Kihalni veszélyes

Működtessünk bevásárlóközösséget! - Beszélgetés kosárközösségek vezetőivel / Kiutak podcast #2

· PT1H21M2S

Összefoglaló

A Kihalni veszélyes podcast vendégei Jacsó Enikő (Budafoki Kosárközösség) és Zalatnai László (Nyíregyházi Kosárközösség). Az adásban a bevásárlóközösségek működését, előnyeit és kihívásait vitatják meg. Kitérnek arra, hogyan lehet ilyen közösséget indítani, illetve vásárlóként…

Röviden

Műsor
Kihalni veszélyes
Megjelenés
2024. 10. 31.
Hossz
1 óra 21 perc
Szereplők, említett nevek
Őri Ádám
Témák
bevásárlóközösség, kosárközösség, közösségi gazdaság
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

mi nekünk sikerült teljesen pénz nélkül elindulnunk ezt csak azért mondom mert az agyunk erre van kondicionálva hogy fú bérleti díjat kell fizetni ú nem tudom milyen szoftver kell nem mi egy google formot használtunk az volt a az a felület ahol a a vásárlók le tudták adni a rendelést mi pedig összesítettük manuálisan a táblázatot a végén nem haltunk bele nem annyira tetszett ez a sok manuális munka de meglehetett oldani helyszínt sikerült úgy találnunk hogy egy felajánlás volt tulajdonképpen tehát egy cég azt mondta hogy mi lehetünk az átadó alkalom idején az ő teraszukon és ezzel tud minket támogatni ő megérti ezt az egész ügyet ő is támogatja a termelőket és hogy hogy ezzel lehetőséget biztosít nekünk hogy el tudjunk indulni kutak podcast közösségi válaszok jövőformáló tippek és történetek mai adásunkban a bevásárló közösségekről fogunk beszélni két vendégünkkel jacsó enikővel a budafoki és zalatn lászlóval a nyíregyházi kosár közösség képviseletében üdvözlünkeket sziasztokzi beszélünk többek között arról hogy mi is egy bevásárlóközösség és hogyan működik ők milyen kihívásokkal és sikerekkel szembesültek és mit érdemes tudnia annak aki azon töri a fejét hogy saját közösségében indítana egyet vagy csak vásárlóként csatlakozna egy már meglevő helyi közösséghez reméljük tetszeni fog a mai adás vágjunk is bele jó akkor először szeretnénk néhány szót mondani a mai vendégeinkről először akkor jacsó enikőről aki a budafoki kosárközösség alapítója és szervezője valamint 2024 január óta az elnöke is az eltén végzett német és szociológia szakon majd később ő is elvégezte a humánökológia tanfolyamot valamint önkéntesként is részt vett benne szakdolgozatát a helyi pénzté májában írta valamint a kisközösségi programban is ezzel a témával foglalkozott megszűnése előtt dolgozott a szatyorboltban azóta egy multinál helyezkedett el most és szabadidejében végez ökotudatos önkéntes tevékenységeket szia nikő sziasztok zalatnai lászló de többiknek csak zulu végzettségét tekintve meliorációs üzemmérnök és környezetgazdálkodási szaküzemmérnök jelenleg az emisszió elnöke és a nyíregyházi kosárbevásárlóközösség egyik szervezője és önként ese széleskörű ismerettel rendelkezik többek között a helyi gazdaság fejlesztésében szalmabála építészetben valamint a bevásárlóközösségek létrejöttének és működésének segítésében ezenkívül érdekli a regeneráció az élőlények és az élőrendszerek helyreállító folyamatai a pénzelmélet az önszerveződés és a közösségek szervezése sziasztok sziasztok szerintem kezdjük azzal hogy mi is tulajdonképpen a bevásárlóközösség amiről ma fogunk beszélni hogyha ezt definiálnunk kellene akkor a leg legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatjuk meg mint a helyi értékesítés egy formája ahol legtöbb esetben az értékesítési ponttól maximum 40 km távolságból érkező élelmiszert tudjuk megvásárolni ezzel ugye ki tudjuk hagyni a már a már megszokott kereskedelmi láncokat és közvetlenül a termelőtől tudunk ilyen árukat beszerezni szerintetek ez megállja a helyét ez a definíció és mit kell még kicsit bővebben tudni erről milyen típusai vannak a itt a definícióban elhangzott hogy 40 km sugarú körből érkeznek az élelmiszerek azért ez mondjuk budapest viszonylatában már nem állja meg a helyét hiszen egy két milliós nagyvárosról van szó tehát hogy itt jóval messzebbről is érkezhetnek termelők és még akkor is a helyi tehát akkor is helyi terméknek minősül a termék hogyha így jut el a vásárlókhoz úgyhogy alapvetően én tehát hogy ez bevásárló közösségenként változik hogy hány kilométer ez a sugarú kör és egyébként a vásárlóközösség tagjai összekötik a a a termelőt a fogyasztóval tehát hogy tulajdonképpen egy ilyen közvetítő szerepet tölt be mindkét modell tulajdonképpen a bevásárlóközösség legalábbis magyarországon két külön formában működik az egyik a nyíregyházi modell tehát ahol önkéntesek tehát sokkal több önkéntes dolgozik együtt ott is előrendelés van az átadó napra általában délelőtt a termelők ömlesztve behozzák az árut és utána az önkéntesek azok akik a a vásárlók szerint kosarakba rendezik lemérik a termékeket kiporciózzák és a vásárló pedig jön az átadó alkalomnak az időpontjára bemondja a nevét és akkor már hozzák is neki a kosarat és akkor csak fizetés távozik tehát ez egy ilyen gyors a vásárló szempontjából egy nagyon gyors bevásárló forma a másik modell pedig a piacos amikor előrendeléssel működünk mi is viszont nálunk úgy van hogy az átadó alkalom az egy órán át tart ugye két hetente szerdánként f:30 és f:30 között és akkor ott vannak a termelők mindegyik a saját asztalánál és ők személyesen adják át a terméket a vásárlónakt a vásárló náluk fizet közvetlenül és akkor így tulajdonképpen van egy közvetlen kapcsolat a termelő és vásárló között és a csa a csa tehát az a tapasztalatom hogy össze szoktál keverni még zöld körökben is hogy a a csa modellt a bevásárlóközösségeket dobozrendszereket tehát itt egy picit érd rendet tenni hogy mi micsoda na most a csa az a közösség által támogatott gazdaság az azt jelenti hogy van egy termelő aki a saját földjén termeszt általában ugye vegyszermentes zöldségeket és a vásárlók előfizethetnek egy teljes szezonra előre befizetik az összeget a termelő elkezd gazdálkodni befekteti a pénzt és akkor utána mikor elkezdődik a szezon tehát mondjuk májustól tart ez november végéig akkor a termelő heti szinten viszi az éppen aktuális zöldség gyümölcsből a kosarakat a vásárlóknak és akkor kiszállítja házhoz vagy átadópontokra viszi de ugye itt egy nagyobb elköteleződés szükséges tehát egy egész szezonra elő kell fizetni és akkor tulajdonképpen az éves zöldség fogyasztás a családnak innen lesz a zöldségdoboz rendszer meg úgy is működik hogyha a termelőnek van egy webáruházfelülete akkor ott meghirdet kisdobozt nagy dobozt és akkor a vásárló éppen eldönti hogy jó akkor most szeretne vásárolni akkor most megrendeli és akkor valamelyik átadópontra kiszállítják és ő ott tudja átvenni viszont n nem kell hogy elköteleződjön egy teljes szezonra vagy egy teljes évre az adott termelő mellett és nem kell előrefizetnie egy nagyobb összeget nálunk pedig a bevásárlóközösség az olyan hogy szintén nem kell elköteleződni a vásárlónak tehát hogy ha eszébe jut hogy fú ő most barackot szeretne berakni és éppen barack vásárunk van akkor szeretettel várjuk tud barackot rendelni nálunk de van aki ugye úgy rendel hogy minden alkalommal rendel és akkor a családjának amit lehet innen szerez be és csak utána megy a boltokba vagy más piacokra tehát hogy saját szabad választása van itt az embereknek hogy hol vásárol és mennyit és mikor és van-e kedve ráér-re ilyesmi tehát hogy hogy itt azért van egy nagy különbség mert sokan úgy gondolják hogy a bevásárló közösség is olyan hogy közösség tehát hogy el kell hogy köteleződjön a vásárló és hogy nem tehát nem erről van szó a mi esetünkben igen ez a 40 km nekem is feltű mert ez vidéken sem állja meg a helyét ma már eléggé leépült a rövid ellátási lánc ugye még akár 8-as években is alapvetően magyarországra is főleg az volt a jellemző hogy a környékbelő élelmiszert fogyasztották az emberek a ki hol élt de ma már nem található meg minden hogyha végigves ük mondjuk a gabonaféléket zöldségeket olajokat mindenféle húsokat tejtermékeket akkor nagyon sok vidéki városban vagy a környékén már adott esetben hiányzik például nyíregyház nincsen olaj aki aki hegyben úgyhogy azt hajdúbihar megyéből hozzuk át tehát itt ez a 40 km nem mindig vagy bioélelmiszerek ott is van egy nagy hiányosság amúgy miért fontosak a bevásárlóközösségek olvastam h hogy amúgy az egészségügynek is nagyon hasznos a ugye a munkákat biztosít fiataloknak is akár hagy hát a a következő gazdálkodóknak ennél erről esetleg tudnál mondani valamit hó ez egy nagyon nagy téma mert ugye ha bevásárló közösségeknek a használt vagy a társadalmi hasznát meg az egyéni hasznát keressük akkor mondjuk tegyünk egy felsorolást jó mondjuk egy 3 plus k-es felsorolást akkor a az első hármasság az a társadalmi hasznosság hogy hegy helyig gazdaságban ha azt meg tudjuk erősíteni akkor az a pénz amit mondjuk élelmiszerre költünk az visszaáramlik a helyi gazdaságba és egyszerűen nem azt élik meg az emberek hogy pénzhiány van hanem van egyfajta elegendő mennyiségű pénz élményünk csak hogy lássuk a nagyságrendeket én nyíregyházáról jövök ott durván 120000 ember lakik hogyha mondjuk 2000 ft-ot átlagban egy ember egy nap elkölt élelmiszerre akkor egy év alatt az a város ilyen mondjuk 85 milliárd ft nagyságrendű pénzt költeli élelmiszerre nyilván ez egy becslés tehát hogy ezt így kezeljük és hogyha most ennek a mondjuk a 90% az a globális piacról származik és kerekítsünk csak azért hogy egyszerű legyen számolni mondjuk akkor 75 milliárd ft az nem a helyi gazdaságból származó élelmiszerre megy el tehát 75 milliárd ft eltűnik a városból ugye a helyi rövidellátási láncnak az az értelme hogy ezt a struktúrát megváltoztassuk a azt amit elkötünk élelmiszerre ez a helyi gazdaságba áramoljon hogy ott legyen technológiafejlesztés legyen ideje a termelőnek magát regenerálni megtanulja a a a biomódszereket a talajregeneratív módszereket a feldolgozásban tudjon előlépni tehát hogy ennek