Tervezd magad újra

E65 Nyitott párkapcsolat vagy monogámia: milyen az emberi természet?

· PT40M55S

Összefoglaló

Az adás a monogámia és a nyitott párkapcsolatok témáját járja körül evolúciós, pszichológiai és kulturális szempontból. Megvizsgálja az emberi természetet, a párválasztás biológiai hajtóerőit, valamint az etikus nem-monogámia, a nyitott kapcsolat és a poliamória fogalmait. Szó…

Röviden

Műsor
Tervezd magad újra
Megjelenés
2024. 11. 27.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Annastasiia Prokhorenko, Viktor Kucse, Csekovszky Anna
Témák
monogámia, nyitott párkapcsolat, emberi természet, párválasztás, etikus nem-monogámia, poliamória
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

a mai adásban szerelemről és szexualitásról lesz szó mégpedig többek között evolúciós és pszichológiai szempontból szerettem volna utánajárni annak a kérdésnek hogy mennyire természetes számunkra a monogámia vagy esetleg éppen ellenkezőleg nem kifejezetten erre vagyunk kitalálva és a természet nem erre tervezett minket nagyon sokféle lehetőséget látunk nagy a variáció mondhatnánk az ember között van olyan aki csakis monogám párkapcsolatban tudja elképzelni az életét van olyan is aki abban él ugyan de eljátszik néha a gondolattal hogy szívesen félrelépne és esetleg olyan is aki a tettek mezeére lép végül pedig ott vannak azok akik nyíltan vállalják hogy megnyitják a kapcsolatukat például az első néhány év szenvedélye után talán azért hogy teret engedjenek egy újfajta izgalomnak és a szexul kalandoknak és annak ellenére amit így alapból gondolhatnánk ez nem minden esetben jelenti sem a kapcsolat végét sem pedig a megmentését de nem is feltétlenül árt neki aztán ott van még egy jelenség amiről még nem beszéltem a poliamoria ami akár egy egész közösséget átszövő szerelmi viszonyt jelenthet sok szereplővel úgyhogy a mai adásban a hűség és monogámia kontra nyitott kapcsolatok és poliamória témakört járjuk körbe ez az utóbbi kettő egyébként tehát ugye a nyitott kapcsolat illetve a poliamória nem egyenlőek a megcsalással és a különbségről is fogok beszélni hogy mit jelent ez a fajta úgymond etikus nem monogámia lesz szó a biológiai szempontról tehát arról hogy hogyan tényleg hogyan alakított minket az evolúció a tradicionális kulturális szokásokról hogy különféle embercsoportoknál népeknél milyen hagyomány milyen példák vannak a különféle lehetőségekre poli mono és a többi illetve hogy mire utal az emberiség szempontjából az ahogy ma működünk vagy ahogy a múltban működtünk hogy mi a természetes nekünk függetlenül esetleg akár a társadalmi normáktól egyáltalán van-e olyan hogy természetes párkapcsolati forma és van-e ezen a téren értelme normalitásról beszélnünk mi a valós helyzet hányan élnek hűséges monogám párkapcsolatban és hányan választanak valamilyen alternatívát mindezeket körbe fogjuk ma járni vágjunk bele az első nézőpont amiből meg szeretném vizsgálni ezt a kérdést az a biológia és az evolúció nézőpontja a párválasztásunkban alapvető szempont az a törekvésünk hogy minél inkább biztosítsuk azt hogy a génjeink fenn fognak ma maradni evolúciós szempontból nő és férfi szükségletei némileg különböznek és ez mindig is így volt ugye mások a lehetőségeink hogy egy nő hány gyereket tud kihordani és felnevelni az sokkal korlátozottabb mint egy férfi esetében bár arról is hallottam hogy az azt hiszem hogy a legnagyobb gyerekszámmal rendelkező család ott a nő 60-nál is több gyereket szült az életében ez egy orosz ö paraszti család volt a férfi pedig több mint 80-at nemzett tehát még rájuk is igaz volt az hogy a nőnek azért korlátozottabb volt a gyerekszám az életében a lehetőségei de hát természetesen nem ez az átlagos hanem sokkal inkább az és mindig is az volt a történelem során hogy a nőknek azért jóval kevesebb gyerekük van ráadásul az embereknél vagy az állatvilágban is gyakran a nő vagy a nős tény az aki a gyerekekről elsősorban gondoskodik így aztán egyértelmű hogy ő az aki nagyobb áldozatot hoz legalábbis evolúciós szempontból a gyerekvállalás számára komolyabb következményekkel jár mint a férfi számára és azért hogy ez a befektetés minél biztonságosabb legyen a nő elsősorban a következő dolgokat keresi a partnerében egyrészt az hogy egészséges legyen bár ezt mind a két nem egyaránt keresi hogy ug jó géneket örökítsen tovább és így az utód is egészséges lesz nagyobbak az esélyei a túlélésre aztán a nő azt is keresi hogy a partner segítsen neki a túlélésben vagyis bizonyos erőforrásokat mondjuk az ételt a védelmet biztosítsa számára és annak a jelét is mutassa hogy kész a kapcsolatba hosszabb távon is befektetni tehát hogy nem fog eltűnni amikor megszületik az utód és és például azt is kereste a nő hogy olyan partnere legyen aki kötődik hozzá és azt mutatja hogy a családért hajlandó energiát és időt áldozni persze ebben mindannyian egyedileg különbözőek vagyunk de puszta biológiai szempontból a férfi külseje szemmel látható egészsége szociális státusza ereje intelligenciája és a kedvessége valamint a ragaszkodása is mind lehetséges szempontok voltak az ősasszonynak ezek a szempontok egyébként a történelem során végigkísérték a különböző kultúrák párválasztási szokásait is ezzel szemben a férfi az emberiség hajnalán ugye azzal tudta a génjei fennmaradását a legjobb esélyekkel biztosítani ha minél több utódott nemzett és nem egyetlen párja volt ez az ami emelte elvileg az ő reproduktív sikerének az arányát a másik oldalról azonban az is igaz hogy hogyha az utódot magára hagyja a férfi az anyával akkor ennek az utódnak a túlélési esélyei jelentősen csökkennek és ugye még mindig pusztán evolúciós szempontból hiába nemzett utódokat gyermekeket egy férfi hogyha azok nem érték meg a felnőttkort akkor nem tudtak tovább vinni a genetikai készletéből semmit sem úgyhogy ez az ami a tradicionális evolúciós szemlélet szerint magyarázza család megszületését ahol már a két szülő párba állnak és együtt biztosították az utódok túlélését és az egészséges fejlődését egészen addig amíg már viszonylag önellátóak lettek ezek a gyerekek és ez mindkettőjü génjeinek a továbbörökítését maximálisan biztosította tehát a férfi szempontjai között például nem szerepelt a nőnek az ereje vagy a társadalmi státusza ellenben a külseje a ál többet nyomott a latban ugyanis egy egészséges sőt lehetőleg fiatalabb nő nagyobb eséllyel tud erős utódokat is kihordani úgyhogy a nő termékenységére olyan jelekből következtett ez a bizonyos őskori férfi mint például a dús haj a domború formák az erős csípő vagy éppen a ragyogó és feszes bőr ami ugye a fiatalságot mutatja ezek pedig mind a mai napig részét képezik a női csábítás eszköztárának a szépségipar pedig ugye éppen ebből él dióéban tehát az a klasszikus evolúciós pszichológiai nézet ami már körülbelül 20 évvel ezelőtt is elterjedt volt hogy a férfi a szépséget értékeli a nő pedig azt méri föl hogy a partner mit tud neki nyújtani elsősorban azóta viszont már elég sokat fejlődött a tudomány és különféle elméletek születtek meg arról is például hogy miért vagyunk hűségesek és monogámok és arról is hogy miért vagyunk néha hűtlenek az egyik legérdekesebb helen fischer antropológus elmélete aki megmagyarázza hogy hogyan lett az ember egyszerre monogám is meg nem is ő azzal kezdi ezt a magyarázatot hogy az állatvilágban csak azok a fajok monogámok ahol az anya nem tud gondoskodni saját magáról a túléléséről akkor amikor gondozza a kicsinyét például ilyen a madarak kilen %a ugye ilyenkor a toyó az aki az tojásokon ül és amíg ott üldögél hogyha nem segít neki senki akkor éhen hal az emlősök esetében más a helyzet ugyanis helen fischer azt mondja hogy az emlősök 97%-a nem monogám és ez azért van mert az anya egyedül is képes felnevelni az utódját akár az oroszlánok akár a farkasok akár a nem tudom tudom én zebrák esetében ugyan vannak közösségek de hogy ezek az állatok képesek arra hogy az utódyokat egyedül gondozzák nincsen kötődés a szülők között mert nincsen szükség rá tehát nem állnak párba egész közeli rokonainknál a csimpánzoknál sincsen monogámia éppen ellenkezőleg és itt ugye az a jellemző hogy a kicsi miután megszületik reflexszerűen belecsimpaszkodik az anyja szőrébe a hátán kapaszkodik és így mennek aztán együtt mindenfelé az anya el tudja látni magát tud élelmet keresni menekülni hogyha kell és mindent ugyanúgy csinál mint előtte helen fiser elmélete szerint tehát az ember azért lett monogám mert elkezdett két lábon járni és az anyának nemcsak hogy ugye gondoskodnia kellett az élelméről szedegetni a bogyókat meg a terményeket a gyökereket kiásni satöbbi hanem közben egy gyereket is kellett cipelnie amíg az még nem tudott járni márpedig az embergyereknél ugye tudjuk hogy azért ez egy-két éves korig eltart sőt még azután is valószínűleg karban cipelték a gyerekeket azok az ősasszonyok azok az őskori emberek akiknek vándorolnia kellett és mozogniuk a syeppéken az anyának ugyanis sokkal egyszerűbb volt úgy az élete hogy ő cipelte a gyereket de volt egy párja aki megóvta aki vigyázott rá és így ketten együtt biztosították az utódok túlélését ugyanakkor azok a késztetések is megmaradtak bennünk hogy félrelépjünk néha ugye milyen elő evolúciós előnyök származnak a félrelépésből most beszéljünk egy kicsit erről is hát a férfinak nyilván hogyha néha félrelép akkor több felé tudja úgymond elvetni a magot és több génnyét örökíti tovább a követ ző generációba a nőnek egy kicsit más a motivációja a hűtlenségre az egyik elég erős elmélet szerint arra az esetre biztosítja ezzel a túlélését hogyha férfi partner valahogy odaveszne valahogy nem tudná tovább támogatni őt akkor még mindig van valaki akire építhet akivel ugye a hűtlenséget elkövette egy másik elmélet szerint viszont a nők inkább arra törekszenek eszerint az evolúciós szempont szerint hogy még jobb genetikai csomagot szerezzenek egy olyan partnertől akivel hűtlen viszonyba kerülnek tehát elsősorban olyanokkal csalnak úgymond akik genetikai szempontból különösen vonzónak tűnnek vagyis nagyon jól néznek ki nagyon vonzóak és nagyon tetszetősek és ezért ez az új elmélet ez azt állítja hogy hogy a nők inkább a partnerüknél sokkal vonzóbb férfit választanak hogyha hűtlenkedésre kerül a sor az is tény hogy ugye azt látjuk hogy általában a legtöbb társadalomban a monogámia az ami a norma ez az az ami elfogadott és a hűtlenséget azt azért általában tiltják büntetik evolúciós pszichológusok szerint amikor egy viselkedést a társadalmi normák kifejezetten elítélnek tiltanak és ennek ellenére mégis fennmarad mint ahogy a félrelépés azért a mai társadalmakban is abszolút jelen van akkor azt kell gyanítsuk hogy ennek a viselkedésnek biológiai evolúciós oka van hiszen büntetett hiszen nem jutalmazza a társadalom mégis fenn marad sőt a hűtlenségre mondhatjuk azt is hogy kifejezetten ves élyes hiszen hogyha a partner rájön kiszagolja a félrelépést akkor rámehet a kapcsolat és különösen egy nőnek egy anyának aki utódokat nevel nagyon veszélyes volt partner nélkül maradnia az őskorban tehát mondjuk az emberiség történelmének legnagyobb részében tehát a hűségnek is van evolúciós oka és a hűtlenségnek is aztán van itt még egy érdekes jelenség amire helen fischer magyarázatot kínál a szóbeszéd szerint nagyjából hét év az amire úgymond hitelesítve vannak a párkapcsolataink azt szokták mondani hogy körübelül hét év után mennek tönkre a házasságok a hosszútávú kapcsolatok ez persze egy sztereotípia és nem lehet általánosítani de azért erre is van egy érdekes magyarázat megint csak evolúciós szempontból értelmezve helen fischer ugyanis megfigyelte hogy azok az embercsoportok akik a mai napon legközelebb élnek ahhoz az életmódhoz ahogy az őseink éltek tehát a vadászó gyűjtögető népek ő náluk általában egy életben egy embernek két vagy három hosszú kapcsolata is van tehát nem egyetlen monogán párkapcsolatban élik le az életüket hanem két-három hosszú kapcsolatot létesítenek az életük alatt ugyanis körülbelül ezek azok a periódusok amikorra már akkorák a gyerekek hogy új partnerrel lehet újabb utódokat nemzeni és azok a gyerekek akik az előző családból születtek már elég nagyok ahhoz hogy akár önállátóak legyenek vagy hogy mondjuk a közösség gondoskodjon róluk ezekben a vadászó gyűjtögető népekben az a jellemző hogy a fiatal egyedek ugye a az a tíédzserek úgymond összeverődnek egy nagyobb csapatba és közösen csinálnak dolgokat és ugye hogyha új partnerrel alapít an ak újabb családot az emberek akkor megint csak a genetikai sokszínűséget maximalizálják vagyis minél színesebb a génállomány annál nagyobb az esélye ezeknek az utódoknak a túlélésre és az egész népnek is úgyhogy az hogy egy embernek két vagy három párkapcsolata is van egy életben és mindegyikben gyerekei szület nek hatékonyabb stratégiának tűnik evolúciós szempontból mint az hogy örökre együtt maradjunk helen fiser egyébként azt mondja hogy mindezek működtetésére az evolúció háromféle biológiai rendszert hozott létre az agyunkban amik mind a mai napig is működnek az első a szexuális vágy vagy a szexuális drive ami afelé hajt minket hogy ugye kielégítsük az ezirányú igényeinket vagyis egyáltalán szexu kapcsolatokat teremtsünk a második a romantikus szerelemre való képesség ami abban segít hogy egyetlen párra koncentráljuk az energiáinkat és főleg a kapcsolat kezdetén nagyon sokat tegyünk ebbe a kapcsolatba erőfeszítést időt energiát erőforrásokat és a harmadik rendszer amit az evolúciós fejlődésünk létrehozott a kötődés ami pedig hosszú távon segít együtt maradni és ezáltal együtt gondoskodni az utódok túléléséről tehát helen fischer azt mondja hogy a monogámia a kötődés és a szerelem mind azért jött létre hogy az ember párbiztonságban fel tudja nevelni a lehető legnagyobb számú utódot ez volt tehát a biológia az evolúciós szempont de aztán mi a helyzet a kultúrával és a személyes kíváncsiságunkkal kalandvágyunkkal vagy a egyéb vágyainkkal ennek fogunk most utánanézni tehát a következő szempont a kultúra alakulása a történelem során bizonyos kutatók szerint a mezőgazdasági forradalom az amióta mi monogámok vagyunk ez ugyan ellentmond helen fiser állításának de azt viszont jól tudja magyarázni hogy társadalmilag mi az ami valószínűleg erősítette vagy úgymond fenntartotta a monogámiát és ez elsősorban a tulajdonnal a földdel magyarázható amit ugye kevesebb utód kevesebb gyerek között könnyebb volt tovább örökíteni ilyenkor monogámia esetén világos volt hogy ki mit örökköl ki az aki egyáltalán jogos örökös és gazdasági szempontból volt ennek elsősorban haszna az írott történelmi anyagokból homérosz iliásza az ami elsőként leírja a monogámiát és kutatók úgy nyilatkoznak erről hogy ez egyfajta demokratikusabb berendezkedést jelent mint a poligámia a monogám társadalomban ugyanis mindenkinek jut partner függetlenül az anyagi helyzetétől és így a…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „E65 Nyitott párkapcsolat vagy monogámia: milyen az emberi természet?”

Miről szól ez az epizód: „E65 Nyitott párkapcsolat vagy monogámia: milyen az emberi természet?”?

Az adás a monogámia és a nyitott párkapcsolatok témáját járja körül evolúciós, pszichológiai és kulturális szempontból. Megvizsgálja az emberi természetet, a párválasztás biológiai hajtóerőit, valamint az etikus nem-monogámia, a nyitott kapcsolat és a poliamória fogalmait. Szó… Az epizód a Tervezd magad újra című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 11. 27..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „E65 Nyitott párkapcsolat vagy monogámia: milyen az emberi természet?”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Annastasiia Prokhorenko, Viktor Kucse, Csekovszky Anna.

Milyen témákat érint ez az epizód: „E65 Nyitott párkapcsolat vagy monogámia: milyen az emberi természet?”?

Fő témái: monogámia, nyitott párkapcsolat, emberi természet, párválasztás, etikus nem-monogámia, poliamória.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „E65 Nyitott párkapcsolat vagy monogámia: milyen az emberi természet?”?

Megjelenés: 2024. 11. 27.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/tervezd-magad-ujra/e65-nyitott-parkapcsolat-vagy-monogamia-milyen-az-emberi-termeszet-224521d2

Több epizód a Tervezd magad újra-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból