... és boldogan éltek

A test útja a lélekhez: mozgással önmagunk felé (vendég: Fejes Dóra )

· PT49M40S

Összefoglaló

A műsorban Fejes Dóra sportpszichológussal, a Futóterápia módszer megalkotójával beszélgetnek a mozgás és a mentális egészség kapcsolatáról. Megvitatják, hogyan segíthet a rendszeres testmozgás a szorongás csökkentésében, az önbizalom növelésében és az önismeret fejlesztésében.…

Röviden

Műsor
... és boldogan éltek
Megjelenés
2026. 06. 26.
Hossz
50 perc
Szereplők, említett nevek
Fejes Dóra, Vörös István, Dr. Kádár Annamária
Témák
sportpszichológia, mentális egészség, testmozgás, önismeret, szorongás
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Most teljes az életem 10:46 Döcögősen indul 14:42 Rövid távra optimalizált agy 21:22 Újra-töltődő szorongáspohár 30:08 V
  2. — Görgetés és sorozatok VS.
  3. — Tudástranszfer 41:27 A kitartás pszichológiája ▶ Patreon-exkluzív sorozatunk: ÉLETMESÉK - egy-egy családi, kapcsolati di

Ebben az epizódban

30-tól az 50-ig tanuljuk meg azt, hogy nem kell feltétlenül mindent tökéletesen csinálni, de mindenképpen meg kell tanulnunk együttműködni a saját testünkkel, lelkünkkel, és hogy ez a fajta ridegtartás, ahogy én is végül is viszonyultam a saját testemhez, most már ezért jó párszor bocsánatot kértem, sőt hálás vagyok neki, hogy ilyen rabszolgatartó társadalmi rendszerben idáig azért ennyire jól kibírta, de ebből a szempontból én szerencsés vagyok, mert a azt amit lenyomtam, abba jó pár azért bele lehetett volna halni is.

Tehát, hogy mostha előről kellene kezdeni, biztos, hogy nem így tenném.

Hát sziasztok, megint itt vagyunk egy újabb és boldogan éltekben, épptestben épp lélek tartja a régi mondás, mégis az aktuális felmérések szerint, bár erről mai vendégünk minden bizonnyal árnyaltabb képet tud majd festeni, a magyar lakosság jelentős része inaktív, ugyanakkor az aktív réteg kifejezetten, rendszeresen sportol.

Az Ipsos kutatása szerint a magyarok körében legnépszerűbb mozgásformák a kerékpározás.

Ez nagyjából 30%, ezt követi a futás 19%-kal, majd a fitness.

És hogy miért beszélünk erről ennyit?

Mert a rendszeres testmozgás az egyik leghatékonyabb természetes eszköz a mentális egészség megőrzésére és fejlesztésére, ami ugye gyakorlatilag a mi podcastünknek a zászlajára van tűzve.

Akár napi 15-20 perc közepes intenzitású aktivitás hangulatjavító és stresszoldó hatású lehet.

Ehez vendégünk, pontosabban beszélgetőtársam, mint mindig Dr.

Köszöntöm én is a hallgatóinkat. >> És annyira megszaladtam, hogy rögtön be akartam mutatni a vendéget is, mert ugye ez egy annyira speciális terület, amihez kell nekünk egy vendég.

A vendégünk pedig nem más, mint Fejes Dóri sportpszichológus, a futóterápia című könyvszerzője és a könyv címét viselő módszer hazai kifejlesztője.

Köszönjük, hogy itt vagy velünk. >> Sziasztok!

Köszönöm szépen a meghívást. >> Na és akkor rögtön csapjunk is bele, mert hogy millió dologról kell beszélnünk.

Ezt így elmondhatjuk Annával vállaltam.

Anna ugye az 50-esek képviseletében.

Dóri, mondhatjuk el, hogy te hány éves vagy?

Én 30-as vagyok >> 30-as képviseletben van.

Tehát ez szerintem egy tök szép hív egyébként, ha 50 30 itt vagyunk mindannyian.

Úgyhogy én egy ilyen körkérdéssel kezdeném, hogy kinek mit jelent a szó legáltalánosabb értelmében az, hogy egészségesen élni és ki az, akinek ezt sikerül megvalósítani is.

És ilyenkor úgy illik, hogy hölgyek előre.

Na, akkor kezdem én őt 50-esként.

És akár onnan is, hogy a 30-as 40-es években hogy gondoltam én, meg aztán hogy gondolom 50-esen.

Tehát, hogy szerintem a 30-as években egy kicsit úgy vagyunk vele, hogy hát az egészség az majd csak úgy később jön.

Most van a karrier, a gyerek, a teljesítés, a könyvírás, a minden.

És hát én legalábbis meg voltam győződve, hogy az én testem az mindent kibír.

Sőt szerintem akkor akkor kezdtem írni ugye a a könyveket.

Gyakran mit tudom én, majdnem semmit nem aludtam, vagy éjszakánként egy-két órát.

Tehát, hogy ez ez ilyen teljesen természetes volt, ugye gyereknevelés mellett a gyereknevelési szabadság nélkül, egyetem előadások, tévműsor, és hogy élj a könyvet írni, hát ez egy ilyen alap dolog volt és nem is nagyon csodálkoztam ezen, vagy nem is gondolkodtam azon, hogy ez egyáltalán egészséges vagy nem.

És aztán 40-esként szerintem már 45-ösen elkezdtem kapni a visszajelzéseket a testől meg az idegrendszeremtől is, akár a fáradtságszorongás formájában, de még ezeket se nagyon vettem komolyan.

Ma, hát egy kicsit nehezebb hét volt, már nem bírom annyira, de valahogy ezt nem is tudatosítottam, sőt el is hesegettem.

És szerintem így az 50-es éveimre jött az meg nem az, hogy több mindent éreztem, vagy nagyon sok olyan dolog nem jött el az életemben, amivel ijesztegettek, hogy na majd meglátod, 50-esen nem fogsz tudni aludni, de hogy nem nagyon jól alszom.

És meglátod, hogy ezt nem fogod bírni, és így nem fogod bírni.

Tehát, hogy nem is nem is az volt, hogy nem bírtam, hanem elkezdtem a testemet ilyen szövetségesként kezelni.

És nem egy ilyen mit tudom én, mint a a mesékben ugye, hogy a táltos paripa, hanem mint a gebe, akinek tát akinek paranzsat kell adni ahhoz, hogy táltos paripa legyen belőle, hanem inkább az a kérdés, hogy mit engedek meg magamnak ahhoz, hogy jól legyek.

És szerintem én az 50-es éveimre jutottam elódáig az egészséges életmód tekintetében, hogy elkezdtem aludni és rájöttem, hogy az alvás nem egy olyan dolog, amit így ki kell érdemelni, vagy vagy nem egy ilyen fölöslegesen eltöltött idő, hanem hanem hogy ez egy nagyon jó dolog.

Mondjuk addig is szerettem aludni, csak hogy nem nagyon engedtem meg magamnak.

Utána sokkal inkább odafigyeltem a táplálkozásomra is.

Nem azt jelenti, hogy elkezdtem fogyókorázni, nem egyáltalán nem, hanem azt, hogy mit tudom én, ne legyenek ilyen kiugrott reggelig, meg mit tudom én, volt sokszor, hogy csak délután ettem, vagy vagy mit tudom én, este, tehát sokkal rendszerezettebbé vált az étkezésem, és hogy megtanultam azt, hogy amikor étkezem, akkor nem csinálok különböző dolgokat párhuzamosan.

Ezt ugye a gyerekektől is megszoktam kérni, hogy tegyék le a telefont, odaülünk az asztalhoz.

Itthon betartottam, de nagyon sokszor, amikor úton voltam, nem, mert akkor futtában egy szendvics, egy mit tudom én, összecsapott ebéd, de most már például akár a barátnős találkozások egy jó ebéd mellett, ami mellett ott vagyunk, beszélgetünk.

Na, még a sport rendszeres formában nem érkezett meg az életemben, de már a bakansistámon van, hogy egyrészt ősztől akarok neki fogni, rendszerezetteben egy edzővel ilyen gyógytornás gyakorlatokat is, de most már ugye kinéztem magamnak gyakorlatokat és most vagyok annál a pontnál.

Szerintem van, aki ezt lehet a 20-as éveében elkezdi, hogy akkor van az a az ilyen gumiszalag, meg van az a jogatígla, meg az ilyen kicsi súlyzók, hogy azokat most meg fogom venni a masszőről.

Tehát elkezdtem nem szeretesen járni masszázsra is például.

És ugye a masszörő mondta azt, hogy ahhoz, hogy hogy a hátam is bírja, mert ugye nagyon sokat ülök azért én is könyveket írok satöbbi, hogy ahhoz neki kell fogni rendszeresen, és ezeket a az alaptorna gyakorlatokat testnevelés órán végzett gyakorlatokkal kezdjek.

Úgyhogy én most vagyok ebben a pontban, így 50-esen eddig jutottam. >> És máris megyünk tovább.

Csak egy pillanat, mert ugye a hallgatók pont ebbe a periódusába az életednek az és boldog hallgatói kapcsolódtak be így virtuálisan.

Ugye 45 körül voltál, amikor kezdtük, ugye az ötödik évadunk most vagy 50-nél.

És te erről nagyon nyíltan kommunikálsz is.

Ezért merek beszélni ról, ugye a szci médiárán is nyíltan kommunikálsz róla, hogy ennek ennek konkrétan szemmel látható, tehát messziről látható testi tünetei vannak már ennek a szintű odafigyelésnek, amit most elmondtál nekünk.

Ugye itt mondjuk ki itt a fogyásodról gondol fogyásodra gondolok, amiről teljesen nyíltan kommunikálsz, azért merem én is mondani. >> Igen.

Hát az ugye mindenki kérdezte, hogy mi a csodamódszer és milyen technikákhoz folyamodtam.

Tehát ennyi volt, amit változtattam.

Én fogyorázni nem tudtam soha, mert én nagyon-nagyon kívános vagyok.

Tehát szerintem nálam kívánosabb embert még egyet nem lehet a földön találni.

Nem tudok lemondani az édességekről.

Sőt, minden ételt nagyon-nagyon szeretek.

Tehát ugye az nekem nem megy ez a fogyókura.

De még amit megtettem az, hogy sokan határozottam lehúztam a határaimat családi szinten már azelőtt.

És szerintem 49 évesen történt ugye az a dolog, amiről már a podcastben is beszéltem, hogy egy sikertelen vizsga után ahol ugye egy nagyon kemény történetnek voltam része, azt mondtam, hogy na ez eddig és ne tovább.

És utána pedig látványosan leolvadtak rólam a kilók.

Tehát olyan olyan volt, mintogyha ezek a kilók és ez a ezek a zsírpárnák, hogy bepárnáztak volna.

Persze ez kapcsolódott azért a gyerekek örökbefogadásához is, hiszen az is egy kemény menet. a több éves, ugye a gyámügyi ellenőrzésektől kezdve, tehát hogy érzelmileg persze egyrészt stabil voltam, de nagyon-nagyon sok kihívás volt ott az életünkben, tehát hogy hogy szerintem 50-esen meg is nyugodtam.

Meg ez a generativitás versus stagnálás szakasz, hogy letenni valamit az asztalom, azt is mondtam, hogy hát ha végül is meghalok, én amit tudtam, megcsináltam, a könyveket megírtam, tehát hogy ami amit tudtam, megtettem és és igen, ez a nyugalom meg ez a fajta kiegyensúlyozottság tényleg így az 50-es éveimmel jött el.

Szerintem ez a legeslejobb életciklus.

Soha ilyen jól nem éreztem magam testileg, lelkileg.

Tényleg. >> Most milyen fura lesz az, hogy ugye eddig te voltál a pszichológusunk, és mindig volt egy sztakértő vendég.

Most van még egy pszichológus a társaságban, és megkérdezném [torokköszörülés] Dóritól, mielőtt átvenni a szót és elmondan neki 30-asként, mit jelent egészségesnek élni, mit jelentett hallani azt például, amit az elmúlt percekben Annától hallottál?

Hú, ö nagyon érdekes volt hallani.

Nagyon jó, hogy azt mondtad, hogy 50-esen soha nem érezted magad ennél jobban, merthogy az ember, és erről a könyvben is írók, alapvetően nagyon fél az öregedéstől és nagyon ágál ellene.

Szóval, hogy hogy ez ez nekem különösen jó, hogy 50-esen is lehet jókat aludni, lehet jókat mozogni.

Én egyébként pont ugyanezt érzem a könyv megírásával, hogy én is most úgy érzem, hogy kicsit ez jót tett nekem, hogy hogyha holnap végetérne az életem, akkor is el tudom mondani azt, hogy én meg megtettem, amit meg szerettem volna, letettem a a névemet ebben a a szakmában, és hogy kiírtam magamból azt, amit én szerettem volna.

Szóval, hogyha itt végetérne az élet, akkor én is ezt érzem, hogy el tudnám mondani, hogy ez egy nagyon szép és kerek élet volt, meg önonos is.

És ez szerintem egyébként így nagyon fontos, és közvetetten a mentális meg a fizikai egészséghez is hozzájárul.

Nekem egyébként teljesen máshogy indult a az élet, vagy az egészséges élethez való hozzáállásom, merthogy én a szüleimtől, különösen anyukámtól olyan mintát kaptam, hogy nekem már gyerekkoromtól kezdve része volt az életemnek a sport, az egészséges táplálkozás, tehát hogy hogy nekünk any például nem nagyon vett otthonra a chipset, csokit.

Nyilván én is nagyon élesztelú vagyok, és nagyon szeretem a csokit, de ez a ha veszek, ha van itthon csoki, akkor azt addig eszem, amíg van, és ezért inkább nem is veszek itthonra, de hogy hogy alapvetően nekünk nem voltak ilyen dolgok, és anya fontosnak tartotta, hogy mozogjunk.

És a futást azt azt már István tudja, hogy a futással való kapcsolatom az az teljesen máshogy indult, és az később került bele az életembe.

De hogy alapvetően valamit mindig mozogtam, úsztam, tollasoztam, lovagoltam, csomó sportot kipróbáltam.

És egyébként így pszichológusként tanultam én az életmód orvoslásról, ami azt jelenti, hogy van hat olyan alapterület, amit hogyha így betartunk, akkor alapvetően így hosszan tudunk élni.

Legalábbis ami az életmódfaktorokat tekinti, azokat így kipipálhatjuk ezáltal.

Ugye még nyilván itt van a genetikai faktor, meg a kórházi ellátás, meg a társadalmi környezet, amiben élünk, akár a légszennyezés satöbbi, vagy a lakóhelyünk, de hogy alapvetően így az életmódunk tudunk tenni azért, hogy egészségesen éljünk, jól öregedjünk és és tényleg ne egy kiszuperelt véglényként hagyjuk itt az életet, vagy várva már a megváltásként a halált, hanem hogy ez öregkorunk is tök jól teljen és aktívan teljen.

És ugye hát itt szerintem már úgy nagyjából mindent említettünk.

Ugye az alvás volt, a mozgás, a táplálkozás, meg ugye akár szemvedélyektől mentessék, hogy legyenek baráti kapcsolataink, meg a az önismeret és a a szorongásoldás, hogy ezen is dolgozzunk tudatosan.

És amit emítettél itt félmondatban ezt a hallgatóknak gyorsan mondjuk el igen, a Dórival nekünk van egy viszonylag hosszú éves múltunk a futóterápiában, am én szerkesztettem a az egyik szerkesztője voltam a futóterápiának és hát beszélgettünk pont a fölvétel előtt, hogy hogy olyan kiadónál vagyunk, akik tényleg csak a legjobbat adják ki a kezükből, úgyhogy munkát is adtak nekünk ezzel, [nevetés] hogy ugye szerkeszteni kellett a futóterápiát, de hát a végeredmény szerintem minden megért. >> Kiszámoltam a múltkor, hogy egy évet dolgoztunk együtt, István. >> Pontosan egy évet. >> De megérte. >> Megérte.

És itt is köszönöm neked sok. >> De ne viccelj már én is a bizalmat.

De hogy egyébként nem voltál te kezdettől fogva egy ilyen nagyon lelkes futó. >> Igen, igen.

Hát a kuperfutással kezdődött egyébként az én káváriám. >> Nem tudom, hogy igen.

Ezt ezt egyébként mindig minden előadáson megkérdezem, hogy kinek milyen a kapcsolata a Cooperfutással?

Ki az, akinek jó felteszi egy-két ember?

Ki az, akinek rossz mindenki felteszi. >> Anna, nektek volt, bocsánat, nektek volt a suliba Cooperfutás?

Tehát volt nekünk úgy volt, hogy egyszer volt az 50 m, aztán az 100 m, aztán az 800 m.

Utált. >> Jó, [nevetés] kösz. >> Igen.

Hát ugye mi felkészületlenül futottuk ezeket a 12 perceket, és és szörnyű volt, tehát beszorult a levegő.

Nekem fizikai fájdalmaim voltak, fájt a tüdőm, bujdostunk a testnevelő tanár elől.

Szóval, hogy így nagyon nagyon rossz tapasztalat volt ez a kuperfutás.

És akkor így így egyességet kötöttem a futással, hogy akkor mi békén hagyjuk egymást.

És aztán később, mikor egyszer az egyetemről hazamentem, és így nagyon nem éreztem jól magam a bőrömben, tényleg sem fizikailag, sem mentálisan nem voltam jól.

Azt a könyvemben is leírom, hogy én amúgy egy szorongó ember vagyok.

És akkor úgy eléggé eldurbult a szorongásom a fizikai rossz közérzet miatt.

És akkor hazamentem, és anyukámat kérdeztem, hogy szerintem mit csináljak, mit kezdjek magammal, és ő mondta, hogy miért nem megyek elfutni?

És és akkor adtam a futásnak egy esélyt.

Bár bár tényleg nem értettem, hogy így miért kéne, vagy hogy még miért tetézzem ezt a szenvedést azáltal, hogy hogy elmegyek egyet futni, amit amúgy is gyűlölök, és rossz…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A test útja a lélekhez: mozgással önmagunk felé (vendég: Fejes Dóra )”

Miről szól ez az epizód: „A test útja a lélekhez: mozgással önmagunk felé (vendég: Fejes Dóra )”?

A műsorban Fejes Dóra sportpszichológussal, a Futóterápia módszer megalkotójával beszélgetnek a mozgás és a mentális egészség kapcsolatáról. Megvitatják, hogyan segíthet a rendszeres testmozgás a szorongás csökkentésében, az önbizalom növelésében és az önismeret fejlesztésében.… Az epizód a ... és boldogan éltek című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 06. 26..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A test útja a lélekhez: mozgással önmagunk felé (vendég: Fejes Dóra )”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Fejes Dóra, Vörös István, Dr. Kádár Annamária.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A test útja a lélekhez: mozgással önmagunk felé (vendég: Fejes Dóra )”?

Fő témái: sportpszichológia, mentális egészség, testmozgás, önismeret, szorongás.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A test útja a lélekhez: mozgással önmagunk felé (vendég: Fejes Dóra )”?

Megjelenés: 2026. 06. 26.. Hossz: 50 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/es-boldogan-eltek/a-test-utja-a-lelekhez-mozgassal-onmagunk-fele-vendeg-fejes-dora-9605c6a4

Több epizód a ... és boldogan éltek-ből