nagyon-nagyon sok értelme van és az a pénz ami odakerül a a termelőhöz az második lépésben hiszen a termelő sem eszi meg a pénzt az megy a helyi gazdaságban mindenféle szolgáltat sokat vásárol belőle aztán a megint a társadalmi cél ugye egyet már beszéltünk ez a zöld kérdés hogy a fogyasztásoknak mekkora az ökológiai láblenyomata ugye messzirő jött élelmiszert nem kell senkinek elmondani rengeteg energiát kell felhasználni plusz amikor ilyen globális piacról szerezzük be nagy tételben a az élelmiszereket akkor nem tudjuk azt hogy a a vonal másik végén milyen módon termeli az emberek a az élelmiszert ilyen kizsákmányoló gazdaságokban természetet és embert kizsákmányoló gazdaságokban azért hogy megfizethető maradjon az élelmiszer plusz a a a multiláncoknak a profitja is meglegyen plusz mindenkinek a profitja aki ebben részt vesz szállítmányozó cégek energiatermelő cégek satöbbi ezért valókinek kevés pénz jut a végén és általában a termelők azok akiknek kevés pénz jut tehát itt van egy ilyen ökoszociális vonal plusz ugye ha messziről hozzuk az élelmiszert azt be kell csomagolni be kell csomagolni vagy nem csak a csomagolás az érdekes hanem mondjuk zölden kell leszedni a gyümölcsöket mesterségesen kell érlelni tehát van egy csomó olyan hatás ami az egészségünk számára nem a legjobb és akkor a harmadik mondjuk ez a ebben a felsorulásban az pedig a az hogy egy a társadalmi összetétel vagy a korösszetétel hogy néz ki egy településen és teljesen megértem azokat a fiatalok it azt mondják hogy hát nem akarok vidéken vagy vidéki városban lakni hiszen itt nincs megélhetés nagyon keveset fizetnek bármilyen munkáért és akkor megyek először a nagyvárosba aztán budapestre aztán meg nyugatra így tűnnek el a gazdáink és és így tűnnek a leendő gazdáink igen és el is tűnnek nem csak a tehát hogy a hogy nagyon sok gazdálkodó is felhagyott már én nézgettem ilyen statisztikákat hogy még a 90-es években tehát ilyen 30 egynéhány éve még körülbelül 1,2 millió ember élt mezőgazdaságból most már 200000 tehát ez olyan mintogyha egy egy cégnél mondjuk a munkavállalók egy hat oda egy hatoda marad meg igen a többiek meg elmennek tehát hogy lehet látni azt és ennek az összes következményéit azt nem nagyon látja a városi ember hogy hogy nincsen napszámos de nem csak rossz napszámos nincs jó napszám sincs és akkor persze itt jönnek hogy hol hogy lehet megoldani valahol ázsiai vendégmunkásokkal dolgoznak a magyar kistermelők ez nagyon érdekes szerintem így így ha belegondolunk hogy ez hogy is van hogy filop meg hát ez egy trend ugye nyugat-európában is így van így van így van és akkor hát ennek mindenféle szociális társadalmi hatásai az nagyon érdekesek és a a azok az emberek magyarországon akik tetterővel intelligenciával rendelkeznek valamifajta szaktudással ők meg azt mondják hogy akkor mennek ausztriába mennek németországban holland indába íy kérdezgettem diákokat szoktam járni előadást tartani hogy akkor hányan akartok itthon maradni meg külföldre menni és ogy átlag az a 70% egy középiskolákban aki azt mondja hogy ő bizony külföldre akar menni de hogy de hogy nekünk nem az a célunk hogy most itt szomorkodjunk és hogy hát akkor ez van hanem akkor mi az amit mi tehetünk és akkor ez a bevásárló közösség tulajdonképpen ezt tudja szolgálni hogy hogy akkor egy másik gazdaságot felépítünk egy másik gazdasági szerkezetet ö építünk fel itt a gazdaságnak is van szerkezete vannak termelők vannak kereskedők szállítmányozási útvonalok fogyasztók pénzáramlás tehát ez ez mind akár egy térképen is lerajzolható és ha megnézzük a mai gazdaságnak a szerkezetét akkor egy földre kiterjedő globális szerkezetet látunk ahol az árok nagyon sokat mozognak nagyon sok szereplő van nagyon sokféle pénzügyi folyamat kapcsolódik ide és akkor van egy másik szerkezet ami arról szól hogy hely termelünk helyiben a termelő és a vevő ismeri egymást egymás szemébe néznek elmondja a vevő mire van szüksége a termelőnek is az a jó hogyha azt látja hogy hogy hogy hogy örömmel fogyasztják a terméket hogyan indultatok el szóval nálunk ez úgy volt hogy 2000 mikor is ti 2008-ban volt ugye volt egy pénzügyi válság magyarországon azt vettük észre néhány éven belül hogy egy csomó ismerősünk eltűnt külföldre és elkezdtünk hát ott volt egy ilyen pénzelméleti előadás hogy hely pénzek negatív kamatos pénz satöbbi és akkor jöttek emberek jó jó mennyi előadás kéne hogy nyíregyházán mindenki legalább egyszer halljon erről a dologról hú hányszor kell újjászületni az nem jó akkor mit csináljunk és akkor pont a kulturális kreatívok fogalom bejött a köztudatba ugye foger frigyesnek a filmje a kulturális kreatívok erről szól és kiderül hogy a társadalomban vannak olyan emberek akik nem tartoznak politikai akhoz de közben érdekli őket az hogy mi zajlik a világban és az köti össze őket hogy tevékenyen akarnak valamit csinálni és hogy egyedül érzik magukat na akkor erre magunkra ismertünk mi is és…

Említett entitások

Témák

  • bevásárlóközösség
  • kosárközösség
  • közösségi gazdaság

Személyek

Szervezetek, cégek

  • Budafoki Kosárközösség
  • Nyíregyházi Kosárközösség

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Működtessünk bevásárlóközösséget! - Beszélgetés kosárközösségek vezetőivel / Kiutak podcast #2”

Miről szól ez az epizód: „Működtessünk bevásárlóközösséget! - Beszélgetés kosárközösségek vezetőivel / Kiutak podcast #2”?

A Kihalni veszélyes podcast vendégei Jacsó Enikő (Budafoki Kosárközösség) és Zalatnai László (Nyíregyházi Kosárközösség). Az adásban a bevásárlóközösségek működését, előnyeit és kihívásait vitatják meg. Kitérnek arra, hogyan lehet ilyen közösséget indítani, illetve vásárlóként… Az epizód a Kihalni veszélyes című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 10. 31..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Működtessünk bevásárlóközösséget! - Beszélgetés kosárközösségek vezetőivel / Kiutak podcast #2”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Őri Ádám.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Működtessünk bevásárlóközösséget! - Beszélgetés kosárközösségek vezetőivel / Kiutak podcast #2”?

Fő témái: bevásárlóközösség, kosárközösség, közösségi gazdaság.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Működtessünk bevásárlóközösséget! - Beszélgetés kosárközösségek vezetőivel / Kiutak podcast #2”?

Megjelenés: 2024. 10. 31.. Hossz: 1 óra 21 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/kihalni-veszelyes/mukodtessunk-bevasarlokozosseget-beszelgetes-kosarkozossegek-vezetoivel-kiutak-p-1e7eb432

Több epizód a Kihalni veszélyes-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból