Fejlesztés terhe mellett

Munka-magánélet egyensúly

· PT27M55S

Összefoglaló

A mai adásban a munka-magánélet egyensúlyát járjuk körül, de dinamikus élet-egyensúlyként értelmezve. Kiemeljük a téma fontosságát a pszichés egészség és a munkaadói bizalom szempontjából. Szó esik a home-office hatékonyságáról, a hibrid munkavégzésről, a szervezeti bizalomról…

Röviden

Műsor
Fejlesztés terhe mellett
Megjelenés
2025. 04. 25.
Hossz
28 perc
Szereplők, említett nevek
Hadasha Hajdú Hága, Örvényes Iita, Mezőffy Bálint
Témák
munka-magánélet egyensúly, pszichés egészség, munkaadói bizalom, home-office, hibrid munkavégzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Miért fontos ez a téma ma? 02:10 Munka-magánélet egyensúly helyett dinamikus élet-egyensúly? 06:24 Néhány friss kutatási
  2. — Amikor a cégek a saját hatékonyságukat fúrják meg 16:20 Egy jó gyakorlat a hibrid működésre 18:05 A szervezeti bizalom é
  3. — Az egyensúly alapja az önismeret 24:05 Átmenetek a személyes munkavégzés és a távmunka között a gyakorlatban 29:45 Rugal

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt a fejlesztés terhe mellett.

Szakmai beszélgetések tréningről, coachingról és más vállalati jelenségekről, Mezőfi Bálintal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával.

Munka magánélet egyensúlyáról fogunk beszélgetni a mai adásban.

Első kérdésem, hogy szerintetek miért fontos ez a téma?

Egy nagyon felkapott és közkedelt téma lett az elmúlt években szerintem, mert rengeteg olyan ember van és jutott el pszichésen odáig, hogy már komoly problémát jelent számára a túlzott munkába való részvétele, illetve az, hogy hogyan húzza meg a határait, hogyan mondjon nemet, hogyan tegyem önmagáért bármit is.

És erre még rátett a Covid is egy lapáttal.

És én ott látom még ennek a a témának a fontosságát, hogy a munkaadók szempontjából, hogy bekerült a coviddal az a fajta működés, hogy otthonról is lehet dolgozni.

És nemhogy lehet, hanem muszáj volt.

És ezt el kellett fogadni a munkaadóknak, hogy muszáj bízniuk az embereikben.

És mint ahogy ez visszajött, nemhogy viszonyalta volna a fagyi, hanem abszolút működik.

És még itt is belecsúsztak még otthon is az emberek abba, hogy többet dolgoznak, mint a 8 óra.

És ezért nagyon fontos ez a téma.

Erre csatlakozni kell rögtön, még mielőtt azt mondom, hogy mitől fontos, hogy én most több ügyfelemnél észrevettem azt, hogy olyan döntések születnek, hogy most már a homeoficeok számát csökkentik.

Tehát ez a bizalom, ez erősen leépülőben van, mert a munkáltató szeretné vissza terelni az embereit az irodába. akik meg masszívan ellenállnak.

De hogy miért fontos, és itt nem a munka magánélet egyensúlyáról beszélnék egyébként, hanem úgy azt mondom, hogy az élet egyensúlya a fontos, és akkor hagyjuk ki belőle a munkát is, meg a magányéletet.

Ez jól hangzik, hogy abba más ez, hogy megtaláld a te saját életedben azoknak az életterületeidnek az a számodra optimális egyensúlyát. ami lehet, hogy nagyon pici munka, sok magánélet, mert hogy imádsz mondjuk nem tudom bulikba járni, vagy lehet, hogy nagyon-nagyon sok munka, mert mondjuk imádod, amit csinálsz, és feltöltés fantasztikus, és mondjuk ahhoz képest kisebb.

Tehát nem biztos, hogy 8 órára jön ki a munka, meg ny órára magányért, de hogy talán nem is ez a lényeg, hogy matákosan kijön, amit nem tudom, majd javíts, javíts ki, vagy erősíts meg, hogy hogy számodra oké legyen az, hogy amennyit dolgozol, meg ahogy az életed összeáll munkából meg magánéletből, abban egyensúlyban legyél.

De szerintem ez másoknak is ugyanilyen fontos, hogy az életük legyen egyensúlyban abban az élethelyzetben, amiben éppen vannak.

És akkor ennek része a munka, meg része a magánélet, meg része a pihenés, meg egy csomó minden.

És talán ezért fontos, hogy az egyensúlyról beszéljünk.

Abban tudok egyetérteni, hogy amikor vannak ilyen tréningek, hogy munka, magánélet, egyensúly, akkor ott gyűjtögetünk tippeket meg mindenféle praktikákat, hogy ki mit talált magának, hogy hogyan tudja ezt tartani, de hogy tényleg egyéni.

Tehát hogy abban tökre igazad van, Rita, hogy ezek mind egyéni megoldások és valahogy az egyén stílusához, személyiséges és ritmusához passzol, vagy kapcsolódik.

És van ami van aki az egyik embernek tökre bejön.

Tehát, hogy itt ez pont egy nem az egy olyan terület, amit így meg lehet mondani, hogy na nesze bogyó vedd be és akkor innentől kezdve jó lesz a magam az egyensúlyod, hanem teljesen egyéni szinten és teljesen magától kell megtalálni mindenkinek, hogy ez neki mi a megoldás.

Én szerintem egyébként ebben a kérdésben az a rugalmasság, ami nagyon fontos, hogy csábít az a gondolat, hogy alakítsunk ki ilyen nagyon szigorú meg merev határokat, szabályokat, hogy akkor 5:00-kor satöbbi, de hogy az élet egyszerűen nem ilyen egyszerű már sajnos egy csomó minden történhet.

És itt hoznám be azt az elméletet, hogy az egyensúly az kétféle lehet.

Ugye a statikus egyensúly az amikor amikor áll egy rendszer és mind a két mint a mérlegnek a két serpenyője, amikor tökéletes egyensúlymos, akkor az ugye áll.

A dinamikus egyensúly meg olyan, mint a kötéltáncos, hogy nincs egy olyan pillanat, amikor egyensúlyban lenne.

Tehát hol jobbra dől egy picit, hol balra dől, de ha egy picit jobbra dől, akkor csinál egy olyan mikro mozdulatot, amivel egy picit balra visszadönti magát, de akkor már egy kicsit balra, de akkor megint jobbra.

Tehát folyamatos mozgásban van, ilyen mikrozgásba, de valahogy valahogy mégis egyensúlyban van.

És szerintem az élet inkább ilyen, hogy ilyen dinamikus, rugalmas egyensúly.

És ebben a szerintem ezért fontos erről beszélni.

Ugye itt két elméletileg két dolog állhat fenn.

Az egyik, hogy a munka rábillen a magánéletre.

Ha ez számomra nem komfortos, ugyan itt, amit mondtál, akkor hogy tudom visszabillenteni?

A másik meg mi van akkor, hogyha magánélet billen rá a munkára.

Tehát munkába és meg a magánéletbe is lehet tenni néhány dolgot, amivel ez orvosolható.

Most hát nyilván a munkában ez egy több szereplős dolog.

Itt a HR-nek van szerepe, a vezetőknek lehet szerepe, hogy hogy szervezik a munkát.

Én azt hiszem, hogy erről is érdemes lenne beszélnünk.

És akkor utána arról, hogy magánéletben pedig mik azok a dolgok, amiket mondjuk mi magunk bevezettünk annak érdekében, hogy az védve legyen.

Meg szerintem nagyon fontos az is, hogy milyen munkáról beszélünk.

Tehát, hogy hiába akar homeoffice dolgozni egy bolti eladó 7:00-től este 9-ig, mert a vevők meg ott vannak a boltban, tehát ez nem fog menni, és ott nulla rugalmasság van.

Tehát vannak nagyon rigidszerek és vannak dinamikus rendszerek.

És az, hogy te ezt hogyan tudod beépíteni magadban, hogy hogy 12 órát dolgozik egy bolti eladó, de utána három napig vagy két napig nem.

És akkor akkor ebben neki ott van a rugalmassága.

Ön néhány keresgéltem azzal kapcsolatban, hogy mi van most a világban a munka magánélet kutatásával kapcsolatban, mert hiszen ugye itt volt egy covid járványunk, ami az egészet megbolondította.

Egy időben mindenki ugye homeoffice-ból dolgozott sok egész sokáig.

Aztán cége válogatja, hogy utána mi történt.

Volt, ahol mindenki visszament, volt ahol maradt a hibrid rendszer. nagyon sokféle megoldás született, úgyhogy majd erről is beszélünk egy picit, de hogy azóta, amiket felmértek itt a munkamagánélettel kapcsolatban, azokból idéznék néhányat, mert szerintem ez tanulságos.

Tehát egy friss kutatás szerint a munkavállalók 93%-a ugyanolyan fontosnak tartja a munka magagánélet egyensúlyát, mint a fizetést.

Tehát amikor megkérdezték őket, hogy rakják sorba a szempontokat, akkor ugyanolyan fontosnak, hát majdnem azt tet, hogy majdnem 100%-uk a munka magán egyensúlyát ugyanolyan magasra tette, mint a fizetést.

Második ilyen adat, hogy vagy kutatási eredmény, hogy a úgynevezett tudásmunkások, tehát akik irodába dolgoznak, meg akár otthon is tudnának dolgozni, azok körében, akiket visszaparancsoltak úgymond az irodába, azoknál 17%-kal jobban romlott a munkamagánélet egyensúlya, mint a hibrid, vagy a teljes homeoffice-eba dolgozók esetében.

Tehát ez azt jelenti, hogy hogy azáltal, hogy hogy kötelezően vissza kell menni dolgozni szignifikánsan rosszabbul ítélik meg az egyensúlyt minden más munkaszervezéssel szemben.

És ugye itt az első adat az érdekes, hogy ugyanakkor meg szinte láttuk, hogy 100%-ig vagy 93%- pedig fontosnak tartja.

Legalább annyira, mint a fizetés.

Tehát ez olyan, mintogyha ha a fizetésüket csökkentették volna, most nyilván nem anyagilag, hanem hogy olyan jelentős veszteséget értek át, értek át ezek, hogyha ezt a két adatot összerakom, ezt az lehet, hogy nem túl tudományos.

Azt is találták, hogy a munkavárak-a elhagyná jelenlegi állását, az megakadályozná őket abban, hogy élvezzék az életüket, jelentsen bármit is.

Ez az arány még magasabb 58%- a 18-24 éves korosztályban.

Tehát ami itt korábban teljesen elfogadott volt, hogy túlórázni kell, meg hétvégi munka, meg satöbbi, és ez a magánélet kárára, az élet élvezetének a kárára menne, akkor a munkavállalak jelenleg a teljes munkavállal gárdnak a fele azt mondaná, hogy akkor keresne egy másik munkahelyet.

Jó, itt rengeteg adat van, tehát hogy hogy függ össze a kiégéssel.

Nem sorolom, mert szerintem az egész adás rámenne.

Még ami szerintem az utolsó rugal a rugalmas munkavégzési és majd beszélünk, hogy mi az, hogy rugalmas munkavégzés, de rugalmas munkavégzési lehetőséget kínáló vállalatok 85%-a tapasztalt magasabb termelékenységet.

Tehát úgy tűnik az adatokból, hogy ez egy rettetesen fontos kérdés. sokkal fontosabb annál, mintogy ezt egy ilyen öt perces ügyvezetői vagy vezetőségi döntésbe húznák meg, hogy jó, hát akkor holnaptól mindenki visszajön.

Tehát itt olyan szinten nyúlnak bele az embereknek, ha az egy a nagyon nehezen kialakított egyensúlyába, amit ugye a covid okozott, hogy hogy utána utána meg egy új fajta egyensúlyt kell kialakítani, ami ilyen zavarokkal jár, meg kiégéssel jár, meg elégedetlenséggel, meg demotiválással jár.

Ebben az az érdekes, hogy ez egy változás.

Amikor jött a covid, az iszonyat nagy változás volt, mert akkor mindenkinek szóltak pénteken, hogy vidd haza a laptopodat hétfőre, és ja, hétfőn már nem kellett jönni, merthogy lezártak mindent.

Na most amikor azért a munkavállalók számára ez kényelmes, mert legalább kétszer fél óra utazásidő, aki szerencsés, aki nem szerencsés, annak több, az megspórolódik az életben.

De akár azt mondom, hogy kevesebb cipőt kell venni. és nem kell olyan csinosan felöltözni satöbbi satöbbi satöbbi.

Ebédet se kell csomagolni, és nem kell a kantinban kávét inni, mert otthon jobb a kávéfőző.

Tehát, hogy van ebben egy ilyen ilyen jófajta motiváció is.

És amikor meg azt akarják a cégek, hogy visszamenjenek, ez általában szerintem a bizalomról, illetve a bizalom hiányáról szól, mert hogy szeretnének nagyobb befolyást bírni a munkatársakra, és nem hiszik el, hogy ők otthon dolgoznak.

Azért a covid alatt én is megéltem csapatokban olyat, hogy valaki lekapcsolta a kamerát és krumblit pucolt.

Tehát hogy hogy volt volt azért ilyen a meetingek alatt.

De amúgy amikor krumpliot, de figyelt közben meg hát azt én nem tudom megmondani, hogy amikor azt kérdezték akkor hozzászólt.

Tehát igen, de a kamerát kamerát nem kapcsolta vissza, bocsánat. simán el tudom képzelni azt egyébként, ha ha már ugye erről beszélünk, hogy egy ez is egyfajta ilyen dinamikus egyensúly, hogy mondjuk ki le kell hámoznom az ebédhez a krumplit.

Közben vagyok egy meetingen, ugye a krumpli pucolás az egy automatikus rutin, azt nem kell figyelnem.

Tehát miért ne tudnám, ez nekem tetszik, hogy közbe pucolom a krumplit, közben figyelek a meetingen, én megértem, amit mondanak, hiszen nem kell a krumpli pucolásra energiát fektetnem.

A krumpli is meg lesz pucolva.

Meg a meetingen is részt tudok venni.

Hát meg nem egy felmérés készült utána, amikor a covidnak vége volt, hogy sokkal hatékonyabban jöttek ki a munkáltatók a mind a munkaidővel 85%-uk számolt be arról, hogy hatékonyabb, hogy sokkal hatékonyabb voltak, mintogyha az irodai környezetben dolgoztak a munkavállalók.

Nem számítottak erre az adatokra.

Tehát, hogy hihetetlen, és számomra is érthetetlen, hogy most miért mennek visszafele, mi a bizalmatlanság oka, hogyha pont nem ezt támasztották alá az adatok.

Tehát, hogy logikátlan, én ezt nem nem értem, de oké.

Tehát, hogy van egyfajta kontroll, amit szeretnének tartani, vagy a másik, hogy hát a ingatlanokat nem szabad hagyni veszni.

Tehát ez nem ez már másik kérdés, de lehet, hogy ez is egy dinamikus egyensúly és olyan, mint egy inga, hogy na nagyon sok homeofice, nagyon nagyon sok irodából nagyon sok home office-ba, és akkor így így a a középre majd egy idő után talán beáll.

Hát vannak cégek, akik már megtalálták ezt a hibrid megoldást, de igen, van benne igazságod.

Én azt érzem, hogy a a munkavállalók egyértelműen érzik, tehát ahogy a Bálint mondta ezeket az adatokat, egyértelműen érzik, akik vissza lettek parancsolva, azoknak nem olyan jó.

Tehát, hogy ők nem úgy élik meg.

És tényleg, ha csak Budapestet nézed, tényleg ritka az, hogy fél óra alatt megussza.

Tehát mármint az utazási idő, tehát hogy az így az egy napi másfél óra elvesz idődből, és abban a másfél órában akár tornázhatnál, főzhetnél, gyerehetnél, akármi, az azért az tud fájni.

Főleg, hogy a reggel korán kell kelni amiatt a másfél óra miatt, tehát hogy és valaki nem korán kelő.

Én úgy érzem, hogy ez nagyon fontos lenne.

Én azt gondolom, hogy itt a cégeknek nagyon meg kellene hallgatni és szondáztatni az embereket erről, hogy hogyha hogyha az a cégnek fontos az, hogy mi az, amit teljesen úgymond idézőben ingyen tudna adni azért, hogy a dolgozó jobban érezze magát, az ez, mert kijött, hogy hatékony, kijött, hogy dolgozik, kijött, hogy lehet benne bízni, akkor miért ne adhatnám oda, ha ez neki a jólét és azt a a jó érzését növeli, hogy ő ettől motiváltabb lesz, hogy otthonról dolgozik. van nekem erre van válaszom már nem nekem, hanem most nem nem kerestem ennek utána csak emlékezetből, hogy több nagy cég is saját házon belüli kutatást csinált, hogy még a covid előtt egyébként, ahol bevezették a teljes homeoffice kísérleti jelleggel, illetve nem olyan régen egyébként a Magyar Telekomnál bevezetik a négynpos munkahetet, az is valami hasonló, kísérleti jelleggel, és akkor megnézték, hogy mi történt, és az utána hoztak dönt éseket valahogy ez valahogy ezeknek a kísérleteknek az én emlékeim szerint ahogy olvastam illetve a ez egy egy másik podcastban volt is egy telekomos kolléga akit aki erről erről beszámolt részletesen azt tudom ajánlani egyébként majd be belinkeljük az az adott adást ott meg lehet ezt hallgatni arról számoltak be hogy tulajdonképpen ez a munkavállalóknak elképesztően jó volt. nagyon-nagyon jól élték meg.

Ők maguk arról számoltak be, hogy sokkal, sokkal jobban megy a munka, sokkal sokkal jobb minden.

És valahogy a végén, amikor kiszámolgatták, kijöttek az adatok, valahogy az adatokból meg az jött ki, hogy nem működik.

Nagyon egyébként tanulságos, igen,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Munka-magánélet egyensúly”

Miről szól ez az epizód: „Munka-magánélet egyensúly”?

A mai adásban a munka-magánélet egyensúlyát járjuk körül, de dinamikus élet-egyensúlyként értelmezve. Kiemeljük a téma fontosságát a pszichés egészség és a munkaadói bizalom szempontjából. Szó esik a home-office hatékonyságáról, a hibrid munkavégzésről, a szervezeti bizalomról… Az epizód a Fejlesztés terhe mellett című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 04. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Munka-magánélet egyensúly”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Hadasha Hajdú Hága, Örvényes Iita, Mezőffy Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Munka-magánélet egyensúly”?

Fő témái: munka-magánélet egyensúly, pszichés egészség, munkaadói bizalom, home-office, hibrid munkavégzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Munka-magánélet egyensúly”?

Megjelenés: 2025. 04. 25.. Hossz: 28 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/fejlesztes-terhe-mellett/s04e17-munka-maganelet-egyensuly

Több epizód a Fejlesztés terhe mellett-ből

  • Ellenállások a coachingban

    A Fejlesztés terhe mellett podcast hatodik adása a coachingban felmerülő ellenállásokkal foglalkozik. Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita szakmai beszélgetésükben megosztanak sze…

  • A hiedelmekről (coaching sorozat)

    Az "A hiedelmekről" című epizód a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatának része, amely a hiedelmekkel való foglalkozást tárgyalja. Az adás kitér arra, hogy mi is a hiedelem,…

  • Coaching #5 - A hiedelmekről

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatban a hiedelmek témakörét járják körül Mezőfi Bálint, Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita. Kiemelik, hogy a hiedelmek…

  • A coaching cél

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett című műsorban a coaching célok megfogalmazásának nehézségeit járják körül Mezőfi Bálinttal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával…

  • Kapcsolat a coach és a coachee között

    A Fejlesztés terhe mellett podcast szakmai évadának ezen epizódja a coach és kliens közötti kapcsolat bizalmi aspektusait vizsgálja. A beszélgetés kitér a bizalom kialakításának m…

  • Min (ne) dolgozzunk coachingban?

    A Fejlesztés terhe mellett podcast ez évi ötödik adásában Helga és Rita arról beszélgetnek, hogy mi tartozik a coaching, és mi nem. Kitérnek azokra a határesetekre, amikor nehéz e…

  • A kémiai beszélgetés a coachingban

    Ez az epizód a kémiai beszélgetést tárgyalja a coachingban. Kitér arra, hogyan élik meg a résztvevők, miért van rá szükség, és hogyan készülhet fel rá mind a kliens, mind a coach.

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A Fejlesztés terhe mellett podcast S04E18 adásában az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát mutatják be. Kitérnek a módszer eredetére, fontosságára, és arra, hogy mikor ha…

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A podcast e heti adása az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát járja körül. Marshall Rosenberg nevéhez fűződő strukturált modellt, melyet a humanisztikus pszichológia alk…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A vendégek a munka-magánélet egyensúly fontosságát vizsgálják a mai világban, és felvetik a dinamikus élet-egyensúly koncepcióját. Kitérnek friss kutatási eredményekre, amelyek sz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból