Párkapcsolat és szexualitás Francia Polinéziában

Összefoglaló

Dr. Antoni Judit régész, néprajzkutató a szexkultúra podcast vendégeként Francia Polinézia párkapcsolati és szexuális kultúráját mutatja be. Franciaország tengerentúli megyéjében a franciák és a polinézek keveredése, valamint az ősi hagyományok és a keresztény hit egymás mellett…

Röviden

Műsor

szexkultúra podcast

Megjelenés

2024. 12. 05.

Hossz

35 perc

Témák

szexkultúra, párkapcsolat, francia polinézia, néprajz

Átirat

Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] üdvözlünk mindenkit ez a szexkultúra podcast és a stúdióban hárman vagyunk vendégünk dr antoni judit régész néprajzkutató a mai témánk pedig francia poolinézia ahol ugye hosszú ideig éltél és hát terepi kutatásokat is végeztél ugye a legutóbbi alkalommal egy nagyon-nagyon nehéz természeti adottságú vidékkel foglalkoztunk ausztráliával és hát hogyha elhelyezzük a térképen itt óceániába francia poolinéziát azt ha jól tudom azért ez éppen az ellenkezője hát ez egy csodálatos természeti adottságú vidék ami az emberek fejében aki egyáltalán bármilyen képek eljutottak vagy az egy kicsit édenkertnek tűnik mennyire igaz ez igaz de vannak árnyoldalai is mint mindennek vannak árnyoldalai meg meg napfényes oldalai tehát francia polinéziát azért hogy elhelyezzük a térképen tehát óceániaát ausztráliai kontinens az az más téma de óceánia a csendes óceánban így néprajzilag és kulturálisan három területre osztjuk melanézia és mikronézia és polinézia na most polinéziát ezt úgy kell elképzelni hogyha valaki látja maga előtt a térképet hát ha nem akkor meg szerezzen egy térképet tehát havai északon egy háromszög aminek az egyik északi csúcsa az havai a másik az a húsvétsziget úgy keleten és új-zéland pedig délnyugaton tehát ezt ha így összekötjük légvonalba akkor ez a háromszög alakú terület az ami polinézia ettől nyugatra esik melanézia azok a szigetek amikbe beletartozik például ujgvinia is meg a környező szigetek és ettől még északabbra már úgy japán irányába de nem hálistennek nem egészen odáig az pedig mikronézia most ez az a terület a francia polinézia ugye polinézián belül az a rész amit aztán a franciák foglaltak el illetőleg gyarmat birodalommá tették és azóta már egy kicsit más a a politikai státusza de ez az a rész ami tahiti környékén van tehát tahiti társaságszigetek néhány szigetcsoport még a környéken öt nagyobb szigetcsoport ebbe beletartozik a markeza szigetek is de húsvétsziget például már nem mert az chiléhez tartozik úgyhogy a polinézek francia polinéziában mindig morognak hogy a rokonainkhoz nem tudunk útlevél nélkül menni mert az az már chile része ugye a nem neve alapján nem csak a neve alapján francia poolinézia és nem csak egykori gyarmatosítási területről van szó hanem ugye ez a terület közigazgatásilag ma is a franciaországnak egy tengeren túli tartománya vagy adminisztratív egysége tehát elben ez franciaországnak a továbbra is a része részét képezi így van és ez meg is látszik rajta tehát egyrészt ha az ember eljut a hitibe akkor tahitin a szigeten ez a fősziget a legnagyobb de ez se túl nagy már van egy olyan város papet ahol megtapasztaljuk mondjuk mintogyha franciaországban iíza vagy marseell környékén élnénk tehát a természeti környezet az olyan amilyen gyönyörű és minden de tele van franciákkal kínaiakkal minden egyébbel azért polinézek is vannak lényeg az hogy az adminisztrációban még mindig rengeteg francia van azok valahogy ott maradtak természetesen keveredtek a polinézekkel úgyhogy nagyon fantasztikusan szép polinéz embereknek csodálatos francia neveik vannak és hát most már egyre több polinéz illetőleg félfancia félpolinéz vesz részt az adminisztrációba valamikor sokkal több francia volt most már azok csak inkább nyaralni járnak oda hogyha a francia polinéziát vesszük és itt a főfókuszunk természetesen itt is a család a férfi női viszonyok és a maga szexolitás mivel találkoztak milyen jellegű életmóddal találkoztak a franciák ami amiről vannak adatunk amikor mondjuk megérkeztek ide nagyjából mikor volt ez a francia gyarmatosításnak a kora ezen a a gyarmatosítása az még később jött de 1767-ben 68-ban jelentek meg az első utazók európai utazók és a wellis aki angol volt bugenville aki francia és ők adtak először hírt erről a vidékről a ami az érdekesség az amit rögtön észre is vettek meg ez talán még most is valamennyire látható hogy hát ausztráliához képest ahol semmi ilyesmi nem volt a tahiti illetőleg általában polinéziában hierarchikus társadalom volt tehát az első utazók akik arra jártak azok vagy törzsfőnököknek főnököknek nevezték vagy sok esetben királynak például a szereplőket akikkel találkoztak és akikkel kapcsolatba kerültek tehát mindenképpen volt egy olyan réteg három réteg volt elsődlegesen egy olyan réteg akik a fogalmazzuk úgy hogy a nép vagy a jobbágyok ezek olyan emberek voltak akik relatíve szegények voltak földdel nem rendelkeztek földjük amit megműveltek azt a középső réteg nemesi rétegétől kapták felhasználásra illetőleg megmunkálásra a középső réteg az ugye már a főnököknek a a rétege volt nemesség és egyebek ők végül is ebből éltek tehát maga a nép adta a társadalom alapját ők ezeket kihasználták ők viseltek különböző tisztségeket és fölöttük még mindig volt egy olyan réteg a a nemesek akik aztán tényleg istentől illetőleg helyi istenektől származónak vélték magukat akkor még amikor megjelentek az első európaiak akkor még nem lehetett azt mondani hogy ezek királyok de később valóban leett úgynevezett királyságok például festet és rudolf amikor ott járt 1900 éves előtt akkor akkor már királyok voltak havaiban például meg polinéziában tahitin is királyokkal királynőkkel és egyebekkel találkozott most amikor a megérkeztek az első utazók hát ők erve úgy mentek oda hogy egy déli ismeretlen kontinenst szerettek volna fölfedezni ami nem igazán volt akkor még sehol ehelyett találtak egy rengeteg szigetet szóval a a polinézia egyébként azt jelenti hogy sok sziget na most tényleg iszonyú sok sziget van kisebb nagyonb mindenféle méretűek és több hónapi adott esetben közel egy évi utazás után hajózás után érkeztek meg oda a a legénység akik nem feltétlenül mindig a leg szuperebb emberek találták hát az ismeretes volt hogy angliáb is meg franciaországb de főleg angliáb kocsmákból és egyéb helyekről toborozták a a tengerészeket akik nem is voltak tengerészek szóval az a legkevesebb hogy úszni nem tudtak de de semmi más se nagyon tehát ott nevelődtek és hát elég nehéz volt túlélni ezt a hosszú hajóutat amikor először megérkeztek erre a szigetre tire akkor akkor egyszerűen magukon kívül lettek attól hogy milyen fantasztikus természeti környezetbe kerültek az elhagyatott sivatagos vidékek amit ausztrália kapcsán említettem ott ilyen még mutatóban se volt paradicsomi körülmények és úgy is érezték magukat tehát más volt a klíma kellemes meleg gyönyörű fantasztikusan szép zöld növényzet madarak mindenfelé állat itt se nagyon sok volt viszont a fogadtatásuk az az minden képzeletet felülmúlt tehát egész egyszerűen jó az első alkalmak azok mindig némi csetepattéval jártak és ez mindig félreértésekből adódott tehát az összes amikor őket megdobálták kővel és ők tűzfegyverrel viszonozták az mondjuk nem volt egy kellemes ismerkedés de a tahitiak egy-két nap után az összes ilyen téveszmét megbocsátották és hívogatták őket hát ki is kellett menniük a partra mert nem volt ivóvizük például ami elfogyott a skorbutól akkor még rengetegen szenvedtek kuk volt az első aki aztán vitt magával mindenféle olyat ami elűzi a skorbutot és elesség is kellett tehát nem a konzervek amiket vittek magukkal a hajón tehát ők kézzel lábbal elmutogatták hogy mi kell nekik malacok lehetőleg gyümölcsök növények ez az amaz megívóvíz és valahogy kialakult egy ilyen kereskedelem cserekereskedelem és a helyi férfiak pedig ajálgatták a a leányokat hogy vegyenek magukhoz társakat na most erre következett be az amitől aztán kialakult a földi paradicsom elképzelés és ezt a vis írja le de buugenville is hogy a leányok egyrészt nagyon szépek voltak ez mind a mai napig áll tehát pláne a fiatalok gyönyörű szépek voltak alig voltak fölöltözve és csábosan kellették magukat és egyértelmű volt minden férfiú számára hogy miről van szó meg mire vágynak és akkor néhány elszánt matrózt visse volt bolond tehát kiengedte őket elszánt matróz belement a dologba kimentek a partra és hát fantasztikus élményekkel tértek vissza ezek után az összes matrózis szeretett volna partra vergődni és hát valamit azért fizettségért kellett valami viszonzást kellett nyújtani és ez nagyon jó pofa írja le a velis hogy szögekért tehát vasszögeket kértek a a polinézek és merthogy a vasszögekből mint később kiderült egyrészt tudtak horgokat csinálni a hal oz másrészt pedig különböző eszközöket tudtak belőle kalapálni tehát ez kellett és a vis azt írja egész konkrétan hogy a vasszögek mérete az az illető hölgy bájainak mértékétől függött tehát minél szuperebb volt a leázó annál nagyobb volt a vasszög most ez ahhoz a kellemetlen helyzethez vezette a az egészet hogy hogy elfogyott a az összes vasszög készlete a hajó nak a dolfinak és egy idő után a vis észrevette hogy már nem tudják fölfüggeszteni a függőágyakat mert onnért is kihúzkodták a szögeket továbbá már minden már megpróbálták a majdnem hogy szétszedték az egész hajót vasszögek után kutatva akkor azért egy kicsikét be kellett hattárolni hogy merre meddig tehát ez volt az első ilyen élmény és hát ugyanezt írta le egy-két évvel később hugenville francia hajós aki szintén ott járt és ugyanezt tapasztalta tehát utána végén amikor el akart indulni a hajó akkor alig kellett nem tudta visszaszerezni a matrózait mert néhány természetszerűleg ott akart maradni hát ki nem akart volna ott maradni akkor már üzentek neki hogy már felesége is van sőt már gyereke is mert ott az adoptálás az az elég elég gyakori rendszer volt tehát ö és ez ez természetesen az a nép ez még nem vonatkozott annyira a nemesekre meg a király idézőjelben királyokra de ez volt az általános a na most a ezekből a történetekből ugye ezek most itt 18-19 századi történetekről beszélünk az ember azt gondolná hogy akkor ezeknél a törzseknél vagy ezeknél a csoportoknál akikkel az európaiak találkoztak alapvetően volt egy nagyon szabados viszonyulás a szexualitáshoz igen na mi volt mi mi volt mögött ez minden társadalmi rétegre vonatkozott vagy volt-e volt-e valamifajta tradicionális családszerkezet vagy hogy h hogy mit mit tudunk itt ezekről a ezekről a népekről nyilván itt is több népcsoport él de hogy hogy általánosságban mondjuk mit mondhatunk el ezekről amit tudunk hát természetesen a családszerkezet az itt is megvolt mert mindenhol ez az alapja szóval ezt nem lehet kikerülni de például ebbe beleszámítottak az adoptál gyerekek is és és minden egyéb és a a az is hogy a mind a a házasságkötés az is eléggé szabadon működött tehát nem voltak különösebb korlátok a a vérrokonság az itt is egy korlát volt nem volt olyan sem mondjuk a válás esetén hogy egész egyszerűen ugyanúgy ahogy pillanatok alatt össze lehetett állni idézőjelben házasságra lépni ugyanúgy el is lehetett volna várni pillanatok alatt ugyanúgy azzal járt hogy valamennyit azért fizetni kell ett váltságdíjat a a gyerekek az hogy születendő gyerekeket együtt nevelték föl néha egyértelmű volt hogy a születendő gyerek az nem azért az apáé aki éppen most a férj hanem valaki másé erre egészen recens példáim vannak majd mesélek róla de de lényeg az hogy tényleg ők ezt a az élet természetes velejárójának tartották a szexet ühüm ühüm semmi különösebb de ez ez főleg a nép és még a nemesek egy része is tehát semmi rejtegetnivaló sem volt benne sőt ilyen történeteket írnak le hogy és ezt az egyik nem kutató hanem aki a buugenvillel utazott az leírta hogy hát volt olyan amikor a szabadba szeretkeztek fényes nappal és nagy közönség vette őket körül és és drukkoltak és és buzdították a két felet és és hogy ez úgy tűnt neki mintogyha ez egy ilyen vallásos idézőelbe termékenység varázsló szertartás része lett volna és amikor befejeződött az akció akkor nagy tapsvihar köszöntötte de ezt azért megírja egy másik hogy ennek semmiféle vallásos hogy is mondjam körítése nem volt és a nagy tömeg az azért nem volt ez jellemző az ő esetükben azért mentek oda olyan sokan mert arra voltak kíváncsi hogy na ezek a hátha a fehér férfiak tudnak valami olyat amit ők még nem na ezért volt a nagy közönség és ezért volt a nagy közönség siker ez persze a a matrózokat egy darabig még zavartad aztán már gondolom annyira nem zavarta őket aha akkor hogyha viszont ennyire mondjuk tradicionálisabb európai szem mer szabados vagy itt a partnerválasztás ezekben a társadalmakban akkor itt a házasságnak alapvetően mi volt a szerepe itt a gyermekneveléssel kapcsolatosan van van valami gondoskodással kapcsolatosan volt elsősorban funkciója igen jól gondolott tehát a gyermeknevelés a gyermekek születése tehát legyen minél több gyerek annál jobb tehát ez az egyik ez egyébként ez most is így van hogy hogy egy lány ha fölajálkozik egy fiúnak akármilyen nációból akkor no nosza csináljunk gyereket körülbelül ez a hozzáállás és hát általában be is jön na most a gyereknevelés az az azért mégis a család keretén belül történt sok esetben voltak olyanok akik a családnak egyéb tagjai akik átvették a az anyától az aktuális anyától a feladatuk egy részét és és együtt nevelgették mint a nálunk a nagybácsik nagynénik és egyebek és ez volt a lényege tehát szerették a gyerekeket min mind a mai napig tehát mi és és az valahogy egy rangot adott a a leánynak amikor gyereke született ez függetlenül attól rangot adott hogyha ez házasság előtt után alatt tehát bármikor amikor született egy gyerek akkor egyrészt ezt bizonyította hogy ő termékenységre tehát termékeny másrészt az hogy képes erre és a fiút is meg jobban megbecsülték tehát a a a lányoknál nem volt különösebb alatási szertartás mint ahogy mondjuk ausztráliában volt azt lehet hogy nem is említettem a fiúknál azért volt tehát több szertartáson kellett átesniük ahhoz hogy a a felnőtt férfi társadalom tagjává lépjenek ahhoz azért azt kellett hogy tudja ismerje a helyi hagyományokat és például tudjon építeni egy házat magának és a családjának és a a lányoknak meg az első menstruáció után az már őket is már érett nők nek tekintették na most a nemesek és a és a még rangosabb felnőttek között ott azért már nem lehetett akárkinek akárkivel összeházasodnia tehát ott azért egy a szabály azért az már működött merthogy és gondolom ez volt az alapja hogy ah a földbirtokokat azért már ott se lehetett nagyon figyelmen kívül hagyni most…

Említett entitások

Témák

• szexkultúra
• párkapcsolat
• francia polinézia
• néprajz

Személyek

• Antoni Judit

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Párkapcsolat és szexualitás Francia Polinéziában”

Több epizód a szexkultúra podcast-ből

• Mi a csuda az a szerelem? 2025-10-30

  A Szexkultúra podcast ezen adásában a szerelem fogalmát járják körül a műsorvezetők, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd. Megvizsgálják, hogy definiálható-e a szerelem biológiai, p…

• Szex és konszenzus 2025-10-17

  A Szexkultúra podcast e heti adásában a konszenzus fogalmát vizsgálják Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Újra és újra felmerül a téma, különösen új kapcsolatok vagy alkalmi kala…

• Milyen a jó szexuális nevelés? 2025-10-10

  A szexkultúra podcast e heti adása a jó és életkornak megfelelő szexuális nevelés céljait és témáit tárgyalja, az UNESCO ajánlásaira is kitérve.

• Szexualitás és agyi szinkronizáció 2025-10-02

  Az agyi szinkronizáció, vagyis az interperszonális neurális szinkronicitás jelenségét járja körül ez az adás. Két ember agyműködése elkezd szinkronban lenni, amihez két agyi terül…

• Miért jó, ha meg tudjuk nevezni az érzelmeinket? 2025-09-25

  Az adásban a műsorvezetők, Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor az érzelmi felbontás és granularitás témáját járják körül. Az érzelmek keletkezésének evolúciós hátterét vizsgálják,…

• Amikor egy férfinak nehéz az orgazmus 2025-09-11

  A Szexkultúra podcast mai adásában a férfiak orgazmussal kapcsolatos nehézségeit járják körül Szilágyi Szilárd és Lassányi Gábor. Szó esik a jelenség lehetséges okairól, mint péld…

• Szexualitás szülés után 2025-09-04

  Antónia, szoptatási segítő levélben fordul a Szexkultúra podcast műsorvezetőihez, Szilágyi Szilárddoz és Lassányi Gáborhoz. A levél a szülés utáni időszak párkapcsolati intimitásá…

• Szexualitás és a hormonok 2025-03-06

  Az adásban a hormonok és a szexualitás összefüggéseit járják körül, különös tekintettel a libidóra és a potenciára. Tisztázzák a hormonális háttérrel kapcsolatos tévhiteket, és ki…

• Hányféle lehet a férfiasság? 2025-02-27

  A Szexkultúra podcast vendégei, Lassányi Gábor és Szilágyi Szilárd ezúttal egy hallgatói levél alapján vitatják meg a modern férfiszerepeket. A beszélgetés érinti a nyugati társad…

• Hol kezdődik a zaklatás? 2025-02-20

  A Szexkultúra podcast legújabb adásában a szexuális zaklatás és annak határai kerülnek terítékre egy hallgatói levél apropóján. A műsorban a beszélgetés érinti, hogy mi számít zak…