HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Egy fekete technológia előnyei és tapasztalatai: növényvédelem csökkentett dózissal, lémennyiséggel (HEKTÁR Magágy)

· PT1H16M58S

Összefoglaló

A HEKTÁR Magágy podcast legújabb adásában Hegedűs Sándor növényvédelmi szakmérnök, az E.A.T. módszer szaktanácsadója beszélget Gribek Dániellel. A beszélgetés során szó esik a növényvédelemben "fekete technológiának" nevezett eljárások hatékonyságáról és előnyeiről, különös…

Röviden

Műsor
HEKTÁR mezőgazdasági podcast
Megjelenés
2026. 03. 28.
Hossz
1 óra 17 perc
Szereplők, említett nevek
Gribek Dani
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

Nincs még egy olyan ország a világon, ahol ezért, hogy én a hogy én a környezet pici terhelését eredményesen csökkentem, és a növényeket is plusz termésre és minőségi javításra kényszerítek, úgymond büntetnének.

Beírod azt a mennyiséget, amit te folkezelésben részesítettél, akkor nem jön ki az a a dózis.

Rossz hírem van a termelők számára egyébként.

Franciaországban eljutottak odáig, hogy négyszer gyomirtják a a búzát, kétszer ősszel, kétszer tavasszal.

Na ez a rezisztenciának a melegágya, a készítmények bekorlátozása, a választéknak a csökkentése rendben van, legyen úgy, mint Nyugat-Európában.

Bukjam a garanciát arra a kezelésre, ennél a készítménynél?

Gondolj például egy repülőgépre. annakirén egy repülőgéppel 50 l/ lémennyiséggel dolgoztunk és tökéletes volt több 100000 hektáron és több mint 30 évvel folyik ennek a módszernek a a végrehajtása, a csinálása úgymond és semmrezisztenciát nem találtak benne többet mint amit mint ami egyébként is kialakult volna és elsadulási problémából sem volt több az időzítésnek rettenetesen nagy jelentősége van ebben ebben a technológiában.

Tehát az, hogy én mikor fogom az adott készítményt kijuttatni, rengeteg növényvédés azt sem tudja, hogy milyen fúvóka van a permetező gépében.

Minden készítménynek megvan az optimális lémennyisége csepmérete fenológiája napszakja, hogy azt mikor kell kijuttatni.

Párat tartalma, hőmérséletti viszonyai.

Van olyan, ami kifejezetten szereti azt, ha meleg van.

Ez nem a hátul gombolós kék nyakkendős kisdoboszoknak a puszipacsi játéka.

Hektár magágy agrárszakmai beszélgetős podcasts sorozat Griek Danival.

Minden esetben rossz vagy veszélyes megoldásokat takar a fekete technológia kifejezés a növényvédelemben.

Miért lehet hatékony és milyen előnyei lehetnek a csökkentett lémennyiségnek adott esetben a jelentősen kisebb hatóanyagdózisnak?

Egyáltalán hatékonyak-e, vagy csak a rezisztenciát erősítik?

És miért fontos a víz pH-ja, a kijuttatás időpontja? illetve van-e értelme az éjszakai permetezésnek.

Sziasztok, Gribek Dani vagyok és ez itt a Hektár Magáty Podcast újabb adása, amiben egy olyan témát hoztam nektek, amiért már régóta rágják a fülemet sokan, viszont mindeddig halogattam, egy picit tologattam két dolog miatt.

Egyrészt ugye a növényvédelem mélyébe tekintünk bele, és a növényvédelem azért egy olyan téma, amiben nem feltétlenül mozgok annyira otthonosan.

A másik viszont az, hogy azt gondolom, hogy ez egy darázsvészek, amibe valamilyen szinten ma belenyúlunk, de hát megszokhattátok, hogy azért Hektár podcast a Hektár podcast, hogy olyan témákat is feldolgozzunk, amik adott esetben nem feltétlenül a mainstream részhez tartozik.

Mielőtt ugye megkezdenénk a műsort és bemutatnám a vendégemet, szokásos kéréseim.

Egyrészt ugye kövessétek a hektárt a különböző podcast és közösségi média felületeken.

Van hírlevelünk, amire feliratkozhattok a www.hheektarpodcast.hu oldalon.

Ugye, hogyha ezt megteszitek, akkor egyetlen egy adásról sem maradtok le, merthogy akkor ugye tájékoztatunk titeket minden videónk, podcastunk kikerülésekor.

És hát még egy kérés, aki teheti, támogassa a Hektar podcastot, például ilyen műsoroknak az elkészítését a www.hectarpodcast.hu/támogatásoldalon.

Gondolom, nem kell nagyon magyarázni, hogy mondjuk a mai műsorhoz miért nem tudtam vagy miért nem akartam egyáltalán piacról szponzort keresni.

Ilyen témákkal is szerintem érdemes foglalkozni, ahol adott esetben nem feltétlenül van fizető reklám a beszélgetés elején.

A felvétel a Streamline Butikban készült.

Butikstúdio.hu >> Na de hát akkor kezdjük is a műsort, és itt van már ugye mai vendégem velem szemben, Hegedű Sándor, növényvédelmi szakmérnök, az EAT módszer jó ismerője, szaktanácsadó.

Sanyi, köszöntelek itt a Hektármagyban. >> Köszönöm a megtiszteltetést, a meghívást.

Üdvözlöm a kedves hallgatókat nézőket. >> 1987 óta aktívan foglalkozol ugye a növényvédelemmel a gyakorlatban is.

Ezt ugye nagyon fontos leszögezni, merthogy tényleg olyan témáról fogunk beszélgetni, ami szerintem abszolút egy ilyen amellett, hogy darázsvészek, mint ahogy mondtam, egy jelenkori vita kell, hogy legyen.

Majd beszélünk itt például a drónos permetezés megjelenésével. ugye itt a lé, illetve dózis mennyiségek kérdése kapcsán.

De mielőtt elkezdjük a beszélgetést, nagyon-nagyon fontos leszögeznem itt a Hektár podcastban, hogy ez a műsor nem arról szól, tehát nehogy bárki is félreértse, hogy hallgatóinkat, nézőinket bármilyen jogsértésre szeretnénk inspirálni, tehát határozottan nem, hanem itt tényleg egy olyan technológiáról fogunk beszélgetni, ami Magyarországon fekete technológia. majd elmondod, hogy Nyugatorsz, hogy Nyugat-Európában ugye ezt alkalmazzák, ez működik, innen lesz majd gyakorlati kérdés.

Úgyhogy ezt mindenképpen szerettem volna így a a műsor elején elmondani.

Tehát senki ne érezze azt, hogy hogy mi itt most bármire biztatást adunk.

Arról van szó, hogy erről beszélgessen a szakma, hogy nézzük meg, hogy hogy van-e olyan módszer, ami adott esetben ugye fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdaságot, vagy adott esetben akár még egészségesebb élelmiszert is az asztalra tud juttatni.

És akkor ilyen ezt most tényleg nagyon röviden válaszolni, mert ezt fogjuk majd kifejteni, de hogy nincs ellentét a fekete technológia kifejezés meg mondjuk egy egészséges élelmiszer között, tehát elsőre ezt bedobnám, azt mondom, hogy hát ez a kettő összeférhetetlen. >> Hát ilyen megvilágításban ellentétes a kettő, de gyakorlatilag ez a fekete technológia, mert azért le kellene tisztázni tulajdonképpen, mi az, hogy fekete technológia. >> Ez a következő kérdés.

Ez a bocs, hogy én előre megyek, de ugye minden országban más és más, mert minden országnak megvannak az engedélyezett eljárásai, növényvédőszerei.

Az unióban ugye ez másképp van egy kicsit.

Erről nekem külön bejtő véleményem van az Uniónak a három szintű tagozódására, ugye első egyes második, illetve harmadik sáv, ugye az északi, az a arra nem ugyanazok vonatkoznak, mint a kettes és a hármas.

A hármas az már Franciaország, Spanyolország.

Most nem tudom, hogy mi körülbelül Írországgal vagyunk egy szélességi fokon, tehát a 45 szélességi fokon, viszont nekünk kontinentális, illetve majdhogy nem szemiari klímánk van. annak, hogy most esik az eső.

Viszont Írországban óceánia klíma. >> Tehát, hogy lehet ezt a kettő jogszabály, hogy lehet ezt a kettőt ö >> egy napon említeni, mivel teljesen mások a termesztési kör termesztési feltételek.

Ezt országonként és növényenként kellene meghatározni.

Tehát gondolj bele, de nagyon sok növénnyel foglalkoztam.

Tehát ezt a technológiát én 24 növényen csináltam gyakorlatban 5000 hektáron négy éven keresztül és az oly népszerű rezisztenciával sose fog sose sikerült találkoznom egyébként ennek a módszernek sem sikerült találkoznia kifej alatt mindegy tehát a fekete technológára visszatérve hogy lenne több szermaradék egy olyan készítményben betart mindenféle élmezés és várkozási időt, ahol törtrészekkel dolgoznak, tehát nem a teljes előír dózisak, hanem annál jóval kisebbel.

És most hadd tegyem hozzá, hogy ezt egy másik részfejezetben kell elmondani.

Nem zsákvarró tűnyi gyomok ellen küzdünk, hanem tűzrásnyi gyomok ellen küzdünk.

Nem kuratív módszereket, hanem preventív módszereket használunk.

Egy olyan állítás van, hogy nem minden fekete technológia feltétlenül káros, ugye.

Tehát most most nagyjából egy ilyen dologról beszélgetünk. >> No hát akkor nézzük meg, hogy hogy tényleg mi ez a nem káros fekete technológia, vagy ami most itt az elején inkább úgy fogalmaznék, ami azért jöttél be, hogy szerinted nem káros, mint fekete technológia.

Ez a ez a ez ez az EAT módszer. >> Igen, ez az AT-nek a módszere.

Nem csak a franciák foglalkoznak ezzel, hanem a Lajtán túl nagyon sok ország, Németország, Hollandia, többek között.

Ennek az a lényege, hogy semmit nem árlunk, semmiféle vegyszert nem árlunk.

Ugyanazokkal a készítményekkel dolgozunk, amiket a közforgalomban, mit tudom én, még meg fogok nevezni cégeket.

Nem azért, mert reklámolni akarom őket, reklámozni szeretném őket, hanem azért, mert mert ezek a forgalmazók például tehát a Kite IKR kemikálsz, aki ott a környékünk van, és nagyon sok magán kézben levő forgalmazó, akit nem említek, az elnézést kérek tőle eleve.

Ezek által forgalmazott készítményekkel dolgozunk, és mi csak a ö technológiát adjuk.

Ez akkor nagyon fontos, hogy ez azt jelenti, hogy hogy mindenféle félreértést elkerülve engedélyezett készítmények, >> piacon lévő hivatalosan vásárolt szerekkel foglalkozunk most a következő jó néhány percben. >> Így van.

Tehát semmiféle kütyüt, mütyüt vagy varázsszert mi nem árulunk.

Ezt bár bárki képes rá, akiben kellő szorgalom és alázat van a technológia iránt. >> Jó, akkor ugye megvannak azok a növényvédő szerek, megvannak azok a hatóanyagok, ugye, amik abszolút nem fekete technológiát képviselik, tehát abszolút fehér termékek.

De akkor mégis ez miben más, mint amit mondjuk kinézünk a határban, akkor látunk, tehát hogy jönnek mennek a permetezőgépek.

Mi az, ami ami ebben a módszerben teljesen más?

És akkor nyilván itt a lé meg a dózis kérdése vetődik fel.

Gondolom gyakorlatilag az a különbség, hogy retten odafra figyel a módszer a készítményeknek és készítmények pH-jára, illetve a oldatra, az oldat pH-jára, amit kijuttat a sótartalmára. ezeket a káros sókat, ezeket különböző adalékanyag megvásárolható, legálisan megvásárolható adalékanyagok segítségével ö kiütjük.

Vannak készítmények, amikor nem a pH-t le kell vinni, hanem föl kell vinni töltösen az acetamiprit hatóanyag esetében, a moszpilán esetében, amelyik hét 7,8 7,9-es pH-n fejti ki az optimum hatását. egyébként erre vizsgálatok is történtek annak idején, hogy ha lúgos pH nyuttatták ki a kémiaanyagot nővédőszert akkor kevesebb ideig őrizte meg a hatékonyságát, mintogyha Savas PH-n juttatták ki, és nem kis mértékben.

Tehát ez a ez az intervallum, ez duplázódott.

Ilyen volt például tiofanát metil, tehát ez az egyik oldal. ö úgy úgymond úgy úgynevezett tapadásfokozókat is használunk és különböző emulgálható formában levő olajakat bizonyos esetben természetesen nem ott, ahol ez tiltás alá tartozik, mert teljesen mindegy, hogy kis mennyiség, nagy mennyiség, kislémennyiség, nagy lénymennyiség, az olaj az a tapadást, a penetrációt ö fokozni fog. fogja.

És van olyan, amikor ezt nagyon, de nagyon nem célszerű elvégezni, mert műtrágyával sem célszerű ezeket kijuttatni, ezeket a tapadásfokozókat tudni, vagy kisózzuk, hát kiperzseljük egyszer a növényt, gazdasági kár keletkezik belőle, ez pedig nem áll szándékában senkinek.

A gazdasági előny származik ebből a módszerből, mert amikor a növény egy kicsit úgy megrázza magát, >> eről beszéljünk külön a gazdasági, még egy picit visszakanyarítanának arra, mert hogy itt már belementünk ugye a PH-ba belementünk tapadásfokozóba, >> de még nem alapoztuk meg azt, hogy akkor pontosan mi a technológiának a lényege.

Ugye itt említettem ezt a le és és csökkentett dózis mennyiséget.

Eleve ugye ez két külön történet, nem tudom mennyire függnek össze.

Tehát itt önában a a lé is kevesebb, meg a dózis is kevesebb. >> Így van.

Na most a pH-ra visszatérve, mert azt mond azt említetted az előbb, a pH esetében ugye ismeretes mindenki számára glifozát.

A glifozát egy nagyon érdekes hatóanyag, ami nem gyomirtószernek indult, hanem egy kelátképző anyagnak és megtalálják az ivóvizekben satöbbi, satöbbi.

Őrült probléma. hogy ezt a mezőgazdaságban használt diffozátnak tulajdonítják, holott a háztartások ezen él é élen járnak a kelátképzoknak a kiszórásában, és a van közös bomlástermékük a glifozátnak, és ezeknek a háztartási tisztiótól szerepnek, és ezt találják meg sokszor a élővízekben.

Tehát itt egy alaposabb vizsgáló vizsgálódásra lenne szükség, nem pedig egy ilyen fenhéjázó kijelentésre, amit X, Y és Z megtesz.

Na most pont a glifozátról tudjuk, hogy minél jobban felhíítjuk az anyagot, tehát minél minél több lévvel juttatjuk ki, annál kevésbé fog működni.

És megvan az a négyes pH, amin a gfozár kitűnően működik, és hiába visszemelt lúgosba, ott már nem fog működni, et jóval kevésbé lesz hatékony, mint ebben a lesavazott és kislével kijuttatott állapotában. egyébként még a keverhetőségre azt elfelejtettem megemlíteni, lényeges, hogy nem mindent keverhetünk mindennel össze.

Nem akar mostorozni a a lomtrágyártó és forgalmazó cégeket egyáltalán, de nagyon kevés olyan vizsgálat van, nagyon egyszerű kijelenti, az mindennel keverhető.

Persze egy lúgos lomtrágya, egy savas közeget igénylő nőim időszerre remekül keverhető.

Nem fogok látni semmit a oldban, tehát nem látom azt, hogy pejhesedne, túrósodna, vagy bármi.

Egyszerűen mondani, hogy csak kicsapják egymást.

Nekem nagyon sok vizsgálatom volt ezzel kapcsolatban, hogy milyen készítményeket lehet összekeverni egymással, és milyen milyen pH-n.

Nem ösztöznött engem erre senki, nem fizetett nekem ezért senki.

Én ezt a saját örömömre csináltam.

Sokszor a védekezésnek a sikert a védekezés sikert sikertelenségének ez az oka, amit nagyon sok növényvédős vagy termelő nem is sejt, hogy rosszat csinál.

Ezt elmondom, ha érdekel valakit egy kukorica atka elleni védekezés kapcsán, vagy a lomtrágyák kapcsán, vagy a kukoricamód pottomobaglepke elleni védekezés kapcsán.

Tehát egy helyzeti szelektiv helyzeti szelektivitás is felléphet, és a mai technológiákkal egyszerűen nem találkozik a a vegyszer és a kártevő vagy kórokozó szervezet gondolja egy kukoricára, amikor felülőre permetezzük le az állományt, és akkor mondjuk h adjál rá légzsákot.

Bekapcsold a légzsákot, és gyönyörűen leviszed a talajra a készítményt.

De magára a bajuszra mi a célszerület lenne? nem fog eljutni.

Belógó szárakat kell használni.

Én olyanokat dolgoztam ki, hogy nyolc darab fúvóka kezel egy darab kukorica növényt.

Általában hat elég, nyolc az csak ha nagyon-nagyon magas volt a növény, akkor volt ez.

Ez egy ez egy külön ez egy külön műfaj.

Említett entitások

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Egy fekete technológia előnyei és tapasztalatai: növényvédelem csökkentett dózissal, lémennyiséggel (HEKTÁR Magágy)”

Miről szól ez az epizód: „Egy fekete technológia előnyei és tapasztalatai: növényvédelem csökkentett dózissal, lémennyiséggel (HEKTÁR Magágy)”?

A HEKTÁR Magágy podcast legújabb adásában Hegedűs Sándor növényvédelmi szakmérnök, az E.A.T. módszer szaktanácsadója beszélget Gribek Dániellel. A beszélgetés során szó esik a növényvédelemben "fekete technológiának" nevezett eljárások hatékonyságáról és előnyeiről, különös… Az epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2026. 03. 28..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Egy fekete technológia előnyei és tapasztalatai: növényvédelem csökkentett dózissal, lémennyiséggel (HEKTÁR Magágy)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Gribek Dani.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Egy fekete technológia előnyei és tapasztalatai: növényvédelem csökkentett dózissal, lémennyiséggel (HEKTÁR Magágy)”?

Megjelenés: 2026. 03. 28.. Hossz: 1 óra 17 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/hektar-mezogazdasagi-podcast/egy-fekete-technologia-elonyei-es-tapasztalatai-novenyvedelem-csokkentett-doziss

Több epizód a HEKTÁR mezőgazdasági podcast-ből