Nyereséges Vállalkozás Podcast
39. Mihez kezdj a válsággal vállalkozóként? │ Kulcsár Tibor & Markovich Béla
· PT32SÖsszefoglaló
A 2025-ös év kihívást jelent a vállalkozásoknak, növekvő költségekkel és bizonytalan bevételekkel. Markovich Béla (Mapei ügyvezetője) és Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója) szerint a siker kulcsa a belső működésben, szemléletben és vezetésben rejlik, nem pedig a külső…
Röviden
- Műsor
- Nyereséges Vállalkozás Podcast
- Megjelenés
- 2025. 10. 01.
- Hossz
- 1 perc
- Szereplők, említett nevek
- Kulcsár Tibor, Csehil Ádám
- Témák
- vállalkozás fejlesztés, válságkezelés, vállalati vezetés
- Átirat
- Az epizód beszélt szövege alapján indexelve
Ebben az epizódban
A 2025-ös év nem a legkönnyebb a legtöbb vállalkozásnak.
A költségek növekednek, a bevételek pedig nem feltétlenül követik le ezt a tendenciát.
Az elmúlt évek magas inflációját nem biztos, hogy mindenki tudta vagy merte érvényesíteni az áraiban.
Szűkül az elérhető ár is, és hát sok vállalkozásra jellemző, hogy általános bizonytalanság jellemzi a helyzetüket.
Erről a helyzetről fogunk ma beszélni, és arról, hogy hogy kezeljük ezt tudatosan előre vezető módon.
Én Csahi Ládám vagyok, a vendégeim pedig Kulcsár Tibor és Markovics Béla.
Ha értékesnek tartod a műsort, akkor iratkozz fel a csatornára és írd meg kommentben a véleményed.
Ezzel sokat segítesz abban, hogy minél színvonalosabb beszélgetéseket tudjunk készíteni a jövőben. [Zene] Uraim, hát sok szeretettel köszöntelek titeket. megtiszteltetés, hogy kettőtöket tudlak egyszerre egy asztalhoz leültetni. >> Szevasz Ádám!
Üdvözlök mindenkit! >> Ugye már beszélgettünk a a felvétel előtt így a erről a helyzetről és rögtön mondtatok olyan dolgokat, aminek szerintem már itt kellene elhangozni.
Így általánosságban ti most hogy látjátok ezt, hogy gazdasági nehézség, sok vállalkozást szenved, azért ti is sokakra ráláttok akár Tibor, te a kulcsárakadémia miatt, te meg Béla ugye nagyon sok partneretek van az építőiparban, röviden összefoglalva ti hogy látjátok ezt, hogy most röviden mondjuk válság van. >> Én megadom Tibinek a szót, mert olyan jó dolgokat mondtál, hogy ezt nem oldhatom ki. >> Jó, akkor kezdem én.
Szerintem nincs semmilyen válság.
Tehát én azt látom, az emberek tele vannak pénzzel.
Ott van gond, aki nem tud vállalkozni, de ez nem válság van, hanem vállalkozási probléma van. >> Ez biztos egy jó kis hozzászólás.
Ezt ezért hagytam neked egyébként azzal teljesen egyetértek is, hogy nem a válság a probléma, hogyha van egyáltalán.
És a válság sokszor az emberek fejében van.
A körülmények én azt mondom, nem mindig kedvezőek a most a vállalkozóknak, viszont mindig vannak olyan lehetőségek, amiket meg lehet ragadni.
Talán azért is egyetértek, hogy sok pénz van most az embereknél.
Mi is azt látjuk, hogy éppen mondtam neked, hogy a legjobb szakemberekkel beszélgetünk, nagyon sok jó szakember van, és tele vannak munkával.
Tehát akkor akkor hol is a válság?
Ezzel együtt vannak olyan vállalkozások, hogy nem annyira megy.
Én azt gondolom, hogy inkább a cégen belül kell körülnézni ilyenkor, hogy mi az oka annak, hogy nem megy.
És nem kívül keresni az okokat, mert kívül rengeteg ok van mindig, de belül sokkal több van. >> És a külső okokra nincs is akkora hatásunk, ugye, mint a belsőkre.
Én mindig azt mondom, hogy én nem tudok pénzt adni, nem is akarok senkinek pénzt adni.
Nem tudok kezdeni semmit a háborúval, se az inflációval, semmivel nem tudok mit kezdeni.
Magammal és a cégemmel viszont tudok rengeteg dolgot kezdeni. >> Ugye azért ti már nem ma kezdtétek ezt a vállalkozóst itt meg a karriereteket, megérltetek már hasonló időszakokat, hogy látjátok, hogy az most másabb, mint a 2008-as, 2000-es, tehát a korábbi idézőjeles válságok, vagy másabb, nem másabb, vagy ezek ilyen ciklikusak, és így is, úgy is jönnek, hogy látjátok?
Mondom én jó. >> Másabb is, meg nem is a 2008-as válság volt az eddigi legnagyőbb egyébként. 91 óta több válság is volt.
Picikék válságnak nevezhető dolgok. >> A nyolcas válság volt a legerősebb.
Ott az építőpar 50%-ot visszaesett.
Én mi abból élünk építőparból.
De hogy csak nem akarom fényezni a mapelyt, mi a 2010-esről évről 11-es évről estünk vissza 5%-ot.
Utána növekedtünk még a többiek 30-40%-at estek vissza ezalatt a három-négy év alatt.
Ezen is a azt mutatja, hogy nem mindegy, mit csinálsz.
A mostani válságban annyi nekem a nekünk, amit mi érzünk a különbség, hogy a az emberek bizonytalansága, a jövőbe vetett bizonyossága az sokkal gyengébb. viszont nem látjuk, nincs körbetartozás olyan szinten, mint volt akkor.
És akkorát nem esett vissza a piac, hiszen két év alatt az építőpar, hogyha nem azt nézem, hogy infláció és a többi áramelkedést okozott, akkor olyan 15%-ot esett vissza 20%-ot.
Tehát az nem volt olyan drasztikus.
De azzel együtt azt mondom, hogy van hasonlóság és ez a különbség, hogy hogy az embereknek a a jövőben egy hite az viszont most már kezd visszatérni, azt érzem, de a tavaly tavaly előtt azért az kemény volt. >> Én mondok egy érdekes szót.
Szerintem most jóléti válság van.
Ez azt jelenti, hogy annyira jól éltek az emberek az elmúlt években, hogy egyszerűen nem tudják kezelni azt, hogy most egy picit picit nehezebb.
Tehát, hogy eddig az volt a szokás, hogy ülök a székbe, hátradőlök, iszom a pezsgőmet, és majd kiválasztom, hogy kinek adok el.
Tehát a vevők könyörögtek, hogy vegyen, vehessenek tőlem valamit.
Még nincs nagy válság, csak most már lehet, hogy nem állnak sorba, esetleg meg kéne mozdulnom és vagy letenni a pezsgős poharat, de én semmilyen válságot nem érzek.
Azt ugye mondtad Béla, hogy és emlékszem is, amikor még online vettük fel és veled beszélgettem a műsor történetének az elején is, így, hogy hoztad a 2008-as válságot, nekem is beugrott, hogy úgy emlékszem, hogy ti is akkor is növekedtetek, meg nem volt különösebb visszaesé is. >> Igen. >> Ezt te minek tudnád be?
Meg ugye említettétek is már, hogy nem a válság itt a probléma, hanem hogy hogy csináljuk, hogy kezeljük ezt az egészet. >> Milyen milyen okokozati összefüggés lehetett akkor?
És ezt nyilván most is szerintem hasznos lesz.
Két egyszerű oka volt egyébként.
Mindig más csinak, mint a konkurencia.
Addig, amíg 2007-ben nyolcban a konkurencia elküldte az embereket, a jó embereket.
Nem tudom, hogy mennyire volt, de emlékszel rá.
Addig én felvettem 2007 végén nyolc értékesítőt >> arra gondolva, hogy legyek közelebb a piacz, akkor több az esélyem.
Másik meg egy, én nagyon sokat foglalkozom azzal, hogy a cégben a folyamatok szervezettek legyenek, hatékonyak legyenek az emberek, a munkatársak képzése, és azzal, hogy ne érintse őket fejben az, hogy mi van kint. >> És ez a kettő volt talán a főokka.
Ennek van egy harmadik is, van egy küldetése a cégnek, de tök egyszerű mondat, hogy az első régleges építési megoldásokkal segítünk az embereknek az építésállmait megvalósítani.
E mögöké be kell tudni állítani az embereket, és az a cél akkor is ott lebegjen, amikor valami esetleg nem olyan egyszerű.
Szerintem ez a ez a pár dolog.
Most se azt mondom mindenkinek, nézzem körül a cégében, hogy mit lehet és mit kell tenni. >> Ez ilyen örök zöld tanácsnak.
Csak hadd mondjak arra, amit Tibi mondott, hogy pezsgőt, porrat le lehet tenni és így igaz, ahogy mondtad, hogy 2000 a covid alatt ugye az építőpipar szágulódott.
Ezt biztos emlékem minden bezárt majdnem. a kaját meg az éttermek nem, de minden meg éttermek is.
És elkényelmesedtek az értékesítők, a cégek.
Úgy volt, álltak sorba a vevők, ez most nincs.
Nekem volt is egy előadásom, ahol megmutattam egy kereskedő konferencián, hogy hogy csinálnak az értékesítők.
Feltett lábbal ültem a pódiumon, egy pohár bor volt mellettem, és felvettem a telefont.
Tenni kell rengeteget érte, hogy a vevő engem válasszon, ne mást. >> Hát ez nem az az értékesítés, amit Tibor tanít.
Hát hát el az értékesítés. >> Én hoztam pár ilyen gondolatot az akadémiából, úgyhogy egy-kettőt én mindig ellövök, amikor kell. >> Az egyik ilyen mondás, hogy minden külső probléma visszavezethető belső problémára.
Második része, minden belső probléma visszavezethető a vezető problémájára.
Tehát igazából amikor baj van, akkor az esetek 99%-ában vezetővel van baj.
A másik, amit hoztam, a Forma 1-et.
Én azt szoktam mondani, a válság az, amik vagy mit éreznek az emberek válságnál, amikor a Forma 1-besik az eső. >> Tehát a a mert akkor akkor nem a megszokotta attól fog nyerni, hanem a legjobb vállalkozó, legjobb versenyző fog.
És most az történik, hogy ültek a a cégek a a legjobb autóba, gyakorlatilag nem kellett csinálni semmit, vagy bor, vagy pezsgő volt náluk, és most esik az eső.
Tehát azért nem szokták kiírni, hogy esik az eső válság van a Forma 1-ben, de hirtelen a a piacvezetők vagy a a hogy legjobb kocsiba ülő emberek egy kicsit elbizonytalanodnak, mert a legjobb kocsi esőben már nem biztos, hogy a legjobb kocsi.
Tehát egyszerűen csak annyi van, hogy esik az eső a Forma 1-ben, és ez mindig egy lehetőség.
Tehát az esőt a Forma 1-ben az elsők utálják, az ifjú titánok meg pedig imádják, és azt várjik, hogy mikor fog esni az eső, úgyhogy most csak esik az eső.
Úgyhogy a az tehetséges ifjú titánok tudnak előzni. >> Azt hogy látjátok, hogy mennyire van azért sok vállalkozóra rálátok, mennyire van tudatos kifejlesztett eszköztáruk arra, hogy kezeljék ezeket a helyzeteket? >> Eztor, meghagyom neked ezt a egyelőre semennyire.
Tehát ők nem is értik, hogy vállalkozok, tehát azt gondolják, hogy ők ők vannak a kimentek a piacra egy adószámmal, és ettől kezdve tőlük vásárolni fognak, mert ők szépek, okosak, de piac nem így működik.
Tehát az akadémián az a tapasztalat, hogy hogy gyakorlatilag a figyeljetek a cégeknek körülbelül 10%-ának vannak főállási értékesítői.
Mindig szerintem kérdezi, hogy tehát akkor mi mitől van a céget?
És a bevétel úgy jön, hogy valaki bekopog és azt mondja, szeretnék, itt kell vásárolni, itt kell vásárolni, de hát ez nem egy válságálló vállalkozás. egyébként a az akadémián csak megint, hogy mennyire van válság, a duplázás az a az a gyenge eredmény.
Tehát általában triplázni, négyszerezni, ötszereözni szoktak az akademisták, amikor megkapják a vállalkozói tudást.
Tehát tehát azt a gondolatot azért ne felejtsük el, hogy a az orvosnak kell orvosi diploma, hogy a mérnöknek kell mérnöki diploma, a vállalkozónak meg kell vállalkozói diploma. >> Kellene, ugye, >> hát vagy kellene, vagy kell.
Akinek meg nincs, az azt mondja, hogy válság van.
Tehát ugye, hogyha én elmennék egy műtőbe műteni, akkor hirtelen válság, >> akkor azt mondanám, úristen, itt válság van a műtőben.
De nincs válság, csak nem értek hozzá. >> Te véle azt, hogy látod, ugye te meg sok építőipari szakemberrel vállalkozóval találkozol, ami ugye talán itt van tipikus minden szegmensbe, hogy nagyon jó szakemberek tudunk lenni, de nem feltétlenül értünk a vállalkozáshoz.
Ez a jellemző egyébként úgy, ahogy mondod és az egyetértek, amit ti mondod, hogy nincsenek felkészülve, hogy vállalkozók legyenek, mer a vállalkozóás is egy szakma, méghozzá sokkal keményebb szakma, mint mintogyha mondjuk burkolni kellene, mert a vállalkozásban leginkább emberekkel dolgozunk, meg saját magunkkal, és és így így nagyon nehéz, hogyha nem nem értünk hozzá.
Egyébként pont ajánlani tudom Tib akadémiádat, én is követem, ott vagyok, befizettem és nem is hívtalak föl, hogy adjál kedvezményt.
Nem is adtam volna. >> Nem is adtam volna.
Tudom, ezért nem kér, de nagyon hasznos adatok vannak, amit javaslok mindenkinek, aki ott van, hogy egyszerű dolog, ő tanít, de mi használjuk.
Tehát kevés megtanulni, azt azonnal gyakorlatban át kell ültetni, el kell kezdeni használni.
Én már azt láttuk a kereskedőknél is, meg a kivitelezőknél is, hogy olyan inkább ny8 5-8%-os aki ténylegesen tudatosan vezeti a vállalkozását, és ténylegesen nem arra vár, hogy bekopogjanak hozzá, hanem például értékesítője van, kiszállnak, kimennek projektelni.
Mindig azt mondom kereskonferencián, kelj fel a székből a környéken lévő 20-25 kmre menj el, keresd a házakat, amit építenek és kopogjuk be, szia, itt vagyok.
Ha csak ezt a kérdést felteszed, 10-ből öt hely kell.
Ez mondtál egy fontos dolgot, hogy a a tudást azt gyakorlatban is kéne ültetni, meghasználni.
Azért ma már a tudás sokkal könnyebben elérhető, akár ingyen, akár viszonylag olcsó pénzért lehet menni ide-oda.
Elég vegyes mondjuk a közeg, de hát a ti időtökbe azért azt szerintem magatoknak kellett kikaparni >> ezt a tudást.
Hogy látjátok, hogy hogy miért nem használják?
Hogy látott Tibor az akadémián belül, hogy mennyire sikerül gyorsan átkapcsolni ezt fejbe, hogy egyrészt a stratégiába gondolkodjanak, mert csak a hétköznapi dolgokban, meg hogy el is kezdjék használni a a résztvevők azt, amit tanulnak nálad? >> Hát nagy probléma, hogy rengeteg ingyen és olcsó tudás van.
Tehát, hogy a ami ingyen van, az az értéktelen.
És egyszerűen az a probléma, hogy azt mondják, hogy ez is itt van, ez is itt van, akkor nagyon fontos nem lehet, hogy itt hogyan kell vállalkozni ingyenes tanfolyam meg ingyenesbúk.
Hát, hogy ingyen adja, akkor nagyon nem lehet érdekes.
Tehát ugye azt pontosan érezzük, hogy ami ingyen van, az nem annyira fontos.
És egyszerűen az elmúlt 10-15 évben az emberek azt gondolják, hogy a vállalkozutás az az van ingyen, az nem is annyira érdekes.
Mi azért adjuk drágán az akadémiát, hogy csak az jöjjön, aki komolyan gondolja.
Tehát mi azt mikor megkérdezik, hogy befizessek-e, akkor mindig azt mondom, hogy csak akkor, hogyha duplázni akarsz.
Úgyhogy ez egy nagy probléma, hogy hogy a tudás, hogy miért nem használják, mert jóléti válság van.
Tehát az a baj, hogy túl jól élnek az emberek.
Itt van egy coworking iroda, igaz? 10 órakor bejöttünk és senki nem volt itt.
Hát ilyen a mi időnkben ilyen, hogy 10 órakor még senki nem dolgozik, mert most kondizik, meg teniszezik, meg beszélget, meg kávézik, bejön kettőre, négykor már elmegy, mert sörözik a haverjaival, és akkor válság van.
Hát ez így nem működik. >> Igen.
A ugye kérdezted azt, hogy a hogy mi időnkben mi volt?
Hát nem volt internet, nem volt semmi.
Én sok könyvet olvastam, mai napig is olvasok.
Vagy pedig konzultánsokkal tudtam >> segítséget kérni.
Én 96-ban majdnem ottgytam a céget.
Pont azért, mert én is ilyen vállalkozói válságban voltam, hogy gyomor Feké Gyonval kerültem kórházba, mert hát nem bírtam már a azt a stresszt, hogy ment, pedig rohadt jól ment a cég.
Tehát azt mondták, hogy hülye vagyok. >> Tök jól ment a cég.…
Említett entitások
Témák
- vállalkozás fejlesztés
- válságkezelés
- vállalati vezetés
Személyek
- Markovich Béla
- Kulcsár Tibor
- Csehil Ádám
Szervezetek, cégek
- Mapei
- Kulcs-Soft
Hallgasd meg
Gyakori kérdések erről az epizódról: „39. Mihez kezdj a válsággal vállalkozóként? │ Kulcsár Tibor & Markovich Béla”
Miről szól ez az epizód: „39. Mihez kezdj a válsággal vállalkozóként? │ Kulcsár Tibor & Markovich Béla”?
A 2025-ös év kihívást jelent a vállalkozásoknak, növekvő költségekkel és bizonytalan bevételekkel. Markovich Béla (Mapei ügyvezetője) és Kulcsár Tibor (Kulcs-Soft alapítója) szerint a siker kulcsa a belső működésben, szemléletben és vezetésben rejlik, nem pedig a külső… Az epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 10. 01..
Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „39. Mihez kezdj a válsággal vállalkozóként? │ Kulcsár Tibor & Markovich Béla”?
Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Kulcsár Tibor, Csehil Ádám.
Milyen témákat érint ez az epizód: „39. Mihez kezdj a válsággal vállalkozóként? │ Kulcsár Tibor & Markovich Béla”?
Fő témái: vállalkozás fejlesztés, válságkezelés, vállalati vezetés.
Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „39. Mihez kezdj a válsággal vállalkozóként? │ Kulcsár Tibor & Markovich Béla”?
Megjelenés: 2025. 10. 01.. Hossz: 1 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/nyereseges-vallalkozas-podcast/39-mihez-kezdj-a-valsaggal-vallalkozokent-kulcsar-tibor-markovich-bela-7fa190dd
Több epizód a Nyereséges Vállalkozás Podcast-ből
- Miért kerülnek bajba a korábban sikeres vállalkozások? │ Tomán József & Csehil Ádám
Tomán József és Csehil Ádám arról beszélgetnek, miért kerülhetnek bajba a korábban évekig sikeresen működő vállalkozások. Konkrét ügyfélpéldákon keresztül elemzik, hogyan rejtheti…
- Hogyan lesz egy nógrádi fatelepből 4 milliárdos vállalkozás? │ Káplár Kornél
A Nyereséges Vállalkozás Podcast vendége Káplár Kornél, a Káplár Fatelep Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője. A beszélgetés során a családi vállalkozás húszéves történetét tekin…
- Érzések helyett számok. Múlt helyett jövő. │ Thury Vivien
A magyarországi fogászat és egészségügyben tevékenykedő Thury Vivien, egy közel 3 milliárd forintos árbevételű fogászati klinika vezetője a Nyereséges Vállalkozás Podcastban osztj…
- 10+ üzlet, 50 munkatárs, majd egyik napról a másikra nulla bevétel │ Pap Sára
Pap Sára vállalkozó a Nyereséges Vállalkozás Podcast vendégeként osztja meg tapasztalatait egy több mint tíz üzletből álló divatbirodalom felépítéséről és annak a koronavírus-járv…
- 48. Nem a körülményeket kell hibáztatni - meg kell találni a megoldást│ Walter József
Az 55 éves, milliárdos árbevételű Walter Holding Kft. egy családi vállalkozás, amely kőfaragással, kegyeleti szolgáltatásokkal és épületdíszítéssel foglalkozik. Az epizódban Walte…
- 47. Árrés, készlet, cash flow - egy webshop kihívásai │ Molnárka Gábor
Molnárka Gábor, a GAMMO Europe alapítója a nyereséges webshopok titkairól beszél. Kiemeli a saját márkás termékek fontosságát a versenyben, valamint a pénzügyi riportálás és a tis…
- 46. A profit nem cél, hanem a fejlődés motorja │ Bertók Attila
A Webstar Csoport alapítója, Bertók Attila a Nyereséges Vállalkozás Podcast vendége, ahol megosztja tapasztalatait egy 100 fős szoftverfejlesztő cég vezetéséről. Kiemeli, hogy szá…
- 45. Mi kell egy jól működő rendszerhez a szoftveren túl? │ Kulcsár Alexandra
A műsorban Kulcsár Alexandra, a NOREX ERP alapítója arról beszél, hogyan lehet felismerni, hogy egy vállalkozásnak szüksége van-e vállalatirányítási (ERP) rendszerre. Kiemeli, hog…
- 44. “Most tudjuk megmutatni, hogy mennyire vagyunk vállalkozónak valók” │ Pongor-Juhász Attila
Pongor-Juhász Attila, a vállalkozó, aki korábban csődbe ment, most egy sikeres, nyereséges céget vezet. Ebben a beszélgetésben megosztja kulcsfontosságú felismeréseit a pénzügyi m…
- 43. A nagy cégekkel szemben egy előnyünk van: a gyorsaság │ Egerszegi Krisztián
Egerszegi Krisztián, a MiniCRM társalapítója és exitelt tulajdonosa megosztja tapasztalatait arról, hogyan lehet stabil, növekvő és nyereséges vállalkozást építeni. Kiemeli a gyor…
Hasonló epizódok más magyar podcastokból
- Markovich Béla - Összeomlástól a 250 fős vállalatig — Instant Biznisz Podcast
Markovich Béla, a MAPEI vezetője elmondja, hogyan épített fel egy 250 fős vállalatot egy 4 fős cégből, miközben megőrizte az emberi értékeket. Szó esik vezetői válsághelyzetekről,…
- 28. Kríziskezelés: Hogyan vészeljük át a nehéz időszakokat cégvezetőként? — MindSetup – a Tudatos Könyvelés vállalkozófejlesztői podcastje
Ez az epizód gyakorlati tanácsokat és inspiráló példákat nyújt cégvezetőknek a nehéz időszakok kezelésére. Szó esik a válságok korai felismeréséről, a gyors döntéshozatalról és a…
- Fókuszban a lehetőség | Vad Ágnessel beszélgetek — Csorba Anita
Vad Ágnes üzleti tanácsadó a válságkezelésről és a nehéz helyzetekből való kilábalásról megosztja történeteit és tanácsait. Az epizód inspiráló élettörténeteket mutat be, melyek s…
- Válsághelyzetek hatásai — Fintech Világa
Suppan Márton és Vinnai Balázs (IND) a Fintech Világa adásában elemzik a 2008-as válság és a koronavírus hatásait, kiemelve a digitalizáció szerepét, valamint a bankszektor és a m…
- #55 Céged akkor lesz válságálló, ha erős a branding és tudatos a marketing — Marketing Msc Podcast - Matykó Noémivel
Mándó Milán, a Minner alapítója a Marketing MSC Podcast vendége volt, ahol Matykó Noémivel beszélgetett. Milán bemutatta, hogyan építs válságálló céget tudatos marketingstratégiáv…
- Így hozd le a csapatoddal a régió elvárásait válság idején is! — #kifogásoknélkül ÜZLETI podcast
Pölcz Csaba, a GF Building Flow Solutions regionális igazgatója Dulkai Miklóssal beszélget arról, hogyan lehet a regionális elvárásokat válság idején is teljesíteni, kiemelve a si…
- Válságban fejleszteni: Így lett a csarnoképítésből 33 milliárdos cég — Építőtárs
Derczó István, a Weinberg '93 Kft. alapítója és ügyvezetője, Jagodics Tamás vendége az Építőtárs podcastban. Az adásban szó esik arról, hogyan lett egy csarnoképítéssel induló vál…
- Így maradj nyereséges válságban is — Önjáróbb Vállalkozás Podcast
Az epizód a válság idején nyereséges vállalkozásokról szól, hangsúlyozva a tudatos költségoptimalizálás, pénzügyi tudatosság és versenyképesség-fejlesztés fontosságát a nehéz gazd…