Ügyvéd Podcast

101.: Hatásszünetek és történetek, melyekkel pereket lehet nyerni - 40 perc

· PT40M43S

Összefoglaló

A műsorban Györffy Kinga retorikai és storytelling tanácsadóval beszélgetnek a történetmesélés és a csend erejéről. Megvitatják, hogyan használhatók a történetek a meggyőzésben, pereknél és prezentációkban, valamint a spontán storytelling készség elsajátítását. Kinga…

Röviden

Műsor
Ügyvéd Podcast
Megjelenés
2024. 01. 12.
Hossz
41 perc
Szereplők, említett nevek
Györffy Kinga, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Lőrik József
Témák
retorika, storytelling, meggyőzés, peres eljárás, prezentáció
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Ebben az epizódban

[Zene] ez itt az ügyvéd podcast egy podcast ahol ügyvédek beszélgetnek ügyvédekkel a hivatásukról én rettegi dóra vagyok és ma györfi kinga retorika tanácsadóval beszélgetek a történetek és a csend elejéről röviden bemutatom a vendégemet és utána kezdődik a beszélgetés györfi kinga egyetemi oktató vezetőfejlesztési tanácsadó a personal brand institute együttműködő partnere az add elő magad a magával ragadó előadás titkai és a szabadulás a sztorifóbiából mesélj és győzz meg című könyvek szerzője az elmúlt 17 évben több 100 vezető és vezető szakember retorikai fejlesztésében illetve felkészítésében vett részt a legkülönfélébb iparágakban és szakterületeken az imagine cup innovációs világverseny döntő inek peach stinere a budapesti első számú kísérleti rákkutató intézet munkatársainak előadástechnikai storytelling felkészítője ismeretterjesztő és tudományos cikkek szerzője mintabeszédes sorozatok társzerzője a bátrak akik mernek című interjúkutat egyik szereplője akkor kezdjünk is bele [Zene] ön tudja hogy hogyan lehet egy jagás segítségére a pszichológia tudom pldául tanú kihallgatásban hazugságtetten érésében beadványok megfogalmazásában konfliktuskezelésben üzleti tárgyalásnál vagy éppen meggyőzésnél ha érdekli akkor jöjjön el az orak acadéy februárban induló alkalmazott pszichológia jogászoknak című képzésére részleteket keresse az orak.hu nyitólapján [Zene] orak.hu a gyerek imádják a meséket nekem két lányom van akiknek minden nap mesélek általában könyvből de szemtalanszor azt kérik tőlem hogy most ne könyvből meséljek hanem fejből mert elvarázsolja őket a régi megtörtént történeteink így van ez a felnőtteknél is miért figyelünk jobban arra ami egy történettel van összekötve a felnőtteknél is így van igen a történet egy olyan kapcsolódási lehetőséget kínál két ember között amilyet semmilyen más kommunikációs eszköz nem tud fölajánlani mondál valamit ami megragadta a figyelmem azt mondtad hogy nem könyvből hanem kútfőből kérik a történetet ennek van egy olyan aspektusa hogy a tekintet használat az sokkal elevenebb és élénkebb hogyha kútfőből mesélünk ez a felnétteknél is így van és a tekinetthasználatról tudjuk hogy az elsődleges kapcsolatteremtő eszköz két ember között mármint a metakom kommunikációs eszközeink közül mi az a storytelling ugye ez lesz a fő témánk hogyan fogalmaznád ezt meg mi a storyelling kezdjük onnan hogy hát azt gondolom hogy ez a legizgalmasabb ma a storyellingben különösen a professzionális célú meggyőzési célú stratégiai célú történetmesélésben hogy maga a storytelling szó az rengeteg negatív képzetet előhív még mindig a felnőttek agyából gondolj arra hogy a storytelling só hallatán eszünkbe szokott jutni az hogy nagyot mondás a tényeknek a megváltoztatása a szappanoperáknak a világa valami érzelgőség trükközés és még hosszan sorolhatnám ezt a jelenséget fedi le a sztorifóbia szó van egy sztoriszkepticizmus és súlyosabb esetben sztorifóbia tehát onnan indulunk és ez különösen igaz a jog világában hogy van egy sztorifóbia miközben a sztori és a stztorytelling az ön önmagában semmi mást nem jelent mintogy a tényeket azokat egységes koherens egészé rendezzük és most jön a lényeg egy karakternek a szempontjából egy karakter küzdelme szempontjából ez különbözteti meg a storytellinget az esetismertetéstől mondok egy példát ez egy klasszikus példa amikor a koldus azt írta ki a papírra hogy vak vagyok kérem segítsenek ez egy tény alapú közlés mutatom a storytellinges változatát tavasz van de én nem láthatom a másodikban miben rejlik a történetereje hogy ugyanazok a tények a karakter küzdelme szempontjából és az az óriási ereje a történetnek hogy lehetőséget ad a hallgatóság számára hogy egy pillanatra beleképzeljék magukat hogy milyen lenne akkor hogyha nem látnák a cseresznyefavirágzást a lepkéknek a rajzását vagy ép éen a zöld fűnek a sarjadzását fontos az hogy a karakter az én legyek hogy magamról meséljek egy azem első szemébe vagy bárki lehet a karakterem bárki lehet a karakter a lényeg az az hogy a karakter az nem pusztán egy szereplő a karakter az nem egy kétdimenziós papírmasé figura a karakter az egy húsvér ember egy olyan ember akihez a hallgatóság tud csatlakozni illetve kapcsolódni azt gondolom hogy óriás kihívás manapság hogy fel tudjuk kelteni a figyelmet másoknak a figyelmét és talán még nagyobb kihívás hogy ezt a figyelmet fenn is tudjuk tartani mennyi ma az aktív figyelmi teljesítményidő erre nekünk saját kutatásaink vannak az ltn macwordféle óratesztekkel mérjük ezt a figyelmi teljesítményt az aktív figyelem az azt jelenti hogy az a figyelem ami a hallgatóság részéről nem igényel külön és jelentős erőfeszítést ezeket a kutatásokat egyetemistákkal végezzük tehát ez egy átlagérték amit most mondani fogok ezt az átlagértéket rengeteg szempont módosíthatja de ezt mégis csak érdemes elvinni hogy ma egy magyar átlagos egyetemista aktív figyelmi teljesítménye kevesebb mint élő kommunikációs helyzetről beszélünk kevesebb mint egy perc ez azt jelenti hogy egy perc után rögtön elkalandozunk így van legtöbbször ez nem egy tudatosított folyamat ez az el kalandozás ráadásul kevésbé észrevehető a beszélő részéről hiszen ma már megtanultunk úgy csinálni mintha figyelink akkor is hogyan nem figyelünk mit jelent ez a beszélő szempontjából azt jelenti hogye most szigorú vagyok hogy egy percenként vagy másfél percenként újra és újra és újra kell aktiválni a hallgatóságunk figyelmét hogyan lehet ezt újra aktiválni ma a figyelem újra aktiválásának egyik legkézen fekvőbb és legerősebb módja az a történet és történet mesélés történetmesélő állatok vagyunk elnézést a kifejezésért ez egy tudományos kifejezés ami azt jelenti hogy evolúciósan neurobiológiailag az agyunk a történetekre van ráhuzalozva a legnagyobb figyelemfelkeltő és fentntartó ereje a történetnek és történetmesélésnek van de hogy ennek egy másik aspektusát mondjam ami talán árnyalja ezt a képet hogy minden ami az adott kommunikációs helyzetben váratlan ami szembbe megy a azzal amit a hallgatóság az adott pillanatban elvár a beszélőtől ugye mi történik ilyenkor fölkapja a fejét kitágul a szeme leesik az álla figyelőüzemmódba kerül tehát minden ami váratlanként éri az adott pillanatban az képes arra hogy újra aktiválja a figyelmét ez a gyakorlatban hogyan valósítható meg tudsz pár ilyen váratlan példát mondani amit érdemes beépíteni egy előadásunkba hogy fenn tudjuk tartani hosszabb távon a figyelmet hát péld például mondjuk egy jogi helyzetben vagy egy perbeszédben ilyen eszköz tud lenni amikor az érvek sorolása után egyszer csak váratlanul egy történet következik de és akkor lehet hogy ezt már az elején érdemes lett volna végigbeszélnünk hogy az hogy neked van egy erős akár drámai anyagod egy történeted az nem azt jelenti hogy az jó történet most jó abban az értelemben hogy az hatékony történet hogy az a kommunikációs céljaidnak a javát fogja szolgálni meg gondolom nem lehet egy történetet bármilyen helyzetben elsütni nincs univerzális történet az hogy van egy anyagod ez egyáltalán nem jelenti azt hogy az az anyag működni fog és itt kezdődik az hogy ez egy készség ez egy olyan készség amit kőkemény munkával fejlesztünk és tanulunk és akkor ebbe beletartozik az hogy milyen szavakat használok hogyan építem föl egy mondat hogyan épül föl beletartozik a ritmus az ismétlések és akkor akkor még csak a szövegről beszélek de beletartozik az hogy hogy használod a hangodat hogy használod a tekintetedet a kezedet a tered hogy lakott be hol lakott be ez mind-mind része annak hogy egy történet tudja-e az adott kommunikációs célt szolgálni de onnan indultunk ki és nem akarom a kérdésedet megkerülni hogy amikor az érvek után egyszer csak váratlanul következik egy történet de mondok egy ellenpéldát egy tipikus hibát egy tipikus történetmesélői hibát a professzionális területeken amikor úgy vez fel a történetet a szakember hogy hadd meséljek el egy történetet ha megengedik elmesélek egy történetet csak egyetlen egy sztorit engedjenek meg nekem ezekkel a mondatokkal nem lehet hatékony történetet fölvezetni több okból se de mondjuk az egyik legfontosabb ok az az hogy azzal hogy ő kimondja azt hogy most egy történet következik a történet vagy a sztoriszónak a puszta kijjtésével bekapcsolja a hallgatóság agyában a a kritikus elemző részt és ezzel megöli a történetet igazából liia stress bele kell vágni a történetbe mennyire lehet ez spontán mennyire tud szerepet játszani a spontanitás mindenképpen előre fel kell erre készülni vagy spontán is tudok egy jó történetet mondani és beleilleszteni egy adott szituációba hogy ez senkinek fel se tűnik a spontáíásról azt szoktam mondani hogy azért olyan nehéz mert olyan sokat kell rá készülni van olyan helyzet amikor te ott kapásból elő tudsz venni egy történetet de azért alapvetően az van hogy egy fejlődési folyamatnak a része az hogy egyszer csak elkezded tudni ezt jól használni most tudsz biciklizni ugye gondolj bele hogy milyen volt az amikor először felültél arra a biciklire az az imbolygás és aztán egyszer csak ráéreztél az egyensúlyi helyzetre nem dőltél se jobbra se balra nekilódultál lobogtatta a szél a hajadat a szíved ott dobogott a füledben az a szabadság érzés amit megéltél biciklizés során és akkor egysz csak mi történt hogy a földön landoltál de már megérezted azt hogy ez jó ez sikerélmény és akkor újra fölpattantál rá ugyanez van egy történetmesélési készség elsajátítási folyamat során is próbálkozunk vannak hibák de már megéreztük hogy ez működik aztán van még egy kudarcunk de megint újra próbálkozunk és hát valahol az a cél hogy a történetmesélés a professzionális területeken is egy olyan készség legyen mint a biciklizés vagy az autóvezetés vagy az úszás készülni kell rá de mégis úgy kell tennim hogy mintha spontán lenne így van egy történet minél észrevétlenebbül minél természetesebben simul bele egy kommunikációs folyamatba minél kevésbé kapcsolja be az agy kritikus elemző egységét minél inkább engedi azt hogy a befogadó beleengedje magát ebbe az új tapasztalatba annál hatékonyabb lesz azt hiszem hogy az általánosságban elmondható hogy a történetekkel nagyon jól lehet szórakoztatni vagy figyelmet felkelteni akár szorongást oldani de mi a helyzet a meggyőzéssel a meggyőzésben is lehet szerepe a történetmesélésnek olyannyira lehet hogy azért az én szűken vett szakterületem ha lehet így mondani szenvedélyem az a meggyőzési célú történetmesélés az fontos hogy ma a meggyőzés és ez egyre inkább így lesz ahogy haladunk előre az időben egy egyre bonyolultabb és egyre sokdmenziósabb folyamat a meggyőzésben van két alapvető eszköz vannak az érvek és van a történet illetve a storytelling és az fontos mert ez általában félre szoktuk érteni hogy ez a kettő nem ellensége egymásnak tehát itt most nem arról van szó hogy a történeten meggyilkoljuk az érveknek az erejét ideális esetben ez a két eszköz kéz a kézben jár egymással más a dolga az érvnek és más a dolga a történetnek az érnek az a dolga hogy megalapozzon bizonyítson és a mérlegelést segítse a történetnek az a szerepe hogy az érzelmi átfordítást megvalósítsa azt a bizonyos empátiát amiről a beszélgetésünk elején szóltam hogy beleképzeled magad az adott helyzetbe és hogyha úgy érzed hogy ez a helyzet nem tetszik neked akkor azon a helyzeten megpróbálsz javítani vagy segíteni emlékszel a koldusos példára mi fog történni adományozol abban a pillanatban ahogy elképzelted hogy milyen lenne az hogyha én nem látnám a tavaszt mit gondolsz hogy miért kell ügyvédként is a storytellinggel foglalkozni miben rejlik a jogi szakmában a storytelling ereje és lehet pert nyerni egy jó sztorival külön választom most a kérdéseidet azt gondolom hogy a jog világában is nélkülözhetetlen a sztoryelling most vegyük azt hogy a bíró a hallgatóság hogyha neked van egy egy karaktervezérelt történeted aki egy húsvér ember akkor megadod azt a lehetőséget a bírónak hogy ne az ügyfelednek a helyzetéhez vagy a körülményeihez kapcsolódjon hanem egy emberhez kapcsolódjon ez egy olyan érzelmi bevonódás ami nélkülözhetetlen egy jogi kommunikációs folyamatban most kérdezted hogy lehet-e pert nyerni van egy new yorki ügyvéd aki nem is olyan régen egy kártérítési ügyben vitte sikerre az ügyfelét az ügyfél egy baleset során elveszített mindkét karját amputálni kellett mindkét karját és az ügy legvégén a perbeszéd legeslevégén a következő történet hangzott el önök valamennyien elmentek egy órával ezelőtt ebédelni az ügyfelemmel herolddal én is elmentem ebédelni csak hogy az ügyfelemnek nincs karja úgyhogy úgy kellett ennie mint egy kutyának köszönöm megtisztelő figyelmüket hogy lehet-e pert nyerni azt nem tudom megmondani az bizonyíthatatlan hogy ezzel nyerte-e meg a per de mindenesetre new york állam történetének egyik legnagyobb kártérítési összegét ítélték meg heroldnak az orak akadémi képzésén oj simpson peréből idéztél if it doesn't fit you must a quit valóban erre a mondatra alapozta a védelem védőügyvéd a védelem felépítését azt nem mondanám hogy erre alapozta de mindenesetre ez a az ügynek a második felében került elő ez egy döntő momentum volt az ügyben sok minden miatt ez egy erős üzenet vizuális elemekkel megtámasztották ugye oj simpson fölpróbálta a kesztyűt és a kesztyű nem ment föl rá utólag kiderült egyébként hogy azért nem mert olyan artritiszre szedett gyógyszerei voltak amik földúzasztották az ujjait de mindenesetre ami retorikai szempontból ebben a mondatban érdekes az a fit aquit pár szópár az a tudatosság amivel a fit aquit szópárt hozta be az ügyvéd a fit quit azért izgalmas mert rémelés a rémelés egy gördülékeny szöveget teremt és a gördülékenységről azt tudjuk hogy rejtett motiváló erő hajlamosabbak vagyunk igazabbnak elfogadni azt a szöveget aminek van egy jó dallama egy fülbemászó zenéje egy jó ritmusaehát igazabb tartalmilag számunkra az a szöveg aminek ritmusa van szemben azzal a szöveggel ami bugdácsol a saját mondatai között erre remek amerikai kutatások vannak matthw meunnak hívják azt a kutatót aki először megfogalmazta azt hogy ami rímel az igazabb a hallgatóság számára pumukli ezt…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „101.: Hatásszünetek és történetek, melyekkel pereket lehet nyerni - 40 perc”

Miről szól ez az epizód: „101.: Hatásszünetek és történetek, melyekkel pereket lehet nyerni - 40 perc”?

A műsorban Györffy Kinga retorikai és storytelling tanácsadóval beszélgetnek a történetmesélés és a csend erejéről. Megvitatják, hogyan használhatók a történetek a meggyőzésben, pereknél és prezentációkban, valamint a spontán storytelling készség elsajátítását. Kinga… Az epizód a Ügyvéd Podcast című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2024. 01. 12..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „101.: Hatásszünetek és történetek, melyekkel pereket lehet nyerni - 40 perc”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Györffy Kinga, Méhes Dávid, Retteghy Dóra, Gerő Tamás, Lőrik József.

Milyen témákat érint ez az epizód: „101.: Hatásszünetek és történetek, melyekkel pereket lehet nyerni - 40 perc”?

Fő témái: retorika, storytelling, meggyőzés, peres eljárás, prezentáció.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „101.: Hatásszünetek és történetek, melyekkel pereket lehet nyerni - 40 perc”?

Megjelenés: 2024. 01. 12.. Hossz: 41 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/ugyved-podcast/101-hatasszunetek-es-tortenetek-melyekkel-pereket-lehet-nyerni-40-perc

Több epizód a Ügyvéd Podcast-ből

Hasonló epizódok más magyar podcastokból