Fejlesztés terhe mellett

Erőszakmentes kommunikáció

· PT33M35S

Összefoglaló

A podcast e heti adása az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát járja körül. Marshall Rosenberg nevéhez fűződő strukturált modellt, melyet a humanisztikus pszichológia alkalmazott kommunikációs technikájaként is említenek, Carl Rogers tanítványaként. A műsorban a…

Röviden

Műsor
Fejlesztés terhe mellett
Megjelenés
2025. 05. 27.
Hossz
34 perc
Szereplők, említett nevek
Carl Rogers, Mezőffy Bálint, Marshall Rosenberg
Témák
erőszakmentes kommunikáció, humanisztikus pszichológia, kommunikációs technika
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Honnan származik ez a módszer? 02:15 Mennyire fontos szerintünk ez a téma? 05:05 Mikor gurul el nálunk a cérna? 09:25 A
  2. — Zsiráf-nyelv: a szívből jövő kommunikáció (+fact check: NEM a zsiráfnak a legnagyobb a szíve!) 13:00 Az első lépés: mi t
  3. — A harmadik lépés: mire van szükségem most ebben a helyzetben? 23:50 A negyedik lépés: mit kérek tőled? 23:55 Hogyan lesz
  4. — Alá-fölé rendeltségű szerepekben ez hogyan működhet?

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt a fejlesztés terhe mellett.

Szakmai beszélgetések tréningről, coachingról és más vállalati jelenségekről, Mezőfi Bálintal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával.

A mai adásban az erőszakmentes kommunikációról fogunk beszélgetni.

Ez egy olyan modell, amit a kommunikációs tréningeken, meg a különböző kommunikációval foglalkozó kurzusokon előszeretettel tanítunk mi is.

És valószínű, ha voltatok már asszertivitás, vagy bármilyen kommunikációs tréningen, akkor találkozhattatok vele.

Hát röviden bevezetésképpen én csak annyit mondanék, nem túl húzva az elméleti részt, hogy maga ez egy egy komplett összerakott struktúra, ami Marshall Rosenberg nevéhez fűződik, aki egyébként Carl Rogers tanítványa volt, a híres humanisztikus pszichológia atyja volt Rogers, az ő tanítványa volt.

És talán ez úgy kapcsolódik Rogershez, hogy ezt lehet azt mondani, hogy a humanisztikus pszichológiának egy alkalmazott kommunikációs technikája.

Vannak elágazásai is ennek, és az assz pedig asszertivitást tréningeken is lehetett találkozni.

És arra gondoltunk, hogy mivel ez egy eléggé ismert, közismert és nagy népszerűségnek örvendő téma, ezért egy picit erről beszélgetnénk, meg mindannyian nagyon szeretjük.

Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy nehéz sokszor megfogni, vagy tréningre bevinni, merthogy sokszor kapunk olyan válaszokat, hogy hát ez túl puha, meg hogy ez olyan nehezen működik, meg olyan nagyon lila, rózsaszín, meg amerikaias.

Úgyhogy egy kicsit ilyen szempontból is körbejárnánk ezt a témát, hogy mit lehet ezekre mondani, vagy miért gondoljuk azt, ha egyáltalán ezt gondoljuk, hogy ez nagyon is valós és működik, és hogy ez egy szuper dolog.

Az első kérdésem hozzátok az lenne, hogy nektek ez mit jelent fontosságát tekintve ez a téma.

Mennyire fontos számotokra és miért?

Helga, én azt tapasztalom, hogy a szervezetekben nagyon nagy probléma a kommunikáció és azzal kapcsolatos érzések kifejezése.

Tehát hogy kinek hogy érkezik meg az, amit mond a másik, vagy egyáltalán ki tudja-e fejezni igazán a gondolatait.

És én így sok szervezetbe tartok kommunikációs tréningeket.

Én már csak úgy szoktam megnevezni a tréninget, hogy a kommunikáció rejtelmei.

Tehát, hogy így nem nevezem meg igazából, hogy ez most a az érzelemmentes vagy az asszertív vagy bármi, hanem tényleg így mindent egybe, mert a legfontosabb eleme, és itt viszont kapcsolódik megint a pszichológia, illetve a mélyebb kutatások része.

Én azt érzem, hogy csak akkor tudjuk ezeket jól használni, ezeket a módszereket, kommunikációs eszközöket, hogyha van egy olyan önismeretünk, amire tudjuk ezt alapozni, ezt az egészet.

Tehát, hogy az eszközöket, mint az érzelem kifejezése például ezt meg tudjuk élni, ez nem egy másképp, csak hogyha tisztában vagyunk az érzéseinkkel.

Igen, ez egy érzelem, központú kommunikáció.

Aki hallott már énüzenetről, az az ahhoz nagyon hasonló.

Sőt, tulajdonképpen rokon rokonfogalom.

Tehát azt mondod, hogy akkor az érzelmek miatt, Rita, te hogy vagy ezzel a témával?

Most egy picit én följebb föntebbről nézem.

Egyszer egy talán egy jógaoktatóm mondta, hogy a kommunikáció akkor jó, amikor táplál, olyan, mint az étel.

És egy egy barátnőm meg azt szokta mondani, hogy ne nyúlzuk le egymásról a bőrt, ahogy vagy ne sértsük egymás bőrét, ahogy ahogy egymás mellett elhaladunk a kommunikációban, hanem vigyázzunk egymásra és tápláljunk a szavainkkal.

És valahol ez nekem itt fontos.

Hasonlóan vélekedek ezzel kapcsolatban, hogy valahogy van egy ilyen érzésem, hogy olyan jó lenne, ha mindenki ilyen módon beszélgetne a másikkal.

És én azért szoktam bevinni a tréningekre, amikor csak lehet, hogyha mondjuk a 10-12 főből ketten, hárman ezt igazán megértik, hogy ez mit jelent, és elkezdik használni, akkor már egy picivel jobb a világ.

Tehát így így ennyit hozzá tudok tenni.

Én is a a világot lehet, hogy egy 0,001 millió modod százalék-kal ezáltal jobbá tudom tenni, mert hogy tényleg azt gondolom, hogy maga a filozófia, ami mögötte van, meg a küldetése ennek az nagyon szép és nagyon konstruktív, meg egy ilyen szívből jövő világot közvetít.

És akkor mielőtt belemennénk abba, hogy ez mi is, meg hogy hogy is kommunikáljunk akkor erőszakmentesen.

Először egy olyan kérdésem lenne felétek, hogy mi az a helyzet, ami a legjobban titeket kiakaszt a magánéletbe, vagy a munkába?

Ilyen apróság akár, amire így rögtön eldurran az agyat.

Elga neked nekem a nekem a teszetoság.

De így konkrétabban, tehát hogy a nem tudom férjed, gyerekeid, a kollégáit vagy még még lehet, hogy még az se, tehát hogy egy akármilyen utcai hétköznapi helyzetben van vagy egy bolti helyzetben, amikor látom, hogy valamiért nem halad, valamiért nem azt, de nem nem úgy mennek, és tényleg csak annyi, hogy oda kell neki adni egy információt, hogy tessék azt megnyomni, azt a gombot is, már tudunk menni, vagy bármi, és ott nem állunk sorba, vagy akár.

Szóval, hogy ilyen ilyen helyzetek, amikor az amikor sokkal hamarabb föltalálom én magam, és én már mennék, én már vinném tovább a gördüljön tovább a dolog, és várnom kell.

Tehát talán a türelmetlenségem a gyökér.

És Ritta, neked van ilyen trigger szituációd?

És egy példával mondom, valamelyik nap jöttem haza egy előadásról, és laptop hátizsák a hátamon.

Hát egy kicsit tényleg kiterjedtebb volt, mint mint szokott lenni a a térben elfoglalt helyem a laptop hátizsákkal, és fölszállt egy hosszúhajú lány, olyan kis fiatal, és hát csak így megszólal, hogy menj már odébb, és akkor így hm lefagytam és akkor mondtam, hogy jó, jó, megyek.

És az kiderült, hogy én háttaláltam valakinek, és neki szólt, hogy a kettes ülésen menjen odébb eggyel, hogy ő is le tudjon ülni.

És akkor így ilyen nagyon faramuci volt a helyzet, de alapvetően ez a stílus, hogy na menj már odébb.

Szóval ez engem ez nagyon nagyon fel tud bosszantani.

Tehát nekem ez a ez a piros gombom.

És utána valahogy lehet, hogy úgy néztem, vagy vagy így ö valami történt köztünk, de a hölgy rámnézett, és azt mondta, hogy ne haragudjon, annyira bután érzem magam, vagy annyira fura ez a helyzet most, mertogy nem nem önnek szántam ezt a mondatot, és elnézést kért, és utána meg kibeszéltük, hogy nem történt semmi, és végül is mosolyogtunk rajta.

Na de akkor is ezek a helyzetek, amikor ilyen durvák vagyunk egymással.

Tehát ahogy a triggerpont lehet a tiszteletlenség.

Na és akkor a következő kérdés, hogy aztán majd mondom én is, hogy tehát teszetoszág a boltban, faragatlan, stílus, közlekedési eszköz bárhogy.

Mi az első gondolat, ami ilyenkor az eszetekbe jut, amit úgy vagy akár mondjátok is, vagy csak a fejetekbe belül, de hogy így elhangzik?

Hát, hogy úristen, ez most komoly most tényleg, tényleg ezt fogjuk itt, hogy mindenki nézi és senki nem tesz semmit.

Nálam ilyenkor ez a húba anyek, tehát hogy így valami ilyesmi, tehát hogy na de nocsak nocsak.

Jó, tehát fogalmazzunk, de lehetsz őszinte, nyugodtan úgy se hallja szerintem az illető.

Nem, tehát hogy ez a na megy már a fenébe.

Tehát hogy és akkor ezt így magamban nyilván sokkal cizelláltabban is el tudom a fütyfán fütyülő részézangyalát mondani.

Nekem is a bolt bolti eladó viselkedése.

Az nekem állandó triggerpont, illetve ugyanígy a telefonos ügyfél, én én magam is dolgoztam call centerbe, tehát lehet, hogy onnan jön, amikor azt érzem, hogy hogy így pattanok le, tehát hogy hogy tulajdonképpen tenni kéne akár a boltban valamit az illetőnek, vagy a telefonos ügyfiszolgálatón valaminek, ami akár meg is tehetne, de úgy van vele, hogy 200 ügyfélből egy vagyok, vagy 500 vásárlóból egy.

Most minek tegyen szívességet?

És hát, hogy ilyenkor mit gondolok, azt az az 18 pluszos tartalom, de tényleg akkor előjönnek belőlem ilyen mindenféle káromkodások, nem a fejemben, azért visszafogom magam, és inkább próbálok inkább csak megemelem a hangom, meg talán szóvá is teszem, hogy na hát azért egy kicsit több konstruktivitást várnék el, vagy valami ilyen ilyen ilyen passzív agresszív módon reagálok leginkább.

Na és azért m azért azért gondoltam, hogy egy picit játszunk el ezzel, mert hogy ez rettetesen fontos itt a az erőszakmentes kommunikáció kapcsol, de nem arról van szó, hogy akkor mi most magunk végezzük el azt a műveletet, hogy soha többet ilyen ne legyen az embernek.

Ez ösztönöse nekünk is, akik ez nekünk ez a szakmánk, de mégis az életben meg akár a munkában megesik az ilyesmi, hogy jön jön az első ilyen gondolat, és hogy ez a az első legfontosabb gondolata. a modellnek, hogy ösztönösen az ember az ilyen, illetve amit utána megtanul, akár gyerekkorba, iskolába, satöbbi, az nem nem az az fajta kommunikáció, amiről a Marshall Marshall Rosenberg beszél.

És ezt úgy nevezte el a jó Marshall, hogy ez az úgynevezett sakálnyelv.

Ugye sakálnyelv, ugye a sakál egy ilyen ragadozó, meglehetősen visszatetsző, visszataszító állat. legalábbis szerinte, és hogy valahogy ez a hogy sakál módra kommunikálunk, hogy ez az alap, mindenki trénerek, coachok, pszichológusok, mindenki és ha szeretnénk azt, hogy olyan simogató, vagy hogy is mondtad itt, hogy olyan tápláló tápláló legyen a kapcsolódásunk ehelyett, akkor meg tudunk tanulni másik nyelven beszélni, amit úgy nevezett el, hogy zsiráfnyelv.

Mert a zsiláf nyelvének van egy különlegessége.

Lehet, hogy van, de nem azért.

Akkor mondálának a nyálának van különleges.

Ez egy ezt mindig a Rosenberg is megkérdezi a workshopja szeráfel, hogy a nyála oldja a tüskét.

Nagyon ezeket mondják, de nagyon nem nem nem.

És meg tudj fel tudja oldani a mi ez?

Amit mondét a kommunikációban. amikor magasról eszi a tüskés afrikai fákat, akik védekeznének, hogy az emlős állatok közül ez a válasza, a zsiráfnak van a legnagyobb szíve.

Jé, azért egyébként az asszon elgondolkodtam, hogy még a bánánál is nagyobb szíve van a zsiráfnak, de szerintem ebbe az irányba most lehet, hogy nem kell elmenni.

Azért zsiráfnyelv, mert hogy a zsiráfnak van a legnagyobb szíve.

Igen, de zsiráf nyelv, mert hogy a tehát tudod, amikor nyelv, azt nem kell szó szerint érteni.

Nyelveddel is csinálod, meg a szíveddel is.

Tehát a sakál a fogával vicorog, és és azért ilyen borzasztóan negatív a kommunikációja.

A zsiráfnak pedig a szívével kommunikáből van.

És van egy ilyen sztenderd, amit most így végigmennénk gyorsan.

Tulajdonképpen minden helyzetre meg lehet fogalmazni egy mondatfüzért.

Ez általában több mondatból áll, egy kommunikációs formulát, ami az elején rettenetesen nehéz is, meg olyan mesterk is, de egyébként meg lehet ezt tanulni, mint az autóvezetést, és aztán lehet ezt rutinból is csinálni.

Ugye négy lépésből áll az erőszakmentes kommunikációnak a formulája is.

Tehát még egyszer ezt bármilyen helyzet kapcsán, tehát például a Teslatosza nénike a sorban a faragatlan utas, illetve a nem elég segítőkéz ügyfél szolgálatos esetében is meg lehet ilyen módon fogalmazni.

Az első lépés azt úgy nevezi a modell, hogy tények.

Tehát meg kellene fogalmaznunk azt, hogy mi van.

Na és akkor most Rita hozzád fordulok, hogy ezen a ponton mi az, amire érdemes figyelni.

Ami vannál a az, amit amit én érzékelek, az azt kell, hogy kifejezzem.

És itt megint hozok egy példát. volt nemrég egy olyan workshop helyzetem, ahol kifejezetten az érzékelésre mentünk rá, és megkértem a résztvevőket, hogy figyeljenek engem, és én elkezdtem telefonozni, bambultam ki az ablakon, unatkoztam, nem tudom, előszedtem a táskámból a kézkrémemet, ilyenek.

És akkor ahogy interpretálták ezt, hogy hogy tiszteletlen vagyok, hogy undok vagyok, hogy valakit várok, hogy unatkozzom, hogy érdektelen vagyok, és aztán utána azt helyre tettük, hogy ez mind belső adat volt.

A tényadat, amik és azt kértem, hogy figyeljenek meg.

A tényad az volt, hogy benyúltam a táskámba, és kivettem a krémet és bekentem a kezemet, vagy elővettem a telefonomat, és elkezdtem valamit keresni rajta.

Tehát, hogy hogy így így érdemes szétválasztani nagyon erősen a kettőt, hogy mi a külső adat és mi a belső adat.

És az, amikor amikor valaki faragatlanul szól a villamoson, akkor akkor akkor a belső adatom az, hogy menj már a francba, bocsánat, hogy szólsz te ide hozzám?

Nem nem biztos, hogy minden hallgató ismeri ezt a külső adatbesélyet.

Külső attól, hogy valóban a külvilágban létezik, tehát megfigyelhető, lekamerázható rögzíthető hangfelvétellel, tehát kép vizuálisan hang, ezért külső.

A belső meg azt jelenti, hogy ahogy megérkezik hozzám, annak van egy értelmezése, és attól, hogy mondjuk undoknak látok valakit, az már belső értelmezéses, korábbi tapasztalatokból, a korábbi élményekből jövő belső értelmezés.

Mondoknak látom azt, aki valójában ül a széken és bámul fölfele a plafonra, az a külső adat, hogy bámul.

És az az undoknak gondolom, az a belső.

Szóval, hogy én ezt ezt tartom nagyon fontosnak, hogy hogy amikor amikor nagyon tudatosan kommunikálok, akkor azt mondjam, hogy úgy látom, hogy vagy engedje meg, hogy hogy átmenjek.

Úgy látom, hogy most öntől nem fogok tudni odaférni. szeretném megkérni arra, hogy lépjen odébb egyet, mert tehát hogy ez ez aztán így fordítódik le az adatszinten.

Tehát hogy vagy vagy ahogy mondjuk Helga azt mondta, hogy hogy várunk és nem nyomja meg a gombot, azt látom, hogy nem tudja, hogy hogyan kell hogyan kell ide bejutni ebbe a terembe, vagy vagy hogyan kell a liftet hívni.

És akkor ez egy ilyen megfigyelés, hogy én azt látom, hogy azt érzékelem, hogy az történik, hogy Igen.

Ezt ezt nehéz megfogalmazni, meg ezzel nagyon sok idő elmegy tréningen.

Nem tudom ti hogy vagytok vele, hogy például szoktam képeket mutatni, amin ilyen csomó minden történik hasonló módon, meg filmet megnézünk hang nélkül, meg én magam is ugyanúgy csinálok dolgokat.

Nem tudom, letépem a Flipchat papírt, összegyűröm, összetépem, és akkor mit láttatok?

És akkor azt mondják, hogy dühös…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Erőszakmentes kommunikáció”

Miről szól ez az epizód: „Erőszakmentes kommunikáció”?

A podcast e heti adása az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát járja körül. Marshall Rosenberg nevéhez fűződő strukturált modellt, melyet a humanisztikus pszichológia alkalmazott kommunikációs technikájaként is említenek, Carl Rogers tanítványaként. A műsorban a… Az epizód a Fejlesztés terhe mellett című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 05. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Erőszakmentes kommunikáció”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Carl Rogers, Mezőffy Bálint, Marshall Rosenberg.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Erőszakmentes kommunikáció”?

Fő témái: erőszakmentes kommunikáció, humanisztikus pszichológia, kommunikációs technika.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Erőszakmentes kommunikáció”?

Megjelenés: 2025. 05. 27.. Hossz: 34 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/fejlesztes-terhe-mellett/s04e18-eroszakmentes-kommunikacio

Több epizód a Fejlesztés terhe mellett-ből

  • Ellenállások a coachingban

    A Fejlesztés terhe mellett podcast hatodik adása a coachingban felmerülő ellenállásokkal foglalkozik. Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita szakmai beszélgetésükben megosztanak sze…

  • A hiedelmekről (coaching sorozat)

    Az "A hiedelmekről" című epizód a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatának része, amely a hiedelmekkel való foglalkozást tárgyalja. Az adás kitér arra, hogy mi is a hiedelem,…

  • Coaching #5 - A hiedelmekről

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatban a hiedelmek témakörét járják körül Mezőfi Bálint, Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita. Kiemelik, hogy a hiedelmek…

  • A coaching cél

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett című műsorban a coaching célok megfogalmazásának nehézségeit járják körül Mezőfi Bálinttal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával…

  • Kapcsolat a coach és a coachee között

    A Fejlesztés terhe mellett podcast szakmai évadának ezen epizódja a coach és kliens közötti kapcsolat bizalmi aspektusait vizsgálja. A beszélgetés kitér a bizalom kialakításának m…

  • Min (ne) dolgozzunk coachingban?

    A Fejlesztés terhe mellett podcast ez évi ötödik adásában Helga és Rita arról beszélgetnek, hogy mi tartozik a coaching, és mi nem. Kitérnek azokra a határesetekre, amikor nehéz e…

  • A kémiai beszélgetés a coachingban

    Ez az epizód a kémiai beszélgetést tárgyalja a coachingban. Kitér arra, hogyan élik meg a résztvevők, miért van rá szükség, és hogyan készülhet fel rá mind a kliens, mind a coach.

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A Fejlesztés terhe mellett podcast S04E18 adásában az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát mutatják be. Kitérnek a módszer eredetére, fontosságára, és arra, hogy mikor ha…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A mai adásban a munka-magánélet egyensúlyát járjuk körül, de dinamikus élet-egyensúlyként értelmezve. Kiemeljük a téma fontosságát a pszichés egészség és a munkaadói bizalom szemp…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A vendégek a munka-magánélet egyensúly fontosságát vizsgálják a mai világban, és felvetik a dinamikus élet-egyensúly koncepcióját. Kitérnek friss kutatási eredményekre, amelyek sz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból