármennyi mennyiségű cukorhoz, zsírhoz hozzáférünk, és alapvetően a macerás, rossban gazdag növényi alapanyagoknak a szerepe az abszolút lecsökkent és kikopott az életünkből.
Rég régsi nép az 50 gnál több rostat eszik, de lehet, hogy 100-at. mondjuk egy ilyen természeti népnél ez körülbelül ennyi.
A modern világban meg valóban olyan azt szoktuk mondani, hogy harmada fele a normál jó mennyiségnek. >> Azért vannak olyan adataim is itt a ahonnan lesek, hogy például a japánoknál vagy a skandináv országokban azért ez 30 g fölött van az átlagos napirbevitel.
Tehát, hogy meg lehet a fejlett modern társadalmakban is ezt valahogy oldani.
Például én Dániáról olvastam egy sikersztorit, hogy a roskenyér divatba hozásával most milyen sokat tudtak ezért tenni.
Biztos, hogy Japánban alapvetően az ő étrendjükben ez a rengeteg tengeri alga, a szója, iszonyatos orosbomba.
Tehát vannak olyan alapélelmészereik, amik eleve nagyon magas orstartalmúak, de szerintem ezt Magyarországon is lehet hozni simán, tehát hogy ez nem egy elérhetetlen dolog.
Ezt hívom én rosudatosságnak, hogy mivel erre minden nap figyelni kell, hogy egyfajta tudatosságot ki kell alakítani ezzel kapcsolatban. >> Te említetted a beszélgetés elején, hogy az emberek három dologra tartják jónak a rostot, legalábbis az általános közhiedelem, ugye a székrekedés ellen, a fogyásra, illetve nem is tudom mi volt a harmadik, amit említettél. >> Csak, hogy olyan kis csúnya barna vol. >> Jó, hogy csúnya barna, tehát hogy két dologra jó igazából.
Ehhez képest te mit sorolnál föl?
Tehát mondjuk mi lenne a te top ötös listád, hogy mire jó a rost, vagy mire miért fontos a rost? >> Emeljük ki talán a longevity szempontjából egyik legfontosabb területet.
Ugye van ez az általános alacsony szintű gyulladás, amit most már minden betegség körrel összekötünk a krónikus betegségekkel, autoimmun betegségekkel daganatos elváltozásokkal.
Na és ezeknek a megelőzésében késleltetésében kivédésében abszolút top.
És hogy min keresztül alapvetően a mikrobiom támogatáson keresztül.
A másik, ami talán egy kicsit ilyen extra téma, és nem nagyon szoktak vele foglalkozni, vagy nem kötik össze, az a hangulat, pszichés állapot, a kognitív hanyatlásnak a elkerülése.
Ez szintén ugyanígy a rostók mikrobiomtámogató hatása az abszolút összeköthető.
És akkor amit meg az a az átlagember mond, hogy fogyás, abszolút, tehát ott mind a két fő kémiailag elkülöníthető vízben oldható és olthatatlan rostok is abszolút top bajnokok.
Hogyan tudjuk azt, hogy egy élelmiszerben mennyi rost van?
Tehát ezt ezt ráírják, vagy pedig ha veszünk valamit, akkor ezt ezt honnan tudjuk kiszámolni?
Tehát egy átlagföldi halandó honnan tudja, hogy mennyi rost van az? >> Ez egy nagyon jó kérdés. >> Adott élelmiszerben, amit megeszik. >> Ez egy brutál jó kérdés, merthogy általában azokra az élelmiszerekre írják rá a rostot, mert ez egy önkéntes tápértékadat, tehát ezt nem kötelező ráírni, amihez hozzáadták.
Tehát amikor írtam a könyvet, akkor abszolút, hogy basszus, hát a vörös lencsére miért nincs ráírva, hogy mennyi rost van benne.
Vagy tudtátok, hogy a csokiban mennyi rost van az écsokiban rajta van?
Min van rajta azon a zapkexen, amihez a gyártó mondjuk a az egészségügyi előnyök fokozására hozzáadott egy kis borsóot, egy kicsi plusz rostanyagot, és akkor ezt ki is hangsúlyozzák, mert ugye nem mindegy, hogy mennyire jön ki a 100 gra vetített rostartalom.
Nem mindegy, hogy az 3 g vagy 6 g, attól függően ez egy élelmirost forrás vagy rozsbanzdag élelmiszer.
Tehát vannak élelmiszeripari szabályok, de te átlagfogyasztóként abszolút a józan eszed alapján tudsz válogatni.
És mondjuk én a könyvben ehhez próbáltam nagyon sok gyakorlati tippet adni, hogy hogy akkor mit adjak a gyereknek az uzsonás dobozba, vagy az irodába, hogy éljem túl a napot, mi az, amiből tényleg van rost.
A tápanyagtáblázatokban is simán egy-háromszoros eltérés van.
Tehát mit tudom én, dió tartalom 4,8-tól 9,8-ig.
Tehát, hogy ez a nes semmi fog meg jól.
Nagyjából lehet látni, hogy miben van sok, mi az, amiben kevésbé, és utána megjön a megítélő képesség, hogy hoppá, az első összetevője cukor, második fehérliszt, akkor lehet, hogy ez nem a legjobb választás, hogyha gyukor bevitelt szeretnél fokozni. >> Neked ezek most már nagyon egyértelműek, hogy ránézel arra, hogy mennyi a cukor, meg mennyi a liszt benne, de nekünk nem az.
Tehát nekünk civileknek nem az.
Úgyhogy igazából nagyon jó lenne, hogyha kaphatnánk egy olyan útravalót most tőled, hogy mik azok, tehát hogy a napi, a mindennapi életünkben mi az, amit érdemes beépíteni ahhoz, hogy hogy emelni tudjunk ezen a rosbevitelen. >> Szerintem csináljuk úgy, hogy akkor elmondom gyorsan, hogy mik a fő élelmiszercsoportok, és talán az lenne a legjobb, ha néznénk egy napi étrendet, mert az >> szuper >> úgy talán jobban átérehető.
Tehát alapvetően a rostok, a növény élelmiszereknek azok az alkotói, amit mi nem tudunk lebontani.
Ezek szénhidrátok, tehát cukorból vannak a rostok is, csak nem tudjuk szétkaratézni a cukrokat kötő kötéseket, és ezért tudnak ezek eljutni vastag bélig, és akkor ott a sok jó hatásokat útközben meg ott is kifejtik.
Ott kiemelném a szárazüveseket, azok nagyon szuper rostforrások.
Gyümölcsökben, olajos magvak, diófélék, teljes értékű gabona körülbelül ezek.
Tehát alapvetően egy növényi alapanyagokból válogató étrend az alapvetően elég jó, ahogyha a rossbevételt szeretnénk fokozni.
Mondjuk legyen legyen egy olyan ember, aki sokszor eszik egy nap, hogy jól sokféle étkezést meg tudjunk nézni egy reggelinél mondjuk egy tojás és mondjuk valami szénhidrát forrás reggelhez.
Mondjuk rakjunk akkor avokádót, paradicsomot, szórjuk meg szezán maggal a vajaspiritósunkat.
Lehet zellerzárat rágni mellé, hogyha van utána lehetőség a fogadból kibányászni a rostokat.
Tehát a reggelinél is legyen zöldség.
Nem mindig javaslom, vagy nem mindenkinek javaslom az édes ízhatású reggelit, de mondjuk akkor legyen egy 10 órai az, ami pejhegből van, akkor lehet ez egy élőflóráns, mondjuk görög joghurt, áfonya, beledobok egy kanál mandulapejhet, kis puffasztottam rántot, és akkor mondjuk ez a 10 óraim.
Ebédnél mondjuk lépjünk ki akkor a krumplirizs univerzumból, és akkor legyen mondjuk egy mit tudom én, csirkecombfilé és grillzöldség, amiben van édes burgonya, britamin, hagyma, gomba, cukkini, akkor az megint egy tök jó körülbelül 10 g roost.
Úzsiirral mondjuk egy gyümölcs, mert rohanok, mellé egy marék dió vagy mandula.
És akkor a vacsoránál meg talán van idő arra, hogy egy jó nagy adag salát összedobjunk. mondjuk legyen egy ilyen görögös olívabogyóval, lilahagymával, paradicsommal, úgyhogy valami ilyesmi.
Tehát, hogy ezek nem, hogyha így végighallgatod, ez semmi extra.
Tehát >> nem, sőt egy egy erősen egy ilyen mediterrán konyha hangulata van a dolognak, amire azt lehet látni, hogy egy ilyen viszonylag élhető diéta talán leghető legélhetőbb az összes közül. >> Közel egy éve fogyasztok napi szinten fiberséket, ezért külön öröm, hogy ők a mai adásom szponzorai.
Az Activ Fiber Sék egy magyar fejlesztésű gourmé rostsék, amit még Feri az edzőm ajánlott nekem 2024-ben, azóta imádom.
Egy ilyen sé adagonként 10 g rostot és 18 g fehérjét tartalmaz, ráadásul mesterséges édesítőszerek nélkül.
Márpedig szakértők ajánlása szerint felnőttek tegnapi 30 g rózsbevitel lenne az ideális.
Ezt minden egyes nap csak zöldségekből és gyümölcsökből fedezni nem mindenkinek egyszerű.
Ilyenkor jön jól a fiberék, ami pillanatok alatt elkészül, és tapasztalatból mondom, hogy isteni finom is.
Ha ti is szeretnétek kipróbálni, irány az activatefibersik.com/ kékzónaoldal, ahol a kék zónakód használatával 10% kedvezményt kaptok az első vásárlásotokból.
Nekem sokat adott a fiberség a mindennapokban.
Remélem ti is így lesztek vele. >> Mi a véleményed a a bolti rostkiegészítőkről?
Tehát ugye nagyon sok terméket lehet már kapni, hogy hogy add hozzá az ételedhez. mondjuk az útifmaghét, vagy mondjuk a ugye vannak a nagyon népszerű a csamag mostanában, ami szintén ugye rostban roppant gazdag.
Tehát érdemes ezekhez nyúlni? >> Lehetnek hasznosak abszolút, de itt is egy picit azt nézzük meg, hogy mi az, hogy rost.
Rost az is, ami így benne van a food mattrixban.
Tehát nagyon fontos, hogy egy élelmiszerben benne lévő rost az nem egyedül van, hanem ő csapdába ejt olyan tápanyagokat, mondjuk antioxidánsokat, amiket ő tud eljuttatni a vastag bélig.
Ott vannak mellette vitaminok, nyomelemek, ásványa jó.
Tehát egy nem véletlen, hogy ezt ajánljuk, hogy inkább a természetes formájába vigye be valaki a a rostokat, de rost az is, amit mondjuk az élelmiszeripar kivon a mit tudom én, borsóhélyból vagy a kukoricacsutkából, és ezt is hozzáadagolják az élelmiszerekhez, de itt ne legyen illúziónk, tehát ezt nem feltétlenül az egészségügyi előny miatt adják hozzá, hanem magyar rostok egy nagyon sok dolgot tudnak az élelmiszar szempontjából. állagot javítanak, tartósabbá teszik, nedvességet megőrzik, satöbbi.
Tehát ez a fajta hozzáadott rost, ez nem az, ami amire törekszünk.
És akkor amiket említettél, például a csíamag vagy az útifűmaké, azok meg természetes rostok, csak brutál sok bennük a rost.
Tehát ezért kezeljük őket úgy, mint egyfajta ilyen rostkiiegészítő, hiszen a méretüknek körülbelül akár 60…
Említett entitások
Témák
- rostok
- egészség
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „Soltész Erzsébet: Vissza kell tenni a rostot a tányérunkra! | Az Én Kék Zónám #35”
Miről szól ez az epizód: „Soltész Erzsébet: Vissza kell tenni a rostot a tányérunkra! | Az Én Kék Zónám #35”?
Az epizódban Soltész Erzsébet dietetikus és Barbara a rostokról, azok fontosságáról és az egészségre gyakorolt hatásairól beszélgetnek. Szó esik a rostban gazdag étrend előnyeiről, a tévhitekről és a helyes fogyasztásról. Az epizód a Az Én Kék Zónám című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 09. 04..
Milyen témákat érint ez az epizód: „Soltész Erzsébet: Vissza kell tenni a rostot a tányérunkra! | Az Én Kék Zónám #35”?
Fő témái: rostok, egészség.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Soltész Erzsébet: Vissza kell tenni a rostot a tányérunkra! | Az Én Kék Zónám #35”?
Megjelenés: 2025. 09. 04.. Hossz: 52 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/az-en-kek-zonam/soltesz-erzsebet-vissza-kell-tenni-a-rostot-a-tanyerunkra-az-en-kek-zonam-35
Több epizód a Az Én Kék Zónám-ből
- Ábel Anita: Gondolkodtam, hogy akarok-e ennyi reflektorfényt | A Te Kék Zónád #20
Ábel Anita ebben az epizódban arról beszél, hogyan küzdött meg a gyerekkori traumákkal és a "Szomszédok-skatulyával" a reflektorfényben. Szó esik az önismeret útján elengedett meg…
- Takács Kinga: A fájdalom nem ellenség, csak a test segélykiáltása | Az Én Kék Zónám #70
Takács Kinga, a Movement Clinic szakértője ebben az epizódban a mozgás és a fájdalom kapcsolatáról, a prevencióról és a funkcionális mozgásfejlesztésről beszél. Kiemeli, hogy a fá…
- Józan Laci: Tudatosan élek, hogy 60 évesen is tudjak járni | A Te Kék Zónád #19
Józan László színész a színpadi sikerek mögött rejlő bizonyítási kényszerről és édesanyja elvesztéséről mesél. Az epizódban szó esik a művészlét nehézségeiről, a sportba menekülés…
- Lőrincz Kende: Nincs olyan, hogy biztonságos barnulás | Az Én Kék Zónám #69
Dr. Lőrincz Kende bőrgyógyász leleplezi a „biztonságos barnulás” mítoszát, magyarázatot ad az UV-sugárzás veszélyeire, a naptejek hatékonyságára, a bőrrák megelőzésére és az ottho…
- Balázs Andrea: Bárkivel megtalálom a közös hangot | A Te Kék Zónád #18
Balázs Andrea színésznő őszintén beszél az önelfogadásról, a megfelelési kényszerről és a színház iránti szenvedélyéről. Megosztja gondolatait a magabiztosságról egy olyan szakmáb…
- Bartus Marci: Takarításkor az elménket is takarítjuk | Az Én Kék Zónám #68
Bartus Marci, a Trendrakó csatorna alapítója, a tudatos takarításról és a vegyszermentes háztartás előnyeiről beszél. Megtudhatjuk, hogyan takaríthatunk hatékonyan, csupán néhány…
- Törőcsik Dani: A bocsánatkérésnek felszabadító ereje van | A Te Kék Zónád #17
Törőcsik Dani tetoválóművész kendőzetlen őszinteséggel beszél a szakmai alázatról, a média világáról, a nőkkel szembeni inkorrektségről és a bocsánatkérés felszabadító erejéről. S…
- Marton Balázs: Így tesz tönkre a kényelmes élet | Az Én Kék Zónám #67
Marton Balázs az Az Én Kék Zónám legújabb epizódjában a kényelmes élet modern emberre gyakorolt hatásait vizsgálja. Szó esik a civilizációs betegségekről és arról, hogyan befolyás…
- Peller Mariann: Az empátia a szuperképességem | A Te Kék Zónád #16
Peller Mariann az "Az Én Kék Zónám" podcastben mesél a gyerekkori traumákról, az önismeret útjáról és a spiritualitásról. Beszél a hitelességről, a spirituális útkeresésről és az…
- Mester Károly-Breyer Helga: Üres szemét a modern étel | Az Én Kék Zónám #65
Mester Károly és Breyer Helga a glifozát és a génmódosított növények hatásairól beszélgetnek, kiemelve azok lehetséges egészségügyi kockázatait. Az epizód a modern élelmiszerek mi…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Tányérunkon és nagyító alatt a rostok — "Az egészség menőség" MDOSZ podcast
Sárga Diána dietetikus és Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértő az élelmiszer-rostokról, azok fajtáiról, a szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól, valamint az ízletes, ros…
- Ultrafeldolgozott élelmiszerek: mit eszünk valójában? | Dr. Food Podcast #6 — Prevenciós Központ Podcast
Az epizód az ultrafeldolgozott élelmiszerek és az emberi egészség kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a krónikus betegségek életmódbeli hátterére. Veres Attila beszélgetőtá…
- Kulcs a megfelelő testsúlyhoz és egészséges belekhez - mindent a rostról! - TESTKÉP podcast — Testkép
Ebben az epizódban Petneházy Nóra komplex rehabilitációs szakemberrel a rostfogyasztás, a fogyás, az egészséges vércukorszint és az emésztés összefüggéseiről, a rostok jótékony ha…
- 36. ADÁS - BÉLEGÉSZSÉG ÉS MIKROBIOM - EGY FINOMAN TUDATOS PODCAST — FINOMAN TUDATOS PODCAST
Ez az epizód a bélrendszer fontosságát és a bélmikrobiomot tárgyalja. Kitér arra, hogyan alakul ki a bélflóra, melyek a bélben élő baktériumok szerepei, és mit tehetünk a táplálko…
- "A baktériumainkat etetjük és ők etetnek minket" — Kösz, jól - a HVG egészségpodcastja
Ebben az epizódban a mikrobiomról, a bélrendszerünk egészségéről és a tudatos táplálkozás fontosságáról beszélget Bánhalmi Kata Dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal és Dr. Tka…
- Puffadás, hasmenés, IBS, Chron, colitis, glutén - honnan tudom, mi a bajom? — itt vagyok. - élet és egészség podcast Bánhalmi Katával
Az "Itt vagyok" podcast Bánhalmi Kata által vezetett epizódjában Dr. Juhász Márk gasztroenterológus segít eligazodni az emésztőrendszeri problémák labirintusában. Az adásban tiszt…
- Az egészség íze – BEKezdés podcast — BEKezdés Podcast I Budai Egészségközpont
A 2024-es év egyik legfontosabb egészségügyi témája a táplálkozás, melynek apropóján a Budai Egészségközpont podcastjének, a BEKezdésnek legújabb epizódja az egészséges étkezés re…
- Plasma Talk EP4 - Az egészséges a konyhában kezdődik — Plasma Talk - Plasma Expert Group
Nyikos Ráhel dietetikus Gajdos Tamás vendége a PlasmaTalk negyedik epizódjában, melyben az egészséges táplálkozás és a plazmaadás összefüggéseiről, valamint a tudatos étkezési dön…