Fejlesztés terhe mellett

A coaching cél

· PT30M37S

Összefoglaló

Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett című műsorban a coaching célok megfogalmazásának nehézségeit járják körül Mezőfi Bálinttal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával. Szó esik arról, miért problematikus a jó célkitűzés, milyen a negatív és a pozitív célfogalmazás…

Röviden

Műsor
Fejlesztés terhe mellett
Megjelenés
2026. 04. 09.
Hossz
31 perc
Szereplők, említett nevek
Mezőffy Bálint
Témák
coaching célok, célkitűzés
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Kezdés, tartalom 01:07 Miért nehéz (miért, nehéz?) jó célt megfogalmazni? 02:53 Negatív és pozitív célok 04:20 Mitől jó
  2. — Folyamat- és üléscél 22:00 A túl korán megtalált cél csapdája 26:10 A célnak álcázott akcióterv

Ebben az epizódban

Jött egy ilyen mondat hozzá, hogy elég nagy legyen ahhoz, hogy értelme legyen, de elég kicsi ahhoz, hogy elérhető. >> That's what she said. >> Ez itt a fejlesztés terhe mellett.

Szakmai beszélgetések tréningről, coachingról és más vállalati jelenségekről, Mezőfi Bálinttal, >> Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával. >> Sziasztok!

Folytatjuk a coaching specifikus évadkat.

A témánk a mai alkalommal a coaching cél.

Először úgy is ezzel fogjuk kezdeni, hogy mit is jelent az, hogy coaching cél, meg hogy hányféle van, meg miféle.

Aztán arról is beszélnénk, hogy milyen a jó cél, milyen a nem jó cél, illetve hogy mik azok a leggyakoribb hibák, amiket vétünk.

Sokszor beleünk csapdába, azt gondoljuk, hogy megérkeztünk, jó, megvan a cél, de valójában mégse.

Honnan lehet ezt észrevenni, illetve mire figyeljünk?

Intel meg, jó gyakorlatok, szóval ilyesmik lenne enninek a mai adásban.

Akkor az első kérdésem az az lenne, hogy szerintetek miért nehéz jó coaching célt megfogalmazni a a kliensnek?

Ebben nyilván van egy előfeltevésem, hogy ez hogy ez nehéz.

Úgy mondanám, hogy sokszor a én tapasztalom, sokszor nehéz a kliensnek megfogalmazni, hogy ő mit is szeretne.

Ez lenne az első kérdés. >> Én nem tudom, én nem tapasztalom, hogy nehéz nekik megfogalmazni, hogy mi a céljuk.

Tehát én azt azt gondolom, hogy türelemmel oda kell érni, hogy a témáján dolgozik, elmeséli, hogy mitől fontos, miért pont ez, miért pont most, és hogy hova akar eljutni.

És ne nekem az az érzésem, hogy tök szokták tudni az ügyfeleim, hogy hova akarnak eljutni, hogy ezt most célként hívjuk-e vagy sem.

Én nem szoktam vele bestresszelni, hogy mi a célod, hanem az, hogy hova akarsz eljutni.

A magánügyfelek sokkal jobban szokták tudni.

A vállalati ügyfeleknél szoktam érezni azt, hogy mikor felülrőljöljön az, hogy legyen neki coaching, hogy neki szüksége lenne egy kis coachingra, akkor bizony ő még nem tudja a világát se, hogy most neki miért van rá szükség.

És akkor elő szokott az jönni, hogy hát a főnököm szerint meg, hogy azt mondták, hogy meg az jött ki a tesztemből, hogy ha valami előtte meg megelőzte valami teszt, vagy valami diagnóz, vagy diagnosztikai rész.

Szóval, hogy ilyenek szoknak így előfordulni, ami amiből így a tudok a Bálintal egyetérteni, hogy igen, olyankor még ez nem tiszta.

Én sokszor tapasztalom, hogy ilyen negatív célokat fogalmaznak meg, ami azt jelenti, hogy mit nem szeretnék.

Tehát én mindig azt a hasonlatot szoktam mondani, amikor a arra a kérdésre, hogy mi legyen az ebéd, azt mondod, hogy mindegy, csak nespenót, hogy ez még nem biztos egy jó egy jó cél meghatározás.

Szerintem így működünk, hogy olyan hiány oldalról közötik meg, hogy látom, nem tetszik magamban ez meg az meg amaz, és hogy szeretném, hogy ne ilyen legyek.

És akkor amikor áttérünk, hogy oké, de akkor milyen, na ott kezdődik a hát igen, ez egy jó kérdés, akkor ezen kell igenis dolgozni.

Nekem legalábbis az a tapasztalatom, hogy ezt így jól megfogni, hogy akkor egész pontosan mit is szeretnék.

És hogy sokszor azt az a mit is szeretnék, az mi az a milyen cselekvés milyen pontosan megadni mögé, vagy mondja ki ő, hogy hogy ez mit jelent és hogy milyen változást vesz észre majd magában a jövőben otten. >> Akár az is, hogy tudj fontos, mitől fontos >> meg hogy meg az is jó kérdés szokott lenni, hogy miből veszik ezt majd észre mások. >> Mások. >> És milyen a jó coachingcél?

Tehát mi az, amire azt mondjátok, hogy magatokba, hogy oké, ez jó, ezen ez emellett tudunk dolgozni.

Itt sok minden van, úgyhogy csak úgy dobálgassuk be. >> Én nekem csak egy mondatom van rá.

Az, ami az ügyfélnek a sajátja és az övé, >> tehát ami saját cél, és nem a fő >> sajátja és az övé, és és az a jó. >> És nem a kócsélja.

Isten őriz >> és nem a >> h >> 360 fokos kérdőí alapján előállított >> riportnak a célja, hanem amit ő tényleg szeretne. >> És akkor itt beszélhetünk arról, hogy szeretnék vagy akarok >> vagy csinálom. >> Igen.

Hát meg e változási készenlét, azt hiszem, ezt így lehetne hinni, ilyen nagyon szak szakszeron, hogy megvan az a >> az a szándék változ szándék, hogy igen, ez én ezen szeretnék változtatni, >> én még azt tenném hozzá, akkor ilyen brainstorming sz, hogy pozitív legyen.

Tehát valamit szeretnénk, meg tudom mondani, meg tudom fogalmazni, hogy először még nem olyan pontosan, de >> mindenképp, hogy miért mit szeretnék ahelyett, ami most van.

És még nekem még az jutott egy eszembe ez a a nem harap penóthoz, hogy elég gyakran jönnek azzal, ahogy mondasz, és hogy mi nem szeretnék, tehát ne legyek ennyire stresszes, és akkor köszi.

Tehát, hogy ez ez itt egy probléma fókuszba visz bele, és nem pedig a változás fókuszba.

És akkor ezt ilyenkor fogalmazzuk úgy át, vagy segítsük úgy mondjuk az ügyfelet, hogy fogalmazzuk át, hogy a stresszhelyzetekbe alakítsa ki magamnak egy-két olyan konkrét öppet eszközt, amivel segítem magam. egyébként ez nagyon jó példa.

Ő tök jó, hogy be ezt hoztad be, mert a kontrollálhatóság az talán itt jelenik meg a legjobban, tehát hogy a kliens legyen egy megértése, vagy egy felismerése, hogy igen, hopp, itt van valami, amiért én tehetek.

És a stressz az pont ilyen, hogy első körben ugye az a probléma, hogy úgy megtörténnek velem a dolgok, covid, mit tudom én, háború, leépítés satöbbi, és azt élem meg, hogy sok a stressz, és először úgy próbálják sokan megközelíteni, hogy szeretnék kevesebb stresszt.

És akkor eljutunk oda, hogy lehet, hogy nem ez lesz a jó cél, mert most lehet, hogy olyan időszak jön, hogy >> van >> potyogni fog az égből a stressz.

Hát ez van. azt tudom tenni, hogy akkor én hogy tudok jobban megküzdeni a stressszel.

Ez már egy olyan belső, ha én ezt szeretném, ami általam kontrollálható. >> Szerintem nagyon fontos még az is, hogy néha egy vagy két alkalom után derül ki, hogy nem is azon a célon dolgoztunk, ami valóban.

És akkor ott ott kell észrevenni azt, hogy más fele megyünk, mint ez eredeti irány volt.

És akkor az ügyfél dönti el azt, hogy új új célt tesz-e, merthogy a coaching folyamatban bármikor van arra lehetőség, hogy felülírjuk a korábbi elképzeléseinket, a korábbi kitűzött változási igényeinket. nevezzük célnak vagy hasznosságnak elérhető változásnak.

Nem tudom kinek vérmérséklete szerint.

Annyit szoktam még itt betenni egy lépést, hogyha én ezt érzem, hogy hogy mielőtt jelzem ezt így teljesen, hogy hogy mi ez az, ami ahova most eljutottunk, ez hogyan segíti a te célod elérését, és hogyha ott ott abszolút nincs kötődés, mert lehet, hogy ő érzi azt a lépést, hogy ez itt hogy segíti.

Én én meg még még nem mondjuk akkor akkor ő át tud ezen át tudjuk ezen menni és akkor tudom hogy jó akkor az a jó irányon vagyunk vagy tartjuk azt a fókuszt ha nem tehát hogy teljesen igazad van hogyha az van hogy hogy leesett a a célról a a fókuszunk és akkor de ez fontos és akkor szerződjünk új vagy tegyünk ne szerződjünk újra hanem csak tegyünk új célt akkor akkor ezt meg kell tenni így van >> és hogyha megkérdezed a klienst aki mondjuk ilyen üzleti praktikákba jártas mondjuk vezető, hogy akkor ő mit gondol erről.

Én megszoktam amúgy, hogy mitől jó egy cél.

Akkor nagyon sokan mondják ezt a bűvös akronémet, ugye, hogy vagy betűszót magyarul, hogy smart. >> Ne on >> jó hát ez benne van, Rita.

Jó, de azért hogy beszéljünk, de már erről volt egy adásunk, hogy a a Smarton túl azt hiszem ez volt a címe, hogy meg hogy mi a bajunk ezzel jó a nem jó.

És akkor azt hiszem abban maradtunk, hogy a coachingban ezt azért nem nagyon szoktuk használni, mert egyrészt vannak benne olyan dolgok, amik nem biztos, hogy segítik a coachingot, viszont amik viszont segítenék, azok meg ebből hiányoznak.

Tehát kapásból amit mondtunk, hogy kontrollálható legyen, saját cél legyen, azt vonzó, ez mondjuk pont nincs pont nincs a smárban.

Viszont olyanok vannak, hogy >> van olyan, ami izé, hogy mondjuk elérhető, reális, az oké.

Azt, hogy mennyire pontosan meghatározott, vagy mi, vagy ez a mérhetőség, ez persze, >> hogy nagyon sokan így nekiállunk ezen rugózni, mérhető legyen, mérhető. mi hogy mérjük és akkor >> hát azért az mérhető >> hát a változ az hogy >> detektál én jobban szeretem a detektálható szót a coachingban hát végülis az is egy mérés hogy fölveszem videóra ahogy most megy meg fölveszem videóra amit fél év múlva látok és a kettőt összehasonlítom és azt látom hogy megjelennek új viselkedések akkor csináltam egy mérést de ezt én de >> tehát most meg lehet így erőszakolni a smartot de én inkább erre szoktam hogy aól nyugodtan szakadjunk el a mérhetőség helyett én a detektálhatóságot mint egyébként fontos szempontot szoktam mondani, hogy hogy beszélgessünk arról, hogy miből lehet majd észrevenni, hogyha ha megtörténik a változás. >> Igen.

Én ezt hívom érthetőségnek, hogy ki fogja észrevenni és te miből fogod észrevenni és mások miből.

Úgyhogy ezt csak azért gondoltam, hogy bedobom. újból nem azér, hogy triggereljelek titeket, de hogy hogy nagyon sokszor itt azt tapasztalom én is, hogy akik újak a coaching szakmában, valahogy ezen így elakadnak, hogy nem elég smart a cél.

Hát nem baj, hogy nem elég smart.

És és tezvel tökéletesen egyetértek, hogy nem igen, hogy nem mivel nem szolgálja a Smart, tehát hogy miért kell elszakadni tőle, mert a Smartban nincs benne az az érzelmi töltés, az az érzelmi kötődés például, ami viszont nagyon-nagyon fontos a a coachingban, illetve az a fajta szemlélet még, hogy az előrehaladás, >> a növekedési szemléletan.

Hát ugye ezt el tényleg nem akarom ismételni magunkat.

Ha érdekel titeket, nézzetek. vagy hallgassátok meg azt az adást, ott kiveséztük, megnéztük a Doran cikkét, de most csak annyit mondanék, hogy ez ugye üzleti, hogy mondjam, ilyen projekt managedsement szakszó volt.

Tehát aki kitalálta ezt a szót, ő kifejezetten üzleti projektek kapcsán gondolta ezt kitalálni, és arra ez tök oké, és valamiért ezt át átvették a humán területen is, hogy hát ha cél, akkor már legyen smart.

De nem biztos, hogy ez a jó, hogy átveszünk egy ilyen betűszót, és aztán minden mindenkit megpróbál belegyömöszölni ebbe a keretbe. >> Ó, én ebben kemény véleménye vagyok.

Ne vegyük át. >> És egyértelmű. >> Igen.

Hát én próbáltam finoman, de tényleg, hogyha jót akartok magatoknak, akkor >> akkor érdemes ezt inkább az sokkal sokkal többet számít, hogy mennyire érzi magáénak.

Én ilyen kutatásokat olvastam is, meg ebből az másik adásból is idézzük, mennyire érzi magáénak, mennyire vonzó számára ez a cél, mennyire belső a cél. >> Tehát ami ilyen belülről jövő, szívből jövő, hogy én ezt tényleg szeretném, illetve ez a kontrollálhatóság talán még ami fontos, bár ez csapda is sokszor, mert néha azt érezzük, hogy nem tudunk mit tenni, de aztán kiderül, hogy mégis csak tudjuk kontrollálni.

Én ehhez a szívből jövőséghez nagyon tudok kapcsolódni.

Tudod, a kör az franciául szívet jelent, és a kurázsi szó ebből van.

Ami azért egy nagyon izgalmas dolog, hogy a szívből jövő célok azok azok azért bátor célok is.

Tehát, hogy és nagyon izgi, mert pont nemrég írtam egy cikket a bátorságról meg a felelősségről a coachingban, és valahogy ez a bátor cél is ott van, amit meg vissza lehet adni az ügyfélnek, mint erőforrást, meg emelést, hogy milyen távlatokat tűz maga elé.

És amikor itt ez a téma, hogy folyamatcél meg üléscél, a nem tudom, hogy ti hogy szoktátok ezt kezelni.

Ugye most csak azt mondom, hogy ami a nagykönyv szerinti, hogy a mondjuk 680 alkalommal vagytok, akkor lehet, nem feltétlenül van, de lehet folyamatcél, tehát leszerzödtök valamire, amin dolgoztok.

És ezen kívül vagy belül ezen belül minden ülés elején is külön ez a üléscél folyamatcél.

Tehát, hogy közelítitek meg ezt a témát?

Ugye megvan a most időrendben megyünk, ez már a harmadik adás a coaching évfolyamban, vagy a évadban.

Kémiai találkozó megvan, kapcsolat megvan, és most kéne a célt meghatározni, a folyamatcélt.

Ezt hogyan nektek mi erre a jó mód szeretek?

Már ha van ilyen >> de egyszerűen azt szoktam mondani, hogy nekünk most van itt 6 n 5 3 k nem tudom hány alkalmunk 10 13 nem tudom és ezalatt hova szeretnél eljutni a gondolkodásban?

Hova szeretnél eljutni a saját utadon úgy, hogy én itt vagyok melletted és együtt megyünk, vagy kísérlek? >> Én még avval szoktam segíteni, hogy legyen egy összhang. az érzésében, tehát hogy az ne csak az egyik részét elegyítse ki, az a cél, hanem legyen összhangban mondjuk a viselkedésem, a belső motivációmmal, a az attitűdömmel, az értékrendem.

Tehát, hogy így szólaljanak meg belől több harang, am célja, ami így megkondít így több mindent, tehát hogy így elindítja és és amikor így elkezdjük a lépéseket, akkor meg ott én szoktam így odakötni, hogy na most akkor melyik szólalt meg?

Melyikre? >> Hogy hogyan kapcsolódik ez a nagy? >> Igen.

Hát biztos emlékeztek rá, meg a kedves coach képződők, vagy éppen a frissen végzettek, hogy van az a fóella ívam, ahol van sok kicsi kis pukli, meg van egy nagy, ami átível az egészen.

És nekem nagyon fontos az, hogy hogy az ügyfelemet reflektás reflektáltassam arra, hogy az ülésnek az aznapi témája, hogy a 60 perc alatt hova akar eljutni gondolkodásban, hogyan kapcsolódik a nagyhoz. >> Ühüm.

Igen. >> És ad abszurdum az is tök oké tud lenni, ha azt mondja, hogy ez most nem kapcsolódik, de éget. >> Igen.

Tehát ér olyat csinálni, hogyha valami úgy előrébb van.

De aztán egyébként sokszor kiderül, hogy mégis csak kapcsolód, hogy még csak kapcsolódik.

Igen, >> mert valami olyan dolog van mögötte, ami azért arról szól, hogy a a mégis csak erről a nagy cél szól.

Hát nekem személy szerint, ami ha én javasolhatnék valam bevált, az a megoldásorientált beszélgetési keret.

Tehát még én annál jobbat nem találtam, hogy ezt a solution focus elővenni, az nagyon jó arra, hogy így elröpít a jövőbe.

Nagyon szépen kép képszerűen elképzeled ugye,…

Említett entitások

Témák

Személyek

Szervezetek, cégek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „A coaching cél”

Miről szól ez az epizód: „A coaching cél”?

Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett című műsorban a coaching célok megfogalmazásának nehézségeit járják körül Mezőfi Bálinttal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával. Szó esik arról, miért problematikus a jó célkitűzés, milyen a negatív és a pozitív célfogalmazás… Az epizód a Fejlesztés terhe mellett című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 04. 09..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „A coaching cél”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mezőffy Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „A coaching cél”?

Fő témái: coaching célok, célkitűzés.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „A coaching cél”?

Megjelenés: 2026. 04. 09.. Hossz: 31 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/fejlesztes-terhe-mellett/s05e04-a-coaching-cel

Több epizód a Fejlesztés terhe mellett-ből

  • Ellenállások a coachingban

    A Fejlesztés terhe mellett podcast hatodik adása a coachingban felmerülő ellenállásokkal foglalkozik. Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita szakmai beszélgetésükben megosztanak sze…

  • A hiedelmekről (coaching sorozat)

    Az "A hiedelmekről" című epizód a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatának része, amely a hiedelmekkel való foglalkozást tárgyalja. Az adás kitér arra, hogy mi is a hiedelem,…

  • Coaching #5 - A hiedelmekről

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatban a hiedelmek témakörét járják körül Mezőfi Bálint, Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita. Kiemelik, hogy a hiedelmek…

  • Kapcsolat a coach és a coachee között

    A Fejlesztés terhe mellett podcast szakmai évadának ezen epizódja a coach és kliens közötti kapcsolat bizalmi aspektusait vizsgálja. A beszélgetés kitér a bizalom kialakításának m…

  • Min (ne) dolgozzunk coachingban?

    A Fejlesztés terhe mellett podcast ez évi ötödik adásában Helga és Rita arról beszélgetnek, hogy mi tartozik a coaching, és mi nem. Kitérnek azokra a határesetekre, amikor nehéz e…

  • A kémiai beszélgetés a coachingban

    Ez az epizód a kémiai beszélgetést tárgyalja a coachingban. Kitér arra, hogyan élik meg a résztvevők, miért van rá szükség, és hogyan készülhet fel rá mind a kliens, mind a coach.

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A Fejlesztés terhe mellett podcast S04E18 adásában az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát mutatják be. Kitérnek a módszer eredetére, fontosságára, és arra, hogy mikor ha…

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A podcast e heti adása az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát járja körül. Marshall Rosenberg nevéhez fűződő strukturált modellt, melyet a humanisztikus pszichológia alk…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A mai adásban a munka-magánélet egyensúlyát járjuk körül, de dinamikus élet-egyensúlyként értelmezve. Kiemeljük a téma fontosságát a pszichés egészség és a munkaadói bizalom szemp…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A vendégek a munka-magánélet egyensúly fontosságát vizsgálják a mai világban, és felvetik a dinamikus élet-egyensúly koncepcióját. Kitérnek friss kutatási eredményekre, amelyek sz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból