Fejlesztés terhe mellett

Történetmesélés (storytelling)

· PT30M6S

Összefoglaló

A műsor ezen epizódja a történetmesélés fontosságát és technikáit mutatja be az üzleti életben és általánosabban. Helga, egy HR-szakember, személyes történetét osztja meg elbocsátásáról és arról, hogyan segített neki ez a tapasztalat egy új karrierút megtalálásában. A…

Röviden

Műsor
Fejlesztés terhe mellett
Megjelenés
2025. 03. 25.
Hossz
30 perc
Szereplők, említett nevek
Mezőffy Bálint
Témák
történetmesélés, üzleti élet, karrier, hr
Átirat
Az epizód beszélt szövege alapján indexelve

Fejezetek

  1. — Helga története 03:45 Mitől jó egy történet? 05:27 Bálint története 07:10 A történetmesélés helye az üzleti mindennapokb
  2. — A történetmesélés alapfogásai 13:58 A Pixar-féle történetmesélés 17:55 Jung, Campbell és a hős útja 24:15 Starwarsológia
  3. — Így találhatsz ki te is történeteket 29:23 Végszó: a legjobb mozi az életünk maga

Ebben az epizódban

[Zene] Ez itt a fejlesztés terhe mellett.

Szakmai beszélgetések tréningről, coachingról és más vállalati jelenségekről, Mezőfi Bálinttal, Hadashajdó Hágával és Örvényes Iitával.

Egyik reggel elindultam a munkahelyemre a szokásos útvonalon.

Ugyanazok az emberek, ugyanazok a fásult arcok.

És egyszer csak megcsőren a telefonom.

Már nem sok híja volt, hogy beérjek a munkahelyemre.

Nem értem, hiszen mindjárt beérek.

Felveszem, jelzem neki, hogy mindjárt bent vagyok, egy kis türelmet kérek, de hát tele van a villamos és különben is a reggeli dugó.

Igazából csak annyit kérdezett, hogy rendben vagyok, és hogy akkor ha beértem, akkor legyek kedves befáradni a HR osztályra, és nem pedig az irodába.

Értetlenül álltam a dolog előtt, de hát ő a főnököm, mit tegyek, így lesz.

Beértem az irodába, bemegyek a HR osztályra, ahol már a csapattag is, csapattagok is ott voltak.

Tehát meglepődtem, hogy a kollégáim is ott vannak, mindenki egyszerre.

Te tudod, te tudod, én se tudom.

Ki tudja, mi van itt, hol van a főnök, és különben is mi történik.

Amikor is behívtak minket egy irodába mindenkit csoportosan, és átgyújtották nekünk a felmondásunkat csoportos létszámleépítés.

Bódultan kijőzölöttünk az irodából, az utcán álltunk értetlenül.

Azt se tudtuk, hogy most még visszamehetünk a cuccainkért, vagy nem.

Próbáltunk ebből fölállni itt csapatostól, de hiába vagyunk HR-sek, egyszerűen nem sikerült.

Azt hittük, hogy így pikpak majd találunk újra munkát nem ment.

És elkezdtem figyelni magamat is és a csapatot is, hogy mi megyünk keresztül, hogy úristen, hogy mi történik bennünk, hogy senkinek semmi kedve, aztán meg a teljes apátia, aztán újra a sírás, aztán újra a kétségbeesés, és megyünk egy hullámvasúton le és föl.

Nem baj, jó ez így, végre kiszabadultam, de tulajdonképpen majd jó lesz minden.

Aztán másnap megint a sírás és a görcs.

Nem akarok fölkelni, nem akarok egyáltalán sehova sem menni.

Jézusom, eddig én csináltam ugyanezt a másik oldalon, most meg én menjek oda, hiszen én szakmai szakember vagyok.

Aztán egyszer csak rájöttem és leírtam.

Ebből lett egy a placement program, ami kikerült a piacra, és mai napig ebből élek.

A mostani adásunk pedig a történetmesélről szól.

Hát amikor emlékszem, amikor bedobtam ezt az ötletet, és itt beszéltünk az adás előtt erről, akkor szinte láttam Helgának is a ahogy morzsolgatja a kezét, meg a szemével így forgolód, forgatja, hogy vajon mi lehet, mi lehet ebben a témában, mi az, amiről érdemes beszélni.

Hát aztán is spontán jött ez a kis történet.

Inkább inkább csak ilyen megélés szintjén gondoltam, hogy dolgozzuk föl ezt a témát, és hogy sztorizgassunk egy kicsit, meg meséljünk történeteket arról, hogy miért is szeretik az emberek vajon a történetet, mitől jó egy történet, milyen hatást keltesz, hogyha egy történetet mesélek el, és nem csak pusztán számadatokat meg kutatásokat, amiket ugye én általában szoktam.

Szóval, hogy mitől jó egy történet?

Szerintem egy történet attól jó, hogy azt érzed, hogy hű, ez velem is akár megtörténhetett volna.

Tehát bevonódsz, érzelmileg magadra tudod vonatkoztatni a történetet.

Ha belegondoltok, amióta a világ, világ, az emberek történeteket mesélnek, ültek a tábortűznél, este, amikor sötét volt, nézték a csillagokat és történeteket találtak ki. legendákat, mítoszokat alkottak a gyerekeknek folyamatosan történeteket meséltek, aminek voltak tanulságai, mert akár én is lehetek az, aki találkozik a farkassal a fenyben satöbbi, satöbbi.

Szóval ettől jó egy történet hogy érzelmileg bevon és sorsözösséget találsz vele.

Én abszolút azt tapasztaltam, hogy utána nagyon sok cégnél voltunk ö ugye gondoskodóleépítéssel a programot vezetni, és azok az emberek, akiket érintette a leépítés, és mielyt meghallották az én sztorimat, abban a pillanatban partnerek lettek.

Tehát, hogy a hitelesség, mint ilyen, az teljes mértékben egyértelművé vált számukra.

És nem az volt, hogy én vagyok egy ember, aki jön itt okoskodni, és majd én megmondom neki a tutit, hogy hogyan lehet utána fölállni egy ilyenből, hanem ahogy elmeséltem a sztorimat, egy az egybe ott voltam vele, mellette, benne, és nem volt kérdés, hogy akkor ő már jön velem, és és együtt tudjuk csinálni ezt a programot.

Nekem valahogy az van ebben, hogy megjelenik az embernek ez az esendősége egy jó történetben.

Nekem is van egy kedvenc ilyen ilyen felmondási történetem, vagy egy ilyen elbocsátási történetem, amit el szoktam mondani, amikor például a változásokról beszélek, és akkor én is elmondom azt, hogy egy ilyen szép augusztusi nap, amikor ilyen kárnikula volt.

Mai napig emlékszem az irodában, kellemesen hűvös volt, de hogy kinéztem az üvegaablakon, ott látszott, hogy hogy tényleg ilyen szinte áll a levegő, és egy gyönyörű szép környezetben üvegpalota kellős közepén történt meg.

És utána egyébként megengedtem magamnak azt a lúszust, mert Dunapartján volt az épület, és akkor még járt a BKV hajó, nem tudom emlékeztek a BKV hajóra.

Tehát ez a ez volt a legnagyobb ilyen, hogy mondjam, ilyen like a boss kilépésem.

Fölmentem a hajóra, vettem, mert ott a büfébe lehet kapni sört.

Vettem egy doboz Drher sört, fölmentem a fedélzetre, leültem a egyedül voltam ugye munkaidő, kiccettem a dobozsört, hátraültem és hajóval mentem haza.

Szóval nekem ez volt az egyik ilyen ilyen felmondás.

Ezt azt így el szoktam mesélni bizonyos részleteket persze kiemelve, és hogy azt érzem, hogy közelebb hoz hozza magát az élmény.

Tehát el elmondhatnám ezt úgy ténysszerűen, hogy hogy mi történt, meg mennyi hány napra, meg satöbbi, de valahogy ez így hatásosabb, és tényleg valahogy ez a formalizálódott csomó minden tréning, oktatás satöbbi, de hogy régen az emberek nem formális oktatással terjesztették a tudást, hanem történeteket meséltek egymásnak. évzredeken keresztül.

Na most mit gondoltok, hogy oké, mert ez egy jó hangz, hogy az üzleti mindennapokban hol lehet a helye a történetmesélésnek?

Szerintem az üzleti mindennapokban ott van a helye a történetmesélésnek, amikor az a célod, illetve nem találj egy olyan célt, mondjuk egy meetingen, egy prezentációban, ahova jól be tudsz építeni egy odaillő személyes történetedet. hogy érzelmi hatást válts ki, mert hogy az érzelmi lenyomat az tartósabban megmarad az emberi emlékezetben, mintha azt vetíted ki, hogy 648432 x% plusz mínusz ennyi, amannyi.

Ezek az adatok, ezek ezek elvesznek ezek a a rövidtávú memóriából kipottyannak, mint a kukába a szemét.

Viszont egy jó történet, az meg érzelmileg ott marad és piszkál és makacsul ragaszkodik az emlékezetedhez.

Természetesen minden üzleti sztoriban vagy minden üzleti prezentációban a jó sztorit kell odatenni.

Tehát hogy nem arról kell beszélgetni, hogy a milyen volt az, amikor a katonatársaiddal nem tudom kávés csészéből ittátok az unikumot, hogy senki ne vegye észre, hogy az unikum, hanem hát lehet az is, hogyha az az passzol.

Oké, de ha passzol, akkor nagyon gáz.

Szeszesítalt, forgalmazott cégmarketing értek lehet.

Tehát láttam láttam ilyen céget, ahol ez volt a büfében, hogy speciális kávét kértek, és az ez az volt.

Nekem erről az jut eszembe, hogy amikor mentem cégekhez prezentálni azt, hogy milyen egy coaching folyamat, és voltak akkor még abb az időben nagyon régen olyan vezetők, akik egyáltalán nem vettek még részt coaching folyamaton, és így el kellett nekik mondani, hogy milyen egy mi történik, mi lesz ott satöbbi.

És akkor két ilyen sztorit hoztam be.

Mind a két sztorit arra szabtam, hogy éppen milyen a cégnek a beállítottsága, vagy a hallgatóságnak.

A volt egy mérnököknek való sztori, amit úgy mutattam be, hogy a a coaching mint a és a Rubik kocka története, merthogy ugye kockák és hogy milyen egyszerű ezt így már egy kockael bemutatni.

És volt egy másik, akik a szoft részebét vagy részét is értették, az pedig az Oza Nagyvarázsló című mesélyét hoztam be, mint a a és a coaching kapcsolata, vagyis hát hogy hogy ráhúztam az egészet.

Én mai napig szoktam ezzel a kész sztorival élni, és tényleg át szokott menni.

Tehát nagyon nagyon úgy látom, hogy szeretik és megértik a vezetők is, illetve a résztvevők is, aki még soha nem volt coachingon, hogy ez mi jobban átmegy.

Igen, a coaching képzésben szoktunk ilyet javasolni a tanulóknak, vagy én legalábbis, hogy keressen egy történetet arról, hogy ő neki a coachig mit jelent.

Akkor ezt szoktam mondani, hogy én nagyon szeretek kirándulni, és nekem olyan, mint egy túravezető, a coach, szóval a coach az túravezető, hogy elkísér az úton.

Nem, nem a helyettem járja le az utat, hanem elindulunk az erdőben, van egy kiindulópont, ott találkozunk, hezet fogunk, egymás mellett haladunk, közben beszélgetünk, lehet, hogy ilyen emelkedők, lehet, hogy simább terepjön, lehet, hogy olyan, ami nagyon sziklás, nagyon ilyen mászós, lehet, hogy olyan, amin a kliens azt gondolja, hogy ezen nem tud fölmenni, akkor segítek egy picit, vagy megbeszéljük, hogy hogy lehetne mégis megoldani, és akkor előbb-utóbb eljutunk valami kis is rre ott megállunk, megbeszéljük, hogy mi történt eddig, hogy sikerült, mi hogy fog tovább folytatódni, mire lenne neki szüksége.

És akkor így szépen ilyen kis serpaként, vagy ilyen ilyen túravezetőként kísérem.

És aztán egyszer csak eljutunk egy kilátótoronyig, ott fölmegyünk, beá visszanézünk, hogy úristen, mekkora utat tettünk meg, átfordulunk a kilátótorony másik oldalára, hogy mi az, ami még előttünk áll, és akkor elbúcsúzunk, és ott lezárul a coaching folyamat, ő meg megy tovább.

Akkor egy kicsit beszéljünk arról, hogy mik ennek a történetmesélésnek így az alapjai. hogy aki már figyelmesen hallgatta az adást, az egy párat már szerintem így ki is szúrhatott itt a hármunk történetében.

Én azzal kezdeném, hogy ami nekem bevált egyébként ezt én is úgy tanultam, nem a beszélt történet, hanem az ír, hogy amikor történetet írsz, akkor ne azt ne azt írd le, ami történt, hogy ne azt írd le, amit ahogy ahogy történtek a dolgok, hanem a megfigyelhető dolgokat írd le.

Tehát, hogy zöldeltek a fák, meg meleg volt kint, meg remegett a levegő, meg a négyes hatoson ilyen büdös volt, meg se, tehát hogy bele tudjon ülni, bele tudjon helyezkedni az illető, mert akkor beindul neki a belső mozija, és el fogja valahogy képzelni ezt a történetet.

Nyilván nem úgy, ahogy veled megtörtént, hanem ahogy ő a ők kis belső filmjében van.

De hogy ezt kell ahhoz, hogy és ezt is így hallatom, hogy ez az átesés, hogy átessen abba az üzemmódba, hogy hogy ilyen mozi üzemmódba az agya átessen és benne legyen abb a történetbe.

Hogyha ilyen szemmel figyeltek jó regényeket, akkor ott is az történik, hogy nem a szádba rágja az író, hanem leírja a körülményeket, hogy mi van, mi lehet, mi történik, és akkor egyszer csak beleesel a regénybe, vagy beleesel a történetbe.

Nekem erről az jutt eszembe, amikor én még pedagógusként dolgoztam, és hát a gyerekek gyerekek világában a mese ugye maga ezt egy mondattal intézi el, és hihetetlen gyorsan belekerülnek a gyerekek ebbe.

Az egyszer volt, hol nem volt, és egy mondattal bereül oda, és utána már ő esik is bele a történetbe. és hogy én ezt úgy szoktam időzőben használni, hogy persze nem ugyanezt, nem egy tréningen, egy felnőtt képzésen ez nagyon bután hangzik, hogy egyszer volt hol nem volt.

De hogyha a saját sztoridat, a saját történetedet meséled el, és abban, ahogy mondtad Bálint, hogy a te esendőségedet, az, hogy te se vagy tökéletes, a te megélésedet hozod be, az olyan felhatalmazó és ilyen tényleg ez, hogy ez a sors, egy sorstárs érzése jön így a résztvevők felől, és onnantól kezdve sokkal jobban megindul az a fajta bizalmi kapcsolat is a tréningen is, vagy akármilyen folyamatban, ahol jobban megnyílnak az emberek és sokkal könnyebben lehet utána dolgozni.

Tehát, hogy itt van egy másik nagyon fontos eleme a sztorinak.

Szerintem még egy nagyon-nagyon fontos eleme a sztorit tellingnek, és nem a történetmesélgetéseknek, hanem annak az üzleti módszertannak, amit amit így hívunk hogy történetmesél, hogy legyen meg a struktúrája.

Erről majd Bálint mond többet, mert ő szereti a modelleket.

De én azt a modellt szeretem, amikor amikor nagyon röviden azt mondom, hogy történnek a mindennapok, zajlik az élet úgy, ahogy a te életedben is zajolhat, kedves hallgató.

Aztán történik egyszer valami rendkívüli esemény, amihez aztán alkalmazkodni kell, mert ez megváltoztat mindent a világon, amihez aztán a hősnek, ugye a fő sztori főhősének neked, vagy a hallgató ugye magára vonatkoztatja, tehát ő neki erőfeszítéseket kell tenni, változnia kell, fejlődnie kell, átalakulnia kell, míg nem aztán megszületik az a katarzis, hogy é sikerült és megvan és megcsináltuk.

Mondhatom Málint, hogy ez a Pixar modell, és hogyha megint egy reklám.

Igen, de ha megnézitek az összes mesefilmet, a Pixar mesefilmet, akkor nagyon szépen végigmegy ennek a az íve, vagy a történetnek a sztorinak a felépítési modellje.

Tehát azt lehet mondani, hogy a jó történet az ilyen kontrasztokon alapszik, hogy ugye ez az egyszer volt, hol nem volt is olyan, hogy hát volt valami volt, aztán hirtelen lett valami, vagy aztán hirtelen valami történt.

Tehát valahogy voltak a dolgok, aztán hirtelen valami történt.

Tehát mindig kell mindig valami konfliktus, feszültség van kell, hogy legyen a sztoriban, amire az egész egész ráépül, és aztán ennek a feloldása történik meg, és ennek a tulajdonképpen ez a ez adja a katarzisát a történetnek.

És közben persze amikor a feloldás megtörténik, akkor azért vannak nehézségek, meg vannak benne segítők és vannak gátlóerők is.

Nézd meg a hétfejű sárkányt, vagy nézd meg a az szerencsét, hogy öreganyámnak szólítottál című mondatokat, vagy ahol a a legkisebb királyfinak ki kell állnia a három próbát, satöbbi, satöbbi.

Tehát, hogy ezek a nehézségek, ezek egy üzleti helyzetben tökéletesen ott tudnak lenni, hogy igen, legyőzzük azt, hogy meg megoldjuk azt is, hogy és amaszt is, hogy nekem még abban…

Említett entitások

Témák

Személyek

Hallgasd meg

Gyakori kérdések erről az epizódról: „Történetmesélés (storytelling)”

Miről szól ez az epizód: „Történetmesélés (storytelling)”?

A műsor ezen epizódja a történetmesélés fontosságát és technikáit mutatja be az üzleti életben és általánosabban. Helga, egy HR-szakember, személyes történetét osztja meg elbocsátásáról és arról, hogyan segített neki ez a tapasztalat egy új karrierút megtalálásában. A… Az epizód a Fejlesztés terhe mellett című magyar podcast egyik adása, megjelenés: 2025. 03. 25..

Kik szerepelnek vagy kiket említenek ebben az epizódban: „Történetmesélés (storytelling)”?

Az epizódban a következő nevek szerepelnek vagy hangzanak el: Mezőffy Bálint.

Milyen témákat érint ez az epizód: „Történetmesélés (storytelling)”?

Fő témái: történetmesélés, üzleti élet, karrier, hr.

Mikor jelent meg és milyen hosszú ez az epizód: „Történetmesélés (storytelling)”?

Megjelenés: 2025. 03. 25.. Hossz: 30 perc. Az epizód a Podiverzumon hallgatható meg: https://podiverzum.hu/podcast/fejlesztes-terhe-mellett/s04e16-tortenetmeseles-storytelling

Több epizód a Fejlesztés terhe mellett-ből

  • Ellenállások a coachingban

    A Fejlesztés terhe mellett podcast hatodik adása a coachingban felmerülő ellenállásokkal foglalkozik. Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita szakmai beszélgetésükben megosztanak sze…

  • A hiedelmekről (coaching sorozat)

    Az "A hiedelmekről" című epizód a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatának része, amely a hiedelmekkel való foglalkozást tárgyalja. Az adás kitér arra, hogy mi is a hiedelem,…

  • Coaching #5 - A hiedelmekről

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett podcast sorozatban a hiedelmek témakörét járják körül Mezőfi Bálint, Hadasha Hajdú Helga és Örvényes Iita. Kiemelik, hogy a hiedelmek…

  • A coaching cél

    Ebben az epizódban a Fejlesztés terhe mellett című műsorban a coaching célok megfogalmazásának nehézségeit járják körül Mezőfi Bálinttal, Hadasha Hajdú Hágával és Örvényes Iitával…

  • Kapcsolat a coach és a coachee között

    A Fejlesztés terhe mellett podcast szakmai évadának ezen epizódja a coach és kliens közötti kapcsolat bizalmi aspektusait vizsgálja. A beszélgetés kitér a bizalom kialakításának m…

  • Min (ne) dolgozzunk coachingban?

    A Fejlesztés terhe mellett podcast ez évi ötödik adásában Helga és Rita arról beszélgetnek, hogy mi tartozik a coaching, és mi nem. Kitérnek azokra a határesetekre, amikor nehéz e…

  • A kémiai beszélgetés a coachingban

    Ez az epizód a kémiai beszélgetést tárgyalja a coachingban. Kitér arra, hogyan élik meg a résztvevők, miért van rá szükség, és hogyan készülhet fel rá mind a kliens, mind a coach.

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A podcast e heti adása az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát járja körül. Marshall Rosenberg nevéhez fűződő strukturált modellt, melyet a humanisztikus pszichológia alk…

  • Erőszakmentes kommunikáció

    A Fejlesztés terhe mellett podcast S04E18 adásában az erőszakmentes kommunikáció (EMK) módszertanát mutatják be. Kitérnek a módszer eredetére, fontosságára, és arra, hogy mikor ha…

  • Munka-magánélet egyensúly

    A vendégek a munka-magánélet egyensúly fontosságát vizsgálják a mai világban, és felvetik a dinamikus élet-egyensúly koncepcióját. Kitérnek friss kutatási eredményekre, amelyek sz…

Hasonló epizódok más magyar podcastokból